Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-05 / 262. szám
MA Á demecseri trojka (2. oldal) Á neve: Barátság II. (3. oldal) Ünnepi ülés Moszkvában Alekszej Koszigin beszéde a szovjet állam bel- és külpolitikájáról A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülést rendeztek Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában. Az ülés elnökségében helyet foglaltak az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökével. Ugyancsak az elnökség tagjai között voltak a Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének tagjai, élükön Le Duannal, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkárával, és Pham Van Donggal, a VKP Politikai Bizottságának tagjával, a VSZK minisztertanácsának elnökév el. Az ünnepséget Vlagyimir Promiszlov, a Moszkvai Szovjet Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg. A szovjet himnusz elhangzása után Alekszej Koszigin az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszter- tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Kisegítők n z iparban tavaly a fizikai foglalkoztatottak 49,2 százaléka végzett ún. kisegítő tevékenységet, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas, kedvezőtlen arány. A kisegítők e népes tábora elsősorban anyagot mozgat, javít, karbantart, tehát — vélhetjük — hasznos, szükséges feladatokat lát el. Igaz, csak éppen meghökkentően alacsony hatékonysággal. gépek, eszközök, szervezettség híján jórészt kézzel téve mindezt. S mert ugyanakkor gyarapszik az iparban — az alaptevékenységben — a gépi munkahelyek száma — ami a kétségtelen korszerűsödés jele —, egyre gyakoribb, hogy az új műhely drága termelőberendezései azért állnak, mert a kiszolgálás eszközeire már nem futott a pénzből. ' Elgondolkoztató tényeket tárt fel az a vizsgálat, mely az új beruházásoknál a kisegítő tevékenység helyzetét, színvonalát kívánta megállapítani. Kiderült, hogy a jelentős fejlesztési összegek ellenére növekedett ezeknek a helyeknek a többségén a kisegítő tevékenységet folytatók aránya, vagy jobb esetben változatlan maradt, csökkenést viszont alig néhány esetben lehetett tapasztalni...! S nem ott a magyarázat, hogy azért terjed a fura önkiszolgálás, mert hiányzik a munkaerő, hiszen ott van „valahol” a gyárak kapuin belül, csak éppen onnét tűnik el, ahol a legjobban kellene, ahol valóban nélkülözhetetlen. A bűvösnek látszó kör úgy alakul ki, hogy a rendelkezésre álló munkaerő tevékenységének megszervezése riasztóan kezdetleges, s ugyanakkor a beruházásoknál csak huszadrangú szerep jut a szállítás, anyagmozgatás, raktározás, javítás, karbantartás, s a más hasonló kisegítő feladatok gépesítésének. Az ezen a módon megtakarítani vélt forintok sokszorosát követeli azután, hogy a gépkezelők maguk futkosnak mindenért, s eközben nem termelnek sem ők, gyakran nagy szaktudásukkal, sem gépük, berendezésük, a beépített képességgel, teljesítménnyel. gy már érthetővé válik az a vizsgálati adat, hogy az alaptevékenységen foglalkoztatottak munkaidejük egyharmadát (!) miért töltik másfajta, legtöbbször a kisegítő tevékenység körébe tartozó feladatokkal. Érthető, de el nem fogadható helyzet. S azért elfogadhatatlan, mert azt csúfolja meg. amit mostanában annyit emlegetünk, s jogosan emlegetünk, á teljesítményelvet. V. T. „Az októberi forradalom soha el nem múló jelentősége abban áll, hogy lehetővé tette a társadalmi fejlődés alapvető problémájának megoldását — a kizsákmányolás és az elnyomás valamennyi formájának végleges felszámolását” — jelentette Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól szombaton kegyelettel emlékeztek meg a főváros dolgozói. Koszorú- zási ünnepséget tartottak a Köztársaság téren a budapesti pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál. Az emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés virágait a budapesti pártbizottság, a kerületi pártbizottságok, a Fővárosi Tanács, a kerületi Háromnapos országos nyelvészeti konferenciát rendezett Nyíregyházán a TIT magyar nyelvi, illetve ide- gennyelv-oktatási választmánya, a Szabolcs-Szatmár megyei szervezet szakosztályai és a tanárképző főiskola közreműködésével. „Anyanyelv — idegen nyelv” — címmel a konferencia előadásai a közelmúltban megtartott hasonló témájú akadémiai tanácskozáshoz kapcsolódtak. A TIT választmányok tagki Alekszej Koszigin „Október nagy eszméinek alkotó ereje” címmel tartott beszédében. „A nép jólétéről való gondoskodás a kommunista párt és a szovjet állam tevékenységének legfontosabb összetevője. A fogyasztásra és köztanácsok, a tömegszervezetek képviselői, a mártírok hozzátartozói. A Kerepesi temetőben a munkásmozgalmi Panteonnál nyugvó hősi halottak sírjainál a budapesti pártbizottság, a budapesti fegyveres testületek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottsága képviseletében helyeztek el koszorút. jai, nyelvészek és nyelvtanárok a szakterület ismert tudósaitól hallgattak előadásokat négy témakörben. Elsőként az idegen nyelvek oktatásához szükséges anyanyelvi alapokról szóltak az előadók, azt elemezve; tanulhat-e valaki idegen nyelvet anyanyelve alapos ismerete nélkül? Külön témakörként szerepelt az idegen nyelvek hatása anyanyelvűnkre, itt főleg az angol és német kifejezésekről, valamint orosz szövegek szerkesztési sajátosságainak hahasznú építkezésekre előirányzott összegek a 12 százalékos népszaporulat mellett — 1965 óta több mint kétszeresükre növekedtek. Ez alatt az idő alatt az országban csaknem 1 milliárd 400 millió négyzetméter össz- alapterületű lakás épült; minden második állampolgár jobb lakáskörülmények közé került” — mutatott rá a szovjet kormányfő, majd a szovjet gazdaság eredményeiről szólva egyebek között emlékeztetett rá: „iparunk- jelenleg több terméket állít elő, mint az összes nyugat-európai országok együttvéve. Pedig ezeknek az országoknak a lakossága egyharmaddal több, mint a Szovjetunió lélekszáma”. Alekszej Koszigin beszédének jelentős részét a nemzetközi politika kérdéseinek szentelte. ’ „A szocialista közösség a nemzetközi biztonság döntő tényezőjévé vált. A szocialista országok lehetőségeik keretében mindent elkövetnek azért, hogy az enyhülést valóban visszafordíthatatlanná tegyék. Az SZKP szerint van lehetőség az enyhülés megszilárdítására és elmélyítésére — állapította meg a kormányfő és hozzáfűzte: „Ehhez minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy mindenekelőtt a katonai enyhülés terén érjünk el áttörést.” A feladatot csakis úgy lehet megoldani, ha az országok aktívan keresik az olyan kölcsönösen elfogadható megállapodások lehetőségét, amelyeknek alapelvéül az szolgál, hogy egyik fél sem sérti meg a másik biztonságát. „A Szovjetunió fejleszti kapcsolatait Franciaországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal, Olaszországgal. Nagy-Britanniával, Spanyol- országgal, Finnországgal, Ausztriával és más európai országgal” — jelentette ki Koszigin és így folytatta: amellett vagyunk, hogy széleskörűen fejlesszük a politikai. a gazdasági, a kulturális és a tudományos-műszaki kapcsolatokat a világ valamennyi országával. tásáról volt szó. A kontrasztív nyelvészet speciális kérdéseit két szekcióban vitatták meg a résztvevők. A magyar, mint idegen nyelv — ez az összefoglaló címe a zárónapon november 5-én elhangzó előadásoknak. A nyelvészek a magyart tanuló idegenajkúak tanulási nehézségeivel foglalkoznak, majd az anyanyelvi és általános nyelvi műveltség jelenéről és jövőjéről szóló ösz- szefoglalóval fejeződik be az országos konferencia. Koszorúzások az 1956-os ellenforradalom áldozatainak emlékezetére A hősi halottak megkoszorúzott emlékműve a Mező Imre úti temetőben. (Folytatás a 4. oldalon) Ha zárul a nyelvészeti konferencia Kevés növény van már a földeken Végéhez közeledik a betakarítás A Szamos menti Állami Tangazdaság mátészalkai üzemében nagy ütemben szárítják a kukoricát. őszies az idő. Az éjszakák és a hajnalok ködösek, sokszor nappal sem oszlik fel. Eső — szerencsére — nem zavarja a mezőgazdasági termékek betakarítását, habár a vetésnek nem ártana, s egy kis csapadék a szántást is könnyítené. A mezőgazdasági nagyüzemek időben elvégezték a tervezett százhétezer hektár vetését. Szinte mindenütt kikeltek már a magvak. Amit még most, vagy ezután fognak vetni, azt már terven felül végzik a gazdaságok. Jó' ütemű a szántás a tavaszi vetésű növények alá. Az egyre inkább felszabaduló erőgépekkel ezt az ütemet gyorsítani lehet, sőt kell is. Az őszi mélyszántás mindig jobb a tavaszinál, jobb a víztároló képessége így a talajnak. A szántás előtt ki kell szórni az alaptrágyákat, pótolni az évközben elhasznált tápanyagot, s a szántással egymenetben beforgatni a földbe. Ahol lehetséges és mód van rá, legjobb nyújtott, vagy két műszakban üzemeltetni a nagy teljesítményű erőgépeket. A burgonya felszedését már befejezték a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban. Az ezévi termés megyei rekordot hozott, hiszen hektáronként 155—160 mázsa gumó termett. A termelőszövetkezetek elérték a kétszáz mázsás átlagot 6600 hektár átlagában. Az állami gazdaságok ennél is jobban termeltek. ők — igaz 675 hektár átlagában — 250 mázsán felül takarítottak be burgonyát. Meggyorsult az átvétele, s ezzel együtt a szállítása is a terménynek. A cukorrépa szedését november közepére befejezik a termelőszövetkezetekben. A megyében hatezer hektáron termesztettek és örvendetes, hogy az elmúlt évekhez képest emelkedett a répa cukortartalma, s most eléri a 16 százalékot. Megyei átlagban 280—300 mázsa hektáronkénti átlagra számítanak, ami több lehetne. A száraz talajba ugyanis beleszakad a gyökér, s szántás után hektáronként 40—50 mázsa cukorrépát is kiforgat az eke. Megérné, hogy összeszedjék a gazdaságok. A nyolcvannyolcezer hektár fővetésű kukoricának a kétharmadát már betakarították. Ennek közel a fele háztáji terület, s ezen már nem sok van hátra. Ellenben hátráltatja a nagyüzemekben a kombájnolást, hogy a kicsúszott vegetáció miatt magas a szem nedvességtartalma. Így a betakarítást — mivel minden szem termést szárítani kell — a szárítók kapacitása határozza meg. Egyben sürget is az idő, mert egy esetleges esős időjárás csak növelné a kukorica nedvességtartalmát. Téli alma már nagyon kevés gazdaságban van. Ami megtermett, annak nagy részét elszállították, értékesítették a mezőgazdasági nagyüzemek. (sb) Munkásmozgalmi veteránok köszöntése Kedves hagyomány immár, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére a nyíregyházi városi pártbizottság bensőséges ünnepségre hívja meg Nyíregyháza veteránjait, azokat az idős kommunistákat, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság idején fegyverrel a kézben harcoltak az intervenciós csapatok ellen. A veteránok találkozójára és köszöntésére szombaton a néphadsereg egyik alakulatánál került sor, ahol az egység parancsnoka köszöntötte a vendégeket a párt-, a KISZ- szervezet és a parancsnokság nevében. Az ünnepségen részt vett dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, dr. Pénzes János megyei tanácselnök, Jakubinyi Béla ezredes, a magasabb egység parancsnoka, Tóth Géza, az SZMT titkára, Tóth László, a KISZ nyíregyházi városi bizottságának titkára és Czakó István, a városi tanács elnök- helyettese. Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára a veteránok találkozóján Szamuely-emlékpla- kettet adott át Suszta Sándornak és Gubányi Józsefnek, akik 50 éve tagjai a pártnak. A laktanyában a veteránok technikai bemutatót néztek meg, bemutatták nekik a csapatmúzeumot, a könyvtárat, a katonai kollégiumot, a sorállomány elhelyezési körleteit, majd a Varsói Szerződés hadseregeinek egy közös hadgyakorlatát tekintették meg filmfelvételről. Magyarország XXXV. évfolyam, 262. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. november 5., vasárnap
