Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-30 / 282. szám
1978. november 30. KELBT-MAGYARORSZÁG 3 AGROBER, NYÍREGYHÁZA Olcsón jó tervet Új létesítmények dokumentációja Az AGROBER megyei kirendeltségének „életrajza” számokban: tizenegyedik évében jár, dolgozói létszáma hatszorosára (most 188 fő), termelési produktuma 14-szeresére növekedett ez idő alatt. MEZOBER névvel jegyezték be 1967- ben, majd egyesítették az AGROTERV-vel, a múlt évben hozzájuk csatolták az ültetvénytervezőket, 1979. január 1-től pedig beolvad az országos vállalatba az ÉLTERV is. A kirendeltség két fő profilt képvisel: tervezői és beruházói megbízatások teljesítése. Az idei díjbevételi tervük 30 millió forint, háromnegyed részben tervezési és egynegyed részben beruházási szolgáltatásból ered. mu Nemrég ért véget Sóstón az SZMT-tagok többségének kéthetes tanfolyama. A tanfolyamon egymás mellett ült 'kőműves, lakatos, orvos és tanár, társadalmunk. minden rétege képviseltette magát. A szakszervezetek megyei tanácsának tagjai olyan ismeretekkel gazdagodtak, amelyek felhasználásával eredményesebb lehet a szakszervezeti mozgalom megyénkben. A tanfolyamhal'gatók többségét 1975-ben választották a testületbe. Az eltelt három évben egy sor rendelet és határozat látott napvilágot, ugyanakkor összevont és intenzív tanfolyamot nem tartottak. Az utóbbi három évben egyebek között bővült a bizalmiak jogköre, határozat született a munkahelyi demokrácia fejlesztésére. A mozgalom és az élet változásai megnövekedett feladatok elé állították a társadalmi aktivistákat is. A tanfolyamnak az volt ff célja, hogy a hallgatókat felkészítse az összetettebb és minden bizonnyal eredményesebb szak- szervezeti munkára. Nem csupán előadásokat hallgattak a jelenlévők. Az elméleti foglalkozásokhoz jól kapcsolódtak a gyakorlati, a módszertani osztályfoglalko- zásokr Az előadók és a megyei tanácstagok „végig játszották” egy-egy gond keletkezését ést megoldását. A jól szervezett előadás- sorozat érintette a szerteágazó szakszervezeti munka szinte valamennyi területét. Egyebek között napirendre került a választott testületek munkastílusa, a bizalmiak jog- és hatásköre. Szó volt a szakszervezetek pártirányításáról, meg arról, hogy az aktivisták miként vehetnek részt a közgondolkodás formálásában. Ügyeltek arra is, hogy a jogok mellett a kötelességek is megfelelően szerepeljenek a napirenden. Az egyik előadásnak például ez volt a címe: A szakszervezet feladata a gazdasági munkában. A gazdasági célok ismertetését időszerű bel- és külpolitikai előadások egészítették ki, így a hallgatók összefüggésében is láthatták a szakszervezeti munka legfontosabb feladatait. Két évre kaptak útravalót a tanfolyamon, 1980 végéig időszerűek és hasznosíthatók az új ismeretek. Ezeket tovább lehet, sőt tovább kell adni az szb-titkároknak, a műhelybizottsági tagoknak, a bizalmiaknak. Mindazoknak, akik felhasználhatják közhasznú munkájuk során. N. L. Dr. Kiss Lajos, a kirendeltség igazgatója mondta el: országos értékelés szerint az első helyen állnak a tervezési díjhányaddal, ők a kiviteli összeg 1,61 százalékáért szolgáltatják a tervet. Ebből nem nehéz következtetni, hogy a néhány tízmillió tervezési díj mögött milliárdos beruházások húzódnak meg. A kirendeltség a megbízatásának megfelelően 90—94 százalékban élelmiszer-gazdasági tervezést végez. A hiányzó néhány százalékban lakások, óvodák húzódnak meg. Az ő tervezésükkel kezdte első éveit a nyíregyházi lakásszövetkezet. A ki- rendeltség tervezte és irányította a beruházást Nyíregyházán a Jósaváros előterében lévő 450 lakásos Krúdy-lakótelepen. A -papírgyári és borbányai óvoda mellett 19 gyermekintézményt terveztek társadalmi munkában. Ajánlót külföldről A kirendeltség 76 felsőfokú végzettségű szakembert foglalkoztat, de az egyre bonyolultabb árumegóvást, -feldolgozást szolgáló létesítmények tervezése, kivitelezése még több szakembert kívánna. 11 szakmai ágazatban a komplex melioráció, a gyümölcstelepítés, annak járulékos beruházása, állattenyésztési telepek, tároló- és feldolgozó üzemek, dohányszárító, magtisztító telepek mind más és más speciális hozzáértést kíván. A vetőmagtermeltető vállalatnak olyan sikeres magtisztító üzemet terveztek Nyíregyházára, amelyet a MÉM úgy ismert el, hogy velük tervezteti a káli, szarvasi, dombóvári és debreceni telepeket is. Mindezek tetejében megbízást kaptak Kiszomborban a vetőmagkísérlet számára egy üzem tervezésére, ahol hőre, páratartalomra, rezgésre és sok egyéb körülményre érzékeny fotocellás vizsgáló műszerek és feldolgozó gépek, automatikus mérlegek számára kell megfelelő épületet kialakítani. Hasonló sikert hozott a nyíregyházi növényvédő állomás agrolaboratóriumának tervezése is. E terv alapján hét helyen épül az országban hasonló laboratórium és szerződéses ajánlatot kapott a ki- rendeltség a Szovjetunióból, illetve Jugoszláviából. A szovjet megrendelők a talaj - laboratóriumot továbbfej- leszttetik növény- és takarmányvizsgáló részleggel, illetve úgy kérik a tervet, hogy mindezt számítógéppel kapcsolják össze. A kirendeltségre vár a kisvárdai baromfifeldolgozó termelési hátterének megtervezése. Új dolog a tiszalöki nyúltenyész- tési tár-sulat épületkomplexumának tervezése és egyre több épületet kíván a juhtenyésztés korszerűsítése. Az utóbbihoz már jó példával is szolgálnak: a demecseri félig földbe süllyesztett juh- hodály, ahol közel 50 százalékkal csökkentették az egy juhférőhely kiviteli költségét. ■ > Gyorsan megtérül Fontosak az eddig ismertetett tervezési munkák is. De tevékenységük gerincét a megyei pártértekezlet által kiemelt feladatok jelentik. Ezek többek között: a komplex melioráció, a gyümölcs, a dohány és . a burgonya termelésének illetve forgalmazásának, feldolgozásának elősegítése. A , termőföld hatékonyabb kihasználását segíti a komplex melioráció, amely magában foglalja a táblák, az új utak kialakítását, a vízrendezést és a célnak megfelelő tápanyagfeltöltést és sok mást is. Ezzel a munkával csökkenthető a kedvezőtlen adottság. A jól végzett, teljes melioráció költsége gyorsan megtérül. Évente mintegy 20—25 ezer hektár rendezési tervét készíti el a kirendeltség. A gyümölcsrekonstrukció folytatása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a tárolók, hűtőházak, feldolgozó üzemek építése. Az almatermelő gazdaságok, társulások, forgalmazó vállalatok részére napjainkban mintegy 2 milliárd értékű kiviteli tervet készítenek. Ebben szerepelnek, mint új létesítmények, az ipari almafeldolgozó léüzemek is. A dohány- termesztésben ezekben az években teljes technológiamegújulás megy végbe. A hagyományos művelést úgy a szántóföldön, mint a szárítókban a gépesítés váltja fel. Az elmúlt években a kirendeltség 335 sirokkó típusú mesterséges szárító telepítéséhez készített tervet megyénkben. A szabolcsi gazdaságok részére jövőre 45 darabot, a Hajdú megyei termelőknek 33 darabot kell megtervezniük, A nagy fejlesztésben sikeresen működnek együtt a dohányiparral és a szárítókat gyártó Szolnoki MEZŐGÉP Vállalattal. A jövőnek dolgoznak % Ilyen sokirányú és ekkora volumenű munka nyilván nem megy zökkenőmentesen. A gondok két részre bonthatók: a külső és belső okokra. Sok esetben nehezíti a tervszerű és időben végrehajtható kivitelezést a késői tervezői megbízatás, a gyakori árváltozások, az egyes beruházásokat végző nagy számú partnervállalat és az épületekbe a technológiát szerelő kapacitás szűk volta. Sokszor módosítani kell a terveket amiatt is, hogy a tervezés idején számításba vett gépek nem érkeznek meg, helyettük másokat kell tervezni. A meliorációknál több esetben csak részmegoldásokra kapnak megbízatást.. E__ gondok egy része összefügg a termelőszövetkezetek tőkeszegénységével is. Belső gond: a szakember- hiány mellett az elhatározott jó koncepció következetesebb végrehajtása, a belső ellenőrzés javítása. Az eddiginél is jobban kell törekedni a saját nevelésű szakemberek előléptetésére. E felismeréseket segítik a kirendeltség párt- és tömegszervezetei. Egy épület ötven-száz évre készül. A vízrendezés, gyümölcstelepítés évtizedeken át segítheti vagy sújthatja a termelőüzemet. A tervezők mindig előre tekintenek, a jövőnek dolgoznak, ez szép. látványos munka, de igen nagy felelősséggel is jár. Csikós Balázs Útközben Buszon az Erdőhátra A z izgalmak már a nyíregyházi indulásnál elkezdődnek a mátészalkai vonaton. Mennyit fog késni a vonat? Ki tudná megmondani, hogy találják meg magukat az erdőhátiak? Mind az utolsó személykocsiban ül. Az erdőhátiaknak. akiknek rohanom kell majd Szálkán a bu- ’szokhoz, legjobb a hátsó kocsi-. Ezen a szerdai napon a vonat pontos volt. Ami azt jelentette, hogy elértük az első fehérgyarmati buszt, nem a másodikat, tízhuszonötkor, hanem a tízórást. Kivételesen nem is kellett fel-alá szaladgálni. Pontosan indultunk. Csak idejében érjünk be Gyarmatra, mert a paládi busz nem vár meg,- ha csak öt perccel lekössük. Látni kellene egyszer ezeket az arcokat. Kocsordon tudják, hol' volt az a borospince, ahol „csapot-papot, s mindent felejtett Csokonai Vitéz Mihály”. A matolcsi régi Szamos hídjánál megmutatják azt a helyet, ahol a kurta kocsma állt és ahol 1847. augusztus 12-én este Petőfi Sándor megpihent, Zalka Máté egyik őse szolgálta ki és a Himnusz szerzőjének unokatestvére üzent át, hogy csendesebben mulassanak ... így mondják a buszon. Ezen a szerdán azonban nem a kurta kocsma volt az erdőhátiak izgalma. Hanem, hogy átérünk-e a hídon idejében. Ugyanis javítják. Volt már, hogy mindent lekéstünk, mert több mint egy órát itt kellett várni. Az őr most is tilost int. ‘De három fiatal utas jelentkezik a vezetőnél, eressze le őket, munkatársak ... és nem egészen tíz perc alatt „átirányítják” a buszt. Lassan megyünk, óvatosan, egészen a járdán, annak is a szélén. De átérünk. És — hurrá! — tizenegy előtt Gyarmaton vagyunk. Aki nem tudja, hogy az a busz, amire Botpalád van írva, csak fél egykor indul, a múltkör, amikor lekéstünk, azzal mentünk szinte mindannyian. A mi buszunkra azt írták: Csegöld. Az megy Paládok felé. Megy is. Elhelyezkedünk. boldogan A fiatalok kinyitják a táskarádiót. Juhász Jácint mondja éppen Móricz Zsigmond „Boldog ember”-ének tizennegyedik folytatását. A vezető is hallgatja. Első személyben beszél a színész nyelvén a tíz éve halott Palád melléki Papp Mihály. Utazik ide, oda, amoda, csupa most bejárt falunév bukkan fel történeteiben. Áhítattal hallgatjuk végig. A mikor vége van, egy magosligeti ember — nagyon hasonlít a Boldog emberhez, talán rokona is — felemeli a mutatóujját és,ezt mondja: — Na, lássuk! Két napig tartott egy gyarmati útja és négy napig, míg megjárta Szálkát. És még mi panaszkodunk ... G. N. Z. Gömbfa Görögországba Az ÉRDÉRT vállalat 13. számú mátészalkai telepe évente 40 ezer köbméter fűrészárut exportál Görögországba. Képünkön: modern gépen prizmázzák á gömbfát. (Császár Csaba felvétele) Fizet a biztosító Milliárdos kártérítés megyénk mezőgazdaságának Megyénk mezőgazdasági termelését az 1978. évihez hasonló kár még sohasem érte. Tragikus és súlyos volt például az 1970-es árvíz, de mindent összevetve akkor ezért az Állami Biztosító Igazgatósága csak 345 millió kártérítést fizetett. Most sokrétű elemi csapás érte a gazdaságokat, amely kezdődött a tavaszi belvizekkel, a tavaszi fagykárral és folytatódott azzal, hogy márciustól június végéig szinte szakadatlanul esett az eső, a sok víz kipusztította az elvetett növényeket, késleltette a fejlődést. Az időjárás hatására a tervezettől jóval kevesebb alma, dohány, kukorica termett, de hatással volt a rossz idő egyéb növények termésátlagának alakulására is. A mezőgazdasági üzemek szinte kivétel nélkül biztosítják terméseiket, termésátlagaikat. Az Állami Biztosító két formában, úgynevezett NNB 1-es és NNB 2-es módozatok alapján téríti a károkat, Az első biztosítási forma szélesebb körű, sokoldalú kártételre nyújt lehetőséget. A két biztosítási forma alapján az Állami Biztosító 1978- ban 307 millió forint biztosítási díjat szedett, ezzel szemben a már eddig kifizetett kár 693 millió forint. Ebből az első módozatra 550 millió forintot térítettek. Az időjárás kártétele a gyümölcsöskertekben volt a legnagyobb. A tavaszi fagykár 21 ezer 842 hektár téli alma termő területet érintett, ezért a kárért eddig 415 millió 400 ezer forintot fizetett az ÁB, de ez az összeg a teljes készletezés után még növekszik. A másik jelentős kártételt az ár- és belvíz okozta. 89 ezer hektár volt a belvízborítás s ebből 78 ezer hektár márciustól június végéig következett be. A mezőgazdasági üzemek szerencsére a növénytermesztésük nagy részét is az NNB 1-es formában biztosították, így az ÁB a víz okozta termésveszteség 70 százalékát térítette A kártérítés mögött nincs ugyan termelés, de nem következik be jelentősebb veszi teség sem. Péloa erre néhány termelőszövetkezet, állami gazdaság is, amelyek 978-ban nagy kártérítésben részesültek. A tuzseri Rákóczi Termelőszövetkezet almatermését olyan fagykár érte, hogy a biztosító 37,8 millió kán térített. Ugyanezért a kártételért a Nyírmadai Állami Gazdaság 38 millió forintot kapott. A pátrohai Zöld Mező Termelő- szövetkezetnek viszont csak a vízkárért térített a biztosító 15,5 millió forintot. A mezőgazdasági károk rendezése, a kártérítések kifizetése még nem fejeződött be. A kártérítés-kifizetés ezekben a hetekben napi 10 millió forint körül van. Előzetes becslések szerint a kárkifizetés teljes értéke 1 milliárd forinton felül lesz. Közlekedési fórum a nyíregyházi rádióban A Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója másfél órás élő közlekedési fórumot rendez december másodikán, szombaton. A hallgatók a 11-141 és a 11-244-es telefonszámon tehetik fel a stúdióban ülő Szabolcs megyei közlekedési szakembereknek kérdéseiket. A telefonon kívül a rádió urh-s gépkocsija Nyíregyházán a városi tanács előtt várja a hallgatókat és természetesen levélben is lehet kérdéseket feltenni a megye. Nyíregyháza, valamint Kis- várda, Mátészalka és Nyírbátor közlekedéséről.