Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

■ r I «■ ■■ ijukorom, rann a jyógynövényekből .. termő gyógy- -Kből hatvanötfélét ek az idén és adtak FÉSZ-ek mintegy száz íelyén Szabolcs-Szat- 'gyében, több mint 1 20 ezer forint érték- ermeltetett gyógynö- _iiyekért 1 millió 300 ezer forintot fizettek ki eddig. A közismerten jól sikerült máktermelés eredményeként már 2 millió 800 ezer forint értékű máktokot vettek át. Az eddig átadott máktok mennyisége 29 vagon, s kö­rülbelül egy-két vagonra le­het még számítani. Ezzel lényegében a Her- bária Országos Gyógynö­vényforgalmi Szövetkezeti Vállalat gyakorlatilag befe­jezte a megyében az idei „be­takarítást”. A vadon termő gyógynövények között is ve­zető szerepet kapott az idén a bodzavirág. A vesetisztító gyógyteának használt zsur­lófűből 340 mázsa, a gyo­morerősítő hatású fehér ürömből 65, a fekete ürömből 50 mázsa, az epetisztító gyógyszerként használt fecs­kefűből közel száz mázsa szá­raz anyag került az átvevő­helyekre. A gyomorfekély gyógyítását segítő feketena- dálytő-gyökérből — szárazon számolva — 20 mázsa érke­zett. A termeltetett gyógyszer­növények között elsősorban a varjúköröm, bábafog néven is ismert anyarozs, a majo­ránna és a borsmenta a me­nő. Anyarozsot közel száz hektáron termelt az idén a leveleki Dózsa, s bár az idő­járás nem volt kedvező, hek­táronként mintegy kétezer forint pluszt hozott a szövet­kezetnek. A valamikor ked­velt borsmenta újra kezd népszerűvé válni. Ebben az évben már 13 hektáron ter­mett a megyében és levél­ként 130 mázsa került át­adásra. Majoránnát hat hek­táron termel két termelőszö­vetkezet, de az egyik helyen be sem kapálták. Tiszaeszlá- ron is csak az első kaszálást végezték el, de így is mint­egy 40 ezer forintot kaptak hektáronként. Általában a második vágás még gazda­gabban fizet. A sláger most a mórmályva, amelyet a ház­tájiban érdemes termelni. Azonban ötven ölnél na­gyobb területet nem ajánla­nak, mert munkaigényes a termelése. Erről a területről viszont öt-tízezer forintot is kigazdálkodhat mellékesen egy család. . _« borítékban... Javul a szociális ellátás az ipari szövetkezetekben Megyénk szinte valameny- nyi településén találkoz­hatunk az ipari szövetke­zetek tevékenységével. A 20—25 éve alakult apró üzemek többsége sufni­ban kezdte a termelést, a legalapvetőbb egészség- ügyi és szociális feltéte­leket sem biztosították a munkához. Az utóbbi évtizedben — főleg a hetvenes években — sokat javult a szövetkezetek szociális helyzete, nőtt a bé­ren kívüli juttatások össze­ge, de még mindig előfordul­nak égető gondok. A témát az elmúlt napokban ismét elővették a KISZÖV elnök­ségi ülésén. II Hozott'1 ebéd szalonna helyett Az ipari szövetkezetek a IV. ötéves tervben 64 millió forintot fizettek ki béren kí­vüli juttatás címén. Erre az ötéves tervre 73 millió forin­tot irányoztak elő béren kí­vüli juttatásra. A javulás fő­leg a nő- és ifjúságpolitikai határozatnak, az egészség- Q pvOS ügyi törvénynek és a társa­dalombiztosítási törvénynek q j üzemben köszönhető. Hideg-meleg vizes fürdő a szövetkezetek felében (20 szövetkezetben) található. Tíz szövetkezetben most bő­vítik, korszerűsítik a szociá­lis helyiségeket, tíz szövetke­zetben kritikus, vagy talán kritikán aluli a helyzet. Me­gyénkben mindössze két ipari szövetkezet rendelkezik saját üzemi konyhával és külön ebédlővel. Tizenkilenc szövetkezetben a helyi ebéd­lőben .„hozott” ebédet fo­gyasztanak. Az OKISZ üdülőiben, va­lamint a szövetkezetek saját és bérelt üdülőiben egyre többen üdülnek, de még min­dig kevés a családos beuta­lók száma, sok szabolcs- szatmári szövetkezeti dolgo­zó csak főidényen kívül üdülhet. 1976-ban csupán 785 dolgozó üdülhetett, tavaly 1008, idén már 1235 dolgozó üdülését, pihenését biztosí­tották. Előrelépést jelent az is, hogy 1977-től a szövetke­zeti dolgozók gyermekeinek üdültetését is megszervezték. Néhány szövetkezetben ta­valy előtt 35 ezer forintot, ta­valy 47 ezer forintot költöt­tek úgynevezett kedvezmé­nyes fuvarra. Hit lát csukott szemmel? Moravszki a „másfél milliomos“ Harmincháromszor érné körül a földet az a másfél millió kilométer, amelyet Moravszki Mihály eddig baleset nélkül vezetett. Az ELEKTERFÉM szövet­kezet gépkocsivezetője a na­pokban vette át a kimagas­ló teljesítményért járó ju­talmat a Közlekedési és Pos­taügyi Minisztériumban. A szövetkezeti iparban rajta kívül még senki nem kapta meg ezt a kitüntetést. A második világháború forgatagában, 1942-ben ült először a volánhoz. A hon­védségi kocsik után Opelra került, majd több mint két évtizedet töltött egy négy­tonnás Csepel „nyergében”. Most a hattonnás ZIL-t kor­mányozza. A teherautón többféle feladatot lát el: vas- és villamossági áruk beszer­zője, hazaszállítja a vásárolt holmit és a szükséges admi­nisztrációt is ő végzi. — Az egész ország terüle­tét járom. Előfordult egy időben, hogy Nyíregyházán voltam „kiküldetésben”, nap* nap után ugyanis hajnaltól késő estig a dunántúli váro­sokat jártam. Ha becsukom a szemem gondolatban min­den vidéket „látok”. Térké­pet még soha nem használ­tam. A táblák szerint ponto­san el lehet jutni a célhoz. Soha nem tévedtem el. Moravszki Mihály a korát meghazudtoló frissességgel vezeti a ZIL-t. Az időközben háromszorosára duzzadt for­galomban változatlanul meg­találja a helyét. — Nemcsak kikapcsolódás a vezetés, hanem egyúttal szórakoztat is. Sokan nem veszik figyelembe a bizton­ságos közlekedés szabályait. Én akkor vagyok nyugodt, ha a volánnál ülök. Tudom, hogy rajtam múlik minden... A másfél millió kilomé­tert balesetmentesen maga mögött tudni, nem ment minden kockázat nélkül. Még most is élénken emlékszik a csaknem húsz évvel ezelőtti esetre: hófúvás tombolt az úton, Hajdúhadház és Téglás között egy ÁFOR-kocsi na­gyon „rátartott” az ő Cse­peljére. Ha koccannak, csak ő húzhatja a rövidebbet. Jobbra kapta a kormányt, bukfencezett az autó a hó­ban, majd talpra állt. Sér­tetlenül szállt ki. Tizenöt forintos kár keletkezett, be­tört az irányjelző... (t.) Egyre több üzemben hasz­nálnak mérgező, vagy káros hatású vegyszert, s főleg ezekben az üzemekben kelle­ne nagyobb súlyt fektetni a dolgozók egészségének vé­delmére. Az üzemorvosi ellá­tás jónak mondható. Hat jól felszerelt üzemorvosi rende­lőben 13 szövetkezet dolgo­zóit részesítik orvosi ellátás­ban. Tizenegy szövetkezet felszerelés nélküli „rendelő­ben” gyógyíttatja dolgozóit. A hetvenes évek közepéig a jóléti és kulturális alap képzésére nem fordítottak, vagy nem is fordíthattak kel­lő gondot a szövetkezetek. A Nagykállói Ruházati Szövet­kezetben például 1976-ban csak 98 forint volt az egy dolgozóra jutó jóléti alap, ta­valy már 162 forint. A Csen- ger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezetben az említett időben 63-ról 174 forintra nőtt az összeg. A másik vég­let a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet, ahol 1976-ban 713, tavaly 822 forint volt az egy dolgozóra jutó jóléti alap. Igaz, a külföldön is el­ismert szövetkezetben átla­gon felüli nyereséget produ­káltak, volt miből alapot ké­pezni. Bontott anyag, kölcsöngép A szövetkezetek egyre eredményesebben segítik dolgozóik otthonteremtését. Több üzemben — például a Nyíregyházi Vas- és Fém­ipari Szövetkezetben — min­den évben egy kommunista műszak bevételét a lakásalap bővítésére fordítják. A nagy- családosok lakásépítését min­denütt társadalmi munká­ban segítik a szocialista bri­gádok. Elterjedt és hasznos a kislakásépítéseknél a mun­kagépek, erőgépek kölcsön­zése. A bontott anyagok ki­utalása szintén jelentős bé­ren kívüli juttatásnak szár mit. A szövetkezetek szociális ellátása jó ütemben javul, de a kezdeti nehézségeket, a régebbi lemaradásokat nem lehet egyik évről a másikra pótolni. Központi támogatás­sal, a helyi lehetőségek leg­jobb kihasználásával azonban elérhető, hogy néhány éven belül a szövetkezetek szociá­lis ellátásának szintje az ipari üzemek szintjére emel­kedjen. N. L. tejipari v„. ___ Moszkva utcai üzeme he­lyére, s az átmeneti meg­oldás helyett végleg ren­deződik a szerviz sorsa. Háromezer-négyszáz négyzetméteres U-alakú csarnokot alapoztak a Jég utcán. A terület kijelölé­se szerencsés, mert a Jó- saváros és a VI. ötéves tervben megépülő Keleti lakótelep között helyez­kedik el, várhatóan ezek­ről a területekről látogat­ják majd leggyakrabban a szervizállomást. Az idén júniusban lát­tak hozzá az alapozási munkákhoz. Eddig elké­szült a műhelycsarnokok alapja, s amennyiben a szerkezetelemek megér­keznek, még a tél beállta előtt elkezdődhet a szer­kezetszerelés. A zsírzó- és a mosóhelyiségek ha­gyományos technológiá­val, téglából épülnek. A szerviz építésének negyed­részével már végeztek a Tempó szakemberei. Úgy tervezik, hogy a jövő év december 31-éré adják át a 25 millió forintos beru­házást. Noha még több mint egy év választ el az átadási határidőtől, a gé­peket, a szerviz beren­dezéseit már megrendel­ték a KGST keretében szállító NDK-beli, cseh és lengyel vállalatoktól. A százezer óra évi kapaci­tású szerviz 1979 első ne­gyedévében kezdi meg működését. Feltehetően lerövidül majd az autók és a motorkerékpárok ja­vításának ideje. Évente 20 millió forintos terme­lési értékre számítanak a Tempó-szerviz beruházói. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Gál Sándor, Mátészalka: Múlt és jelen a Fellegvár utcában.

Next

/
Thumbnails
Contents