Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-05 / 262. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 5. A hét címszavakban: HÉTFŐ: Az ENSZ megkezdi az új szovjet javaslat vitáját, amely garanciákat kínál a nem atomhatalmaknak — Arafat moszkvai tárgyalásai KEDD: Vietnami párt- és kormányküldöttség Moszkvában — A spanyol parlament döntése: népszavazást rendeznek az új alkotmány ügyében — Európai szakértői tanácsko­zás Montreaux-ben a viták erőszakmentes rendezéséről — Washingtonban folytatódnak a hármas kUlönbéke meg­beszélések SZERDA: Strougal csehszlovák kormányfő az NDK-ban — Sztrájk az iráni olajmezőkön, ismét riadókészültségben a hadsereg — Török—görög incidens CSÜTÖRTÖK: Száznegyvennapos űrutazás után Kovaljonok és Ivancsenkov visszatér a Földre — Bagdadban megkez­dődik az arab csúcsértekezlet — Schmidt kancellár római és párizsi útja PÉNTEK: Súlyos kínai provokáció a vietnami határon — Til­takozás a Zambiát ért újabb rhodesiai támadás miatt — A nyugatnémet külügyminiszter Varsóban — Dominica, Karib-tengerl szigetország függetlenné válik SZOMBAT: A Szocialista Internacionálé kongresszusa Vancou­verben ülésezik — A sztrájk folytatását határozzák el Angliában a Ford gyári munkások A hét három kérdése O Mi a jelentősége a szovjet—vietnami ba­rátsági szerződésnek? A hé­ten kiemelkedő jelentőségű tárgyalások színhelye volt a moszkvai Kreml: a Szovjet­unió vezetői beható eszme­cserét folytattak az eddig külföldön járt legreprezenta­zül 16-ban került sor zendü­lésre, növekszik a népi el­lenállás. Vietnamra tehát válto­zatlanul többoldalú kínai nyomás nehezedik. Ebben a helyzetben a szovjet—viet­nami szerződés, a moszkvai tárgyalások ismét azt jelzik, mozzanat, hogy az értekezlet létrejött, miután sokan az utolsó pillanatig kételkedtek realitásában. A Camp Da- vid-i alku azonban olyan po­litikai vízválasztónak bizo­nyulhatott a Közel-Keleten, amely végül is sokban elszi­getelte Szadat különutas po­litikáját. Mindez arra ösztönözte az egyiptomi vezetést, hogy ma­gasabb sebességfokozatra kapcsoljon a washingtoni hár­mas különbéke-megbeszélé- seken s megpróbáljon mi­előbb kész helyzetet teremte­ni. A hírek szerint belemen­tek egy olyan egyezségbe, hogy a palesztínekre, a töb­bi megszállt területekre va­ló utalás csupán az elfoga­dásra kerülő békeszerződés bevezetőjében szerepeljen, ott is homályos célzások formájában, s a szembenál­ló felek a Camp Dávidból ismert levélváltással háríta­nák el magukról mindenne­mű kötelezettséget. Kairó nyilván „arcának megóvását” remélte ezektől a manőve­rektől, de úgy tűnik, hogy végül is nem marad sok ere­deti arcából... © Milyen szerepe van az Egyesült 'Államokban a félidős választásoknak? Kedden az urnák elé, ponto­sabban mondva a szavazó­gépekhez járulnak az ame­rikaiak. Megválasztják az egész képviselőházat, a sze­nátus tagjainak egyharma- dát, s voksolnak a helyi tisztségviselőkre, köztük a kormányzók egy részére is. A választási eredmények közvetlenül nem érintik az elnök megbízatását. Sőt, ha­gyománynak mondható, hogy a kormányon lévő párt poli­tikai kopása megnyilvánul a félidőben történő visszaesés­ben is. Amiért mégis jelentősnek tartják a választásokat: 1. a sok áttétel ellenére nagyjá- ból-egészből mérhető lesz majd Carter helyzete is, kü­lönösképpen azért, mert a mostani kampányban fontos helyet kaptak a gazdasági kérdések, az infláció és a tívabb vietnami delegáció­val. A megbeszélések ered­ményeként aláírták a szov­jet—vietnami barátsági és együttműködési szerződést, amely nemzetközi jogi ha­tállyal foglalta okmányba a két ország kapcsolatait. Több gazdasági jellegű megálla­podás is született: szovjet részről közvetlen segítséget nyújtanak a Hanoi és Ho Si Minh város közötti egység­vasút kiépítéséhez, a Vörös folyó új hídjának létesítésé­hez, más kulcsfontosságú ob­jektumokhoz s a káderkép­zéshez. Mindez különösen hathatós támogatása az egy­ségessé vált VSZK háborús sebeinek begyógyításához, az országon belüli összekötte­tés, mindenfajta vérkerin­gés megjavításához. A barátsági szerződés, va­lamint a gazdasági megálla­podások a messzemenő szo­lidaritás jegyében születtek, s erre most valóban szükség van. Éppen a tárgyalások időszakában súlyos kínai pro­vokáció érte Vietnamot: az utóbbi idők legkomolyabb határsértését követték el Dinh Phong falunál. A pe­kingi törekvések tudatossá­gáról tanúskodik, hogy az első összecsapások után to­vábbi ellenséges lépésekkel tetézték a korábbiakat, sor­ra visszautasították az ész­szerű vietnami indítványo­kat. Nyugtalanító hírek ér­keznek a kambodzsai határ­ról is, nyugati lapjelentések már százezer kínai katonai személy kambodzsai jelenlé­téről írnak. Amire annál in­kább szükség lehet, hiszen az ország 19 tartománya kö­Csütörtökön Moszkvában kez­dődtek a magas szintű szovjet- vietnami tárgyalások. A szovjet küldöttséget (az asztal Jobb ol­dalán) Leonyid Brezsnyev veze­ti, a vietnami tárgyalók vezető­je Le Duan (balról a harmadik), a VKP KB főtitkára. hogy Hanoi a jövőben is szá­míthat igaz barátainak cse­lekvő szolidaritására. O Miről tárgyalnak a bagdadi arab csúcsér­tekezleten? Együttes imá­val kezdődött meg az arab államok bagdadi csúcsérte­kezlete, amelyen Egyiptom kivételével ha nem is min­den esetben a legmagasabb szinten, de az Arab Liga va­lamennyi tagállama képvi­selteti magát. Közös nyelven s a közösen vallott iszlám rítusa szerint fohászkodtak, ugyanakkor sokféle céllal és elképzeléssel, különböző ér­dekek szolgálatában érkez­tek az iraki fővárosba. Mindenképpen kedvező munkanélküliség problémá­ja. Ezek viszont olyan ténye­zők, amelyek alapvetően be­folyásolhatják az 1980-as el­nökválasztást; 2. politikusok sikere vagy kudarca előre­vetítheti annak árnyékát, hogy kik dobják be majd ka­lapjukat — kisebb vagy na­gyobb eséllyel — a követke­ző elnökválasztási küzdelem­be. Az előválasztási csatáro­zások ugyanis jövőre már megindulnak; 3. végül, de nem utolsósorban: a SALT megállapodások ratifikálásá­hoz kétharmados szenátusi többség szükséges, tehát nem mellékes kik lesznek az új szenátorok a Capitoliumon. S a választásokon ennél a pontnál végképp túlnőnek a helyi kereteken. Réti Ervin Bagdadban Irak fővárosában, megkezdte tanácskozását az arab ál­lamfői csúcsértekezlet. Képünkön: az ülésterem. KARLSTEIN VÁRA PRÁGÁTÓL DÉLNYUGAT- VÖLGYÉBEN ALL KARLS­RA A BEROUNKA FOLYÓ TEJN BÜSZKE VARA. császár fn JA-at írunk. A tehet­l.1ailséges igen m^~ ■**““velt politikus, any­ja után cseh származású IV. Luxemburgi Károly már két éve uralkodik né­met-római császárként és cseh királyként. Csehorszá­got választja birodalma, a vitette át. A Szenvedések- kápolnája ez után (1619-ig) a cseh királyság levéltárá­nak és a cseh koronázási ékszereknek nyújtott fede­let. Ezzel megváltozott ugyan Karlstejn eredeti je­lentősége, de a vár tovább­vára A vár jól átgondolt hi­vatása jól tervezett építé­szeti koncepciót igényelt, amelynek ki kellett maga­sodnia a korabeli átlagos építészeti megoldások kö­zül. A vár négy részből ál­lott, amelyek jelentőségük szerint fokozottan egyre magasabbra kerültek. Ezek: Karlstejn várának látképe. Az 1348—67 között épült várat a XVI. században reneszánsz stílusban építették át. Másodszor az 1887— 1899-es években épült újjá neogótikus stílusban. korabeli Közép-Európa legnagyobb államközössége kulturális és politikai köz­pontjává, melynek élén rö­vid idő múltán császári címmel állott. Jól átgondolt kultúrpolitikai programjá­nak — amint IV. Károly Csehországban 1348-ban a prágai Üj város és az egye­tem megalapításával kez­dett meg — Karlstejn vá­rának felépítése is egyik része volt. Ez a vár volt arra hivatva, hogy birodal­mi koronázási ékszerek őr­zője legyen. Megépítette párizsi Sainte Chapelle mintájára Karls­tejn várában a Krisztus szenvedéseinek szentelt ká­polnát, a vár legfontosabb és legnagyszerűbb helyisé­gét, amely egyúttal hozzá­férhetetlen kincstár felada­tát is ellátta. Az ereklyé­ket, a koronázási ékszerek tartozékait 1423-ig őrizték Karlstejn várában, ekkor Zsigmond király először Magyarországra, majd egy évvel később Nürnbergbe a vár előtti térség a bejá­rati kapuval, a várparancs­nokság épülete, a kéteme­letes császári palota a káp­talani templommal és a Nagy-torony, az egész épü­let magva. A császárnak és kíséretének a vár meg­tekintésekor három részre osztott utat kellett megten­nie a kápolnáig, s ezek mindegyike más-más szin­ten szólott a látogatókhoz, a falak freskói egyre pom- pásabbak lettek, s a Nagy-to­ronyban elhelyezett Szenve- dések-kápolnájában (Szent Kereszt kápolnának is ne­vezik) ért tetőfokára. A freskók témakörei (bibliai mozzanatok, valamint a császár pozícióját és hatal­mát dicsőítő ciklusok) egy­máshoz kapcsolódtak, s ugyanolyan felfelé ívelő gradációval következtek egymás után, mint a vár építészeti megoldásában. Ezek a freskók és tábla­képek teszik ma Karlstejnt az Alpeseken túli XIV. századbeli festőművészet legjelentősebb kincstárává. Csupán a császári palota restaurálási költsége 2,5 millió koronát igényelt, ahol 1978 novemberében IV. Károly halálának 600. évfordulója alkalmából ál­landó kiállítást rendeznek be. (Az évfordulóra már megnyilt az a kiállítás Prá­gában, a Hradzsin régi Pa­lotájában, amely a „IV. Károly kora a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rié­A császár magánoratóriuma. ra is megőrizte állanjjogi fontosságát. Kilátás a császári palota árkádjairól a várudvarra. peinek történetében” címet viseli). (Folytatás az 1. oldalról) A kínai vezetés politikájá­ról Alekszej Koszigin a kö­vetkezőket mondotta: A Szovjetunió realista szemlélettel közelíti meg a kínai kormányzat politikáját és megfelelően értékeli azt. Mi változatlanul a szovjet— kínai kapcsolatok normali­zálása mellett szállunk síkra, megfelel a szovjet és a kínai nép alapvető érdekeinek, a béke és a népek biztonsága által diktált érdekeknek. „A nemzetközi helyzet or­voslásának egyik fontos fel­tételét a Szovjetunió a szoli­daritás vállalásában és az együttműködésben látja.” „A Szovjetunió változatla­nul azoknak az arab népek­nek az oldalán áll. amelyek szembeszállnak Izrael expan- zionjsta törekvéseivel” — mondotta a kormányfő. Beszédének befejező részé­ben Koszigin hangsúlyozta: „A népek boldogabb jövőjé­ért vívott harcban megnőtt a nemzetközi kommunista moz­galom szerepe, amely korunk legaktívabb és legbefolyáso­sabb politikai tényezője.” Az ünnepi ülés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Ezt követően egész estét be­töltő műsort mutattak be a kongresszusi palota színpa­dán. iTi 11TH 1II -Tál >Tí] > * I __I ■! I íT*l__A Á

Next

/
Thumbnails
Contents