Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-04 / 261. szám
6 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 4. Iskola -X1 Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő -X- Gyerek * Iskola * Pedagógus Szülők fóruma n család arisztokratái? A gyerekek általában nem várják a tanévnyitót, a szülök azonban — legalábbis miután beszerzik az iskolához szükséges tankönyveket, ruházati cikkeket, kitöltik a kereseti igazolást és így tovább — megkönnyebbülten sóhajta, nak tel: végre jó helyen van a gyerek, egész nap vigyáznak rá. Nem kell érte aggódni, hogy hol, merre jár. amíg a szülők dolgoznak. S ami a tanulást illeti, szakemberek megírták a különböző lapokban, elmondták a rádióban, televízióban, hogy az új tanterveknek egyik előnye (legalábbis az alsó tagozatban), hogy a gyerekeknek vajmi keveset kell otthon tanulniuk. Kétségtelen, hogy az iskola sok terhet levehet — és le is vesz — a szülők válláról, de semmiképpen sem pótolhatja a szülői nevelést. Nem különböző házi szankciók érvényesítésére gondolunk, hanem azokra a hasznos, termékeny családi együtt, létekre, melyekhez sok türelem kell ugyan (tévét nézni, barkácsolni. olvasni sokkal könnyebb, mint gyermekekkel foglalkozni). de amelyek évek múlva feltétlenül kamatoznak. Természetesen nem valami mesterségesen előidézett családi idillre (amilyenekről rendszerint az alapfokú nyelvkönyvekben olvashatunk) gondolunk. Szóval nem arra. hogy „a mama köt, a papa olvas, a gyerek játszik — ők mindannyian boldogok”, hanem arra, hogy miként tudnak ők együtt, egymás hasznára válni úgy, hogy mindenki kölcsönösen gazdagítsa a másikat. Sajnos, a mai családokban az együttélés nem okvetlenül jelenti a közös tevékenységet, illetve a különböző munkák megosztását. A családok többségében (most már nemcsak vá. roson, hanem falun is) egyre kevesebbet dolgoznak a gyerekek. Sokan még örülnek is ennek mondván: dolgoztunk mi annak idején erőnkön felül, azért éltünk, azért küzdöttünk mostanáig, hogy a gyerekünknek könnyebb legyen. De hát nem biztos, hogy a gyerekeknek könnyebb lesz. ha nem szokják meg a rendszeres, hasznos tevékenységet, ha nem ébred bennük felelősség — kötelességtudat Nem célunk leírni és nincs is arra recept, hogy például egy nagyvárosban lakó csa. Iád bérházi körülmények között élő gyerekének mi legyen a dolga. De hát minden gyakorló szülő tudja, hogy például hányszor kell a boltba szaladni még a legpontosabb háztartási tervezés mellett is. Milyen jó, ha az alsó tagozatos kisfiú és kislány bizonyos áru- és árismeretre tesz szert, arról már nem. is beszélve, hogy vásárlás közben megtanul kommunikálni is a felnőttekkel. És hosszan lehetne sorolni (a terítéstől a gombvarrásig) azokat a manuális készségeket és esztétikai érzéket fejlesztő tevékenységeket, melyekre minden háztartásban szükség van. A gyerekeknek mindez tulajdonképpen jó játék, amit (ha nem zord, oktató hangon követelünk) szívesen játszanak velünk. Nincs időm a gyerekkel foglalkozni — mondják sokan. Időnk tényleg kevés van. de gondoljunk anyáinkra, nagyanyáinkra, akiknek (bárhol éltek) semmivel sem volt több, mert szorította őket a kenyérgond. Mégis tőlük tanultuk meg a legszebb meséket a munkamozdulatokat, tőlük kaptunk hitet és bizalmat, ők csiszolták — mindennapi személyes példamutatással — értelmünket, ők tettek bennünket fogékonnyá a szépre, jóra, más emberek szeretetére. Vagyis: tudtak velünk és értünk élni. Mikor a gyereket felmentjük minden munka alól. mikor kizárjuk gondjaink köréből, mikor nem engedjük, hogv érezze keserűségünket, csalódásunkat is. mikor nem avatjuk be hivatásunk szépségeibe, és nehézségeibe, mikor nem világosítjuk fel. hogy a megkeresett, megszerzett javak milyen erőfeszítések árán jutottak birtokunkba, akkor tulajdonképpen elszegényítjük a gyereket, illúziókban ringatjuk, védtelenné tesszük. „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” mondja a régi közmondás Kiegészíthetjük azzal, hogy az iskolában is. meg otthon is az életet kell megtanulni. Mégpedig úgy. hogy az újabb nemzedék soha ne érezze kényszerű kötelességnek, nyűgnek a munkát, hanem találja meg abban mindennapi örömét. Ez csak úgy valósul meg. ha a családban nem kezeljük arisztokrataként a gyereket. Gyarmati Béla Takarékossági vetélkedő „Sok kicsi sokra megy” címmel érdekes vetélkedőt tartottak Tarnyospálcán a világtakarékossági nap alkalmából. Október 31-én délután négy csapat állt rajthoz a szellemi vetélkedőn: az újke- nézi, a mezőladányi, a jékei és a tornyospálcai úttörők képviselői. Az öt-öt fős csapatok — írja Kovács Jutka a törnyospálcaiak nevében — — előzetes feladatokat is kaptak. Egy takarékossággal kapcsolatos plakátot kellett készíteniük, és egy takarékszövetkezeti tag „beszervezése” volt a feladat. Ezek értékelése után szellemi totó következett, majd villámkérdések. A hazaiak, a tornyospálcai úttörők győztek — jutalmuk egy-egy szép könyv volt. Szakolyi gyerekek a Bükkben Az utolsó közös kirándulásra készülődik a Szakolyi Általános Iskola 8. b osztálya: minden nyáron nekivágtak ezidáig az országnak. Idén a szünidőben például bebarangolták a Büikköt, jártak Aggteleken és környékén. Gagarin nevét viseli a nyolcadikosok úttörőraja, * s a Gagarin raj tagjai a szünidő óta sem pihentek: újabb kirándulást szerveztek a tanév elején. Megyejáró kirándulásra indultak, s büszkeségük az a bélyegzősorozat, melyet a felkeresett műemlékek, múzeumok meglátogatásánál szereztek. A tanév során a jövő nyári zárókirándulásra készülődnek osztályfőnökük, Kuritár Antalné vezetésével: cél a Balaton-part. Csalafinta Kópé és a fogadósáé (Orosz népmese) Vándorolt a Kópé hegynek föl, völgynek le. Útközben rettenetesen megéhezett. Betért hát egy fogadóba. Köszönt illendően és enni kért. A fogadósné kövér, kapzsi asszony volt. Látta a vendég ringyes-rongyos ruháját, pénzt nem nézett ki belőle, ezért hát így szólt: — Hideg vizen és kenyéren kívül nincs semmim. — Nem baj, — felelte a Kópé — nekem ez is megfelel. Miközben a Kópé rágta a száraz kenyeret és itta rá a hideg vizet, a fogadósné kemencéjében ropogósra sült egy nagy liba. Nem hogy adni nem akart a legénynek, de még csúfot is akart űzni belőle. — Na te híres. — szólt a legényhez, sok földet bejártál, sok embert láttál, de jártál-e Kemence ország Lábas falujában? Ismered-e ott Sült liba uramat? A legényt nem hiába hívták Csalafinta Kópénak, nem kellett egy kis észért a szomszédba mennie. Azonnal átlátott a fogadósné ravaszságán. — Mire megeszem a kenyerem, biztosan eszembe jut, hogy találkoztam-e vele. Közben új vendég érkezett gazdag hintón, szép ruhában. A fogadósné szaladt elebe. Míg ő kint hajlongott a gazdag úr előtt, Kópé se maradt rest. Odaugrott a kemencéhez, kihúzta a lábast, kivette belőle a ropogósra sült libát és beletette a tarisznyájába. A liba helyett meg betette a lábasba az egyik bocskorát. Jött vissza a fogadósné az új vendéggel, s közben tovább csúfolódott a szegény legénynyel: — Na fiú, eszedbe jutott már, hogy ismerted-e? — Persze hogy ismertem. Csak Sült liba már azóta Lábas falujából Tarisznya határába költözött. Azzal Kópé felugrott és úgy eltűnt, mintha ott se lett volna. A fogadósné meg csak ámult. Nem értette, miért szaladt el a legény. Mézesmázos szóval kínálta az urat: — Fáradjon be méltóságod. Finom úrnak, finom étellel szolgálok. Azzal kinyitotta a kemencét, kivette a lábast, de a bocskor láttán majd hanyatt esett ámulatában. Ha Kópé el nem szaladt volna, az én mesém is tovább tartott volna. Fordította: Paróczay Jolán Bodnár István: Öcskösfogadó Átölelném a földtekét, meghozták a kisöcsikét. Kór-ház-ból. Zeng a ház a sí-rás-tól. Foganincsen pólyásbaba, mégis ő a török pasa. Pó-lyáz-zuk. Éjjel-nappal szol-gál-juk. Szentem-bentem testvérmásam te leszel a játszótársam. Ö-Á-Á. Felcseperedsz nem-so-ká. Mégis hasznos a seregély? Bár hűvös nyarunk volt, beérett a szőlő és az édesedő bogyók magukra vonják a seregélyek érdeklődését. Ha nem riasztgatjuk őket, tetemes károkat okozhatnak a fürtök csipkedésével. „Ki kell irtani őket még a nyáron, mikor fészkelnek!” — mondják egyesek. Pedig nincs igazuk. A seregély szőlőpusztításával kapcsolatban beható vizsgálatokat végeztek ornitológusok, és meglepő eredményt kaptak. Sok ezer nálunk gyűrűzött madár kézrekerülésé- vel kiderült, hogy a nyáron nálunk fészkelő seregélyek már a szőlő érése előtt, szeptemberben elvonulnak. Mire nálunk beérik a szőlő, ők már régen Olaszországban vannak és fokozatosan húzódva dél felé, nemsokára elérik Tunisz és Algír területét. Helyüket az északról fokozatosan lehúzódó idegen seregélycsapatok foglalják el. Ezek okoznak kárt szőlőinkben. Mindez azt jelenti, hogy a hazai állomány nem okoz semmi kárt, sőt fészkelésük idején 250—300 sáskát, szöcskét és egyéb káros rovarokat is feletetnek fiókáikkal. Nem lebecsülendő mennyiség! Nem szidalmat, hanem védelmet érdemelnek, mert ingyen napszámosai a gazdálkodó embernek. Petrilla Attila Már évek óta rend a Szakolyi Általános Iskolában: tizenegy óra előtt tíz perccel minden tanuló az udvaron van és a rádió hangjaira tornázik. A délelőtti frissítő „iskolatorna” másutt is hasznára válna a diákseregnek — s talán a tanároknak is ... (Mikita Viktor felvétele) ISMERETEK — GYERMEKKÖZELBEN Lófej a falon OTTHON, A KÖNYVESPOLCOM FÖLÖTT lófej van a falra akasztva — egy ló fej szép fehérre lefőzött, letisztított csontváza. Felnőtt vendégeink közül kinek tetszik, kinek nem, ám a gyerekek többnyire ijesztőnek találják. Ezért aztán feltűnt, hogy egy ismerős házaspár ötéves fia nem félve, hanem igencsak érdeklődve szemléli a nagy darab csontot. „Nem félsz tőle?, kérdeztem. Nem, mondta. Láttam már ilyet. Hol? Hát a múzeumban. Mikor voltál te múzeumban? A múltkor anyuval.” Anyu pedagógus, és amikor alsó tagozatos diákjait a kötelező iskolai kirándulásra elvitte a múzeumba, hát fölpakolta a saját fiát is — és alighanem igen fontos dolgot tett. Rányitotta a gyerek szemét egy olyan világra, amilyennel eddig nem találkozott, pontosabban új nézőponttal ajándékozta meg, és hozzásegítette ahhoz, hogy amit a fiú addig megismert a világból, a mesékben, dalokban, gyermekjátékok közvetítésével, ugyanazt — a maga szintjén — szemügyre vehesse most a tudomány oldaláról. ANDRÁS VALÓSZÍNŰLEG NEM TUDJA, hogy mi a különbség a művészet és a tudomány között, azt sem tudja, hogy mikor volt az időszámítás kezdete vagy a céhes ipar hanyatlása, de hogy a nagymama tejesköcsögei és a római cserépedények formáinak rokonságát hamarabb felfedezi, mint a többi gyerek, az biztos. És ha néhány év múlva majd Jókait olvas, esetleg emlékszik arra, milyen az a burcsella. A múzeumok az elmúlt másfél évtizedben sok mindent tettek azért, hogy megszűnjenek régiségek poros gyűjtőhelyei lenni. A múzeumok többsége kinyílt a közeli múlt és jelen előtt: néha csak divatos, de legtöbbször érdekes módszert találtak az érdeklődés felkeltésére. Ám szövetségesek, segítőtársak nélkül a múzeum önmagában nem érhet el sikert — legyen akármilyen tökéletes. SEGÍTŐTÁRSUL VISZONT nemcsak a hivatásos népművelő — példánkban a pedagógus anyuka — szegődhet, hanem minden szülő. Ha megkérdeznénk a felnőtteket emlékezetes gyermekkori élményeik felől — s őszintén felelnének —, alighanem mindegyikük beszámolhatna egy-két közös kirándulásról az erdőbe, mezőre, falura, városra, vásárra, múzeumba. Ha csak a szülővel való együttlét melegét, kedves emlékét viszi magával az ember évtizedeken át, már akkor is megéri egy ilyen kirándulás. Hát még. ha ismeretet is, amely előbb csak meséink, aztán olvasmányaink, tanulnivalóink megértését segíti elő, később az emberek közti kapcsolatokat teszi felismerhetőbbé, a világot könnyebben átélhetővé. És ezek az ismeretek itt vannak körülöttünk, a múzeumokban is — csak ki kell nyújtanunk érte a kezünket. G. B. TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Folyadékkal teletöltöt- ték. 6. Az egyik nemhez tartozik. 7. Ibolyka. 8. Egymást követő betűk a magyar abc- ben. 9. Hónaprövidítés. 11. HNK. 12. Üreges csontok belsejében található. 14. Fiatalabb leánytestvére. 16. Megfejtendő (folytatása a függőleges 6., 24. sorokban). 18. Magyar papíripar rövidítése. 20. Bő. 21. Bőg. 22. Hüvelyes növény 24. Építmény. 25. Elföldel. 27. Fizetőeszköz. 28. Indítás a sportban. 29. Férfinév. Függőleges: 1. Marx ismert műve A ... 2. Római 51. 3. Ilyen hal is van! 4 Személyes névmás. 5. Dong, dübörög (a föld). 10. Vissza: volt, létezett. 11. Attila népe. 13. Gyilkolt. 14. Forradás. 15. A villanyégő. 17 Gyalogol, megy. 19. Tetőfedő anyag. 21. Hirtelen meghúz. 23. Kellem. 26. Némán süti ! ! ! 27. Olasz folyó. Megfejtendő: Vízszintes 1., főggőleges 6., 24. Múlt heti megfejtés: — AUSZTRÁLIA — ÁZSIA — EURÁZSIA — EURÓPA Könyvjutalom: Dengi Mária Nyírszőlős, Erős Károly Vasmegyer, Kiss Ilona Géberjén, Csombók Erzsébet Ópályi, Balázsi Anikó Tiszaszalka, Szilágyi János és ifj. Sulek József Nyíregyháza. ■ 5 2 3 4 5 6 m 7 ■ 8 9 ■ ■ 11 12 13 ■ u 15 ____ ■ 1 ■ 18 ■ 20 ■ ff 22 23 ■ ■ ff 25 26 ■ r 28 1 29
