Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 24. Negyven négyzetméternyi trépus Nyíregyházán Etilén érleli a banánt Közgazdászhét Nyíregyházán SZAKKÖNYVKIÁLLÍTÁS AZ HNB-NÉL Mennyi a gyümölcs húsának a hőmérséklete? Kovács Béla főraktáros maghömérövel ellenőrzi a banán hőmérsékletét. Ha a banán megérkezik az üzletekbe, híre gyorsan ter­jed, s rövid időn belül a pul­tok előtt kígyózó sorok árul­kodnak a banánkedvelők né­pes táboráról. A trópusi Ecuadorból és Panamából kamionokkal ér­kezik — a DÉLKER vállalat irányítása mellett — az élel­miszer nagykereskedelmi vál­lalat nyíregyházi raktárába a zöld 'banán. Az érleléshez szükséges trópusi klímát, egy erre a célra épített 40 négyzetméter alapterületű — belülről gumiszerű anyag­gal bevont — helyiségben lévő Banarg elnevezésű nyu­gatnémet berendezés bizto­sítja. Egyszerre 150 mázsa banánt tudnak itt elhelyez­ni. Az érlelés folyamatának első lépése, hogy egy speciá­lis, úgynevezett maghőmérő­vel megmérik a gyümölcs húsának a hőmérsékletét. Ha eléri a 18 Celsius-fokot — amit általában fűtóbeíende- zés működtetésével segíte­nek elő — 48 órán át etilén­gázt engednek a hermetiku­san lezárt épületbe. Ennek külső falán műszerek segít­ségével kísérik a szakembe­rek figyelemmel a berende­zés zavartalan üzemelését. A gáz eltávolítása után még körülbelül 2—3 nap szüksé­ges, hogy a banán szép sár­ga legyen. Mielőtt azonban még üzletbe küldenék, a nagykereskedelmi vállalat dolgozói gerezdenként ellen­romló gyümölcs, és be kell vallani: a mesterséges érle­lés végső soron mégsem az igazi. Sokszor vásárolunk ve­gyes minőségű banánt, egyik-másik túlérett, már majdhogy nem élvezhetetlen, a másik pedig éretlen. Az előbb felsorolt okokon kívül a minőségre vonatkozóan Kiss Elemér, a Hajdú-Sza- bolcs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktár­házának igazgatója elmond­ta: sok függ a kiskereskede­lem tárolásától is. Az üzlet­nak biztosítani, mint náluk van. (No persze, ha egyálta­lán beszélhetünk a banán kiskereskedelmi tárolásáról, hiszen ha az üzletben meg­jelenik, néhány óra alatt el is fogy.) Mindössze két éve műkö­dik Nyíregyházán a Banarg érlelő berendezés, ennek kö­szönhetjük, hogy október kö­zepétől egészen május—jú­niusig vásárolhatunk banánt. Jó hír: az idén is ugyanany- nyi banán kerül az üzletek­be, mint tavaly. (S. Á.) A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete közgazdász hetet rendez no­vember 27-től. Ebből az al­kalomból több előadásra, könyvkiállításra és könyvan- kétra kerül sor. A Magyar Nemzeti Bank' megyei igazgatóságának ta­nácstermében közgazdasági szakkönyvkiállítás nyílik no­vember 27-én délután, amely december 2-ig tekinthető meg. A Mezőgazdasági és Jo- • gi Könyvkiadó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat a legújabb szakkönyveket állítja ki, melyek a helyszí­nen megvásárolhatók, illet­ve megrendelhetők. Ugyan- -csak a megnyitó napján, dél­A tét nagy: győz-e Nyír­egyháza vagy sem? Az esély: 5 az 1-hez! A mérkőzés első két félidején túl vagyunk, s most jön a döntő játszma előtt — legalábbis úgy hírlik — nem is állunk olyan rosz- szul. A mérkőzés ezúttal nem a zöld gyepen, nem tornacsar­nokban zajlott. A színhely a Magyar Rádió „5 + 1” címmel vetélkedett öt héten át a Magyar Rádió öt vidé­ki stúdiója csütörtök estén­ként másfél órákban a Pető­fi műsorán. Szilágyi János kérdezgette a csapatokat a városok, megyék kultúrtörté­neti ismereteiről, s a nyír­egyháziak kitűnő csapata 98 pontott szerzett, ezzel Szol­után két órakor Simái Mi­hály egyetemi tanár, a Világ- gazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese könyvan- kéton beszél „Kölcsönös füg­gőség és konfliktusok a vi­lággazdaságban” című köny­véről. A közgazdász hét rendez­vényei során előadás hang­zik el a forint vásárlóerejé­nek alakulásáról az árszín­vonal-változás tükrében no­vember 29-én, ugyancsak az MNB . megyei igazgatóságá­nak tanácstermében. A Szé­chenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában pedig a polgári tervezési nézetekről lesz előadás december 1-én. nők mögött a második. Ma még titok, hogy a stúdió „Szellemidézés Szabolcs-Szat- márban” című 40 perces ver­senyműsorával a megszerez­hető maximális 25 pontból mennyit hódított el—-Nyír­egyházának. De ez is kiderül vasárnap délelőtt 10 óra 33 perckor a Petőfi rádióban, ahol közel két órán át küzde­nek a rádióriporterek váro­suk, illetve stúdiójuk első he­lyezéséért. A műsorvezető Szilágyi János lesz ezúttal is. Kollégáinknak, a nyíregy­házi rádiósoknak mit is ad­hatunk útravalóul? Sport- nyelven szólva: „Hajrá Nyíregyháza — Hajrá 240 m- es középhullám!” VASÁRNAP...t1 " Hajrá Nyíregyháza! a Petőfi rádióban őrzik az egyenletes érést. A banán kényes, gyorsan ben hasonló hőmérsékleti vi­szonyokat kellene a banán­ENTZ GÉZA—SZALONTAI BARNABÁS: NYÍRBÁTOR (Corvina Kiadó, 1978. 40 oldal) Harmadik, átdolgozott és bővített kiadásban jelentette meg a Corvina a Nyírbátor­ról szóló könyvet. A két hoz­záértő szerző ébben áttekin­tést ad a város történeté­ről, műemlékeiről. Számos igen szép fénykép (Dobos Lajos, Gyökér László, Suba István és Szalontai Barna­bás felvételei), valamint jó néhány rajz egészíti ki az is­mertetőt. A Nyírbátor című könyv kiválóan segíti a városba ér­kező turistákat, de sok új is­meretet ad az itt élők szá­mára is. Nagy erénye, hogy a magyar szöveg mellett né­met összefoglalást is tartal­maz, s teljes szedetét adja a latin feliratoknak és fordí­tásuknak. Ezáltal a mű kilép a szokványos idegenforgalmi kiadványok sorából, tudomá­nyos igénye olyan könyvvé avatja, amit érdemes eltenni könyvtárunk polcára. A könyv egyben arra is in- gerli az embert, hogy felte­gye a kérdést: nem lenne-e mód arra, hogy megyénk többi értékes műemlékéről, településéről hasonló igényű mű készüljön? Bizonyára hasznos lenne, ha a hasonló árú (10,— Ft) és színvonalú könyvek sora adna áttekin­tést Szabolcs-Szatmár érté­keiről, s gyarapítaná törté­nelmi és művészettörténeti ismereteinket, (b) TÉLRE VÁRVA A Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Válla­latnál már befe­jeződött a hószol­gálati ügyelet megszervezése és a gépjárművek fel­készítése a téli do­logra. Hrenkő Mi­hály és Hankovsz- ki János szerelők a ZIL homokszö- ró, seprő és hótoló gépeket ellenőrzik a vállalat központi telepén. (Császár Cs. felv.) „Hozzon máskor is...“ Ebédjeggyel manipuláltak 5 zéles körben okoz nyug­talanságot, hogy hetek óta nem látható a Nap. Egyes, álta­lában jól értesült körök szerint vala­mi történt. Lehet, hogy valaki ellop­ta. Mindez azon­ban az áthatolha­tatlan felhőzet, szmog és köd mi­att ellenőrizhetet­len. Illetékes helyen közölték, hogy a Nap kézrekerítése érdekében hatha­tós intézkedések születtek. A Me­teorológiai Intézet munkatársai na­ponta,, felváltva, kórusban éneklik a Süss fel Nap című dalocskát. Több óvoda és bölcsőde is csatlakozott a napkutató nótázás- hoz. A rádió holnap­tól kezdve több­ször is sugározza az O sole mio cí­mű slágert, a tele­vízió a Napcsalo­gató elnevezésű vetélkedőt rendezi meg, a Most mu­tasd meg — o Napot című kiegé­szítéssel. A Szentendrén működő napfény­energia -haszno­sító kutatócso­port több tonna gyertyát vett, ami­ből semmi jóra nem lehet követ­keztetni. A csilla­gászok a nap­rendszer elnevezés megmásításán fá­radoznak. Több hélyen öregeket kértek fel arra, hogy beszéljenek a Nappal kapcsola­tos régi élménye­ikről. A történetek így kezdődnek: Volt egyszer egy Nap ... (bürget) A nyíregyházi „Kiskorona” étterem ételforgaíma ez év elejétől feltűnően megnőtt, annak ellenére, hogy ebben az időben sem fogyasztottak a vendégek több ételt, mint a korábbi időben. Az üzletvezetőnek gyanús­sá vált egy-két dolgozó, ezért megkérdezte őket, hon­nan van ilyen sok ebédje­gyük. A válaszokból és a za­vart viselkedésükből arra le­hetett következtetni, hogy valami nincs teljesen rend­ben. Gyors számvetést és el­lenőrzést végeztek a vállalat szakemberei, majd feljelen­tést tettek, s a büntetőeljá­rás során fény derült a rej­télyre. Pataki József nyíregyházi alkalmi zenész ismerős volt a „Kiskoronában” és felesé­ge révén esetenként hozzá jutott a dolgozókat megillető kedvezményes ebédjegyhez is. Felesége a vendéglátó vállalat központjában volt takarítónő, aki az esti órák­ban zavartalanul hozzájutott a már elszámolt és selejte­zésre váró ebédjegyekhez. A hazavitt nagyobb meny- nyiségből kiválogatták, ami nem volt megfelelően ér­vénytelenítve és ebből 25 da­rabos csomagokat készítet­tek. Pataki József először két csomag jegyet vett magához és törzshelyén, a „Kiskoro­nában” felkínálta eladásra az egyik felszolgálónak. Mi­vel olcsóbban adta, mint amennyit ért, rögtön gazdára is talált 50 darab ebédjegy, és Pataki markába 400 fo­rint talált pénz hullott. A pincérek a munka nél­küli jogtalan haszonszerzés reményében ráálltak a je­gyek vásárlására, sőt Pata­kit még bátorították, hogy hozzon máskor is amennyit csak tud. Pataki a sikeres üzleten felbuzdulva biztatni kezdte feleségét, hogy kell a jegy a pincéreknek. Patakiné aktivizálta ma­gát és attól sem riadt visz- sza, hogy a szekrényeket — ahol a jegyeket tárolták — jogtalanul kinyissa. Patakiné több ezer étkezé­si jegyet vitt haza, s férje közreműködésével leleple­zéséig 4000 darabot adtak el, több ezer darabot pedig el­égettek, amikor megérezték a veszélyt. A vállalatnak Pata­kiék és a pincérek 40 000 fo­rint kárt okoztak. A Pataki házaspárt az ügyészség folytatólagosan el­követett csalással, míg a pin­céreket — akik a napi bevé­telből hasznukat készpénz­ben vágták zsebre — folyta­tólagosan elkövetett sikkasz­tással vádolta meg és indít­ványozta, hogy az okozott kárt egyetemlegesen fizes­sék meg. (m. f.) Szolgál­tatás, óh! R oppant kellemetle­nül érinti az em­bert, ha este haza­térve hiába kattintgatja a villanykapcsolót: kide­rül, hogy a TITÁSZ ki­kapcsolta az áramot. Hogy e történet hőse (vagy áldozata) nem így járt, az pusztán a vélet­lenen múlott. Azon, hogy a villanyszerelőknek nem volt hatos kulcsuk. Ez nyitja ugyanis a lépcsőházi ajtót, mely mögött a lakások vil­lanyórái rejtőznek. Nem volt kulcs, becsöngettek hát az egyik szomszéd­hoz, aki készséggel adott is hatos kulcsot. Aztán — mivel maga is járatos e szakmában — meghök- kenve látta; kikapcsol­ják az áramot a szem­közti lakásból. Kérdésé­re természetes hangon válaszoltak: a renitens lakó nem fizette ki a villanyszámlát. A szomszéd erre hatá­rozottan felszólította a TITÁSZ-osokat: kössék vissza a villanyt, ő kifi­zeti a számlát. Azok megtették, s távoztak. Hazajő ezután a nem fizető. Szomszédja elébe tárja a tényeket, mire ő ideges lesz és elmeséli, miképp fogja ízekre szedni a világot. Különös tekintettel olyan szolgál­tató intézményekre, mint a TITÁSZ, TIGÁZ és OTP. Valamint a posta. Történt ugyanis mind­ezek előtt, hogy az illető átutalási betétszámlát nyitott az OTP-nél. Egy ideig nem is volt baj, ám egyszer csak bevezet­ték a számítógépes rend­szert. Ez annyit jelentett: nyolc-tíz nappal tovább tart az OTP-nél az adat- - feldolgozás. Mennyivel később tudja meg az ügyfél, mennyi pénze is van a számláján. Ügy a hónap első harmada tá­ján. Ha tehát a korábbi dátumra befizeti a pén­zét, akkor az természe­tesen nem érkezik meg az OTP-hez a számlák kifizetési idejére. A számítógépes feldol­gozást és a kéthavonta fizetést bevezették a TI- GÁZ-nál is. Egyszóval ide is betört a győzedel­mes technika, mire a szerencsétlen illető ka­pott egy számlát ezer köbméter gázról. Ennyit egy évben nem fogyaszt, mondta rémülten, mire megnyugodva értesülhe­tett : puszta tévedésről van szó. A valódi fo­gyasztás száz köbméter. Az OTP-számlájáról le­emelt plusz 1400 forintot visszaküldik a takarék-» pénztárnak. Csakhogy az összeg nem ért vissza időben, az OTP előlege­zett, felszámolta ennek a költségeit is stb. r E s akkor jött a TI­TÁSZ. Visszakapta a számlát az OTP- től„ mivel oda megint nem érkezett meg a pos­tán időben befizetett ösz- szeg. A vállalat ekkor fi­gyelmeztetés nélkül akarta kikapcsolni az áramot... Csoda-e, ha ezek után nyugtátokat szed a szol­gáltató intézmények ál­dozata? És olyat forgat a fejében, hogy megszün­teti eleddig kényelmes és előnyös átutalási be­tétszámláját, valamint cserépkályhát rakat és gyertyával fog világíta­ni... Tarnavölgyi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents