Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 26. Lakástól a munkahelyig - de mennyiért? Nyíregyháza nemcsak nagyváros, hanem mun­kásváros is: több, mint harmincezer munkás dolgozik a megyeszékhe­lyen, a foglalkoztatot­tak száma ennél lénye­gesen több. Sok, mintegy 15 ezer a naponta bejá­ró dolgozó, így tehát nemcsak a helyi tömeg- közlekedés, hanem a vá­rosba irányuló közleke­dés szervezése is komoly feladatot jelent az ille­tékeseknek. A városi pártbizottság ak­tívacsoportja nemrégiben 15 nagyvállalat munkásszállí­tásának eredményeit-gond- jait elemezte, s a megállapí­tásokról a végrehajtó bizott­ság is tárgyalt. Saját buszon A tizenöt vállalat összesen húszezer dolgozót foglalkoz­tat, s közülük több, mint nyolcezret rendszeresen a vállalatok járművei szállíta­nak a munkahelyekre. Több mint 250 vállala­ti járat közlekedik. Pél­dául a KEMÉV hetvennél több, a SZÁÉV közel ötven, a közúti igazgatóság 26, a ZÖLDÉRT csaknem húsz út­vonalon szállítja dolgozóit. Figyelemre méltó, hogy a különböző vállalatok mun­kásszállító járatainak útvo­nalai sok esetben fedik egy­mást. Nagyhalászban 5, Búj— Kótaj—Nyírszőlős községek­ben 5, Balkány—Bököny, Apagy—Levelek községek­ben egyaránt négy különböző közület munkásszállító jár­művei közlekednek (a Vo­lán autóbuszai mellett). A vizsgálat során viszont az is kiderült, hogy jelenleg alig volna lehetőség az egymás­nak adott segítségre: eltérők a munkarendek és munka­idők. s az azonos helyről in­duló járatok fokozatosan ve­szik fel az utasokat, s mire Nyíregyházára érnek, szinte mindegyikük külön-külön is megtelik. Naphosszat tétlenül A munkásszállításban a 15 vállalatnál rendszerint 200 jármű vesz részt (75 autó­busz, 70 mikrobusz. 50—60 bódés tehergépkocsi). Nap­közbeni kihasználásuk na­gyon változó. Legegyszerűbb a helyzet a tehergépkocsik­nál, amelyek napközben te­herszállítást végeznek. Több vállalat rendszeresen fel­használja autóbuszát nap­közben is. Azokkal munká­sokat szállítanak, ebédet visz­nek a távolabbi dolgozóknak, helyszíni szemléket, bejárá­sokat bonyolítanak le. Elég sok autóbusz viszont csak­nem egész nap áll, vezetőik egy része napközben más járművet vezet. Sok gond van amiatt, hogy a megye közületi autóbusz­állományában a Magyaror­szágon forgalomba lévő va­lamennyi típus megtalálha­tó: 14 féle vállalati autóbusz fut a megye útjain. Sok a tíz-tizenöt évesnél idősebb kocsi is, ezek gyakrabban romlanak el, nehéz hozzájuk alkatrészt beszerezni. Ko­moly gondokat jelent a kise­lejtezett autóbuszok pótlása. 1980-ig kb. hatvan autóbuszt kell kiselejtezni, s csak leg­feljebb ötven beszerzésére lesz mód. Ez egyben azt is jelzi, hogy néhány vállalat­nál romolhat is a munkás­szállítás. Megoldás hosszú távon Gazdaságossági számítá­sokat is elvégeztek: az autó­buszok egy kilométerre jutó költsége 3—29 forintig ter­jed, és elég sok helyen ta- tapasztalhatók az igen magas összegek. Egy másik számí­tás azt mutatja, hogy az autóbuszok üzemeltetési költségéből egy szállított dolgozóra átlagosan havi 253 forinttól 1300 forintig tér. jedő összeg jut. (Előbbi a TI- TÁSZ, utóbbi a TAÉV ada­ta.) A 15 vállalat átlaga: 585 forint. A helyenként tapasz­talható magas összegek arra utalnak, hogy a gazdaságos­ság szempontjai csorbát szen­vednek. Kevés a kezdeményezés az együttműködésre is. holott a sok munkást szállító válla­latok a munkaidő kezdetét és befejezését összehangolhat­nák. hogy egy autóbusz több járatot bonyolíthasson le. A költségek csökkentésére több javaslatot adtak az elemzés­ben részt vevők. Ezek közül különösen figyelemre méltó a közös javítóbázis létrehozá­sa, amely egyidejűleg a ja­vítással foglalkozó munká­sok szaktudásának és mun­kaidejének jobb hasznosítá­sát is eredményezhetné. Hasznos lenne az alkatrész- ellátás és tárolás összehan­golása is. Hosszabb távon azonban két lehetőség lát­szik különösen célszerűek: koncentrálni a fejlesztésre rendelkezésre álló pénzeket, s ezeket átadni a Volánnak a munkásszállítás feladataival együtt. Megfontolandó egy munkásszállítással foglalko­zó közös vállalkozás létre­hozásának lehetősége is. M. S. Szaloncukorvásár a nyíregy házi Csemegében. (Cs. Cs.) áru az Okkerekre Figura a fán, ajándék alatta Az év végi — Télapó-, a karácsonyi, az újévi ünne­pekre kielégítő ellátást Ígér a kereskedelem. A Hajdú- Szabolcs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalaton keresztül sza­loncukorból 2050 mázsa ér­kezik a megyébe. Egyéb édes- ségjellegű üreges csokolá­dés figurából, függelékáruk­ból 560 mázsát rendeltek. Idény csomagolású édessség. félékből 170 mázsát kap a megye. Az ajándékcsomagok súlya 50 mázsát tesz ki. A virgács sem hiányzik az üz­letekből. Nyíregyházán az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat 16 ezer folyóméter, zömében közepes méretű fenyőfát rendelt. Szállítójuk a FEFAG és a Borsodi Erdőgazdaság. Hatféle különböző minőségű szaloncukorból a vállalat 110 üzlete között 4 vagonnal osz­tanak szét. A választék már­tott szaloncukorból lesz a leg­bővebb. A déligyümölcsök közül citromot igény szerint vásá­rolhat mindenki. Narancs­ból és datolyából mind meny- nyiségben, mind minőségben az elmúlt év szintjén lesz az ellátás. Az ünnepi vásárlások za­vartalan lebonyolítására a vállalatnál megtervezték a házhoz, szállítási akciót. A vásárlók kérésére Nyíregy­házán a 200 forinton felüli árumennyiséget hazaküldik a boltok. Az iparcikk-kiskereskedel­mi vállalat Nyíregyházán és a megye városaiban az év végi ünnepekre gyermekjá­tékból 3 millió forint értékű választékot ígér. A játékok vásárlásánál tanácsadással is szolgálnak. Karácsonyfadí­szekből 200 ezer forint érté­Nőt ígértek — leütötték — Odajött hozzám a kis- várdai kisállomáson egy ci­gányfiú és így szólt: „Bátyja! Van itt egy jó nő. Akar-e foglalkozni vele?” Mondta azt is, hogy egy százas kell neki érte, majd a nőnek ké­sőbb keli fizetnem. Én mivel már ittas voltam, beleegyez­tem. Oda is adtam egy szá­zast. Míg beszélgettünk az ajánlatot tevő fiúval odajött két társa is. Valószínű, ek­kor látták meg, hogy több pénz is van nálam. — Elindultunk, hogy meg­mutassák a nőt. A Nyerges Imre út felé mentünk. A bisztrónál a sarkon befor­dultunk, de alig mentünk 40—50 métert, amikor egy sötétebb helyen nagy erővel tarkón ütöttek, majd egymás után több ütést is éreztem az arcomon. A földre estem. — Teljesen nem veszthet­tem el az eszméletemet, mert éreztem, hogy a három fiú közül valaki kivette a zakóm jobb zsebéből a pénztárcá­mat. Akkor még 500 forint volt benne. — Munkhelyemen aznap kaptam előleget, ezer forin­tot. Kétszázzal tartoztam, kétszázat valószínű megit­tam, így maradt meg az előbb említett egy százas és ötszázas. így fejezte be feljelentését R. L. sértett. A rendőrség pedig két órán belül elfogta a tetteseket, a Hamza fiúkat: a fiatalkorú Hamza Istvánt, Hamza Jó­zsefet és Hamza Tibort. Ham­za Istvánt pár héttel ezelőtt ítélte el a fiatalkorúak bíró­sága lopás miatt 6 hónapi szabadságvesztésre. Letölté­sének megkezdése előtt azon­ban az újabb bűncselekményt is elkövette. Hamza József fiata] korában megjárta a javítóintézetet, ezt követően kű érkezett a vállalatok üz­leteibe. Üzleteikben az ünnepek­re hazai gyümölcsből szintén bő lesz a választék. Almá­ból. a gyengébb termés el­lenére, egész évben számot­tevő árváltozás nélkül ter­vezik kielégíteni az igénye­ket. Az ünnepekre primőr zöld­ségféleségekkel is bővítik a választékot. Zöldpapriká­ból, paradicsomból, uborká­ból és retekből 40 százalék­kal kínálnak többet, mint ta­valy. A megyeszékhelyen a Kelet Áruházban 70 mázsa szalon­cukor, 4 mázsa csokoládéfi­gura érkezett. A gyerekek örömére játékkészletük meg­haladja a másfél millió fo­rintot. Ezekből a forgalom széthúzására kedvezményes vásárlási akciót tartottak. Nyíregyházán a két Cse­mege Áruház egymillió fo­rint értékű karácsonyi és egyéb ünnepi édességet hoz forgalomba. A 126-os Cse­mege ezenfelül ezernél több kész tortát és egyéb süte­ményt rendelt a budapesti és a nyíregyházi cukrászoknál. A Felső-tiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságnál 15 megyei kereskedelmi egység 30 ezer darab karácsonyfát rendelt. Gobelin és vörösmárvány Címer rézdomborításból Új helyen a házasságkötő terem Tardosi vörösmárvány, rézdomborítás, óriás csillár, textilművész alkotása adja majd az ünnepi külsőt az új nyíregyházi házasságkötő te­remnek. A városközpont re­konstrukciója során „buk­kantak” egy épületre a Zrí­nyi Ilona utcán. Az időseb­bek még emlékeznek az egy­kori bankszékházra, s a ter­vezők, az építészek úgy lát­ták, hogy az 1911-ben emelt eklektikus stílusú épület, különösen pedig a nagyter­me, kiválóan alkalmas ünne­pi rendezvények lebonyolítá­sára. Az épület földszintjén levő üzleteket sorban kitelepítet­ték. A házat most az ingat­lankezelő és szolgáltató vál­lalat vette birtokba: ők ad­ják meg az épület külső for­máját. A belső építészeti munkákat a tanácsi építőipa­ri vállalat végzi. Kulcsár At­tila, a Nyírségi Tervező Iro­da tervezőmérnöke egyben az épület belső építésze is. — Az az elgondolásunk, hogy mindent az eredeti ál­lapot megtartása érdekében teszünk, s igyekszünk kívül- belül olyan ünnepi külsőt adni az épületnek és a belső helyiségeknek, amely alkal­mas egy művészi színvonalú házasságkötő terem kialakí­tására. 'kikerült megmenteni egy kovácsoltvas kaput, amit az épület bejáratánál helyeznek el. Akik korábban érkeznek a nagy eseményre, több vá­rakozóhelyiséget vehetnek igénybe. Valamennyi össz­hangban lesz a stukkó min­tás, barokkos oldalfalú nagy­teremmel. Még a házasság- kötő teremből is „élőfal” vá­laszt le egy várósarkot. Réz­domborítású hengerekben örökzöld növényeket helyez­nek majd el. Innen jut az if­jú pár és a násznép az anya­könyvvezető elé. A nagyterem a vörös és a sárga szín harmonikus ötvö­zetét mutatja. Kiemelt pódi­umot állítanak az anya­könyvvezetőnek és a jegyes­párnak. A minden irányba 5 centiméteres falécekből álló, máglyára emlékeztető vörös­re pácolt faasztalt üvegbe burkolják, s alatta rézdom­borításból a magyar címert helyezik el. A magas terem nagyságát álmennyezet töri meg, ez a vörösre pácolt, le­felé lépcsőzetes hatást keltő plasztikus anyagból készül. Az álmennyezet mögött hat rejtett reflektor adja a vilá­gítást. A padló kialakításá­nál tardosi vörösmárványt használnak. A munkálatok megkezdé­sekor a képzőművészeti lek­torátus úgy döntött: a helyi­ség megjelenése olyan lesz, hogy képzőművészeti alkotá­sokkal még jobban emelhe­tik az ünnepélyességét. így megbízták Németh Éva tex­tilművészt, hogy az anya­könyvvezető mögötti 2,5x5 méteres gobelint, a nehéz- függönyöket és a hosszú szőnyeget tervezze meg. Míg az épület külső és belső ki­képzése folyik, a művész már dolgozik a terem képző- művészeti díszítésén. Az új házasságkötő terem több mint tíz alvállalkozó és igen sokféle, nehezen besze­rezhető, különleges anyag hozzáadásával készül. A nyíregyháziak jelentős társa­dalmi munkát ajánlottak fel a gyorsabb kivitelezéshez. A közel 2 millió forintos átala­kítás után ide költözik majd a városi tanácsról a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda, és itt helye­zik el az egykori vasbeton bunkerban az anyakönyvi irattárt is. A néhány hónap késés miatt várhatóan ta­vasszal kötik majd az első frigyet az új házasságkötő teremben. Tóth Kornélia pedig kétszer ítélték lopás miatt szabadságvesztésre. Hamza Tibor is ez év febru­árjában szabadult a több, mint kétéves szabadságvesz­tésből. A pénzt még elkölteni sem tudták, amikor elszámolta­tásukra került sor. — A pénzt valóban elvet­tük — mondta az idősebb Hamza fiú —, de nem ütöt­tük le, hanem csak egysze­rűen kikaptam a kezéből és elszaladtunk vele. ö azon­ban kiabált utánunk, fél­tünk, hogy meghallják. Ezért a pénztárcát odaadtam Ti­bornak. De előtte én már az ötszázast kivettem belőle. — Nem, nem ütöttük le — hajtogatta a három Hamza. Á merész fiúk előzetes le­tartóztatásban várják a bí­róság ítéletét. Visszaesőként elkövetett rablásért kell fe­lelniük. Dr. T. Gy. ANTIKVÁRIUMI ÉRDEKESSÉGEK Ortutayt keresik... KIK KAPHATNAK PULT ALÓL? Nagy karriert futott be Nyíregyházán a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Bes­senyei György könyvesbolt­jának antikvár részlege. Amíg két évvel ezelőtt a forgalma alig érte el a 200 ezer forintot, addig év végé­re már túl lesz a 700 ezer forintos forgalmon. Fordult már meg a bolt­ban Arany János Toldi-já- nak 1847-ben napvilágot lá­tót első kiadása, meg Ecsedi István 1927-ben Debrecenben kiadott Hortobágyi pásztor és betyárnóták dallamokkal című műve. És bekerült töb­bek között a boltba Jósa Jolán dr. Jósa András (1834 —1918) és elődei Miskolcon kiadott munkája —, hogy csak néhányat említsünk az érdekesebbek közül. A látogatásunkkor bent lévő könyvek legértékesebb­jei: Pápai Páriz Ferenc 1801- es pozsonyi kiadású Latin- Magyar szótára — 500 forin­tért. De ott állt a polcon egy görög—magyar szótár is. Az idő vasfogát kiállt bőr, félbőr meg halina kötésű könyvek mellett a kötésdiva­tok, szokások is leolvasha­tók a bevitt művekről. A mai olvasók, könyvsze­relmesek legjobban a nép­Dclutani csúcsforgalom az antikváriumban rajzzal, a folklórral kapcso­latos könyveket keresik. Na­ponta többször kérik a Ma- lonyai Dezső szerkesztette könyvet „A magyar nép művészetét” meg Ortutay Gyula néprajzi jellegű műve­it. De keresettek a Pallas- meg a Révai-lexikonok is. Az állandó vevőknek itt természetes a „pult alatt” is Van könyv. Ez azért is ter­mészetes, mivel előrendelé­seket is fogadnak el. Ha a kívánt könyv beérkezik, ak­kor levélben értesítik ügyfe­lüket. A bolt Mátészalkán már rendezett helyszíni adásvé­tellel egybekötött kiállítást. Ezt tovább bővítve el szeret­nének jutni megye vala­mennyi váró a, és más na­gyobb telep re. (sigér)

Next

/
Thumbnails
Contents