Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-22 / 275. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 22. Napi külpolitikai kommentár Forró ősz GONDTERHELT MUNKATÁRSAK várták hétfőn reggel Andreotti olasz kormányfőt a Chigl palotában. A négy arab országban tett kőrútról hazatérő miniszter- elnök dolgozószobájában csupa aggasztó hírről, a „forró ősz” eseményeiről számoltak be. Forró ősz — jellegzetesen olasz kifejezés, amely néhány korábbi, munkabeszüntetésekkel terhes időszakot jelöl. Az idén egyesek derűlátással néztek az őszi hónapok elébe, miután a szakszervezeti szövetségek — korábbi döntésüknek megfelelően — tartózkodtak a nagyobb arányú sztrájkok meghirdetésétől. Most azonban — mint Lama, a CGIL főtitkára xegy nyilatkozatában kifejtette — a türelem órája lejárt, a kormánynak előlegezett bizalomnak vége. Vasárnap a vasutasok sztrájkja bénította meg- Itália közlekedését, a múlt héten a déli országrészben szüntették be a munkát, ezen a héten pedig néhány más kategóriában — a többi között a vas- és vegyiparban — rendeznek hosszabb- rövidebb sztrájkot. Ezúttal nemcsak az új kollektív szerződések követeléseinek nyomatékos alátámasztására, hanem országosan nyomasztó gondok miatt is időszerűnek vélték a szervezett dolgozók a munka beszüntetését. Ügy ítélik meg, hogy sem a Dél fejlesztésében, sem a munkanélküliség megfékezésében nem történt semmi lényeges változás, annak ellenére, hogy a kormány erre elkötelezte magát. Római megfigyelők körében egyre több szó esik egy újabb kormányválságról is. Magában a kereszténydemokrata pártban is sokan szeretnék fölrúgni a jelenlegi politikai kereteket. Donat Cat- tin miniszter is ezt szorgalmazta Andreotti elleni kirohanásában, amelyen a többi között azzal vádolta á kormányfőt, hogy titkos megállapodást kötött a kommunistákkal. Erről persze szó sincs, annyi azonban bizonyos, hogy az OKP kezdettől fogva tartja magát a parlamenti többségből adódó kötelezettségekhez, s igyekezett együttműködni partnereivel. Tekintélyét, befolyását mi sem bizonyítja jobban — egyben csattanós választ is adva az OKP-n belüli nézet- eltérésekről, s az iránta kifejezett bizalom megrendüléséről keringő híresztelésekre —, mint a Trentino Alto Adige-i választások eredménye. Az OKP növelte tartományi pozícióit, míg a kereszténydemokraták és a szocialisták visszaestek. Megerősödtek viszont a szélsőséges pártok mind a jobb-, mind a balszárnyon. NOHA EZ A TARTOMÁNY SOHA NEM JELLEMEZTE egész Itáliát — jelentős német kisebbség lakja, s erőteljes a szeparatista törekvések küzdőtere —, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a voksok tanulságát. Ha nem is fontos epizódja, de kétségtelenül ez is beletartozik az olasz forró ősz eseményeinek sorába. ■ Gyapay Dénes IRÁN: . TAsaívr o n • Újabb halálos áldozatok A sah rendszere ellen tüntetők és a biztonsági erők újabb halálos áldozatokat követelő összecsapásairól érkeztek hírek Iránból. Az AFP francia hírügynökség ellenzéki forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy hétfőn Shiraz városában 28 halálos áldozata és 60 sebesültje volt az összetűzéseknek. A város jogászi testületé beszüntette tevékenységét, követelve, hogy indítsanak eljárást a véres kimenetelű lövöldözésért felelős személyek ellen. Kedden katonák szállták meg a Teherán melletti Shahriar városkában működő erőművet, mivel a dolgozók tiltakozó sztrájkba léptek. Itt egy tüntető életét ontották ki a biztonsági erők lövedékei, illetve húszán megsebesültek a brutális hatósági fellépés következtében. Csehszlovák kitüntetés szovjet vezetőknek Párt- és kormányküldöttség élén kedden Moszkvába érkezett Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. A küldöttség tagjai Lubomir Strougal, a CSKP elnökségének tagja, miniszterelnök, Vasil Bilak, az elnökség tagja, a Központi Bizottság titkára, Bohuslav Chnoupek, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A küldöttség részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. Gustáv Husák kedden a Kremlben magas csehszlovák kitüntetést nyújtott át Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának és Dmitrij Usztyi- nov marsallnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének. A két szovjet vezető Klement Gottwald Rendet kapta, a két ország közötti barátság és együttműködés fejlesztéséért. A kitüntetés átadásánál jelen volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná- j csa elnökségének elnöke, valamint több más szovjet párt- és állami vezető. A jugoszláv parlamenti küldöttség kedden látogatást tett a Budapesti Fővárosi Tanácsnál, ahol Kelemen Lajos elnök- helyettes köszöntötte a vendégeket. (Kelet-Magyarország telefotó) Akcióban a fajüldöző rendszer Rhodesiái támadások A rhodesiai fajüldöző rendszer harci gépei ismét megsértették a szomszédos Botswana légterét. Behatolva az ország légterébe, provokatív propagandaanyagot szórtak le. Mint azt a botswanai kormány közleménye kijelenti, a Salisbury rezsim akciója Botswana területi épségének nyilvánvaló megsértését jelenti. A rhodesiai csapatok ezt megelőzően is többször átlépték Botswana határát. Ezeknek a támadásoknak polgár ri lakosok estek áldozatul. Kenneth Kaunda, zambiai államfő hétfőn a rhodesiai határ közelében lévő Choma dél-zambiai városban egy politikai nagygyűlésen elhangzott beszédében azzal vádolta Angliát, az Egyesült Államokat és más nyugati országokat, hogy azok támo^ gatásban részesítik az országa elleni dél-afrikai és rhodesiai támadásokat. Az elmúlt hetekben rhodesiai harci gépek és csapatok több ízben támadták a Joshua Nkomo vezetése alatt álló Zapu zambiai menekült- táborait. A támadásoknak mintegy 1500 afrikai harcos esett áldozatul. Szovjet—amerikai viszony Fegyverkezés vagy leszerelés? O politikai megfigyelők az utóbbi időben már azt fontolgatják Nyugaton: mikor és pontosan hol lesz a következő szovjet—amerikai csúcs, amelyen végre kerülhet a SALT—II. dokumentumára. Igaz, a vagy hatvanoldalas okmányban még ötszázaléknyi szövegről vitatkoznak a felek, de szovjet és amerikai magas rangú diplomaták és politikusok megnyilatkozásaiból kivehető: ezt az akadályt a hadászati fegyverrendszerek korlátozásának útjából kölcsönös jóindulattal el lehet hárítani. Aligha vitatható, a szovjet—amerikai viszony kulcs- problémáját a leszerelési kérdések jelentik. Méghozzá olyan kérdéscsoportot, amely szoros összefüggésben van a két nagyhatalom bonyolult és kiterjedt kapcsolatrendszerének többi tényezőjével is. Ebben a sokoldalú és végtelenül bonyolult rendszerben kiemelt helye van a hadászati fegyverek korlátozásának. Ez nem véletlen, hiszen a SALT éppen azokról a pusztító eszközökről szól, amelyek ma már olyan potenciált képviselnek, amely a földi élet teljes megsemmisülésével fenyeget. Ugyanakkor a Szovjetunió és az Egyesült Államok több más témában is tárgyalásokat folytat: így mind a két nagyhatalom résztvevője a bécsi közép-európai csapat- és fegyverzetcsökkentési megbeszéléseknek, tárgyalnak a kozmikus hadviselés betiltásáról, a fegyvereladások korlátozásáról és az Indiai-óceán biztonságának kérdéseiről. E problémák összefüggése nyilvánvaló, s aligha vitatott, a legkényesebb és legégetőbb ügyek egyike a középeurópai térség biztonságával kapcsolatos. Ismeretes, hogy az idén tavasszal a szocialista országok olyan javaslatot terjesztettek a tanácskozás elé, amely sok elemet tartalmazott a korábbi nyugati elképzelésekből. A széles kompromisszum elfogadása végre kimozdíthatná a holtpontról az öt évé folyó, s immár 190. üléséhez közeledő megbeszéléseket. A nyugati tárgyalófél azonban nem mutat hajlandóságot a szocialista országokhoz hasonló rugalmas álláspontra. Sőt, az utóbbi időben egyre több jel arra mutat, hogy a NATO „héjái” a fegyverkezési verseny új, európai menetére készülnek. November 8-án adta hírül a jól értesült Washington Post, hogy a Carter-adminisztráció új középhatósugarú rakéták gyártására készül. A Pershing—2 olyan több atomrobbanófej hordozására alkalmas fegyver, amely az NSZK területéről szovjet célpontokra lenne irányítható. Ez a lépés tovább bonyolíthatja a bécsi tárgyalásokat és nehezítheti esetleg a SALT előrehaladását is — hasonló szerepet játszva, mint az úgynevezett „szárnyasrakéták”. A rakéta- rendszer előállítására már a következő évben 100 millió dollárt szándékoznak fordítani, s 1982-re akarják a Nyu- gat-Európában állomásozó amerikai csapatokat ellátni a Pershing—2-vel. Ugyanakkor tovább folytatódik az amerikai egységek átszállítása az NSZK északi területeire — legutóbb szeptemberben nyitottak meg egy új támaszpontot, s 1000 harckocsival erősítették meg a 7. amerikai hadsereg erőit. Ehhez hozzájárul a nyugatnémet Bundeswehr átszervezése, ami további 3 dandárral növeli a NATO közép-európai csapatait. A fenyegető atlanti lépések közé tartozik a vegyi hadviselés korszerű eszközeinek nyugat-európai telepítése is. Haig tábornok, az európai atlanti erők főparancsnoka a legutóbbi hadgyakorlatok alatt elmondott beszédeiben többször utalt erre a lehetőségre. A vegyi fegyvereket az amerikaiak vietnami agresszív háborújukban tömegesen alkalmazták, jelenleg a Pentagon és a brüsszeli NATO-fő- parancsnokság Európa sűrűn lakott területeire szándékozik olyan anyagokat hurcolni, amelyekből már 2 milli- grammnyi is halálos lehet. wvz enyhülés ügyét fenyegeti továbbra is a neutron- I ! ■ £egyver kérdése. Ismeretes, hogy Carter elnök en- I gedélyt adott a rendkívül veszedelmes nukleáris ®^%r alkatrészeinek gyártására. A neutronbomba Európába telepítésének veszélye tehát nem múlt el, annak ellenére, hogy nyugat-európai kormányok és az állampolgárok százezrei tiltakoznak a veszedelmes lépés ellen. A mindenható Korán Az utóbbi években hirtelenjében megszaporodtak a hírek Szaúd-Arábiáról, a Közel-Kelet e külvilágtól leginkább elzárt országáról. Amíg úgy két évtizeddel ezelőtt létezésén túl vajmi keveset tudhattunk róla, addig ma alig múlik el hét, hogy ne hallanánk felőle. Néhány megfigyelő egyenesen fantasztikusnak minősíti Szaúd- Arábia „karrierjét”, amelyet néhány esztendő alatt elért. A szaúdiak álláspontját ma mór nem lehet figyelmen kívül hagyni — érvelnek. S valóban: a fejlett tőkés országok energetikai hivatalaiban, nagybankjaiban és kormánypalotáiban egyaránt komolyan számolnak a szaúdiakkal, s a Közel-Keleten szinte nem is születik döntés nélkülük. Sorozatunkban arra próbálunk választ adni, milyen tényezőkkel magyarázható ez a „fantasztikus karrier” s milyen is valójában Szaúd-Ará- bia, ez a furcsa állami berendezkedésű, gazdag, ám gazdaságilag elmaradott, társadalmi fejlődésében megrekedt arab-félszigeti ország? Szaúd-Arábia tulajdonképpen 1973-ban fedte fel arcát a világ előtt. Addig elsősorban úgy ismerték, mint egy elszigetelt homok- és kő- sivatag-birodalmat, az iszlám szent helyei, Mekka és Medina őrzőjét. 1950-ben kezdődött meg olajkincsének kiaknázása, de ezt a tényt az energiaforrásokban akkor még dúskáló világ szinte észre sem vette. Ha mégis beszéltek a királyságról, mint kuriózumot emlegették. Hosszú ideig olyan a világ szemében, mint az „ezeregyéjszaka meséi”, csak hátborzongatóbb változatban. Egy „különleges birodalom", ahol a korbácsolás, a testcsonkítás, a lefejezés még a XX. század harmadik harmadában is gyakori jelenség, ahol csak akkor engedélyezték a rádió, a televízió és a telefon bevezetését, amikor bebizonyosodott, hogy kiválóan- alkalmasak Mohammed próféta tanainak terjesztésére... Egy európai számára abszurd dolgok ezek, Szaúd- Arábiára viszont ma is jellemzőek. Olyannyira, A hogy például tavaly nyáron (!!!) rendeletben tiltották be a nők utazását férfikíséret nélkül, miután a királyi család kétezer hercegnőjének egyike szökni próbált nem éppen királyi választottjával. A 23 éves Misha hercegnő és férje (titokban házasodtak öszsze) a határon „buktak le” s vétkükért mindketten az életükkel fizettek. A kivégzés nagy tömeg előtt a dzsiddai piactéren zajlott: Misha hercegnőt férje szemeláttára lőtték agyon, a „leányszökte- tőre” pedig ötször sújtott le a pallos, amíg hatodszorra végzett vele. Első pillantásra két fiatal szerelmi tragédiájának tűnhet ez az epizód, valójában azonban több annál: azt a konokságot tükrözi, amellyel ma a gyors változásokkal szembenéző királyi család a múlthoz ragaszkodik. Misha hercegnő sorsa még ezt a múltat idézi, akárcsak a sza- údi nők helyzete általában. Mindmáig nem szabad autót vezetniük és nyilvánosan fátyol nélkül megjelenniük, „szexuális bűncselekményeiket” családtagjaik torolják meg rajtuk, mint ahogy jövőjükről sem maguk, hanem hozzátartozóik döntenek. A lányokat elfüggönyözött autóbuszokban szállítják az iskolákba, az egyetemeken külön teremben ipari tévéláncon keresztül már hallgathatják ugyanazokat az előadásokat, amelyeket a fiúk... A szaúdi vezetők más elképzeléseikhez is ragaszkodnak. Feltett szándékuk, hogy Szaúd-Arábia rövid időn belül a világ fejlett országai közé kerüljön, mégpedig hosszú időre. Ehhez egyre több jól képzett szakmunkásra, termelésirányítóra lenne szükségük. A lakosság viszont mindössze hét-nyolcmillió fő s fele nő, 85 százaléka analfabéta és nagy része nomád körülmények között él. Jelenleg még a munkaerő-állomány egyharmada, több mint egymillió foglalkoztatott — külföldi, akik már így is sok gondot okoznak a hercegeknek. Bármilyen szigorúak legyenek is tehát a ma még mindenható Korán előírásai, a gazdasági előrehaladás legfőbb gátja, a munkaerőhiány előbb-utóbb Szaúd-Arábiában is kikényszerítheti a nők tömeges foglalkoztatását. Amikor a pénzáradat 1974- ben az országot elérte, az uralkodóház egy ambiciózus ötéves fejlesztési tervet készíttetett. Ez a mezőgazdaságban évi négy, az iparban évi 14, az építőiparban pedig évi 15 százalékos növekedést irányzott elő. A terv azonban hozzáértés és szervezettség híján, a spekulációk és a korrupció miatt majdnem kátyúba jutott s csak az utolsó pillanatban a „Koránból vett” drákói intézkedésekkel tudták megmenteni. „Mi most néhány év alatt próbáljuk megcsinálni mindazt, ami Európában 150 esztendőt követelt” — mondogatják immár túláradó önbizalommal a kormánytisztviselők a királyi fővárosban, Rijadban. Uj városokat, modern kikötőket, repülőtereket, nyolcezer mérföldes úthálózatot, két korszerű ipari központot kívánnak felépíteni a következő években, h lakosságnak pedig jólétet ígérnek. A burnuszos férfiak és a lefátyolozott nők az 1300 éves Korán árnyékában azonban egyelőre még csak álmodoznak a jólétről. Az egyszerű polgárok ugyanis vajmi kevés hasznot húznak az ország gazdagságából. Talán csupán a fiatalok a kivételek, akiket most tanulásra sarkall a kormány, és ehhez mind jobb feltéte’eket biztosít. A mesés lehetőségektől és még mesésebb jövedelmektől viszont valószínűleg őket is távol tartják majd. Azok csak a királyi család tagjai számára elérhetőek — és ők sokan vannak. Kocsi Margit Korszerű lakóépületek „nőnek ki a homokból” Dzsiddában.
