Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 28. TELEX Kommentár További zavargások Iránban Több milliárd dollárt csempésztek külföldre az olajmágnások Magyar—szíriai kapcsolatok Sokoldalú együttműködés Hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Al- Asszad, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke, akit Kádár János, az MSZMP KB első titkára, és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hívott meg. Emeli e meghí­vás jelentőségét az a tény, hogy személyében első íz­ben látogat Magyarországra szíriai államfő, így a mos­tani tárgyalások különösen alkalmasak lesznek az or­szágaink közt kialakult — eddig is tartalmas és széles körű — együttműködés továbbfejlesztésére. Asszad elnök útja szo­rosan kapcsolódik állama haladó, következetesen an- tiimperialista politikai vo­nalához. Országának szere­pe az elmúlt időben — a közel-keleti válság szepára- tív megoldására tett egyip­tomi—izraeli—amerikai kí­sérletekkel párhuzamosan — megnőtt. Egyiptom ki­válásával Szíria lett Izrael fő katonai célpontja. A kedvezőtlen erőviszonyok újbóli kiegyenlítése, az arab országok közti egység erősítése, a libanoni pol­gárháborús veszély további megakadályozása és egy minden érdekelt felet kielé­gítő közel-keleti rendezésre való törekvés — megannyi súlyos feladat Szíria szá­mára. A nemrég befejeződött bagdadi csúcskonferencia fontos határozatai közt sze­repelt az a megbízatás is, amellyel az arab országok Asszad elnököt ruházták fel: tájékoztassa képviselő­jükként a szocialista orszá­gokat, a Közel-Keleten ki­alakult helyzetről, s a részt vevő országok szándékairól a kapcsolatok fejlesztésére. Nyilván szó esik erről a budapesti megbeszéléseken is. Nem kisebb fontosságú ugyanakkor a két ország viszonyának áttekintése sem: az elért eredménye­ken, a már megkötött egyezményeken túl számos területen van mód előrelé­pésre. Ennek lehetőségét megteremti a kormányzó pártok közt kialakult együttműködés. (Szíriában a Baath Párt másfél évti­zede van hatalmon, s a ve­zetésével létrejött Nemzeti Haladó Front tagja a Szí­riai Kommunista Párt is. Asszad elnök egyben a Baath Párt főtitkári tisztét is betölti.) Fejlődik országaink tö­megszervezeteinek kap­csolata, kölcsönös miniszte­ri látogatásokra is sor ke­rült. A két ország közt műszaki-tudományos, kul­turális egyezmény, közúti szállítási megállapodás és légiközlekedési szerződés van érvényben. Több száz szíriai diák folytatta és folytatja ma is tanulmá­nyait magyar egyetemeken, főiskolákon. Gazdasági kapcsolataink az elmúlt években kiszéle­sedtek: gyapotot, bőrárukat és könnyűipari cikkeket vá­sárolnak, s főleg gépeket, és híradástechnikai berende­zéseket exportálnak. A ha­jó- és darugyár kikötői be­rendezéseket szállít, a Má­jus 1. Ruhagyár egy teljes konfekcióüzemet állított fel Damaszkuszban, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát pedig tojáskeltető telep lét­rehozását vállalta. Az áru­cserét jelenleg magyar ak­tívum jellemzi, de a két gazdaság kiegészítő jellege biztosíthatja a kereskedel­mi egyensúly elérését. Nem a kölcsönös jó szándék, ha-, nem Szíria objektív ne­hézségei gátolják a gyors továbbfejlődést. Közreját­szik ebben az is. hogy költségvetésüket jelentő­sen terhelik súlyos honvé­delmi kiadások. Szíriára a közel-Jséleti események alakításában fontos szerep hárul: az arab országok haladó erőit egyesítve, Damaszkusz a különutas manőverek ellen, egy átfogó, igazságos béke eléréséért küzd. E törekvés­ben mindenkor számíthat­nak a szocialista országok — így hazánk — aktív se­gítségére is, amint azt a mostani magas szintű tár­gyalások is minden blzony- nyal megerősítik. Sz. G. Újabb összecsapások Nicaraguában Nem hivatalos jelentések szerint újabb összecsapások voltak a nemzeti gárda egy­ségei és a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front csa­patai között. A Costa Rica-i határ közelében kirobbant harcokban állítólag négy gár­dista elesett. A front egyik jogi képvi­selője az AFP francia hír- ügynökségnek adott nyilat­kozatában közölte, hogy ér­tesülése alapján 4000 politi­kai foglyot tartanak börtön­ben Nicaraguában, sőt, a nemzeti gárda koncentrációs táborokat épített ki a letar­tóztatottak „elhelyezésére”. A foglyok közül többen „eltűn­nek” a kínzások pedig min­dennapossá váltak. (AFP alapján.) A 22 szakszervezetet és más tömegszervezetet egyesí­tő „Egységes Nép*’ nicaraguai koalíció nyilatkozatában az ország demokratikus erőit egységbe szólította és gyöke­res politikai-gazdasági vál­tozásokat sürgetett. Követel­te Somoza diktátor lemondá­sát. az elnyomó szervek fel­számolását, a politikai fog­lyok szabadon bocsátását és a demokratikus jogok hely­reállítását. Ülésezik a kínai pártvezetés Változások a vezetésben ? Pekingben rövid közle­ményben jelentették be, hogy Teng Hsziao-ping miniszter­elnök-helyettes hétfőn foga­dott egy amerikai újságírót. Beszélgetés közben kijelen­tette, hogy Kína a „négy mo­dernizálás” megvalósításá­ban „a marxizmus—leniniz- must és Mao Ce-tung eszméit tekinti vezérlő ideológiájá­nak”. Miközben a kínai fő­város utcáin szaporodnak a Mao Ce-tung elméletét és gyakorlati módszereit élesen bíráló nagybetűs faliújságok. Kínai illetékesek hétfőn megerősítették, hogy ülésezik a pártvezetés, de nem adtak egyértelmű választ arra, hogy központi bizottsági, vagy po­litikai bizottsági ülésről van-e szó? Közölték viszont, hogy „egyelőre” nem várható hi­vatalos közlemény közzété­tele az ülésről. Azokra a híresztelésekre utalva, hogy esetleg Teng Hsziao-ping veszi át a mi­niszterelnökséget, kijelentet­ték, hogy véleményük sze­rint egy ezzel kapcsolatos fo­gadást azok nyernének meg, akik arra fogadnak, hogy Hua Kuo-feng marad a miniszter- elnöki tisztségben is. Érzé­keltették, hogy nem várható lényeges változás a kínai ve­zetésben. Mint mondották, jól festene Kína, ha pár száz nagybetűs faliújság írójának véleménye döntené el, hogy Vang Tung-sing tagja ma- rad-e a párt politikai bizott­ságának. Számítógéptől az atomerőműig „Nagy ugrás” — tőkés segítséggel A kínai szakemberek a hannoveri repülőgép-kiállításon. Államcsíny, reményekkel A hírügynökségek világ­gá repítették a hírt: Bolíviában sikeres, vértelen államcsínyt hajtott végre a hadsereg egyik tiszti csoportja. A nemzetközi köz­vélemény évtizedeken át megszokta, hogy Dél-Amerika a katonai puccsok térsége. Hosszú időn keresztül szin­te senki nem tulajdonított különösebb jelentőséget az ilyen természetű változások­nak — éppen azért, mert ezek az esetek túlnyomó többségében — nem voltak igazi változások, csak erősza­kos személycserék a hata­lom csúcsán. Ügy tűnik, hogy a mostani bolíviai fordulat — valóban fordulat lehet. Erre utal a mostani puccsban szerepet vállalt tisztek személye és programja. Ez persze sem­mit sem változtat azon, hogy az események mélyebb ér­tékeléséhez — természete­sen — meg kell várnunk a további fejleményeket. Bolívia hazánknál mintegy tizenegyszer nagyobb dél­amerikai ország a szubkonti­nens közepén, Chile, Peru, Brazília, Argentína és Para­guay között. A nehéz termé­szeti körülmények miatt rendkívül csekély a népsű­rűség, a lakosság száma alig haladja meg az ötmilliót. Az ország legfőbb termé­szeti kincse az ón. Az ón­bányászok rendkívül nehéz körülmények között élnek, a légritka felföldeken nem­egyszer került sor kétségbe­esett zendülésekre, amelye­ket az amerikabarát kato­nai kabinetek kegyetlenül le­vertek. 1960 novemberében például felkelés volt Cocha­bamba tartományban és a sortűznek több mint száz ha­lálos áldozata volt. ENSZ-adatok szerint Dél- Amerikában az egy főre eső nemzeti jövedelem Paraguay után — Bolíviában a legki­sebb. A legutóbbi években Hugo Banzer tábornok katonai diktatúrája minden ellenzéki megmozdulást elfojtott. 1974- ben fiatal tisztek egy cso­portja megrohamozta az el­nöki palotát, de a kísérlet elbukott. Fontosnak látszik, hogy az akkori államcsíny két vezetője helyet kapott David Padilla Arancibia kor­mányában — egyikük bel- ügy-, másikuk tervezési mi­niszterként. A puccs közvetlen előzmé­nyeire nyáron került sor. Az akkori választásokon a Her- nan Siles Zuazo által veze­tett demokratikus egység­front győzött volna, de a ka­tonai juntajelölt, Juan Pe- reda Asbun, a légierő pa­rancsnoka meghamisította az eredményeket. Amikor a ha­misítást egy választási bíró­ság nyilvánosan megerősí­tette és hivatalosan semmis­nek nyilvánította a szavazás eredményét, a repülőtábor­nok katonai államcsínnyel ragadta magához a hatalmat • és folytatta a jobboldali dik­tatúrát. P ereda Asbun 1978. jú­lius 21-től november 25-ig volt képes meg­hosszabbítani jogtalan hatal­mát. Nein tudni, mit hoz a jövő, de az biztos, hogy az ellenzék támogatja az új ve­zetést, amely demokratikus megújhodást és — 1979. jú­lius 1-re általános választá­sokat ígér. H. E. Újabb szórványos zavargá­sok zajlottak le hétfőn több iráni városban azt követően, hogy a központi bank nyil­vánosságra hozta az olajbe­vételekből származó jöve­delmeket külföldre csempé­sző személyek névsorát. A legújabb jelentések szerint a listán 180 vezető személyiség neve szerepel — köztük ma­gas rangú katonatiszteké és volt minisztereké —, akik összesen 2,4 milliárd dollárt juttattak ki az országból. Csaknem egy hónap óta nincs tanítás Irán egyetlen oktatási intézményében sem. A lkalmazkodni fogunk a nemzetközi kereske­delem évszázadok alatt kialakult feltételeihez mondotta Li Csiang kínai külkereskedelmi miniszter egy Pekingben tárgyaló an­gol kereskedelmi küldöttség előtt. A nemzetközi kereske­delem eszközei között ter­mészetesen a hitel is szere­pel, Mao jelszava, a „saját erőre támaszkodni”, viszont elvetette a külföldi kölcsö­nök gondolatát. Ügy tűnik azonban, hogy a „nagy kor­mányos” utódai hiteleket is igénybe akarnak venni az ország iszonyú elmaradottsá­gának leküzdéséhez. A fejlesztési tervek ugrás­szerűen megnövelték Kína külföldi vásárlásait. 1978 első felében a pekingi külkeres­kedelmi vállalatok mintegy 5 milliárd dollárért rendel­tek beruházási javakat, majd­nem kétszer annyit, mint az előző öt év alatt összesen. Nyugati közgazdászok arra A hatóságok ugyanis a sah- ellenes megmozdulások „ve­szélyes központjainak” mi­nősítették az összes egyete­meket és iskolákat, és ezért november 1-én valamennyit bezáratták. Cholam Reza Azhari kor­mányfő tárgyalásokat kez­dett a diákok vezetőivel az oktatás békés újrakezdésének lehetőségeiről. Husszein jordániai király hétfőn háromnapos magán- látogatásra az iráni főváros­ba érkezett. A vendéget a te- heráni repülőtéren Moham­mad Reza Pahlavi sah fo­gadta. számítanak, hogy Kína a kö­vetkező években még tovább növeli importját, viszont nem rendelkezik ennek megfelelő exportfedezettel. Kína beho­zatala az NSZK-ból például majd 80 százalékkal maga­sabb, mint oda irányuló kivi­tele! A kínai vezetés 1985-ig — a jelenlegi 10 éves terv végé­ig, — többet akar beruházni, mint az elmúlt 28 évben összesen. Hua Kuo-feng kormányfő márciusban is­mertette azt a programot, amely 1985-ig 120 nagyberu­házás létrehozását irányoz­za elő; köztük hat acélművet, 10 olaj- és gázmezőt, 30 erő­művet, 5 nagy kikötőt és 6 új vasútvonalat akarnak lé­tesíteni. Az acéltermelés nö­vekedését nyolc év alatt 25 millióról 60 millió tonnára, a széntermelést évi 500 millió­ról 1 milliárd tonnára akar­ják emelni. A jelenlegi 285 millió tonnás gabonatermés nem fedezi a lakosság szük­TEHERÁN A hét végén tömeges mé­retű megmozdulásokról és összecsapásokról érkeztek hí­rek Iránból. Egyes jelenté­sek szerint a kormányelle­nes tüntetők és a biztonsági erők összetűzéseinek 13 ha­lálos áldozata volt. A közép-keleti ország éle­te vasárnap megbénult: a dolgozók gyakorlatilag teljes mértékben eleget tettek az ellenzék általános sztrájk- felhívásának. A munkabe- szüntetési akciót a síita ve­zetők és a polgári-liberális Nemzeti Front a „gyász je­gyében, az elnyomás elleni küzdelem jelszavával” hir­dette meg. DAR ES SALAAM Egy vasárnap nyilvános­ságra hozott Dar es Salaam-i katonai közlemény szerint Tanzániai területen szomba­ton újabb fegyveres összetű­zés robbant ki a tanzániai és ugandai hadsereg alakulatai között. A tanzániai katonák számos ugandai fegyverest megöltek. MANAGUA A Somoza-rezsimhez hű nemzeti gárda egységei és a Sandinista Nemzeti Felsza­badítási Front csapatai a hét végén többször is össze­csaptak a Costa Rica-i határ közelében. Erről tájékoztat­tak managuai katonai forrá­sok. Jelentések szerint a sandinisták oldalán a har­cokban részt vettek a „nem­zetközi brigádok” is, amelyek panamai, mexikói, kolumbi­ai és venezuelai önkéntesek­ből állnak. Omar Torrijos tábornok, a Panamai Nemzeti Gárda pa­rancsnoka vasárnap megerő­sítette, hogy országa helikop­tereket bocsátott a hadsereg­gel nem rendelkező Costa Rica rendelkezésére. LONDON , Belfastban egy ismeretlen merénylő — valószínűleg az ideiglenes IRA tagja — va­sárnap késő este agyonlőtte Albert Milest, a legnagyobb északír börtön, a Maze igaz­gatóhelyettesét. A merény­let a felekezeti gyilkosságok legszörnyűbb hagyománya^ szerint történt: a merénylő becsöngetett az ajtón. Ami­kor Miles kinyitotta, 3—4 lö­vést adott le rá, majd gép­kocsijába ugrott és elmene­kült. Miles meggyilkolása eddig a legsúlyosabb inci­dens az IRA bebörtönzött tagjainak hadifogolystátu­sáért indított kampányban. ségletét, ezt 1985-ig 400 mil­lió tonnára kívánják növelni. E nagy célok elérésében mindenekelőtt a japánokra számítanak. A februárban megkötött japán—kínai ke­reskedelmi egyezmény a kö­vetkező nyolc évre 10 mil­liárd dollárban szabta meg a kölcsönös áruszállítások ér­tékét, hat hónappal később pedig 1990-ig hosszabbítot­ták meg a megállapodást. A kínaiak eddig egy acélművet rendeltek a sanghaji körzet részére 3—4 milliárd dollár értékben, továbbá egy alu­mínium hengerművet, egy integrált áramköröket elő­állító üzemet, egy televíziós képcsőgyárat és egy műbőr­gyárat. Ellenértékképpen a következő öt évben 47 mil­lió tonna nyersolajat és 10 millió tonna szenet szállíta­nak Japánba. A kínai kereskedők nagy érdeklődést mutatnak az eu­rópai tőkés országokkal lét­rehozandó üzletek iránt is, sokoldalú tárgyalásokat foly­tatnak az Európai Gazdasági Közösséggel. Az érdeklődés sokirányú a számítógépektől a szerszámgépgyárakig, a bulldózer- és teherautógyá­raktól az atomerőművekig terjed. A Daimler—Benz 650 nehéz teherautóra kötött megállapodást, a DEMAG acélművet szállított Vuhan- ba, a Krupp-cég megbízást kapott egy 2,5 milliárd ton­nás barnaszén-lelőhely feltá­rására. Folynak a tárgyalások az angol, francia és olasz veze­tő üzleti körökkel is. Külföldi bankhiteleket Kí­na nyíltan eddig nem vett igénybe. Ehelyett a szállító cégek nyújtják a hitelt és a kölcsön kamatait az eladási árban számolják fel. A gyor­san növekvő külkereskede­lemhez azonban ez a megol­dás már nem kielégítő. A Ja­pán Export-Import Bank képviselői éppen a napokban jelentették Pekingből, hogy a kínaiak hajlandók egy két­milliárd dolláros bankköl­csön felvételére. G. I.

Next

/
Thumbnails
Contents