Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
8 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 21. 1918. november 24-én Budapesten egy Városmajor utcai lakásban alakult meg a Kom----- munisták Magyarországi Pártja. Lapja, a Vörös Üjság jelentette az irányt, a forradalom útját meghatározó olvasmányt. A párt alapító tagjai: Kun Béla. Korvin Ottó, Rudas László, Szántó Béla, megyénk szülötte, Mosolygó Antal és sokan mások ezt követően elmentek a gyárakba, egymás után tartották az új szóra szomjúhozó embereknek az előadásokat az igazi szocialista, a kommunista eszmékről. Magyarország ezekben a napokban az őszirózsás polgári forradalom időszakát éli. s a kommunistákat egyre-másra tartóztatja le a polgári köztársaság kormánya és rendőrsége. Szabolcs-Szatmár megyében 1918. őszén termékeny talajra hullott a Nagy Októberi Szocialista Forradalomba elvetett mag. Hadifogságból, az orosz forradalom harcaiból hazatért katonák, az itthon lévő és szervezett építőmunkások, nyomdászok és földmunkások álltak a szegény tömegek mozgalmának élére, hogy megszüntessék az osztályelnyomást és olyan társadalmi rendet építsenek, amelyben a proletároké a vezető szerep. Nyíregyházán és a megye falvaiban megalakultak a néptanácsok, s harcolni kezdtek azért, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Követelték az adóreformot, az új szociálpolitikát, az új iskolákat, a nagytőke és nagybirtok uralmának megszüntetését, amit nem adott meg az őszirózsás forradalom és a köztársaság. A Kommunisták Magyarországi Pártjának programja találkozott a nép akaratával. A/KMP is azt tartotta legfontosabb feladatának, hogy befejezze a polgári demokratikus forradalmat és megteremtse a proletárdiktatúrát. 1918. november 24-e után a párt megyei szervezeteinek megalakulása nem ment egyik napról a másikra, de a szociáldemokrata párt megyénkben lévő szervezetei a kommunista agitáció hatására egyre inkább balra tolódtak. A kommunisták programjával sokan szimpatizáltak közülük. Már 1918 őszén testületileg jelentették be csatlakozásukat a párthoz a nyíregyházi vasutasok és postások, külön csoportot alakítottak a szervezetben a hazatérő katonák. Hasonló volt a helyzet Űjfehértón, 'Nagykállóban, Tiszalökön, Nagyhalászon, Nyírbátorban, Büdszentmihályon és másutt. A Szatmárban rendezett népgyűléseken éles szavakkal keltek ki az urak ellen. Már 1918 decemberében eljutottak a parasztokhoz a kommunisták által terjesztett röpcédulák, amelyek azt hirdették, hogy a földet kártérítés nélkül el kell venni a földbirtokosoktól. A kommunisták programja — és ebben nagyon nagy szerepe volt a szülővárosába látogató Szamuely Tibor nyíregyházi színházban tartott előadásának — forradalmasító hatással volt megyénkre. Szamuely Lászlónak a Nyírvidék hasábjain megjelenő leveléből a kommunizmus igazságába vetett hit érződik. Egy szociáldemokrata agitátorral vitatkozva írja a következőket: „ ... önnek sem ártana egy kicsit Oroszországba menni, hogy megtanulná, mi az a kommunista társadalmi berendezkedés és akkor nem hangoztatná azt a komikus kifogásait, hogy minek kell a kommunista társadalmi berendezkedésnél proletárdiktatúra? Mi nem rakoncátlan, rossz gyerekek vagyunk, hanem csak azon az úton akarunk mindvégig menni, amelyet Marx és Engels nekünk kijelölt.. 1919. január 4-én Szamuely László a polgármester irodájában bejelentette, hogy bátyja, Szamuely Tibor másnap délelőtt a városi színházban a kommunizmusról akar előadást tartani. Az előadásra megtelt a színház. Az összegyűlt munkások és katonák nagy érdeklődéssel hallgatták Szamuelyt, az oroszországi forradalom kitörésének okait, a forradalom lefolyását és eredményeit és a Kommunisták Magyarországi Pártja törekvését. A burzsoá rendszer urai a gyűlésen részt vevők egy részét letartóztatták, a Szamuely testvérek ellen merényletet kíséreltek meg. Ez a merénylet része volt annak a támadásnak, amelyet a polgári köztársaság vezetői országos méretekben indítottak a kommunista befolyás növekedésének megakadályozására. 1919. március 21-ét követően a kommunisták voltak a vezetői a Tanácsköztársaság megyei forradalmi mozgalmainak és annak a harcnak, amit a Tanácsköztársaság életéért, megvédéséért fegyverrel is folytattak. Ott voltak a szabolcsi kommunisták a munkásmozgalom élén a Horthy-diktatúra legsötétebb esztendeiben is. Számuk nem volt nagy, de a megpróbáltatások, a kínzások, a börtönök sem tudták megtörni erejüket. Ott voltak a legálisan működő szociáldemokrata pártban, a szakszervezetekben és az illegális munka minden frontján. Hozták a híreket a Szovjetunióról, biztatták az embereket: ne csüggedjenek, mert lesz még magyar proletárdiktatúra. A KMP harcosai figyelmeztették először a horthysta urakat és a közvéleményt arra, hogy a német fasizmushoz való csatlakozás tragédiát hoz az országnak. A háború nehéz éveiben festették éjszaka a falakra a szöveget: „Dolgozók! Ha szebb és boldogabb jövőt akarunk, akkor verjük ki a németeket, követeljük a békét!” A felszabadulás első napjaitól ott álltak megyénkben is az új életet akarók élén a kommunista párt tagjai. Harcoltak a romok eltakarításáért, az újjáépítésért, a földreformért, a mindennapi kenyér előteremtéséért. Mindig a nép érdekében és szolgálatában dolgoztak a párt tagjai. 1948 júniusában a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési kongresz- szusán ezt a jelszót adták ki: „Még töretlenebbül folytatjuk útunkat a szocializmus felé!”» Élharcosai voltak az üzemek, a bankok, a kereskedelem államosításának, a megye iparosításának, a lakásépítésnek, a nagyüzemi mezőgazdaság megindításának. Voltak közben nehéz pillanatok, napok és évek. Ám a kommunisták 1956 drámai napjaiban is védték a földet, a nép vívmányait és azonnal hozzákezdtek a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei szervezeteinek megalakításához, a párt újjászervezéséhez. Hatvan év nem nagy idő az emberiség, egy nemzet történetében. Ez a hatvan év azonban, amely roppant harccal és véráldozattal volt teli az országban mindenütt, Szabolcs-Szatmárban pedig különösen, azt jelenti számunkra: egy korhadt, régi világ romjai fölött épült fel az új, a mi világunk, a dolgozók világa, amelyért elődeink oly sokat küzdöttek a párt történetének hat évtizedes útján. Ebből a hatvan esztendőből, a párt hat évtize'd alatt megtett útjának fejezeteiből villantunk fel most néhányat az olvasóknak. FEJEZETEK A PÁRT Nyírvidék:. 1918. november 21. A szovjet kormány a Magyar Köztársasághoz Nyírvidék, 1918. november 27. fl Néptanács a leszerelt katonákért Budapest, november 20. (A Nyírvidék tudósítójától) Félhivatalosan jelentik, hogy november tizenegyedikén szikratávirat érkezett az orosz-szovjet kormánytól, amelyben fölszólít a magyar szovjet köztársaság megalakítására. A táviratban testvé- _ri üdvözletei küldenek a volt monarchia összes népeinek, a katonáknak, a munkásoknak és parasztoknak. „Ujjong a szívünk ama hírre, hogy a béke ügyét magatok vettétek a kezetekbe, hogy a régi császári és királyi bürokráciát a pokolba kergettétek ... Lépjetek velünk szövetségre és meglátjátok, a világ összes proletárjai és katonái csatlakoznak hozzánk .és akkor egyesült erővel kT fogjuk vívni a vérrel beszennyezett kapitalizmus felett a végső diadalt. Fel a harcra és győzelemre! Éljen a világforradalom! Éljen a szovjet köztársaság. Az orosz szovjetköztársaság munkás, katona és paraszttanácsának központi végrehajtó bizottsága." Kommunista műhely Nyíregyházán A Nyíregyházi Néptanács, mely a hazatért katonák ösz- szes jogos követeléseit elvben már előző ülésén magáévá tette, tegnap több olyan praktikus, modern gondolkodásra valló határozatot hozott az ő érdekükben, melyek igazán alkalmasak arra, hogy a leszerelt katonákat a legnagyobb'bizalommal töltseel a Néptanács működése iránt. Dr. Kiss Pál, a Szociáldemokrata Párt megbízásából tett indítványára elhatározta, hogy a Nyíregyházi Ajtó-, Ablak- és Bútorgyárat vétel vagy kisajátítás útján megszerzi a rokkant és előbbi foglalkozásukat műhely és munkaeszközök hiányában folytatni nem tudó hazatért iparosok részére. Az indítványt különösen a Szoöiálde- mokrata Párt támogatta. Lelkesedéssel, mert hiszen a vállalat a leszerelt katonák közös tulajdona lesz. Nyírvidék, 1919. január 11. Nyilatkozik a kormánybiztos a nyíregyházi bolsevikiekről Nyíregyháza, január 10. (A Nyírvidék tudósítójától) Az az izgalom, amely Nyíregyházán a belseviki mozgalom nyomán támadt, ma már lecsillapodot’ és minden osztályhoz tartozó lakója ennek a városnak visszanyerte higgadtságát. A Szamuely testvérek ellen elkövetett merénylet nyomán a hadbíróság erélyes nyomozást indított. hogy a revolveres támadó személyét kinyomozza, de eddig eredménytelenül, mert a gyanú alatt álló Prok Gyula tagad és ellene nincs más pozitív gyanú a Szamuely testvérek vallomásánál. Szamuely György, akinek a hátába fúródott a golyó, túl van a krízisen és állapota javul. A merénylet másik sérültje, Szamuely Zoltán, aki láblövést kapott, már elhagyta a kórházat és most az államügyészség fogházában van, ahol a katonai bíróság foglya. Ugyancsak letartóztatásban van még most is Szamuely László, és elfogatási parancsot adtak ki Szamuely Tibor orosz népbiztos ellen is. Ezek a letartóztatások •*- értesülésünk szerint — nem a nyíregyházi dolgok miatt történtek és nem politikai bűncselekmények üldözéséből erednek, hanem a Szamuely testvérek oroszországi dolgai miatt, amelyek miatt állítólag mór egy év óta keresik a magyarországi katonai hatóságok Szamuely Tibort és Szamuely Lászlót... Nyírvidék, 1919. március 23. Kiáltvány Szabolcsvármegye és Nyíregyháza népéhez Az idők, az események ne- ház megpróbáltatások elé állítottak bennünket. Az án- tánt imperializmus belekény- szerítette a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot, hogy átvegye a kormányhatalmat. A Szociáldemokrata Pórt a hatalom gyakorlására megegyezett a Magyar Kommunisták Pártjával. A forradalmi munkástömegek egyesültek. hogy a munkásakarat diadalra jusson, hogy az ország érdekei megvédhetők legyenek, hogy biztosítható legyen a belső béke és hogy impozánsan nyilvánuljon meg a magyarországi belső egység. Míg eljött a szabadság... Emlékezések a felszabadulás előtti munkásmozgalomra Kirtyán József: 1920-ban Ratkó vAndrással és másokkal megkezdtük az Építők Szakszervezete helyi csoportjának szervezését Nyíregyházán. 1921-ben megalakítottuk a helyi csoportot, elnöke Jaczkó András lett. Jaczkó azonban fél év múlva mesterlevelet szerzett. így 1921 őszén engem választottak elnökké, s az maradtam 1927-ig. A szakszervezeti csoport megalakítása nehézségekbe ütközött, főleg azért, mert itt volt egy Budaházi nevű különítményes csendőr. Ez a Budaházi rettenetes vérszomjas alak volt. Jaczkó egyszer elindult Budapestre, hogy nyomtatványokat hozzon, de elfogták és összeverték. így azután én mentem és hoztam el a nyomtatványokat. Amikor átvettem a szakszervezeti elnöki tisztet, azon iparkodtam, hogy a tagok létszámát, amely 60—70 között mozgott, 1927- ig 300 tagra emeljem. 1925-ben a szociáldemokrata párt helyi szervezetét alakítottuk meg. Török János, Pruma Balázs. Énekes János. Nyeste János, Major András meg én írtuk alá a kérvényt, amit visszahajított a rendőrség, mivel Nyeste János akkor került ki a fogházból, őt nem fogadták el, új aláíró kellett helyette. A kérvényt másodszor is beadtuk. Aki aláírta, külön-külön behívták a rendőrségre és azzal ijesztgették őket, ha nem vonják vissza az aláírásukat, akkor csúnyán meg fogják járni. Utoljára engem hivatott Bodor rendőrtanácsos, a politikai osztály vezetője. Azt kérdezte tőlem: „Maga a Szociáldemokrata Párt melyik szárnyához tartozik?” Mondom: a bal szárnyához. „Akkor maga kommunista!” — „Hát igen. 19-ben is az voltam, most is az vagyok.” Erre azt felelte: „Mától fogva a maga neve nyilvántartásba kerül, mint kommunista, és figyelni fogjuk.” F. Varga Balázs: 1915-ben az első világháború alatt hadifogságba estem. A hadifogságot Szibériában töltöttem. 1920 második felében részt vettem egy agitátorképző iskolán azzal a céllal, hogy hazajövetelem utón Magyarországon fogom segíteni az illegális kommunista párt munkáját. 1921 tavaszán jöttem haza Ti- szabezdédre. Az illegális párttal a kapcsolatot nem tudtam felvenni. Gondolkoztam, hogy fel kellene venni az összeköttetést a szemszédos csehszlovákiai kommunista párttal. Már voltunk kommunisták négyen. Én, öcsém, Varga Dezső, Kői József ti- szabezdédi lakosok és Szabó Péter záhonyi lakos. Szabó Péteren keresztül sikerült kapcsolatot teremteni Balázs József csapi kommunista párttitkárral. Szabó Péter rendszeresen hozta az újságot két hónapon keresztül, ezenkívül Marx-, Engels- brosúrákat is hozott. László Albert református lelkésznek tudomása volt tevékenységünkről. Egyik alkalommal valaki feljelentett, és Budapestről érkezett detektív a kommunisták elfogására. Minket azonban László Albert időben értesített és a propagandaanyagot elrejtettük. Sajnos Szabó Pétert már nem tudtuk értesíteni, és őt elfogták: előbb Debrecenbe, majd Vác,ra került. Kiszabadulása után illegális úton Csehszlovákiába menekült. Tevékenységem miatt 1928- tól állandó . üldöztetésben volt részem, majd 1943-ban internáltak, 1945-ig szigorú csendőrségi felügyelet alatt álltam. A felszabadulás után megszerveztem az MKP helyi szervezetét. Éjszakai akció „dokumentuma” egy nyíregyházi házfalon a háborús években. asm-*» «.a».-«»* , m FELHÍVÁS a „Vürös hadseregbe" valú belépésre. . \ fomidu'oni írtul nu píViiióKult nngy mnékft, u ttmm**kifzt»r«aNÚKot, a iiépj<>i>-'fknt éa sribndsüy'ot fxakí* i*gy »m-on. Hh/ánt, fegyelmezett uj hadsorptr bi/tosithntjn és védheti meg. A vlWto hmlsereg toborzás .ttján Ónként jelent kerdkbdl fog állani; annak minden tagja a viuon) oknak mcgtrlelf* jó ellátásban, fizetésben ts anyagi támogatásban fog részesülni. A vörtta hmlxereghr olyan mér katonailag kiképzett ét* a világháború alatt lehet «Heg linrevonalheli axolgulatot teljesített egyének vétetnek fel a) akik uingnkut u* alábbi „kötelez <i'-ben Wwrull l.ltételek »lapján tényleges Mwdgélatr* kőtelexik é* a katonai t»g> elemnek és «nkOilt-zéki IntéMaénynek fogadalommal alávetik. b) valamely but •»(•ági. társadalmi, gazdasági vag) «mikkiwnm t írásbeli tanúsítványával érkötési ni'-gbi/hiitoMigiikiit «•* kifogi «tnlamagiikat «gaxoljak. «•) a tobursiMricutlakg; által a katonai szolgálati-.» alkalmasnak találtatnak. A katonailag ki H»m képzett jelentkezik az egy«* dandárrsoportokbau teljesen kűlftn ki- képtéai osztagokban egyesit Ütnek » ktkepxes&k rögtön megkezdődik. A kőtelező teltetnie» s A vörös katona kötelezője. „... iiiT” ™ ^ ™ ' ' p«,. "rok, »lsét BSWObb ■ xftmban a forradalom Tlraánratnak megTédéaóro. k«.iea>a a^M «**ala» ti*» ta^araa aás tár»»»« m mád a U..IX !?"?*"** Vinái ‘HT’miti** ^ * "*** 10 | *-»*—*•“ | Sámn. «Ma* |»H»a naaM , ' mt „ .... . —. — i—~ — ----------------m------------------------*. »«f* a. m•» sas .. . mmmm. »wHTwíw ».**. a*»"*»•««*,**1^,-'^^**" A magyar tanáoskörtársasíg hadügyi népMitow. A sytMgykáa MnUsMi KAM* n. mám aSAMIk. ahol « amkáH tMmikmák a gytragykarts i*;t> —Enni, mo $J<á,0áimUá\j éa agy hí—Amway tárnát» (ÉN* MvdMask, Jatosllwas - **•*► *• ~ ■*-“ Nyíregyházi toborzö-biaottBág. "" lm* hmtiil m WUsar rOSST $ $ A Vörös Hadseregbe toborzó korabeli plakát.
