Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-30 / 282. szám

1978. november 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Nyersanyagunk a fa Aggódva, vagy bizakodva, szo­morúan, vagy elégedetten beszé­lünk a mezőgazdaság várható és már elért eredményeiről. Az avatatlanok és a szakemberek egyaránt számon tartják az újabb meg újabb rekordokat, a terméshozamok növekedését. Tudjuk, mennyi búza, kukorica, cukorrépa, szőlő vagy alma ter­mett, és ez mennyivel több vagy kevesebb a tavalyinál. Van azon­ban olyan termőterületünk is, amelynek a hozamát még a szakemberek sem ismerik pon­tosan. ök is csak becsléssel tudják megállapítani, hogy mennyi termést érlelnek be évente erdeink leggyakoribb fái: a bükk, a tölgy, a cser, a gyer­tyán és a többi lombos fa, meg a különféle fenyők. A fa a legfontosabb nyers­anyagok közé tartozik. Az épí- tőipar, a bányászat, a közleke­dés, a bútoripar nagy mennyi­ségű fát és faterméket használ fel, az áruforgalom mind több fa alapanyagú csomagolóanya­got igényel, a kulturális élet nem képzelhető el papír nélkül. A világ fa- és faterméktermelé­sének az értéke ma meghaladja a 40 milliárd dollárt. A statisz­tikai adatok szerint az iparifa- fogyasztás az évszázad végére megkétszereződik, a tüzifafo- gyasztás pedig mintegy 20 szá­zalékkal növekszik. Ez arra utal, hogy a fa mindinkább megszű­nik tüzelőanyag lenni, s egyre jobban ipari nyersanyag lesz. Az ipari fából készült termékek cso­Téli fakitermelés a Bakonyban. portjait tekintve a legnagyobb növekedés forgácslapban, farost­lemezben és papíripari termé­kekben várható. A fűrészáru- szükséglet aránylag kis mérték­ben nő. A fűrészelés ma már el­avult technológia, a jövő az új termékeknek kedvez. Hazánkban a fakitermelés úgy alakul, hogy a kitermelt nettó fatömeg 79,6 százaléka kemény lombfa, 13 százaléka lágy lomb­fa és csak 7,4 százaléka fenyő­fa. EZ az arány az ipari nyers­anyagellátás szempontjából ked­vezőtlen. Hagyományos faipa­runk ugyanis elsősorban fenyő­fát dolgoz fel, a korszerű faipar pedig főként lágy lombfát igé­nyel. Fénysugarakkal a balesetek ellen A balesetek megelőzésére úgy. nevezett fénykorlátot alkalmaz­nak a Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti, ateózsolcai és lábatlani gyárában. Az egyszerű, de ötletes találmány lényege, hogy a gépi sablonmozgatást végző balesetveszélyes láncpá­lyák, vagy görgősorok veszélyes területeit optikai fénysugárral határolják körül. A fénysugarak megszakítása — ha például vala­ki veszélyeztetett területre lép — a mozgó gépet azonnal leállítja. Újbóli elindítása csak akkor vá- lig lehetővé, ha a fény körébe került akadály megszűnik, vagyis a veszélyzónába került személy eltávozik. A körülbelül négyezer forintért házilag is elkészíthető berendezés az eddigi tapasztalatok szerint tökéletes biztonssággal véd a bal­esetek ellen. AUTÓ - MOTOR A jövő benzinmotorja Az autókkal szemben egyre szigorúbbá válnak a környezet- védelmi követelmények, és ezek kielégítésére új lehetőséget csil­lantott fel egy módosított elven működő benzinmotor. E motor- tulajdonság abban különbözik az eddigi benzinmotoroktól, hogy egy-egy hengerének robbanó- vagy égetőteréhez — egy szűkü­leten át — henger alakú kis elő- kamra csatlakozik. Az előkam- rába külön szívóvezeték torkol­lik egy szelepen át (de megma­rad a hagyományos, az égőtér­hez csatlakozó szívóvezeték is), és a gyújtó szikrát adó gyertyát szintén oda kell becsavarozni. A szívási ütemben az előkam- rába benzinben dús, az égőtér­be szegény keverék — benzin­nek és levegőnek a keveréke — áramlik a szívószelepeken ke­resztül. A gyertya a dús keve­réket gyújtja meg, és ez nagy sebességgel az égőtérbe áramol­va meggyújtja az ott lévő ben­zinszegény keveréket is. A szikrától felrobbant dús ke­veréknek az előkamrából való kiáramlása a zuhatagéhoz hason­ló vad örvénylést állít elő az égőtérben, s emiatt ott jóval tö­kéletesebb lesz az égés. Elég a levegőt szennyező* szén-monoxid- nak, szénhidrogéneknek és nit­rogénszármazékoknak a legna­gyobb része is, s így nincs szük­ség még külön egy olyan készü­lékre, amely a kipufogó gázokat tisztítja. Ugyanakkor csökken a benzinfogyasztás is, mert az új' rendszernek jobb a hatásfoka, a benzinben rejlő energiának na­gyobb részét tudja hasznosítani. A Szovjetunióban már meg­kezdték az ezen az elven műkö­dő előkamrás motorok fejleszté­sét teher- és személygépkocsik számára. Az amerikai General Motors szakemberei is foglalkoz­nak azzal a gondolattal, hogy kidolgozzanak ezen az elven mű­ködő motorokat személyautók számára. Kocsiemelő kipufogó gázzal Japán szakemberek olyan gép­kocsiemelőt szerkesztettek, amely megkíméli a kerékcserére, az autó alsó részén kisebb javítások elvégzésére kényszerülő jármű­vezetőt a mechanikus emelők használatával járó erőfeszítés­től. Az újfajta émeiő lényegében egy vastag falú, 45 centiméter átmérőjű hengeres gumizsák, amely használaton kívül harmó- nikaszerűen összecsukódik. Használatba vételekor az alváz ún. emelési pontjainak valame­lyike alá kell helyezni és a csat­lakozó tömlőt bajonettzárral rá kell kapcsolni a kipufogó csonk­ra. A tömlőbe, a gumizsákhoz való csatlakozás helyén egy visszacsapó szelepet építettek be, amelyen át csak befelé áramol­hat a gáz. Az alapgázzal járatott motor kb. 2 perc alatt felfújja a gumizsákot, s az úgy megeme­li az autót, hogy alsó része 75 centiméterre lesz a földtől. Mi­vel a gépkocsi meglehetősen nagy felületen fekszik fel a gu­mizsákra, csekély a kocsi oldal­irányú blllenésének a veszélye. Ha nem kerékcserét végez a ve­zető, hanem aláfekszik a kocsi­nak, a gumizsák esetleges meg­sérüléséből származó lezuhanás ellen egy erre a célra szolgáló alátámasztó karral biztosítani kell az autót. A munka elvégzése után egy kis szelep megnyitásával lehet kiüríteni a kipufogó gázt az emelőzsákból, s a „harmonikát” összecsukva el lehet helyezni a csomagtartóban. Közös kutatás 1969. október 14-én indult útjá­ra az első mesterséges hold, amelyet az Interkozmosz-prog- ram keretében lőttek fel Föld körüli pályára. Azóta a szocia­lista országok által összeállított tudományos programot rendre teljesítik a felbocsátott műhol­dak. A sokrétű program egyik fon­tos célkitűzése a Föld sugárzási övezeteinek, a. bennük mozgó ré­szecskék töltésének és hőmér­sékletének a mérése. Másik ku­tatási téma a Nap rövidhullá­mú, röntgen- és ultraibolya-su­gárzásának a mérése. Több mes­terséges hold vizsgálta az io­noszféra és magnetoszféra köl­csönhatását, az elektronok és io­nok sűrűségét, az elektronok hő­mérsékletét. A sorozat egyik tagja az el­sődleges kozmikus sugárzás és a mikrometeoritok eloszlását vizsgálta, visszatérő tartálya pe­dig magreakciókat rögzítő fotó­emulziós blokkot hozott vissza a Földre. Egy másik mesterséges hold a lengyel rádiócsillagászok­nak a Nap rádiósugárzását ész­lelő műszerét és a szovjet szak­emberek ionoszféra-kutató készü­lékét szállította. Több. mesterséges holdon ma­gyar tervezésű, fejlesztésű és építésű műszeregységet is elhe­lyeztek, például egy mikrome- teorit-analizátort. Az analizátor két fő részből állt: egy kettős érzékelőfejből (csehszlovák- szovjet fejlesztés) és a kiértéke­lő elektronikából. Az érzékelő külső felületén elhelyezett fólia­kondenzátorba csapódnak be a nagy sebességű, átlagosan ezred- milliméter átmérőjű mlkromete­Műholdblokkhoz ellenőrző be­rendezés kapcsolása a cseh­szlovák intézetben. (MTI Külföl­di Képszolgálat) oritok, és áthatolya rajta, olyan kisülést okoznak, amelyet észlel az érzékelő elektronikus beren­dezés. A Csehszlovák Tudományos Akadémia geofizikai intézetének ionoszféra-kutató osztályán is több műszert készítettek az In- terkozmosz-program keretében, sőt jelenleg új műholdtípusok kialakításán dolgoznak. Egyes betegségek az ember szagáról is megismerhetők Minden embernek sajátos sza_ ga van. Éppen ezt kívánják fel­használni a kriminológusok. Egy ember ..szagmintáját” speciális konténerben két évig tudják tá_ rolni, a szükség esetén „szagle­nyomatként” fel is használhat, ják Sőt, elméletileg lehetséges az is, hogy szagpróbát végezze­nek a bűntény elkövetésének színhelyén, s ezt összehasonlítsák a gyanúsított szagával. Számos enyhe szag felismerése különbö­ző betegségek korai diagnózisá­nak megállapításában is segítsé­get nyújthat az orvosoknak. Is­mert, hogy a köszvényt és a diftériát és más megbetegedése­ket jellegzetes szagok kísérik. Több ország tudósai most m^ próbálnak egy könnyen hozzá­férhető és olcsó készüléket ösz- szeállítani. amely elősegítheti a betegségek korai diagnózisának megállapítását. A növényekben is kiváltható stresszállapot Amerikai tudósok megta­lálták azt a módszert, amely­nek segítségével ki lehet mu­tatni a növényekben beteg­ség, levegőszennyeződés, ned- vességtúltengés vagy annak hiánya, esetleg a gyökerek sérülése által kiváltott stressz hatására bekövetkezett álla­potváltozást. Megállapították, hogy a stressz alatt a növé­nyek etilént választanak ki, amelynek mennyiségét chro- matográffal mérni is lehet. A tudósok úgy vélik, hogy a készülék segítségével értékel­hető a növények kedvezőtlen életkörülményekkel szembeni ellenállóképessége is. Uj térképek hazánkról A Kartográfiai Vállalat a kö­zelmúltban kezdte meg hazánk új térképeinek kiadását. Az új térképeknek, amelyeket ez év­től az évtized végéig folyamato­san jelentetnek meg, öt fő vál­faja van; különféle méretarányú turistatérképek, vízisporttérké- pek. 1:300 000-es méretarányú or_ szágtérkép, megyéink 1:150 000-es térképei, valamint az ún kistá­jak térképei. Utóbbiakat 1:10 000- es, illetőleg 1:20 000-ec méret­aránybán oktatási célokra szer­kesztették. Azoknak a megyé­inknek egy-egy jellegzetes dom­borzatú tájrészét ábrázolják rajtuk, amelyekről turistatérké. pékét nem adnak ki. E térké­peknek méretarányuktól függet­lenül egységes jelkulcsrendsze­rük van, ezért a boltokban kü­lön füzet alakjában már kapha­tó polgári jelkulcstábla mind az ötféle térképhez használható A legtöbb embert bizonyára a turistatérképek, a kistájak tér­képei éí a vízisporttérképek ér­deklik. Ezek — csakúgy, mint a többi térkép — pontosabbak és ahol szükséges, részletesebbek is a korábban kiadott térképeknél. Olyan területekről is megjelen­tetnek turistatérképeket, ame­lyeket növény- és állatviláguk, néprajzi érdekességük, műemlé­keik. stb. miatt az utóbbi évek­ben kedveltek meg a kirándu­lók. Az új térképek egyetlen la­pon ábrázolják a Balatont és környékét (szerencsésebb a ko­rábbinál, amelyen elvágva két lapon volt). Jól hasznosították a térképek hátlapját is: leírást ta­lálunk .a táj geológiai felépítésé, ről. növény- és állatvilágáról, kultúrtörténetéről, műemlékei­ről, grafikát valamely nevezetes részletről stb A megyék térképein a megren­delők igényei szerint többféle adatot fei tudnak tüntetni. így a domborzatot, a földtani fölépí­tést. a közigazgatási, a közlekedé­si, a növényzetre és a talajvi­szonyokra vonatkozó adatokat és ezek kombinációit. A térké­peket. amint az Élet és Tudo­mány ez évi november 10-i szá­mában közölt részletesebb cikk­ből értesülhettünk róla. a tájak változását figyelembe véve, fo­lyamatosan javítva adják majd ki újra. Nyomtatják a térképeket a Kartográfiai Vállalatnál (Boj­tár Ottó felvétele) Lombfertőrieníiés a házikertben Az 1978-as szeszélyes, rend­kívül csapadékos év gyakran bosszúságot okozott a kertész- kedőknek ha pl. permetezés közben hirtelen eleredt az eső és lemosta a permetlevet a fák­ról. így előfordulhatott, hogy a rendkívüli erőfeszítések elle­nére is felütötte fejét a gyü­mölcsösökben az alma fuzik- ládiumos (venturiás) varasodé-/ sa. A kórokozó a fertőzött leve­lekben telel át, tehát ebben az esetben kézenfekvő a védeke­zés egyik egyszerű módja, a le­hullott levelek összegereblyé- zése és elégetése. A másik le­hetőség a kórokozó áttelelésé- nek megakadályozása vegysze­res kezeléssel. A vegyszeres kezelés történ­het karbamidos permetező­trágyázás útján is. A karbamid használata magas (46,2% N) nitrogén hatóanyagtartalma miatt rendkívül gazdaságos; to­vábbi előnye, hogy oldott for­mában is nagy mennyiségben lehet kijuttatni. Az 5% (öt kg karbamid száz liter vízben) elő­segíti a levelek humifikációját, és tavaszra a kórokozó szapo­rító képletei — a levelek el- bomlásával együtt — szinte tel­jesen elpusztulnak. A karbamid könnyű és jó felvehetösége miatt ajánlható, mert a lombfertőtlenítés egyút­tal mütrágyázási feladatokat is ellát. Ha a lehullott lombot ezután mélyen aláforgatjuk vagy beszántjuk a talajba, a levelek igen gyorsan elkorhad­nak. Régóta ismert, drasztikus, ha­tású készítmény a NOVENDA, gyakorlatilag a gyümölcsfélék szinte valamennyi fán telelő károsítója ellen hatásos. El­pusztítja a levéltetvek és ta­kácsatkák áttelelő tojásait, a kifejlett atkákat, a pajzstetve- ket és a sodrómolyokat is irt­ja. Újabban a cseresznye és meggy blumeriellás (szögletes levélfoitossága) betegsége, a ribiszke, a szilva sőt az idős őszibarackfák pajzstetvei el­len is sikeresen használható. A NOVENDA kitűnő érintő és gyomorméreg, szinte kiégeti a fertőzött részeket és elpusztítja a gombák áttelelő képleteit is. Melegvérüekre is rendkívül mérgező! Érdekes tulajdonsá­ga, hogy alacsonyabb hőmér­sékleten fokozottan mérgez. Nulla fok körüli hőmérsékle­ten a pajzstetü ellen fél erős­sége koncentrációban is hatá­sos. A NOVENDA, DNOC-ható- anyagtartalma miatt erősen festő hatású, sárgásbarna pépes anyag. Tűz- és robbanásveszé­lyes. Az 1,5%-os permetlé elkészí­tése céljából a kimért 1,5 kg szert (száz liter vízhez) két­szeres mennyiségű vízzel híg péppé keverjük és a szükséges vízmennyiséghez öntjük. Ha áztatásszerűen permetez­zük az almafákat, lombhullás után, csapadékmentes napo­kon (esős időben a növényvédő szer felhígul, koncentrációja csökken, hatása nem megfele­lő), az esetleg fán maradt és a lehullott fertőzött részeket (leveleket) is tökéletesen fer­tőtlenítjük. Lemosásszerű per- metezéssel érjük el a legjobb eredményt. A permetezés során a mun­ka- és balesetvédelmi óvó rend­szabályokat szigorúan be kell tartani. A málna telepítése Közkedvelt házikerti bogyós gyümölcsünk a málna. Éven­ként több 100—120 cm hosszú hajtást fejleszthet. Ezek a haj­tások őszig megfásodnak, a következő évben teremnek s a termés leszedését követőén el­száradnak, elhalnak, de he­lyettük már ott vannak az idei hajtások. Fontos feladatunk, hogy a málnatövek letermett vesszőit vágjuk ki tőből, így védeke­zünk fertőzés esetén a málna didimellás vesszőfoltossága el­len is; a másfél méternél hosz- szabbra nőtt egyéves vesszők hegyét vágjuk vissza. Az erős málnasarjakat emeljük ki ásó­val és telepítsük át szaksze­rűen előkészített új helyükre. A málna talajzsaroló növény, talaja tápanyagát, nedvességét nagymértékben felhasználja. A mélyrétegü, tápanyagban gazdag és jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Legkedvezőbb a gyengén savanyú kémhatású talaj. A talajvíz 80—90 cm-nél magasabbra nem emelkedhet, mert a levegő hiánya követ­keztében a gyökerek befullad­nak. Mivel a málna a talajt túlsá­gosan igénybeveszi, ezért ősz­szel 40—50 cm mélyen megfor­gatjuk és istállótrágyával ala­posan megtrágyázzuk. Ezután a jól előkészített talajon 180— 200 cm sor- és 50 cm tőtávol­ságban 30—30 cm mély és széles ültetőgödröketf á*sunk. A sarja- kat a gyökémyak felett 20 cm- re visszametsszük. Ügyeljünk arra, hogy a sarjak tövében, a gyökérnyakon levő hosszúkás, világos színű rügyeket ne tör­jük le. A gödrökben elhelye­zett növények gyökérközeit jó porhanyó földdel töltsük ki és ha a gödör megtelt földdel, igen óvatosan tapossuk meg. Az így elültetett gyökérsarja- kat a fagyok beállta előtt ku­pacoljuk fel. Széles Csaba Terméshozamot növelő izotópok Emeli a terméshozamot és fo­kozza a növények kórokozókkal szembeni ellenállását — a radio­aktív izotópok és az ionsugár­zás alkalmazása — vetőmagvak kezelésében. A kedvező tapasz­talatokra a KGST-országok több éves tudományos kutató- és kí­sérleti munkája alapján jutottak Számos olyan új búzavetőmagot kísérleteztek ki, amelynek ter­méshozama 15 százalékkal volt magasabb a hagyományosnál és ellenállóképesebbnek bizonyult a növényi kórokozókkal szemben. Hasonló tapasztalatokra tettek szert a kukorica-, árpa-, lucer­namagvak és más kultúrák izo­tópos kezelésekor. Kiváló eredményeket értek el a bolgár és román szakemberek a paradicsom- és lucernamagvak vetés előtti besugárzásával. A szocialista országok szakem­berei a közelmúltban nemzetköz zi tudományos-műszaki konfe­rencián cserélték ki az izotópok mezőgazdasági alkalmazásának tapasztalatait. A konferencia há­zigazdája a Szovjetunió volt, amely egyúttal a téma koordi­nátora a KGST-ben. Mindenki közlekedik REjlVÉHYPÁLYÁZAT Négyfordulós közlekedési rejtvénypályázatunk befeje­ződött. Az utolsó héten közel háromezer (!) megfejtés ér­kezett. Az alábbiakban kö­zöljük a negyedik forduló he­lyes megfejtését: 1. Az első üléseken (1.), 2. A kijelölt gyalogos átkelőhelyen (1.), 3. Tompított fényszórót (1.), 4. Elsősegélynyújtás a sérültek­nek (1.), 5. Nyolcszögűek (1.), 6. Két személy (1.), 7. Záró­vonalat (1.), 8. Nincs korlá­tozva a megállás (2.), 9. Mind­két lámpa kötelező (2.), 10. Egyirányú forgalmú úton (2.). A helyes megfejtést bekül­dők közül a következők nyer­tek könyvjutalmat: Balogh Ibolya Nyíregyháza, Derű u. 8., Bodnár János Nyíregyhá­za, Bukarest u. 32.. Gombos Pál Nyíregyháza, Kossuth u. 70., Hunyady Istvánná Nagy­hódos, Dózsa u. 6., Király Lajos Nyíregyház^, Vörös­hadsereg útja 69., Orosz Jó­zsef Záhony, Ságvári u. 14., Szlávik Tibor Székely, Nyír­téti u. 7., Tomasovszky Csa­ba Nyíregyháza, Szarvas u. 54/b. A nyerteseknek a- könyve­ket postán küldjük el­Felhívjuk kedves megfej­tőink figyelmét, hogy a pá­lyázat fődíjainak sorsolására december 5-én, kedden 14 órakor kerül sor. A nyilvá­nos sorsolás helye: a KBT megyei titkársága, Nyíregy­háza, Hatzel tér 10. Ez al­kalommal azok neve kerül a szerencsekerékbe, akik mind a négy héten hibátlan meg­fejtést küldtek be. (K. Gy.) ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KOTATÁSOK M I*I H

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents