Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978 november 18. Kommentár Derűre ború, borúra derű E gyhangúnak aligha ne­vezhető a Washinton- ban folyó egyiptomi— izraeli alkudozás. Szántszán­dékkal alkudozásról írunk és nem tárgyalásokról, az esz­mecserék jellege ugyanis köze­lebb áll a fejlett kereskedel­mi érzékkel rendelkező kö­zel-keleti zsibárusok látvá­nyos piaci alkujához, mint a diplomáciai életben meg­szokott eszmecserékhez. Szá­mottevő különbség csupán a portéka jellegében mutat­kozik: a bazárok és piacok pultjai fölött csecsebecsék, kelmék áráról folyik a dis­puta, Washingtonban viszont népek sorsa az alku tárgya. Derűre ború, majd borúra derű — a tárgyalások han­gulata napról napra, olykor óráról órára változik. Ere­detileg Szadat elnök múlt évi izraeli látogatásának év­fordulójára ígérték a delegá­ciók a szerződéstervezet alá­írását. Ma már túl vagyunk a jelzett időponton, s George Sherrftan, az eszmecserék amerikai szóvivője legfris­sebb nyilatkozatában azt ál­lította, hogy a békeszerződés talán tíz napon belül aláír­ható. Talán ... a washingtoni je­lentések egyre sűrűbben használják ezt a bizonytalan­ságot kifejező szócskát. Ta­lálgatások látnak napvilágot, percenként változó álláspon­tokról adnak hírt a tudósítások. Csütörtökön délelőtt olyan értesüléseket továbbítottak a telexek, hogy a tárgyalásokat esetleg fölfüggesztik, s netán újabb egyiptomi—izraeli— amerikai csúcstalálkozót hív­nak össze a vita elsimításá­ra. Délutánra kiderült: a né­zeteltérések jelentéktelenek. Közben Hoszni Murabak egyiptomi alelnök Carter el­nöknél járt, s átnyújtotta Szadat újabb — ki tudja há- nydSfik? — javaslatait. Hal­latta szavát Carter is: némi ingerültséggel a hangjában a két fél taktikázásának tulaj­donította a tárgyalások kö­rüli bonyodalmakat. Állítólag — legalább is a UPI így tudja — Egyiptom legeslegújabb elképzelése ér­telmében a gazai és a cisz- jordániai rendezés nem vá­lasztható szét. Kairó most úgy véli, célravezetőbb lenne a 400 ezer palesztin által lakott gazai övezet önkor­mányzatának megteremtése a sinai térségből való izraeli visszavonulással egyidejűleg. Szadat szerint később ennek a mintájára folytatnák a tár­gyalásokat Ciszjordániáról, vagyis a Jordán folyó nyugati partjáról. Valószínűleg tak­tikai húzás, hogy a kairói in­dítvány alapvető eltérést mutat a Camp Davidben ki­dolgozott előirányzatokról. H át így állt a washing­toni' alku péntek dél­után. Ezúttal az idő­pontnak különös a jelentősé­ge. A helyzet azonban vál­tozhat, újabb álláspont he­lyettesíthet egy korábbit, vá­ratlan akadályok léphetnek föl az egyszer már jóváha­gyott elképzelésekben. Vagy­is: érvényesülnek az alku íratlan törvényei, amelyek kezdettől fogva oly kiábrán­dítóan uralták a washingtoni tárgyalásokat. Gy. D. Magyar—francia nyilatkozat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Es- taing-nek, a Francia Köztár­saság elnökének a meghívá­sára 1978. november 15-e és 17-e között hivatalos látoga­tást tett Franciaországban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket foly­tatott Valéry Giscard d’Es- taing-nel az időszerű nem­zetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Franciaország együttműkö­désének fejlesztéséről. Kádár János eszmecserét folytatott Raymond Barre- ral, a Francia Köztársaság miniszterelnökével is. Egyidejűleg megbeszélé­sek voltak Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Louis de Guiringaud külügyminiszter, valamint Bíró József külke­reskedelmi miniszter és Jean Francois Deniau külkereske­delmi miniszter között. A tárgyalások szívélyes légkörben, Magyarország és Franciaország barátságának megfelelően, a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. I. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja és a Francia Köztársaság elnöke teljes mértékben egyetértett azok­ban az alapvető célokban, amelyeket a Magyar Nép- köztársaság és Franciaorszag nemzetközi tevékenységé­ben maga elé tűzött: a béke és a biztonság megteremtése a világban, s ennek érdeké­ben az ENSZ alapokmányá­ban foglalt elveken alapuló államközi kapcsolatok fej­lesztése az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös megér­tés és bizalom légkörében. Magyarország és Francia- ország nagyra értékeli azo­kat az eredményeket, ame­lyek az enyhülési folyamat és az államok együttműködésé­nek fejlődése révén Európá­ban születtek. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnö­ke emlékeztetett arra, hogy mindkét ország hozzájárult e folyamat kedvező alakulásá­hoz. Kádár János és Giscard d’Estaing megerősítette, hogy országaik ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban lát­ják a tartós béke biztosítását Európában és az egész vilá­gon, úgyszintén valamennyi ország jogának szavatolását a függetlenséghez és a fej­lődéshez. Ennek szellemében a két fél síkraszáll az államok egyenlőségén alapuló közvet­len párbeszéd mellett, szuve­renitásuk és vállalt nemzet­közi kötelezettségeik tiszte- letbentartásával, attól füg­getlenül, hogy milyen a poli­tikai, gazdasági és társadal­mi berendezkedésük, tagjai-e valamilyen szövetségi rend­szernek vagy sem. Magyaror­szág és Franciaország az eny­hüléssel összeegyeztethetet­lennek tartja és elveti az erőszak alkalmazását, az erőszakkal való fenyegetés, a megfélemlítés és a belügyek- be történő beavatkozás min­den formáját. II. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke mélyreható eszmecserét foly­tatott a nemzetközi helyzet­ről. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Alá­húzták, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet jelentősen hozzájá­rult a részt vevő államok kapcsolatainak fejlesztését segítő légkör megteremtésé­hez. Egyetértőén kiemelték, hogy a helsinki értekezlet ál­tal elindított folyamatot el kell mélyíteni, egyrészt azok­nak az elveknek a szigorú tiszteletben tartásával, ame­lyekben a harmincöt ország képviselői önként megegyez­tek. másrészt a záróokmány valamennyi ajánlásának kö­vetkezetes valóra váltásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban megfelelő konzultációk ré­vén, együttműködik annak érdekében, hogy a madridi találkozó sikeres legyen és hozzájáruljon az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A feleket mély aggodalom­mal tölti el a fegyverek fel- halmozódása a világban. Ál­lást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, álta­lános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyomá­nyos fegyverzetet, figyelem­be véve minden ország egyenlő jogát saját biztonsá­gára. Azt kívánják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között újabb meg­állapodás jöjjön létre a ha­dászati támadófegyverek korlátozásáról, amely előre­haladást jelentene a leszere­lés útján A felek méltatták az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszakának eredményeit és eszmecserét folytattak az európai leszere­lési értekezlet összehívására tett francia javaslatról, vala­mint a leszerelési világérte­kezletről. A felek megvitatták a kö­zel-keleti helyzetet. Ennek a rendezésnek az 1967-ben Iz­rael által megszállt területek kiürítésén, a palesztin nép törvényes jogainak elismeré­sén és annak elismerésén kell alapulnia, hogy a térség min­den államának — így Izrael­nek is — joga van a békés létezéshez biztonságos, elis­mert és szavatolt határokon belül. A felek egyetértettek abban, hogy változtatásokat kell eszközölni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Olyan gazdasági rend kiala­kítását tartják szükségesnek, amely valamennyi ország ér­dekein és egyenlőségén alap­szik, elősegíti az államok gaz­dasági kapcsolatainak ki­egyensúlyozott és kölcsönös fejlesztését, s amelyen belül a fejlődő országok megoldhat­ják problémáikat és igazságo­sabb részt kaphatnak a nem­zetközi gazdasági tevékeny­ség eredményeiből. III. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárát, az Elnö­ki Tanács tagját és a Francia Köztársaság elnökét az az el­tökéltség vezérli, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és Fran­ciaország kapcsolatainak fej­lődése minden területen meg­gyorsuljon. Aláhúzták a magyar— francia politikai párbeszéd el­mélyítésének fontosságát. Megállapodtak abban, hogy minden szinten — beleértve a legmagasabb szintet is — folytatják az eszmecserét a két országot kölcsönösen ér­deklő valamennyi témában. Kádár János és Giscard d’Estaing-hangsúlyozta, hogy a két ország gazdasági együttműködése a magyar— francia kapcsolatok fejlődé­sének egyik lényeges ténye­zője. Elhatározták, hogy en­nek újabb ösztönzést adnak, mélyrehatóan megvizsgálták az elért eredményeket, az együttműködés erősítésének és újabb területekre törté­nő kiterjesztésének módoza­tait. Elégedetten állapították meg, hogy a kereskedelmi forgalom értéke öt év alatt kétszeresére nőtt. Ez azonban még mindig elmarad orszá­gaink gazdasági teljesítőké­pességének szintjétől. Meg­erősítették azt a szándékukat, hogy a lehető légkedvezőbb feltételeket biztosítják a to­vábbi haladás és a jobb egyensúly érdekében. A két fél aláhúzta az ipari kooperációk fejlesztésének nagy jelentőségét, örömmel nyugtázták az elért ered­ményeket, különösen a szá­mítástechnika, a vegyipar és a gépipar területén. Elhatá­rozták az együttműködés el­mélyítését ezekben az ipar­ágakban és kiterjesztését más iparágakra is. A két külkereskedelmi mi­niszter megállapodást írt alá Magyarország és Franciaor­szág gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködésének fej­lesztéséről. / A felek továbbra is támo­gatják a műszaki-tudomá­nyos együttműködés fejlesz­tését, bátorítani fogják az üzletemberek, a kereskedel­mi és ipari vállalatok, intéz­mények és szervezetek köz­vetlen kapcsolatait, közös fel­lépésüket harmadik piacon. E célból kívánatosnak tart­ják a gazdasági, ipari, és műszaki együttműködési ve­gyes bizottság tevékenységé­nek fokozását. Megállapították, hogy a kulturális, tudományos, mű­szaki együttműködés és csere az elfogadott programoknak megfelelően fejlődik. Nagy fontosságot tulajdonítanak egymás kultúrája és tudomá­nyos eredményei kölcsönös ismertetésének, ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyaror­szági oktatását. Meggyorsítják a polgári, családjogi és bűnügyi jogse­gélyegyezmény kidolgozását. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy súlyt he­lyez a magyar és a francia nép közötti megbecsülés és baráti érzelmek erősítésére, a kölcsönös megismerés és az állampolgárok kapcsola­tainak bővítésére. Ennek ér­dekében szükségesnek tart­ják* a turizmus fejlesztését és annak megvizsgálását, hogy milyen intézkedésekkel lehet ezt elősegíteni. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke kijelentette, hogy elégedett tárgyalásaik eredményével. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy talál­kozásuk hozzájárul Magyar- ország és Franciaország ba­rátságának és együttműködé­sének ügyéhez, az enyhülés előrehaladásához. Kádár János megerősítette Valéry Giscard d’Estaing magyarországi látogatásra szóló meghívását. A Francia Köztársaság elnöke megerő­sítette, hogy a meghívást örömmel elfogadja és szán­dékában áll annak a közel­jövőben eleget tenni. Párizs, 1978. november 17. Kádár János a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja. Valéry Giscard d’Estaing a Francia Köztársaság elnö­ke. Németh Károly fogadta a Komszomol-delegációt Németh Károly, az MSZMP zottságának első titkárát, s Politikai Bizottságának tag- a vezetésével hazánkban tar­ja, a Központi Bizottság tózkod° Komszomol-delegá- .... . ... „ * cio tagjait. A találkozón titkára penteken fogadta réSzt vett Maróthy László, az Borisz Nyikolajevics Pasztu- MSZMP Politikai Bizottsá- hovot, az SZKP KB tagját, a gának tagja, a KISZ Közpon- Szovjetunió Legfelsőbb Ta- ti Bizottságának első titkára, nácsa elnökségének tagját, Jelen volt Vlagyimir Jakov- az Össz-szövetségi Lenini levies Pavlov, a Szovjetunió Komszomol Központi Bi- budapesti nagykövete. (Folytatás az 1. oldalról) nagytermében rendezett saj­tóértekezletét Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtó­főosztályának vezetője nyi­totta meg, majd Kádár János rövid bevezető nyilatkozatot tett: — Örülök, hogy találkozha- tom a francia és a nemzetkö­zi sajtó, a rádió és a televí­zió tisztelt képviselőivel. Kö­szöntőm önöket, köszönöm érdeklődésüket. Mint tudják, a Francia Köztársaság elnöke, Giscard d’Estaing úr meghívására ér­keztem a francia fővárosba, azzal a szándékkal, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatai­nak fejlesztéséről és az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről eszmecserét folytassunk. Örömmel állapíthatom meg, hogy az utóbbi években, kölcsönös megelégedésünkre kapcsolataink tartalma gaz­dagodott. Reméljük, hogy ez a jövőben is folytatódni fog. Szeretnénk, ha Franciaor­szágnak nagyobb része lenne külgazdasági kapcsolataink­ban. A Francia Köztársaság tisztelt elnökével jó légkör­ben tárgyaltunk minderről, s a nemzetközi élet legégetőbb kérdéseiről is. Ez természe­tes, mivel mindkét ország el­kötelezte magát a békés egy­más mellett élés, az enyhülés politikája mellett. Ez indított bennünket arra, hogy aktí­van vegyük ki részünket az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészí­téséből és munkálataiból. Harminchárom más ország vezetőjével együtt aláírtuk Helsinkiben a záróokmányt, amelynek maradéktalan vég­rehajtásáért síkraszállunk. Mindez természetesen csak rövid utalás azokra a témák­ra, amelyekről a két nap alatt megbeszéléseket foly­tattam a Francia Köztársa­ság elnökével, a francia kor­mány és politikai élet kima­gasló személyiségeivel. Tár­gyalásaink befejezéseként Giscard d’Estaing köztársa­sági elnök úrral nyilatkoza­tot írtunk alá. Ez a magyar —francia kapcsolatok továb­bi fejlesztésére irányuló köl­csönös szándékunkat is rög­zíti. Bízom abban, hogy tár­gyalásaink eredményeképp kapcsolataink tovább bővül­nek, s ez jól szolgálja né­peink érdekeit, segíti a békés egymás mellett élés, az eny­hülés ügyét.” Ezután Kádár János vála­szolt az újságírók kérdéseire. Kádár János pénteken dél­ben ebédet adott Valéry Gis­card d’Estaing tiszteletére a Marigny-palotában. Az ebé­den részt vett Raymond Bar­re miniszterelnök, Alain Po- her, a szenátus elnöke, a kormány több tagja és a francia politikai, gazdasági és kulturális élet számos ve­zető személyisége, valamint Kádár János kíséretének tag­jai. Az ebéden Kádár János pohárköszöntőjében hangsú­lyozta: e találkozó újabb bi­zonyíték arra, hogy lehetsé­ges és hasznos a párbeszéd az eltérő társadalmi rendsze­rű, különböző szövetségi rendszerekhez _tartozó, bizo­nyos kérdésekben eltérő né­zeteket valló felek között. A megbeszéléseket pozitív lég­kör jellemezte, és azok ered­ményesen fejeződtek be. Ez­zel megteremtették a továb­bi előrelépés szilárd alapját. Jó érzés arra gondolni, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság együttműködésének fejlesz­tése hasznosan járul hozzá a nemzetközi enyhülés, a béke és a biztonság megerősödésé­hez is. Giscard d’Estaing elnök hangsúlyozta: ezzel a láto­gatással véget vetettek an­nak a természetellenesnek mondható helyzetnek, hogy mindeddig nem került sor csúcstalálkozóra a két ország legfelsőbb vezetői között, jól­lehet mindkettő európai ál­lam. A Francia Köztársaság el­nöke hangsúlyozta, hogy a látogatás nagy jelentőségű volt mind az enyhülési poli­tika, mind a kétoldalú együttműködés, mind pedig a 'békéért folyó küzdelem szem­pontjából. Kiemelte, a láto­gatás abból a szempontból is hasznos volt, hogy elősegítet­te a két ország közötti együttműködés és kölcsönös megértés megerősödését. Pénteken délután 16 óra 30 perckor Párizs Orly repü­lőteréről hazaindult Kádár János és kísérete. Az MSZMP KB első titká­rát, az Elnöki Tanács tagját és feleségét Raymond Barre francia miniszterelnök és fe­lesége kísérte ki az Orly re­pülőtérre. A díszpavilonban búcsúztatására egybegyűlt a párizsi magyar kolónia szá­mos tagja, jelen volt Veress Péter, a Magyar Népköztár­saság párizsi nagykövete. Kádár János, Raymond Barre miniszterelnök kísére­tében, ellépett a köztársasági gárda díszegysége előtt. Fel­hangzott a magyar Himnusz, majd a Marseillaise. A fran­cia miniszterelnök és felesége egészen a különgép lépcsőjéig kísérte az MSZMP KB első titkárát és feleségét, majd a különgép a felszállópályára gördült és pontosan 16 óra 30 perckor a levegőbe emel­kedett. Kádár Jánossal együtt in­dultak vissza Budapestre kí­séretének tagjai, Púja Frigyes külügyminiszter, Biró József külkereskedelmi miniszter, Katona István az MSZMP KB osztályvezetője. # Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az Elnöki Tanács tagja felesége és kísérete társasá­gában pénteken hazaérkezett Franciaországból, ahol Va­léry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnöké­nek meghívására hivatalos látogatást tett. Kádár János kíséretében volt Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lói- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Né­meth Károly, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Benkei András belügymi­niszter Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szalai Béla külkereskedelmi állam­titkár Vrbán Lajos közleke­dés- és postaügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Francois- Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője.

Next

/
Thumbnails
Contents