Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-06 / 263. szám
■ r I «■ ■■ ijukorom, rann a jyógynövényekből .. termő gyógy- -Kből hatvanötfélét ek az idén és adtak FÉSZ-ek mintegy száz íelyén Szabolcs-Szat- 'gyében, több mint 1 20 ezer forint érték- ermeltetett gyógynö- _iiyekért 1 millió 300 ezer forintot fizettek ki eddig. A közismerten jól sikerült máktermelés eredményeként már 2 millió 800 ezer forint értékű máktokot vettek át. Az eddig átadott máktok mennyisége 29 vagon, s körülbelül egy-két vagonra lehet még számítani. Ezzel lényegében a Her- bária Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Vállalat gyakorlatilag befejezte a megyében az idei „betakarítást”. A vadon termő gyógynövények között is vezető szerepet kapott az idén a bodzavirág. A vesetisztító gyógyteának használt zsurlófűből 340 mázsa, a gyomorerősítő hatású fehér ürömből 65, a fekete ürömből 50 mázsa, az epetisztító gyógyszerként használt fecskefűből közel száz mázsa száraz anyag került az átvevőhelyekre. A gyomorfekély gyógyítását segítő feketena- dálytő-gyökérből — szárazon számolva — 20 mázsa érkezett. A termeltetett gyógyszernövények között elsősorban a varjúköröm, bábafog néven is ismert anyarozs, a majoránna és a borsmenta a menő. Anyarozsot közel száz hektáron termelt az idén a leveleki Dózsa, s bár az időjárás nem volt kedvező, hektáronként mintegy kétezer forint pluszt hozott a szövetkezetnek. A valamikor kedvelt borsmenta újra kezd népszerűvé válni. Ebben az évben már 13 hektáron termett a megyében és levélként 130 mázsa került átadásra. Majoránnát hat hektáron termel két termelőszövetkezet, de az egyik helyen be sem kapálták. Tiszaeszlá- ron is csak az első kaszálást végezték el, de így is mintegy 40 ezer forintot kaptak hektáronként. Általában a második vágás még gazdagabban fizet. A sláger most a mórmályva, amelyet a háztájiban érdemes termelni. Azonban ötven ölnél nagyobb területet nem ajánlanak, mert munkaigényes a termelése. Erről a területről viszont öt-tízezer forintot is kigazdálkodhat mellékesen egy család. . _« borítékban... Javul a szociális ellátás az ipari szövetkezetekben Megyénk szinte valameny- nyi településén találkozhatunk az ipari szövetkezetek tevékenységével. A 20—25 éve alakult apró üzemek többsége sufniban kezdte a termelést, a legalapvetőbb egészség- ügyi és szociális feltételeket sem biztosították a munkához. Az utóbbi évtizedben — főleg a hetvenes években — sokat javult a szövetkezetek szociális helyzete, nőtt a béren kívüli juttatások összege, de még mindig előfordulnak égető gondok. A témát az elmúlt napokban ismét elővették a KISZÖV elnökségi ülésén. II Hozott'1 ebéd szalonna helyett Az ipari szövetkezetek a IV. ötéves tervben 64 millió forintot fizettek ki béren kívüli juttatás címén. Erre az ötéves tervre 73 millió forintot irányoztak elő béren kívüli juttatásra. A javulás főleg a nő- és ifjúságpolitikai határozatnak, az egészség- Q pvOS ügyi törvénynek és a társadalombiztosítási törvénynek q j üzemben köszönhető. Hideg-meleg vizes fürdő a szövetkezetek felében (20 szövetkezetben) található. Tíz szövetkezetben most bővítik, korszerűsítik a szociális helyiségeket, tíz szövetkezetben kritikus, vagy talán kritikán aluli a helyzet. Megyénkben mindössze két ipari szövetkezet rendelkezik saját üzemi konyhával és külön ebédlővel. Tizenkilenc szövetkezetben a helyi ebédlőben .„hozott” ebédet fogyasztanak. Az OKISZ üdülőiben, valamint a szövetkezetek saját és bérelt üdülőiben egyre többen üdülnek, de még mindig kevés a családos beutalók száma, sok szabolcs- szatmári szövetkezeti dolgozó csak főidényen kívül üdülhet. 1976-ban csupán 785 dolgozó üdülhetett, tavaly 1008, idén már 1235 dolgozó üdülését, pihenését biztosították. Előrelépést jelent az is, hogy 1977-től a szövetkezeti dolgozók gyermekeinek üdültetését is megszervezték. Néhány szövetkezetben tavaly előtt 35 ezer forintot, tavaly 47 ezer forintot költöttek úgynevezett kedvezményes fuvarra. Hit lát csukott szemmel? Moravszki a „másfél milliomos“ Harmincháromszor érné körül a földet az a másfél millió kilométer, amelyet Moravszki Mihály eddig baleset nélkül vezetett. Az ELEKTERFÉM szövetkezet gépkocsivezetője a napokban vette át a kimagasló teljesítményért járó jutalmat a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban. A szövetkezeti iparban rajta kívül még senki nem kapta meg ezt a kitüntetést. A második világháború forgatagában, 1942-ben ült először a volánhoz. A honvédségi kocsik után Opelra került, majd több mint két évtizedet töltött egy négytonnás Csepel „nyergében”. Most a hattonnás ZIL-t kormányozza. A teherautón többféle feladatot lát el: vas- és villamossági áruk beszerzője, hazaszállítja a vásárolt holmit és a szükséges adminisztrációt is ő végzi. — Az egész ország területét járom. Előfordult egy időben, hogy Nyíregyházán voltam „kiküldetésben”, nap* nap után ugyanis hajnaltól késő estig a dunántúli városokat jártam. Ha becsukom a szemem gondolatban minden vidéket „látok”. Térképet még soha nem használtam. A táblák szerint pontosan el lehet jutni a célhoz. Soha nem tévedtem el. Moravszki Mihály a korát meghazudtoló frissességgel vezeti a ZIL-t. Az időközben háromszorosára duzzadt forgalomban változatlanul megtalálja a helyét. — Nemcsak kikapcsolódás a vezetés, hanem egyúttal szórakoztat is. Sokan nem veszik figyelembe a biztonságos közlekedés szabályait. Én akkor vagyok nyugodt, ha a volánnál ülök. Tudom, hogy rajtam múlik minden... A másfél millió kilométert balesetmentesen maga mögött tudni, nem ment minden kockázat nélkül. Még most is élénken emlékszik a csaknem húsz évvel ezelőtti esetre: hófúvás tombolt az úton, Hajdúhadház és Téglás között egy ÁFOR-kocsi nagyon „rátartott” az ő Csepeljére. Ha koccannak, csak ő húzhatja a rövidebbet. Jobbra kapta a kormányt, bukfencezett az autó a hóban, majd talpra állt. Sértetlenül szállt ki. Tizenöt forintos kár keletkezett, betört az irányjelző... (t.) Egyre több üzemben használnak mérgező, vagy káros hatású vegyszert, s főleg ezekben az üzemekben kellene nagyobb súlyt fektetni a dolgozók egészségének védelmére. Az üzemorvosi ellátás jónak mondható. Hat jól felszerelt üzemorvosi rendelőben 13 szövetkezet dolgozóit részesítik orvosi ellátásban. Tizenegy szövetkezet felszerelés nélküli „rendelőben” gyógyíttatja dolgozóit. A hetvenes évek közepéig a jóléti és kulturális alap képzésére nem fordítottak, vagy nem is fordíthattak kellő gondot a szövetkezetek. A Nagykállói Ruházati Szövetkezetben például 1976-ban csak 98 forint volt az egy dolgozóra jutó jóléti alap, tavaly már 162 forint. A Csen- ger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezetben az említett időben 63-ról 174 forintra nőtt az összeg. A másik véglet a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet, ahol 1976-ban 713, tavaly 822 forint volt az egy dolgozóra jutó jóléti alap. Igaz, a külföldön is elismert szövetkezetben átlagon felüli nyereséget produkáltak, volt miből alapot képezni. Bontott anyag, kölcsöngép A szövetkezetek egyre eredményesebben segítik dolgozóik otthonteremtését. Több üzemben — például a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben — minden évben egy kommunista műszak bevételét a lakásalap bővítésére fordítják. A nagy- családosok lakásépítését mindenütt társadalmi munkában segítik a szocialista brigádok. Elterjedt és hasznos a kislakásépítéseknél a munkagépek, erőgépek kölcsönzése. A bontott anyagok kiutalása szintén jelentős béren kívüli juttatásnak szár mit. A szövetkezetek szociális ellátása jó ütemben javul, de a kezdeti nehézségeket, a régebbi lemaradásokat nem lehet egyik évről a másikra pótolni. Központi támogatással, a helyi lehetőségek legjobb kihasználásával azonban elérhető, hogy néhány éven belül a szövetkezetek szociális ellátásának szintje az ipari üzemek szintjére emelkedjen. N. L. tejipari v„. ___ Moszkva utcai üzeme helyére, s az átmeneti megoldás helyett végleg rendeződik a szerviz sorsa. Háromezer-négyszáz négyzetméteres U-alakú csarnokot alapoztak a Jég utcán. A terület kijelölése szerencsés, mert a Jó- saváros és a VI. ötéves tervben megépülő Keleti lakótelep között helyezkedik el, várhatóan ezekről a területekről látogatják majd leggyakrabban a szervizállomást. Az idén júniusban láttak hozzá az alapozási munkákhoz. Eddig elkészült a műhelycsarnokok alapja, s amennyiben a szerkezetelemek megérkeznek, még a tél beállta előtt elkezdődhet a szerkezetszerelés. A zsírzó- és a mosóhelyiségek hagyományos technológiával, téglából épülnek. A szerviz építésének negyedrészével már végeztek a Tempó szakemberei. Úgy tervezik, hogy a jövő év december 31-éré adják át a 25 millió forintos beruházást. Noha még több mint egy év választ el az átadási határidőtől, a gépeket, a szerviz berendezéseit már megrendelték a KGST keretében szállító NDK-beli, cseh és lengyel vállalatoktól. A százezer óra évi kapacitású szerviz 1979 első negyedévében kezdi meg működését. Feltehetően lerövidül majd az autók és a motorkerékpárok javításának ideje. Évente 20 millió forintos termelési értékre számítanak a Tempó-szerviz beruházói. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Gál Sándor, Mátészalka: Múlt és jelen a Fellegvár utcában.
