Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-03 / 260. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 3. Érkeznek az arab csúcstalálkozó résztvevői Bagdadba Népszavazás Ausztriában „Vallásháború egy pohár vízben” — így nevezte vala­melyik kommentátor azt a vitát, amely ezekben a na­pokban dúl Ausztriában: építsenek vagy ne építsenek atomerőműveket? Végül is a kormány népszavazásra bo­csátotta a kérdést, november 5-én urnák elé járulnak az emberek. Voltaképpen nem is a zwentendorfi erőmű sorsa fo­rog kockán, hanem az atom­törvény fölött szavaznak, amelyet a parlament szocia­lista többsége fogadott el még régebben és szinte feltette rá politikai sorsát. E népszava­zás tehát nemcsak és talán nem is elsősorban az atom­kérdésben dönt, hanem meg­mutatja milyen erős az Oszt­rák Szocialista Párt. Ha ve­szít, tehát ha a „nem”-ek ke­rülnek többségbe, ez nagyon kínos lenne számára, hiszen nemrég fellegvárában Bécs- ben érzékeny veszteségeket szenvedett és egy újabb po­fon azokat igazolná, akik szerint e kormányzat hanyat­lásnak indult. Bruno Kreisky kancellár teljes mellel beve­tette magát a küzdelembe, nem tett ugyan túl drámai és elkötelező kijelentéseket, de azért legutóbb így fogal­mazott: „Nem mondom, hogy nem mondok le, ha a több­ség elveti a törvényt.” Az ellenzéki Osztrák Nép­párt zavarban van: szeretné, ha a hosszú évek óta hatal­mon lévő szocialisták vere­séget szenvednének, szíve szerint tehát a „nem” győzel­met óhajtja. De a pártban döntő befolyással rendelke­ző nagytőke, főleg az atom­erőművek építésében érdekelt pénz- és ipari világ, egyér­telműen az „igen” mellett foglal állást. A néppárti ve­zetőség tehát savanyú arccal a szavazókra bízta, mit tesz­nek. Bármi legyen a vasárnapi népszavazás eredménye, nem valószínű, hogy hosszú távra megakadhat az atomenergia békés felhasználása Auszt­riában. Annyi haszna azon­ban lehet a tiltakozásnak, hogy az illetékesek fokozzák a biztonsági intézkedéseket és bőven tájékoztatják majd er­ről az aggódó közvéleményt. X. I. Csütörtökön a hajnali órákban fejezték be Bagdad­ban az arab külügyminiszte­rek az ugyanaznap megnyíló államfői csúcsértekezlet elő­készítését. A 15 órás, maratoni hosz- szúságú ülés végeztével Sza­diin Hammadi iraki külügy­miniszter, a tanácskozás el­nöke rövid nyilatkozatot tett. Ebben közölte, hogy a kon­ferencia befejezte munkáját, és határozatokat hozott, ame­lyeket jóváhagyásra az ál­lamfői plénum elé terjeszt. Tegnap korán reggel Bag­dadba érkezett Mahmud Ri­A vietnami külügyminisz­térium szóvivője — a TASZSZ szovjet hírügynök­ség jelentése szerint — hang­súlyozta. hogy november 1-én különösen súlyos incidensre került sor, amikor egy jelen­tős létszámú kínai katonai alakulat Cao Lang tarto­mányban átlépte a határt és erődítményeket kezdett épí­teni vietnami területen. A kínai katonák tüzet nyitottak a vietnami népi milíciára, sok Sorra érkeznek Bagdadba az arab csúcstalálkozó résztvevői. Képűnkön: a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság elnökét Ali Nasszer Mohamedet (bal oldalt) Hasszán al-Bakr ira­ki elnök fogadja. (Kelet- Magyarország telefotó) ad, az Arab Liga egyiptomi főtitkára, aki korábban el­utasította a nevére érkezett meghívást. A diplomata is résztvevője lesz a csúcsérte­kezletnek. ' milicistát megsebesítettek. A vietnami fegyveres erők he­lyi egységei kénytelenek vol­tak ellentámadást intézni a határsértők ellen. A kínai fél továbbra is ezrével küldi ka­tonáit a térségbe, s ezzel rendkívül feszültté teszi a helyzetet. A vietnami külügyminisz­térium szóvivője szerint a szerdai incidens a kínai fél előre kitervelt akciója a ha­tárprovokációk fokozására. Újabb kínai provokáció a vietnami határon n csehszlovák oktatási­nevelési rendszer to­vábbfejlesztési terve rendkívül nagy figyelmet szentel a szakmunkástanulók oktatásának. Az idén a prágai építőipari üzemek szakmun­kásképző középiskolájában például 107 építőipari, gép­ipari és elektrotechnikus ta­nuló fejezi be érettségivel tanulmányait, s aki kívánja, és természetesen sikeres fel­vételi vizsgát tesz, az főisko­lán vagy egyetemen képezhe­ti tovább magát. Az új okta­tási-nevelési rendszer nagy A jövő szakemberei Képűnkön: a kislány má­sodéves szakmunkástanalő (Fotó CTK) ★ vívmánya, hogy minden te­hetséges szakmunkástanuló előtt nyitva állnak a felsőok­tatási intézmények kapui. „A társadalom fejlődése, a tudományos és műszaki hala­dás” — mondotta a prágai szakmunkásképző középiskola igazgatója, Vojtech Bayer — „széles körű és alapos szak- képzettséget igényel. Az ifjú­ság nevelési iránya ezért hosszú távon az univerzáli­san képzett munkás szakem­ber felé halad, olyan szak­ember felé, aki képes lesz megfelelően hasznosítani szaktudását és ügyességét mindenütt.” Több tucat eszterga fölé figyelmes fiú- és leányarcok hajolnak. Mellettük fémáll­ványokon bonyolult tervraj­zok — zöldfülűek úgy tanul­mányozzák még, mintha ábé- cés könyvet olvasnának. A gépeket hajszálnyi pontosság­gal szabályozzák be, a gyárt­mány a legkisebb eltérésre is rendkívül érzékeny. A diákok valamennyien a prágai építő­ipari üzemek szakmunkáskép­ző középiskolájának 2.-os hallgatói. Ebben a műhelyben a kéthengeres kompresszorok forgattyútengelyei készülnek, s a látogató számára hamar feltűnik, hogy a fiatalok mi­lyen jól tudnak ívfénnyel és lánggal hegeszteni. A jövő szakemberei ők. A Csehszlovákiában most még kísérleti alapon folyó, új szakmunkásképzési forma le­hetővé teszi, hogy több szak­mában jártas, operatív szak­emberek kerüljenek ki az is- iskolákból, akik rugalmasan tudnak alkalmazkodni a mű­szaki fejlődés követelményei­hez. Az univerzális képzés már az első évfolyamon meg­kezdődik, s a diákok tanul­mányaik utolsó szakaszában szakosodnak. Az ifjúság szakmunkáshivatásra való felkészítésének új terve és annak formaságoktól mentes besorolása a második ciklusú iskolarendszerbe azt a célt szolgálja, hogy a munkás­utánpótlásnak maximális mű­veltséget nyújtson Csehszlo­vákiában. SZOVJET ÉLET Áz t Omszki Szalonna A z Omszkij Bekon ne­vű állami gazdaság 235 ezer hektáron gazdálkodik — ez Szibéria egyik legnagyobb sertés- tenyésztő komplexuma, amelyet öt éve, az omszki terület nyolc állami gazda­ságából szerveztek meg. Az egyesített gazdaság már jó eredményeket ért el: a sertések napi súlygya­rapodása elérte a 65 dekát, és egy mázsa sertéshús ön­költsége egyharmaddal ke­vesebb volt, mint más gaz­daságokban, miközben a munkaráfordítás csaknem egyharmadára csökkent. Az Omszkij Bekon (magyarul: Omszki Szalonna) évente körülbelül 16 ezer tonna sertéshúst ad el az állam­nak, amiből 8 millió rubeles nyereséget realizál. A cégnél létesített tudo­mányos-fejlesztő laborató­rium ajánlásokat dolgoz ki egész Nyugat-Szibéria ha­sonló gazdaságai számára. Jelentősek a végbement szociális változások is. Lu- zino falu, ahol az alapvető komplexum kapott helyet, festői városkává alakult. Minden házba bevezették a gázt, a központi fűtést, és a meleg vizet. Ezenkívül áru­házát, könyvesboltot és szol­gáltató központot is építet­tek. Luzino falu látképe A komplexum automatizált termelésirányító központja Az Omszkij Bekon egyik sertéshizlaldája (Fotó: TASZSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents