Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978 november 18. Kommentár Derűre ború, borúra derű E gyhangúnak aligha nevezhető a Washinton- ban folyó egyiptomi— izraeli alkudozás. Szántszándékkal alkudozásról írunk és nem tárgyalásokról, az eszmecserék jellege ugyanis közelebb áll a fejlett kereskedelmi érzékkel rendelkező közel-keleti zsibárusok látványos piaci alkujához, mint a diplomáciai életben megszokott eszmecserékhez. Számottevő különbség csupán a portéka jellegében mutatkozik: a bazárok és piacok pultjai fölött csecsebecsék, kelmék áráról folyik a disputa, Washingtonban viszont népek sorsa az alku tárgya. Derűre ború, majd borúra derű — a tárgyalások hangulata napról napra, olykor óráról órára változik. Eredetileg Szadat elnök múlt évi izraeli látogatásának évfordulójára ígérték a delegációk a szerződéstervezet aláírását. Ma már túl vagyunk a jelzett időponton, s George Sherrftan, az eszmecserék amerikai szóvivője legfrissebb nyilatkozatában azt állította, hogy a békeszerződés talán tíz napon belül aláírható. Talán ... a washingtoni jelentések egyre sűrűbben használják ezt a bizonytalanságot kifejező szócskát. Találgatások látnak napvilágot, percenként változó álláspontokról adnak hírt a tudósítások. Csütörtökön délelőtt olyan értesüléseket továbbítottak a telexek, hogy a tárgyalásokat esetleg fölfüggesztik, s netán újabb egyiptomi—izraeli— amerikai csúcstalálkozót hívnak össze a vita elsimítására. Délutánra kiderült: a nézeteltérések jelentéktelenek. Közben Hoszni Murabak egyiptomi alelnök Carter elnöknél járt, s átnyújtotta Szadat újabb — ki tudja há- nydSfik? — javaslatait. Hallatta szavát Carter is: némi ingerültséggel a hangjában a két fél taktikázásának tulajdonította a tárgyalások körüli bonyodalmakat. Állítólag — legalább is a UPI így tudja — Egyiptom legeslegújabb elképzelése értelmében a gazai és a cisz- jordániai rendezés nem választható szét. Kairó most úgy véli, célravezetőbb lenne a 400 ezer palesztin által lakott gazai övezet önkormányzatának megteremtése a sinai térségből való izraeli visszavonulással egyidejűleg. Szadat szerint később ennek a mintájára folytatnák a tárgyalásokat Ciszjordániáról, vagyis a Jordán folyó nyugati partjáról. Valószínűleg taktikai húzás, hogy a kairói indítvány alapvető eltérést mutat a Camp Davidben kidolgozott előirányzatokról. H át így állt a washingtoni' alku péntek délután. Ezúttal az időpontnak különös a jelentősége. A helyzet azonban változhat, újabb álláspont helyettesíthet egy korábbit, váratlan akadályok léphetnek föl az egyszer már jóváhagyott elképzelésekben. Vagyis: érvényesülnek az alku íratlan törvényei, amelyek kezdettől fogva oly kiábrándítóan uralták a washingtoni tárgyalásokat. Gy. D. Magyar—francia nyilatkozat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Es- taing-nek, a Francia Köztársaság elnökének a meghívására 1978. november 15-e és 17-e között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket folytatott Valéry Giscard d’Es- taing-nel az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Franciaország együttműködésének fejlesztéséről. Kádár János eszmecserét folytatott Raymond Barre- ral, a Francia Köztársaság miniszterelnökével is. Egyidejűleg megbeszélések voltak Púja Frigyes külügyminiszter és Louis de Guiringaud külügyminiszter, valamint Bíró József külkereskedelmi miniszter és Jean Francois Deniau külkereskedelmi miniszter között. A tárgyalások szívélyes légkörben, Magyarország és Franciaország barátságának megfelelően, a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. I. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja és a Francia Köztársaság elnöke teljes mértékben egyetértett azokban az alapvető célokban, amelyeket a Magyar Nép- köztársaság és Franciaorszag nemzetközi tevékenységében maga elé tűzött: a béke és a biztonság megteremtése a világban, s ennek érdekében az ENSZ alapokmányában foglalt elveken alapuló államközi kapcsolatok fejlesztése az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös megértés és bizalom légkörében. Magyarország és Francia- ország nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyek az enyhülési folyamat és az államok együttműködésének fejlődése révén Európában születtek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke emlékeztetett arra, hogy mindkét ország hozzájárult e folyamat kedvező alakulásához. Kádár János és Giscard d’Estaing megerősítette, hogy országaik ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban látják a tartós béke biztosítását Európában és az egész világon, úgyszintén valamennyi ország jogának szavatolását a függetlenséghez és a fejlődéshez. Ennek szellemében a két fél síkraszáll az államok egyenlőségén alapuló közvetlen párbeszéd mellett, szuverenitásuk és vállalt nemzetközi kötelezettségeik tiszte- letbentartásával, attól függetlenül, hogy milyen a politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésük, tagjai-e valamilyen szövetségi rendszernek vagy sem. Magyarország és Franciaország az enyhüléssel összeegyeztethetetlennek tartja és elveti az erőszak alkalmazását, az erőszakkal való fenyegetés, a megfélemlítés és a belügyek- be történő beavatkozás minden formáját. II. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke mélyreható eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Aláhúzták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentősen hozzájárult a részt vevő államok kapcsolatainak fejlesztését segítő légkör megteremtéséhez. Egyetértőén kiemelték, hogy a helsinki értekezlet által elindított folyamatot el kell mélyíteni, egyrészt azoknak az elveknek a szigorú tiszteletben tartásával, amelyekben a harmincöt ország képviselői önként megegyeztek. másrészt a záróokmány valamennyi ajánlásának következetes valóra váltásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban megfelelő konzultációk révén, együttműködik annak érdekében, hogy a madridi találkozó sikeres legyen és hozzájáruljon az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A feleket mély aggodalommal tölti el a fegyverek fel- halmozódása a világban. Állást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetet, figyelembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. Azt kívánják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között újabb megállapodás jöjjön létre a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, amely előrehaladást jelentene a leszerelés útján A felek méltatták az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának eredményeit és eszmecserét folytattak az európai leszerelési értekezlet összehívására tett francia javaslatról, valamint a leszerelési világértekezletről. A felek megvitatták a közel-keleti helyzetet. Ennek a rendezésnek az 1967-ben Izrael által megszállt területek kiürítésén, a palesztin nép törvényes jogainak elismerésén és annak elismerésén kell alapulnia, hogy a térség minden államának — így Izraelnek is — joga van a békés létezéshez biztonságos, elismert és szavatolt határokon belül. A felek egyetértettek abban, hogy változtatásokat kell eszközölni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Olyan gazdasági rend kialakítását tartják szükségesnek, amely valamennyi ország érdekein és egyenlőségén alapszik, elősegíti az államok gazdasági kapcsolatainak kiegyensúlyozott és kölcsönös fejlesztését, s amelyen belül a fejlődő országok megoldhatják problémáikat és igazságosabb részt kaphatnak a nemzetközi gazdasági tevékenység eredményeiből. III. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját és a Francia Köztársaság elnökét az az eltökéltség vezérli, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlődése minden területen meggyorsuljon. Aláhúzták a magyar— francia politikai párbeszéd elmélyítésének fontosságát. Megállapodtak abban, hogy minden szinten — beleértve a legmagasabb szintet is — folytatják az eszmecserét a két országot kölcsönösen érdeklő valamennyi témában. Kádár János és Giscard d’Estaing-hangsúlyozta, hogy a két ország gazdasági együttműködése a magyar— francia kapcsolatok fejlődésének egyik lényeges tényezője. Elhatározták, hogy ennek újabb ösztönzést adnak, mélyrehatóan megvizsgálták az elért eredményeket, az együttműködés erősítésének és újabb területekre történő kiterjesztésének módozatait. Elégedetten állapították meg, hogy a kereskedelmi forgalom értéke öt év alatt kétszeresére nőtt. Ez azonban még mindig elmarad országaink gazdasági teljesítőképességének szintjétől. Megerősítették azt a szándékukat, hogy a lehető légkedvezőbb feltételeket biztosítják a további haladás és a jobb egyensúly érdekében. A két fél aláhúzta az ipari kooperációk fejlesztésének nagy jelentőségét, örömmel nyugtázták az elért eredményeket, különösen a számítástechnika, a vegyipar és a gépipar területén. Elhatározták az együttműködés elmélyítését ezekben az iparágakban és kiterjesztését más iparágakra is. A két külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá Magyarország és Franciaország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének fejlesztéséről. / A felek továbbra is támogatják a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, bátorítani fogják az üzletemberek, a kereskedelmi és ipari vállalatok, intézmények és szervezetek közvetlen kapcsolatait, közös fellépésüket harmadik piacon. E célból kívánatosnak tartják a gazdasági, ipari, és műszaki együttműködési vegyes bizottság tevékenységének fokozását. Megállapították, hogy a kulturális, tudományos, műszaki együttműködés és csere az elfogadott programoknak megfelelően fejlődik. Nagy fontosságot tulajdonítanak egymás kultúrája és tudományos eredményei kölcsönös ismertetésének, ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. Meggyorsítják a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyegyezmény kidolgozását. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy súlyt helyez a magyar és a francia nép közötti megbecsülés és baráti érzelmek erősítésére, a kölcsönös megismerés és az állampolgárok kapcsolatainak bővítésére. Ennek érdekében szükségesnek tartják* a turizmus fejlesztését és annak megvizsgálását, hogy milyen intézkedésekkel lehet ezt elősegíteni. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke kijelentette, hogy elégedett tárgyalásaik eredményével. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy találkozásuk hozzájárul Magyar- ország és Franciaország barátságának és együttműködésének ügyéhez, az enyhülés előrehaladásához. Kádár János megerősítette Valéry Giscard d’Estaing magyarországi látogatásra szóló meghívását. A Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel elfogadja és szándékában áll annak a közeljövőben eleget tenni. Párizs, 1978. november 17. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Valéry Giscard d’Estaing a Francia Köztársaság elnöke. Németh Károly fogadta a Komszomol-delegációt Németh Károly, az MSZMP zottságának első titkárát, s Politikai Bizottságának tag- a vezetésével hazánkban tarja, a Központi Bizottság tózkod° Komszomol-delegá- .... . ... „ * cio tagjait. A találkozón titkára penteken fogadta réSzt vett Maróthy László, az Borisz Nyikolajevics Pasztu- MSZMP Politikai Bizottsá- hovot, az SZKP KB tagját, a gának tagja, a KISZ Közpon- Szovjetunió Legfelsőbb Ta- ti Bizottságának első titkára, nácsa elnökségének tagját, Jelen volt Vlagyimir Jakov- az Össz-szövetségi Lenini levies Pavlov, a Szovjetunió Komszomol Központi Bi- budapesti nagykövete. (Folytatás az 1. oldalról) nagytermében rendezett sajtóértekezletét Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője nyitotta meg, majd Kádár János rövid bevezető nyilatkozatot tett: — Örülök, hogy találkozha- tom a francia és a nemzetközi sajtó, a rádió és a televízió tisztelt képviselőivel. Köszöntőm önöket, köszönöm érdeklődésüket. Mint tudják, a Francia Köztársaság elnöke, Giscard d’Estaing úr meghívására érkeztem a francia fővárosba, azzal a szándékkal, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről eszmecserét folytassunk. Örömmel állapíthatom meg, hogy az utóbbi években, kölcsönös megelégedésünkre kapcsolataink tartalma gazdagodott. Reméljük, hogy ez a jövőben is folytatódni fog. Szeretnénk, ha Franciaországnak nagyobb része lenne külgazdasági kapcsolatainkban. A Francia Köztársaság tisztelt elnökével jó légkörben tárgyaltunk minderről, s a nemzetközi élet legégetőbb kérdéseiről is. Ez természetes, mivel mindkét ország elkötelezte magát a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikája mellett. Ez indított bennünket arra, hogy aktívan vegyük ki részünket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséből és munkálataiból. Harminchárom más ország vezetőjével együtt aláírtuk Helsinkiben a záróokmányt, amelynek maradéktalan végrehajtásáért síkraszállunk. Mindez természetesen csak rövid utalás azokra a témákra, amelyekről a két nap alatt megbeszéléseket folytattam a Francia Köztársaság elnökével, a francia kormány és politikai élet kimagasló személyiségeivel. Tárgyalásaink befejezéseként Giscard d’Estaing köztársasági elnök úrral nyilatkozatot írtunk alá. Ez a magyar —francia kapcsolatok további fejlesztésére irányuló kölcsönös szándékunkat is rögzíti. Bízom abban, hogy tárgyalásaink eredményeképp kapcsolataink tovább bővülnek, s ez jól szolgálja népeink érdekeit, segíti a békés egymás mellett élés, az enyhülés ügyét.” Ezután Kádár János válaszolt az újságírók kérdéseire. Kádár János pénteken délben ebédet adott Valéry Giscard d’Estaing tiszteletére a Marigny-palotában. Az ebéden részt vett Raymond Barre miniszterelnök, Alain Po- her, a szenátus elnöke, a kormány több tagja és a francia politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége, valamint Kádár János kíséretének tagjai. Az ebéden Kádár János pohárköszöntőjében hangsúlyozta: e találkozó újabb bizonyíték arra, hogy lehetséges és hasznos a párbeszéd az eltérő társadalmi rendszerű, különböző szövetségi rendszerekhez _tartozó, bizonyos kérdésekben eltérő nézeteket valló felek között. A megbeszéléseket pozitív légkör jellemezte, és azok eredményesen fejeződtek be. Ezzel megteremtették a további előrelépés szilárd alapját. Jó érzés arra gondolni, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság együttműködésének fejlesztése hasznosan járul hozzá a nemzetközi enyhülés, a béke és a biztonság megerősödéséhez is. Giscard d’Estaing elnök hangsúlyozta: ezzel a látogatással véget vetettek annak a természetellenesnek mondható helyzetnek, hogy mindeddig nem került sor csúcstalálkozóra a két ország legfelsőbb vezetői között, jóllehet mindkettő európai állam. A Francia Köztársaság elnöke hangsúlyozta, hogy a látogatás nagy jelentőségű volt mind az enyhülési politika, mind a kétoldalú együttműködés, mind pedig a 'békéért folyó küzdelem szempontjából. Kiemelte, a látogatás abból a szempontból is hasznos volt, hogy elősegítette a két ország közötti együttműködés és kölcsönös megértés megerősödését. Pénteken délután 16 óra 30 perckor Párizs Orly repülőteréről hazaindult Kádár János és kísérete. Az MSZMP KB első titkárát, az Elnöki Tanács tagját és feleségét Raymond Barre francia miniszterelnök és felesége kísérte ki az Orly repülőtérre. A díszpavilonban búcsúztatására egybegyűlt a párizsi magyar kolónia számos tagja, jelen volt Veress Péter, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete. Kádár János, Raymond Barre miniszterelnök kíséretében, ellépett a köztársasági gárda díszegysége előtt. Felhangzott a magyar Himnusz, majd a Marseillaise. A francia miniszterelnök és felesége egészen a különgép lépcsőjéig kísérte az MSZMP KB első titkárát és feleségét, majd a különgép a felszállópályára gördült és pontosan 16 óra 30 perckor a levegőbe emelkedett. Kádár Jánossal együtt indultak vissza Budapestre kíséretének tagjai, Púja Frigyes külügyminiszter, Biró József külkereskedelmi miniszter, Katona István az MSZMP KB osztályvezetője. # Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja felesége és kísérete társaságában pénteken hazaérkezett Franciaországból, ahol Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének meghívására hivatalos látogatást tett. Kádár János kíséretében volt Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lói- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügyminiszter Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár Vrbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Francois- Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője.
