Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

MA írógépnél nagykabátban (2. oldal) A nyereség trrasa (3. oldal) Mint hírül adtuk Valéry Giscard d’Estaing és felesége szerdán este díszvacsorát adott Kádár János és felesé­ge tiszteletére az Elysée-palo- tában. a francia államfők ha­gyományos párizsi reziden­ciáján. A vacsorán Kádár Já­nos és Valery Giscard d’Es­taing pohárköszöntőt mond­tak. Kádár János többek kö­zött kiemelte: „meggyőződés­sel mondhatom, hogy a ma­gyar nép, amely a szocialis­ta társadalom felépítésén munkálkodik, helyesli talál­kozásunkat. s azt a törekvé­sünket, hogy Magyarország és Franciaország között az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján széles körű együttműködés bontakozzék ki. A kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttmű­ködésünk fejlődése örvende­tes, de kereskedelmi, ipari, pénzügyi, műszaki-tudomá­nyos kapcsolatainkban még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség. Készek vagyunk arra, hogy Franciaországnak az eddigieknél nagyobb he­lyet biztosítsunk a Magyar Népköztársaság külgazdasá­gi kapcsolataiban. A szerdai késő estébe nyú­ló találkozások csütörtökön újabb gazdag programmal folytatódtak. Kegyeletes aktussal kez­dődött Kádár János csütör­tök délelőtti párizsi prog­ramja. A Központi Bizottság első titkára, az Elnöki Tanács tagja megkoszorúzta az is­meretlen katona sírját. Az impozáns diadalív alatt egy­szerű kőlap fedi annak a névtelen francia harcosnak a földi maradványait, aki 1920- ban a verduni csatában ál­dozta életét hazájáért. Kádár János ezután a Jeu de Paume-ban az impresszio­nista festők remekeinek ál­landó kiállítását tekintette meg. Kádár János a déli órák­ban felkereste a párizsi vá­rosházát, ahol Jacques Chi­rac polgármester és felesége köszöntötte. A magyar és francia zászlókkal díszített épület gobelinszalonjában a polgármester bemutatta Ká­dár Jánosnak a városi tanács tagjait és Párizs más vezető közéleti személyiségeit, majd a Központi Bizottság első titkára bejegyezte nevét a Kádár János csStörtökön Párizsban megkoszorúzta az isme­retlen katona sírját. Mellette a francia kormány képvisele­tében Maurice Plantier államtitkár. (Kelet-Magyarország te- lefotó) francia főváros aranykönyvé­be. A városháza impozáns dísztermében — a párizsi diplomáciai kar számos tag­jának és sok ismert francia közéleti személyiségnek a je­lenlétében — a Himnusz és a Marseillaise hangjai után — Jacques Chirac mondott üd­vözlő beszédet. — Franciaország főváro­sa örömmel üdvözli az ön személyében Magyarországot, kontinensünk egyik legrégeb­bi nemzetét. Párizs annak is örül, hogy az ön személyé­ben azt a férfit fogadhatja, aki több mint két évtizede irányítja e Franciaországgal baráti nép sorsát, és aki olyan hatékonyan járult hoz­zá országa gazdasági, társa­dalmi és emberi fejlődésé­hez. Ön honfitársai körében olyan tekintélynek örvend, amelyet csak a bölcs, ki­egyensúlyozott és a méltó­ságra és haladásra vágyó em­berek törekvéseinek tiszte­letben tartásával lehet kivív­A polgármester a további­akban rámutatott, hogy Franciaországnak és Ma­gyarországnak sok a rokon vonása, majd hangsúlyozta: Európa nemzetei ugyanahhoz a civilizációhoz tartoznak és ugyanazokból a szellemi, er­kölcsi forrásokból merítenek. Ebből a távlatból nézve, nin­csenek kicsiny vagy nagy nemzetek, hanem csak nem­zetek vannak, amelyek vi­gyázva őrzik méltóságukat és becsületüket. Magyarország és Franciaország minderről mélyen meg van győződve, ez irányítja tevékenységüket a világban és ez sugallja az egyenlőségen és a kölcsönös érdekeken alapuló együtt­működésüket. Jacques Chirac szavaira válaszolva Kádár János töb­bek között a következőket mondta: örömmel jöttem ebbe a nagymúltú, hagyományokban gazdag, nevezetes és szép vá­rosba. Élek az alkalommal, s átadom Önöknek, fővárosuk lakóinak és vezetőinek a magyar főváros, Budapest la­kosságának és vezetőinek üd­vözletét. Majd így folytatta: Közös múltat idéz a mun­kások és az ellenállók Pári­zsa is. A századfordulón, az I. világháborút követően itt keresett menedéket és mun­kát sok hazánkfia, a II. vi­lágháborúban itt harcoltak vállt vállnak vetve a ma­gyar és a francia antifasiszta ellenállók. Közös múlt, hogy mindkét főváros közvetlenül is sokat szenvedett a második világ­háborúban. A felszabadulás után Budapest romokban he­. (Folytatás a 4. oldalon) Napirenden: Az ifjúság testnevelésének fejlesztésére hozott határozat végrehajtása A honvédelmi törvény végrehajtása Ülést tartott a Minisztertanács Á szállítási csúcs mérlege Százezer tonnák vasúton, közúton A nagy őszi cukorrépa- és almaszállítások lényegében véget értek. A legfrissebb adatok szerint a Szovjetunió­ba 139 ezer, a demokratikus országokba 9800, a tőkés pi­acokra pedig 3500 tonna al­mát, — valamint 145 ezer tonna cukorrépát a szerencsi cukorgyárba — továbbítottak a MÁV szerelvényei és az 5. számú Volán Vállalat, vala­mint a munkálatokba besegí­tő társvállalatok teherautói. Az alma 85 százaléka köz­úton ért célba, míg a cukor­répa szállításának java ré­szét a vasút végzi el. Németh Antal, a nyíregy­házi Volán igazgatóhelyette­Megyei ifjúsági aktívaértekezlet Nyíregyházán Ifjúsági aktívaértekezletet tartottak crütörtökön délelőtt Nyíregyházán, ahol a KISZ Szabolcs-Szatmárban dolgo­zó vezetői előtt Fejti György, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára tartott előadást az ifjúsági mozgalom idősze­rű kérdéseiről. Fejti Györgyöt a nap fo­lyamán fogadta Gulácsi Sán­dor, a párt megyei bizottsá­gának titkára, majd a KISZ Központi Bizottságának tit­kára a megyei tanácson tá­jékozódott az ifjúságpoliti­kai munkáról. Délután Nyír­bátorban a városi párt- és KISZ-vezetőkkel folytatott megbeszélést, végül felkeres­te a Csepel Szerszámgépgyár helybeli üzemét. Exportra és belföldi megrendelésre gyárt mezőgazdasági növényvédő szereket a tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár. Tóth János az autokláv kezelője a gyártási folya­matot ellenőrzi. (Császár Csaba felvétele) se és Zolnai Miklós, a me­gyei szállítási bizottság ad­minisztratív titkára szerint majdnem zökkenőmentesnek volt mondható az elmúlt idő­szak, és ebben nem csak a kedvező időjárás, valamint a vártnál kevesebb termény volt a főszereplő. A gondokkal kezdve a sort: az alkatrészellátás — elsősorban a Skoda gépko­csik esetében —, fennakadá­sokat is okozott. Igaz, a ZIL- ekkel hasonló probléma nem volt, azonban a Skodák a nyíregyházi Volán teherau­tóinak mintegy egyharmadát teszik ki. A szállítási csúcs idején, egyébként 240 teher­gépkocsi — ebből 90 nyír­egyházi — járta almával, cu­korrépával rakodottan az uta­kat. örvendetes volt. hogy a Tuzséron végrehajtott kor­szerűsítés, a rakodás majd­nem teljes gépesítése, rend­kívül sokat segített. Ennék volt következménye többek között a tavaly még két órá­ban megszabott állásidő-vál­lalás felére csökkentése, ha­bár ezt nem sikerült mindig megtartani. Szerepet játszott ebben, hogy a termelőegysé­gek némelyike idegenkedett a raklapos szállítástól, nem csak annak újszerűsége mi­att. Indokaik között szere­pelt az autók teherbíró ké­pességének nem kellő ki­használása is. Az elmúlt éveken is végigtekintve, a szállítási szakemberek a fu­varozás színvonalának ál­landó emelkedését látják. Dicséret illeti a KPM Köz­úti Igazgatóság munkatársa­it, akik az utakat — lehető­ségeikhez képest — használ­ható állapotba'*hozták; és a rendőrséget, amely a közúti ellenőrzések szigorításával, sűrítésével nagyban megerő­sítette a közlekedési, szállí­tási figyelmet. Végül elis­merést érdemel a debreceni MÁV-igazgatóság is a várt­nál jobban ellátott feladato­kért. A Volán vezetői így össze­gezték a múlt hónapok ta­pasztalatait: hosszú és kel­lemes ősz volt az idei. ■llKelet^P I Magyarország XXXV. évfolyam, 271. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. november 17., péntek | A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Német Demok­ratikus Köztársaságban tett baráti látogatásáról. A Mi­nisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a tájékozta­tót. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság üléssza­káról. A kormány elfogadta a jelentést és megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési ter­vet az ülésszakon elfogadott határozatok végrehajtására. A Minisztertanács elfogad­ta a Svájc, illetve Japán kül­ügyminiszterének magyar- országi hivatalos látogatásá­ról szóló külügyminiszteri bészámolót. A kormány megtárgyalta és elfogadta a honvédelmi törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól szóló jelentést. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság elnöke jelentésben össze­gezte az ifjúsági testnevelés és tömegsport fejlesztéséről szóló kormányhatározat vég­rehajtásának tapasztalatait. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a je­lentést, valamint a határozat végrehajtásával kapcsolatos további teendőket tartal­mazó feladattervet. A legfőbb ügyész, a bel- ügy-. valamint az igazságügy­miniszter jelentést tett az ifjúkori bűnözés helyzetéről. A kormány elfogadta a je­lentést, s határozatot hozott a megelőzést szolgáló továb­bi feladatokról. A kormány megtárgyalta és elfogadta az igazságügy­miniszter előterjesztését a szabadságvesztésből szaba­dult személyek utógondozá­sáról szóló 1975. évi tör­vényerejű rendelet végrehaj­tásának tapasztalatairól és az utógondozás szervezeti to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szerveket, hogy vizsgálják meg az or­szággyűlés októberi üléssza­kán elhangzott képviselői észrevételek, javaslatok megvalósításának lehetősé­geit és tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, vala­mint az indítványozó képvi­selőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kádár János programja csütörtökön Párizsban Koszorúzás, tárgyalás Chirackal és Marchais-val

Next

/
Thumbnails
Contents