Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-28 / 280. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 28. A Szamos menti Állami Gazdaság mátészalkai hűtőházából a legnagyobb mennyiségben a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Finnországba szállítják a szabolcsi jonatánt. (Elek Emil telv.) GÁZBÓL GIGA Keringő forró víz Ml LESZ A DELTÁBAN? fll'TWWW'lELím Dokumentumregényből tévéfilmet nemcsak azzal a szándékkal lehet készíteni, hogy a tényszerűség kötöttségei és esetleges szárazsága oldódjék, hanem azzal a . céllal is, hogy az egyediből valami általánosabb, általá- nosíthatóbb születhessen. Hollós Ervin dokumentumregénye — A 73-as zárka — egy bizonyos börtön (a budapesti Margit körúti, katonai) egy bizonyos zárkájában, illetve annak „lakóival” történt eseményeket írja le. A regényből készült tévéfilm már címében is — A zárka — általánosít: bármely város. bármely börtönében játszódhatna a történet. Ezt jelzik a helyi jellegzetességet nem mutató külső helyszínek is. A forgatókönyvíró Hámori Ottó és a rendező Rényi Tamás, nyilván a szerző egyetértésével, azt a tényt érzékeltetik az általánosító jegyekkel, hogy a második világháborúnak ebben az időszakában itthon, — vagyis 1944 kora tavaszán és nyarán — a háborúellenes, antifasiszta hangulat oly mértékben felerősödött, hogy több helyen alakultak akciócsoportok az illegalitásban dolgozó kommunistáktól függetlenül, s hogy ezek a csoportok keresték a kapcsolatot a párttal. A tévéfilm körültekintően mutatja meg azt a — cél felől nézve mindenképpen tragikus, de a párt akkori helyzetéből ítélve ugyancsak mindenképpen érthető óvatosságot, amely- lyel ezeknek a csoportoknak a jelentkezését, illetve a párttal való kapcsolat megteremtésére irányuló szándékát fogadták a kommunisták. Fájdalmas volt ez az elzárkózásnak is felfogható óvatosság, mert a konspirációban járatlan lelkesedésére, tettrekészségére nagy szüksége lett volna nemcsak a munkásmozgalomnak, hanem az egész országnak. S ennek ellenére, a párt megmaradása érdekében, szinte kötelező volt a velük szembeni bizalmatlanság, éppen e fiataloknak az illegalitásban, a konspirációban való járatlansága miatt, mert ez felmérhetetlen veszélyt jelentett a pártra, arra az erőre, amelyre a háború utáni időben, az új élet megindításához, a demokrácia megteremtéséhez nélkülözhetetlenül szükség lesz — tudták jól a kommunisták. A fasiszta erők pedig hazánkban sem csupán azért üldözték és irtották kíméletlenül a kommunistákat, a haladó gondolkodású embereket, mert elvi ellenfeleik voltak, hanem azért is, mert jól tudták: a háborút elvesztették, s lehetetlenné akarták tenni, de legalább is megnehezíteni a háború utáni Magyarországon a demokratikus kibontakozást. Seregi István Minden jó vetélkedőnek igazi nyertese persze a közönség. így volt ez vasárnap délelőtt is, amikor a vidéki stúdiók csapatai a ...... + 1” döntőjeként, külön „versenyprogrammal” mérték össze erejüket a hallgatóság szórakoztatására a több mint másfél órás vidám műsorban. A néhány éve önálló kabaréműsorral és most ebben a (Szilágyi János által kitűnően vezetett) vetélkedő-' sorozatban egy-egy szórakoztató adással az egész ország rádiónyilvánossága előtt sikerrel bemutatkozott pécsi, miskolci, szolnoki, győri, valamint a nyíregyházi stúdió munkatársai bizonnyal kiérdemelték Kiss Kálmán a rádió elnökhelyettese zárszavában megfogalmazott kívánságot, hogy „ ... minél jobban hallható legyen ezeknek a stúdióknak a hangja”. Ami a mostani döntő versengést illeti — a helyezési végeredmény felől közelítve — a nyíregyháziak mindössze 1 pontos hátránnyal szorultak a második helyre, a pécsiek mögé a „hivatásos” zsűri ítéletében. A helyezésbe a korábbi, teljesebb vetélkedő- program is belejátszott, s ez a nyíregyháziaknak kedvezett. Ugyanis az olyannyira jól sikerült, hogy joggal várhattuk (várhatták) őket akár az első helyre, de a döntőbeli „versenyprogramjuk” teljesítése némileg elmaradt az előzőtől. Talán azért is, mert alig 10 perc jutott nekik a végén, ám a miskolciaknak az elején 23? Netán csúszás volt az adásban, s a műsoridőt tartani kellett? Mindenesetre Hátrányosnak tartjuk ezt az aránytalanságot a nyíregyháziak számára. Egyébként tetszhetett természetesen kinek-kinek más-más stúdióprogram, a zsűri ítéletében — szerintem — nincs okunk kételkedni. A legnagyobb, pécsi stúdió összeállítása igen színvonalas volt. elég a mai magyar költők megzenésített verseinek művészi előadására utalnunk. (A pécsi tanárképző Szélkiáltó együttesének előadásában.) Mégis talán az aktuális strófák alá játszott szórakoztató zenei anyaga (Sír a telefon) és reklámgörbe tükre jelentette számára azt a bizonyos minimális pluszt A legrégebbi nyíregyházi stúdió produkciója mutatott be legtöbbet és a legtökéletesebben a rádiós műhely munkáiból (hogyan lehet egy érdekes embert találni egymillióból?). A tiszabecsi muzsákolás (a sorvégi szótagokkal kezdődő rigmusos névnapi köszöntés) eredeti színfoltja volt műsoruknak. Dicsérettel kell azonban szólnunk a többi stúdió teljesítményéről is. A győriek ritka érdekességű (a gellérthegyi Szabadság-szobor egykori modelljével készített) riportjukkal, a szolnokiak az irodalmi hagyományaik előtérbe állításával, a miskolciak a minifórumok szellemességével tűntek ki elsősorban. Merkovszky Pál Büntetés gondatlanságért EGYÜTT A VÁROSÉRT Gyermekeknek Nyíregyházán Az „Együtt. Nyíregyházáért” mozgalomban az idén már több, mint 40 ezren dolgoznak; egyre több a városért aktívan tevékenykedők száma. Fontos az az összeg is, ami ily módon gazdagítja évről évre a megyeszékhelyet, ám különösen értékes az a pénzben ki nem fejezhető eredmény, amely a különböző kollektívák ösz- szekovácsolódásában, a városért érzett felelősségben nyilvánul meg. Most, amikor az idei őszi társadalmimunka-akciók nagy része lezajlott, érdemes áttekinteni az utóbbi öt esztendő céljait, eredményeit. 1974 őszén a bölcsődeépítés segítése érdekében mozgósították Nyíregyháza lakóit, dolgozóit a város vezető testületéi. 2,6 millió forint gyűlt össze, amely jogot adott arra, hogy két meglévő bölcsőde bővítéséhez lássanak hozzá. Negyven-negyven gyermek elhelyezésére alkalmas részszel bővítették a Vécsey közi és a Sarkantyú utcai bölcsődét. A két építkezés 12,2 millió forintba került, a • város csaknem tízmillió forinttal pótolta meg a társadalmi munka révén befolyt összeget 1975- ben a lakótelepek játéktereinek és sportlétesítményeinek javára szólt a társadalmi munkára mozgósító felhívás. Ekkor 2,2 millió forint volt az akció . eredménye. Ebből építették a Szamuely téri, a Szarvas utcai és az Északi körút páros oldalán lévő körülkerített bitumenes kispályákat. A Bolyai téren egy, a stadionban 3 salakos kispálya készült. Ebből az összegből is támogatták a papírgyári óvoda tornaszobájának építését és a Váci kollégium hasonló létesítményének bővítését, fejlesztését. Futófolyósót építettek a tanárképző főiskolán. A város különböző részein 50 szabadtéri pingpongasztalt és három óriási szabadtéri sakkot helyeztek el. Elkészítették a 2., a 4. és a 6. számú általános iskola tornaterem-bővítésének tervdokumentációját is. 1976- ban az úttörő- és napközis tábor építési költségei egy részének, indulóösszegének előteremtésére hívták segítségül a nyíregyháziakat. 2,3 millió forint gyűlt össze. Ebből készítették el a terveket és Sóstó egyik legszebb részén, a Blaha Lujza sétányon már láthatók az építkezések. A társadalmi munkával előteremtett ösz- szeg szolgált jogalapul egy 12,5 millió forintos beruházás indításához. Másfél év múlva egy-egy csoportban már 150 úttörő élvezheti itt a táborozás örömeit, és 600 —800 napközis gyermek részére teremtenek kulturált elhelyezési lehetőséget. 1977- ben a bujtosi városliget kialakításához kérték a lakosság segítségét. Az eddigi legmagasabb, 2,7 millió forintos összeg volt az eredmény. Ebből eddig 1,5 millió forintot használtak fel a tervkészítésre, kisajátításra, mederkotrásra, terület- rendezésre. Ezek a munkák képezik alapját a következő nagyobb szabású (és több évig tartó) programnak, amelynek kezdetén tízmillió forintot költenek a városliget ekkor már szemre is látványosabb kialakítására. 1978 társadalmimunka- akciójának fő célja újra a gyermekintézmények építése, mert a bölcsődei, óvodai és napközis helyek iránt ismét nagyon nagy az igény, és sok jogos kérést nem tudnak teljesíteni. Most szintén 2,5 millió forint körüli értékre számítanak a társadalmi munka szervezői. A megyeszékhely távfűtéses lakásaihoz a hőt a TI- TÁSZ vállalat nyíregyházi üzemigazgatóságának az erőműve szolgáltatja. A lakóházak fűtésén túl az erőmű látja el hővel a konzervgyárat, a dohányfermentáló vállalatot, a Taurus gumigyárat, a kertészeti és parképítő vállalatot, a BEAG Universil nyíregyházi gyárát. A közeljövőben kötik rá a városi távhővezeték-rend- szerre a Fémmunkás Vállalatot, a Hajtóművek és Festőberendezések nyíregyházi gyárát, a MEZŐGÉP vállalatot. A mezőgazdasági abroncsgyárhoz pedig most építik ki a több, mint két és fél kilométer, hosszú távvezeték-rendszert. Az erőmű jelenleg 144 giga kalória per óra teljesítménynyel dolgozik.' Most épül két 50 giga kalória per óra kapacitású kazán, melyből az egyiknek az üzemi próbái már megkezdődtek. Ezekkel az erőmű teljesítő képessége közel megduplázódik. Ez pedig azt jelenti, hogy a két új kazán belépésével és rendszerének működtetésével — a város ismert fejlődési ütemét figyelembe véve — még 1982-ben is elegendő hőt tud szolgáltatni az erőmű mind a lakosságnak, mind az iparnak. összesen hét komolyzenei bérleti előadássorozatot indít ebben az évadban megyénkben az Országos Filharmónia. Ebből öt program a felnőtteké: nagyzenekari és kamarazenekari koncertek, kettő pedig az ifjúságé: az általános, illetve a középiskolásoké. November 27-én volt az évadnyitó előadása az általános iskolai bérleti sorozatnak. A Budapest táncegyüttes tizennyolc tagú népi zenekara Faragó Laura népdalénekes közreműködésével Kemecsén lépett először a gyermekközönség elé. Ezen a héten megyénk tizenkét településén mutatják be a bérletes előadások közönségének műsorukat, melynek érdekessége, hogy főleg kortárs magyar szerzők műveiből állították össze. Ezekben a napokban az IKSZV és az ipari üzemek által megrendelt hőmennyiség előállításához naponta 290 ezer köbméter földgázt használnak fel. A földgázt az országos hálózatból kapják. Az erőmű átállítható olajfűNyíregyházán, a Zrínyi Hona utcai sávház néhány lakója panaszolta szerkesztőségünkben: lakásuk a ZÖLDÉRT vállalat hentesáru üzlete fölött van, s mint mondják: a hűtőberendezések zaja — különösen éjszaka — rendkívül zavarja nyugalmukat. Zajjal jár A lakók panaszával először Bozsik Sándorhoz, a ZÖLDÉRT vállalat kiskereskedelmi osztályának vezetőjéhez fordultunk: — Tudunk a lakók panaszáról, amit az üzletben lévő hűtőpult agregátorának és a hűtőkamra ventillátorának zaja okoz. E berendezések a terveknek megfelelően — itt az üzletben nyertek elhelyeKemecse után Mátészalkán, Mérken, Nyírbátorban, Nagy- kállóban, Balkányban, Fehér- gyarmaton, Tarpán, Berkeszen, Nyíregyházán, Vásáros- naményban és Nyírmadán kezdődik meg az általános iskolai bérleti sorozat. A népi zenekar hangversenykörútja után a program a Szabolcsi szimfonikusok zenei ismeret- terjesztő műsorával folytatódik, míg a harmadik rendezvény Szokolay Sándor zeneszerző Sok kicsi sokra megy című műsora lesz. Nyíregyházán a színházban, másutt általában a művelődési házban, ahol erre nincs lehetőség, ott az iskolai tornatermekben tartják a koncerteket. A középiskolások bérleti előadássorozata az elmúlt héten kezdődött, s egyhetes szünet után december 4-től a debreceni Délibáb együttes műsorával folytatódik. tésre is. Fűtőolajból a napi szükséglet 250 tonna. A nagy mennyiségű fűtőolaj tárolására Nyíregyházán a vasúti deltában új tároló- és lefejtő rendszert építenek ki. A munkálatok már előrehaladott állapotban vannak. zést. Kétségtelen, hogy működésük zajjal jár. A lakók panaszát megértéssel kezeljük: kérésükre az agregátort és a ventillátort éjszakára kikapcsoljuk. (noha emiatt az üzlet dolgozóinak minden este a hűtőpultot ki kell üríteniük). Foglalkozunk az üzlet alatti pincék bérbevételével is, gondolva arra, hogy esetleg a zajt okozó berendezéseket oda helyezzük majd el. Egyébként a debreceni KÖJÁLL-tól zajszintvizsgá- latot kértünk, egyben javaslattételüket is várjuk a zajszint csökkentésére. Hiába az alátét A hentesáruüzlet gépészeti egységének terveit a jászberényi hűtőgépgyár készítette, kivitelezését a Nyíregyházi Elekterfém Szövetkezet végezte. Pongó Károly a szövetkezet műszaki vezetője: — Mi a terv szerint dolgoztunk, egyetlen módosítással: a hűtőpult agregátora (mivel a gyár a tervektől eltérő méretűt szállított) a hűtőkamra előtti térbe került. Tény, hogy a monolit betonból készült épület átveszi a zajt, a hűtőkompresszor re- zonaciáját, jóllehet gumialátéttel, rezgéstompítóval láttuk el. Megoldás lenne, ha a gépészeti egység az üzletből kikerülhetne. (Mintahogy ezt megoldották a nyitásra váró baromfit árusító bolt esetében.) Itt azonban szem előtt kell tartani, hogy a léghűtéses agregátoroknak közvetlenül érintkezniük kell a levegővel, a pincébe tehát nem kerülhetnek. Más megoldás esetében pedig a városi tanács műszaki osztályának az engedélye szükséges. — Ha a ZÖLDÉRT vállalat ilyen irányú változtatásra gondol, s a berendezések áthelyezését megrendeli, a munkát soron kívül elvégezzük. (soltész) A múlt év október 14-én tragikus baleset történt a TITÁSZ Vállalat Simái úti transzformátorállomásának karbantartásánál. A Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet egyik festője felkapaszkodott egy oszlopra, s a nagyfeszültségű vezeték közelében áramütés érte. Ruhája lángra lobbant, s a kórházban meghalt. A Nyíregyházi Járásbíróság foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetésért Mészáros János vezető elektrikust vonta felelősségre. A megyei bíróság — mivel a festők brigádvezetőjének mulasztása is közrejátszott a baleset bekövetkezésében — a járás- bíróság által kiszabott fogházbüntetés végrehajtását felfüggesztette, mellékbüntetésül 5000 forint pénzbüntetést szabott ki. Az ítélet jogerős. Megkezdődött az ifjúsági bérletsorozat (sigér) Zavarja az álmukat... II hűtőpult „szerenádja“ ROSSZUL TERVEZTÉK?
