Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 16. Űrhajósok kitüntetése TELEX Kis repülőgépek nagy gyártója A csehszlovák repülőgépipar nem foglalkozik „szupergépek” gyártásé, val, de van egy olyan terület, ahol a csehszlovák repülőgép- gyártás megelőzi a többszörösen nagyobb államokat is Ez a terület a könnyű sport, és gyakorló, valamint a ku szálll- tórepülőgépek gyártása. A sportrepülőgépek között is kitűnik a Z 26-os Trenér so. rozat. Ennek a gépnek a különböző változatai több mint hu. szonöt évig életképesnek bizonyultak. A LET Kunovice Vállalat Blanik L—S elnevezésű vitorlázó repülőgépe volt a világ első teljesen fémből készült, nagysikerű. szériában gyártott vi. toriázó gépe. Jelenleg a világ több mint ötven országábap több mint kétezerötszáz Blanik gép van. A gyakorló repülőgépek kategóriájában a legnagyobb Turbóiét L—41» számban eladott gépek világrekordját egy másik csehszlo. vák gép tartja — az első csehszlovákiai tervezésű sugárhajtásos repülőgép, a Delfin L—29 A Delfin utódja az L—39 Albatros, amely megkétszerezte a pilótaképzés eredményeit és lehetőségeit, s amely egy a párizsi kiállításon ,,a kiállítás legszebb repülőgépe” elnevezést kapta. A sikeres gépek közé tartó, zik az L—410 Turbóiét nevű kis utasszállító repülőgép. Ennek a 15—19 utast szállító gépnek a fel- és leszálláshoz megfelel egy normális füves repülőtér is, sőt a Szovjetunióban végzett próbákon elegendőnek bizonyult a gép rajtjához egy köves, kiszáradt folyómeder. M. R. Delfin L—29 Kommentár 282 év börtön S zenzációsnak számító hír érkezett az óceánon túlról: az Egyesült Államok igazságügyminisztériuma hivatalosan kérte a szövetségi bíróságot, semmisítse meg az úgynevezett wilmingtoni tízek ellen hozott ítéletet, mert az „egy megbízhatatlan koronatanú vallomására épül.” Az ügy több mint fél évtizede, 1972-ben kezdődött, „odalent délen”, Észak-Karolinában. Ennek a fajüldözési hagyományairól jól ismert államnak a bírósága akkor összesen kétszáznyolc- vankét (!) évi börtönre ítélt tíz polgárjogi harcost, „gyújtogatás és erőszakoskodás” vádjával. A vád az első pillanattól kezdve enyhén szólva bizonytalan alapokon állt: az amerikai sajtó jórésze is megkérdőjelezte a koronatanú, egy részeges besúgó perdöntő vallomását. Amikor Carter kormányzata még a külpolitikai porondon is bevetette az emlékezetes „emberi jogok kampányát”, az Egyesült Államokban is sokat írtak és beszéltek arról, hogy ezt a kampányt talán nem ártana odahaza kezdeni. Amikor a kampány kellős közepén egyszer a Fehér Ház szóvivője azt találta mondani, hogy az Egyesült Államokban „nincsenek politikai foglyok”, közéleti személyiségek és kommentátorok egész serege tette fel a kellemetlen kérdést: és a wilmingtoni tizek? Akkorra ugyanis már szinte senkinek nem volt illúziója afelől, hogy a 282 év börtönt tömény politikai okokból osztották ki, polgárjogi harcosoknak, politikai megtorlásul. A vizsgálatra jellemző, hogy még a nem éppen objektivitásáról jellemző amerikai délről is memorandumok tömegével bombázták a hatóságokat. Ennek eredményeként ma már a wilmingtoni tizek közül több polgárjogi harcost „ideiglenesen szabadlábra helyeztek.” Az amerikai és a nemzetközi közvélemény most elérte, hogy nemcsak „kegyként” értelmezhetők az eddigi szabadon bocsátások, hanem a legilletékesebb hatósági fórum, az igazságügyminisztérium követeli az ítélet megsemmisítését. Ez felér a teljes beismeréssel. Bár nem teszi semmissé az ártatlanul meghurcoltak szenvedését, de igazságot szolgáltat nekik, legalább utólag és erkölcsileg. K özismert, hogy a washingtoni kormányzat egy ideig a szovjet—amerikai kapcsolatokat a belügyekbe való beavatkozás fogalmát kimerő okokra hivatkozva „fagyasztotta”. Azóta kitűnt, hogy ez az út nem járható és a két nagy ország viszonyában is melegebb szellők fújdogálnak. Véletlen egybeesés — és . mégis jelképesnek tekinthető —, hogy a wilmingtoni fejlemények idején amerikai szenátor-delegáció járja a Szovjetuniót ... H. E. „Az űrhajózás történetében leghosszabb űrrepülés a szovjet tudomány és technika, a szovjet emberek tudásának, felkészültségének, akaratának és hősiességének nagy győzelme” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev szerdán a Kremlben, átnyújtva a Lenin-rendet és az Arany Csillagot Vlagyimir Kovaljo- noknak és Alekszandr Ivan- csenkovnak. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke beszédében emlékeztetett rá, hogy húsz év sem telt el Jurij Gagarin úttörő jelentőségű, 108 perces űrrepülésétől, most pedig két (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepélyes fogadtatást követően Kádár János és Va- léry Giscard d’Estaing rövid beszélgetést folytatott egymással, majd a magyar vendégek gépkocsiba szálltak és rendőri díszmotorosok kíséretében szállásukra, az Ely- sée-palota tőszomszédságában lévő Marigny palotába hajtattak. Délután a hivatalos magyar—francia tárgyalások első aktusaként a Marigny-pa- lotában találkozott Kádár János és Valéry Giscard d’Estaing. A két vezető államférfi őszinte, nyílt, konstruktív légkörben csaknem egyórás négyszemközti eszmecserét folytatott. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, s nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi kérdéseknek. Megegyezett a véleményük abban, hogy az enyhülés és a leszerelés a legfontosabb téA hajó fedélzetén, különösen a kapitány kabinja alatti teraszon már annyian voltak, hogy nemcsak látni nem, de mozogni sem lehetett. Azért tódult mindenki ide, mert innen nyílott a legjobb kilátás New Yorkra és a hajó búcsúztatására a parkírozóhelyen összesereglett ismerősökre, rokonokra, barátokra. Berregtek a filmfelvevőkamerák, kattogtak a fényképezőgépek. Mindenki meg akart örökíteni valamit az indulás előtti pillanatok eseményeiből. A nagy tumultus miatt persze sokaknak csak a szomszéd hátát, vagy a képbe belógó fülét sikerült lencsevégre kapni. Ezek a képek legalább hűen ábrázolják az indulás előtti valóságos helyzetet. Márcsak másodpercek lehettek hátra az indulásig. A levegőt hangos beszélgetés és a maradókhoz intézett hiábavaló kiabálások töltötték be. Majd hirtelen olyan dolog történt, amire számítottunk ugyan, de nem így. A hajókürt olyan erővel bődült fel, hogy egy pillanatra belemerevedtünk. A mellettem álló nő ijedtében kiejtette kezéből a fényképezőgépet és a füléhez kapott, Moszkvában Leonyid Brezsnyev átnyújtotta a Lenin- rendet és az Arany Csillagot Vlagyimir Kovaljonoknak és Alekszandr Ivancsenkovnak. A képen Ivancsenkov, Brezsnyev és Kovaljonok az ünnepségen. (Kelet-Magyaror- szág telefoto) szovjet ember 140 napot töltött a kozmoszban. „Tartósan élni a világűrben, a földünktől olyannyira eltérő körülmények között — hőstett. Dolgozni a kozmoszban, mégpedig olyan teljes odaadással, mint ahogyan Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov tette — kétszeres hőstett.” nyezője napjainkban a nemzetközi helyzet alakulásának. Kifejezték: minden felelős politikai tényezőnek erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a helsinki megállapodások megvalósuljanak. s ezáltal erősödjék az európai béke és biztonság, ami kedvezően járul hozzá az egész világ békéjének ügyéhez. ★ Púja Frigyes külügyminiszter és Bíró József külkereskedelmi miniszter szerda délután francia partnerével a két országot kölcsönösen érintő kérdésekről tárgyalt. ★ Szerdán este az Elysée-pa- lotában a francia köztársasági elnök és felesége Kádár János és felesége tiszteletére díszvacsorát adott. A vacsorán Giscard d’Estaing és Kádár János pohárköszöntőt mondott. fejét forgatva próbálta megállapítani, merről is jön ez az iszonyú égzengés. Füllel ezt nehéz lett volna megállapítani, mert New York felhőkarcolóiról visszaverődő hang minden irányból, elnyújtva, megsokszorozva zúdult ránk. Mikor a hajókürt okozta égiháborús zaj megszűnt, egy ideig süket ember módjára tátott szájjal bámultunk egymásra. Erről kellett volna készíteni felvételeket. De aligha készült, mert mindenki saját magával, fülei védelmével foglalatoskodott. Mikor híre kelt, hogy a búcsú kürtszó talán még többször megismétlődik, felére apadt a közönség a kormányzó kabin alatt. Azok, akik nem kívánták még egyszer átélni az előbbi élményt, elsiettek a hajó két oldalán végighúzódó sétányra és a hajó végén lévő többszintes játszóterekre. A kürtszó után — már csak kismacska nyávogásnak tűnő — sípjel hangzott fel, s terelte a figyelmet a hajó orrán folyó ceremóniára. Néhány tengerész sorakozott fel az ünnepélyes zászlólevonás végrehajtására. Egyikőjük HANOI A riasztó kambodzsai állapotokról adott figyelmet érdemlő információt október közepén egy Dong Thap délvietnami tartományban foglyul ejtett kambodzsai tiszt A VNA hírügynökség tájékoztatása szerint a tiszt (a 32 éves Mau Chanh) őrizetbe vétele előtt Kambodzsa 806- os számú hadosztályában teljesített szolgálatot. A kambodzsai tiszt beismerte — írja a VNA —, hogy az idén júniusban, elöljárói utasítására, négy tiszttársával együtt 50 embert, köztük 25 nőt és 20 gyermeket gyilkolt meg saját kezűleg. Részletesen beszámolt arról, miként kínozták halálra a szerencsétlen áldozatokat. VIENTIANE A laoszi fővárosban átfogó ideológiai tanácskozást tartottak az elmúlt napokban. Az egyhetes konferencián vezető párt- és állami funkcionáriusok tájékoztatták a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagjait a párt és a kormány kül- és belpolitikájának időszerű kérdéseivel kapcsolatos fejleményekről. ROMA Giulio Andreotti olasz kormányfő szerdán délelőtt Líbiába utazott, négy arab országban teendő látogatásának első állomására. A kereszténydemokrata vezető Tripo- liból Egyiptomba, majd Jordániába és Irakba megy. Elkíséri Forlani, az olasz diplomácia vezetője is. RIO DE JANEIRO Brazília 46 millió választója szerdán az urnák elé járul, hogy újraválassza a parlament 420 tagú képviselőházát, a 67 tagú szenátus egyharmadát, valamint az ország 22 állami törvényhozó testületéit. A kötelező szavazások várhatóan a kormánypártnak, a Nemzeti Megújulás Szövetségének a győzelmét hozzák, de a megfigyelők szerint a képviselőházban az ellenzéki Brazil Demokratikus Mozgalom viszonylagos előretörése várható. kilépett a sorból és újabb sípjelre az előírt lassú, méltóságteljes mozdulatokkal levonta az árbocról a hajó saját zászlaját. A hajó más részein meg fent lobogott a személyszállító óriás nemzetiségét hirdető angol zászló, továbbá az amerikai zászló, amely viszont azt jelezte, hogy a hajó amerikai felségvízen tartózkodik. Ekkor hatalmas füstoszlopok lövelltek ki a magas kéményből, jeléül annak, hogy beindultak a több ezer lóerős diesel motorok. A hajótesten azonban nem észleltük a motorok járása okozta remegést. A méreteket tekintve ez nem is csoda, hiszen a 321 méter hosszú személyszállító 17 emelet magas. Olyan, mint egy óriási bérház, csak sokkal jobban felszerelt. Mint megtudtuk, a motorokat meg nem azért indították be, hogy a hajó saját erejéből hátrafelé menet kiússzon a Hudson folyó balparti 'dokkjából. Erre a hajó súlyos veszélyek nélkül képtelen a számára szűk hely miatt. Egy ekkora test fordulási manővereihez olyan sok helyre van szükség, ami nem áll rendelkezésre a kikötőben. Ahhoz, hogy kijusson a folyó közepére, legalább három kis vontatóhajó segítségére van szüksége. A vontatóhajók csörlőkről drótköteleket engedtek le, amiket beakasztottak a személyszállító hajó folyó felőli végébe, a harmadik vontató pedig hasonló módon a Queen Elizabeth—2 orrába kapaszkodott Váratlanul Ismét felbőgött hajónk félelmetes kürtje, jelezve a 3 vontatónak, hogy felvonta a horgonyokat, s kész az indulásra és egyben tudomásra hozva a New York-iaknak, hogy ez már ténylegesen a búcsú pillanata. Semmi kétség afelől, hogy mindenkihez eljutott a fülszaggató üzenet. A 3 vontató erőfeszítése nyomán a 67 ezer tonnás test észrevétlenül mozdult el a kikötő gumiabroncsokkal párnázott partjától. A hajónk farába kapaszkodó két vontató dohogva erőlködött, a harmadik viszont, látszólag, csak az irányt biztosította, nehogy a dokk falának ütődjön a Queen Elizabeth—2. A kivonulás a dokkból a folyó közepére csaknem félórát vett igénybe. Mikor már a hajó orra is túljutott a kikötő falain, az irányt biztosító vontató felhagyott a húzással, odaúszott a Queen Elizabeth—2-höz, vaskos gumiszigetelésektől tompa orrát nekifeszítette a személy- szállító orrának. Erősen feldohogó motorja mindjárt felfedte, hogy megpróbálja a folyó közepére fordítani hajónk orrát, hogy onnan a célirányba saját erejéből mehessen tovább. Igyekezetében nagy segítségére volt a másik két vontató, amelyek irányt változtatva húzták az Elizabethet, vagy ahogyan mi magyarok elneveztük, a Bözsit, hogy beállítsák a menetirányba. Végre a Hudson folyó közepére jutottunk. A drótköteleket leakasztották a Bözsiről. ö ismét egy „hölgyhöz” nem illő ordítással köszönte meg a segítséget. A vontatók is visszadudáltak. De mik voltak azok a Bözsi hangjához. Amint a folyó közepére helyeztek bennünket, rákapcsolták a motorokat a több, mint 20 tonnás hajtócsavarra, amely megmozgatta a széles folyó vizét, felkavarta a lerakodott iszapot. A tempó azonban nem haladta meg a víz folyásának sebességét. Csurogni kezdtünk tehát lefelé a Hudson folyón az Atlanti óceán felé. Ekkor a partokról több tucatnyi motorcsónak, jacht indult felénk, hogy körbefut- kározással üdvözöljék az induló Queen Elizabeth—2-őt. Egy helikopter is több kört írt le a hajónk fölött olyan közel repülve, hogy jól látható volt az integető utasok arca. A látványba, a városképbe belefeledkező utasokat csak a folyót átszelő híd közeledése hozta izgalomba, mert úgy tűnt, hogy a hajó magas kéménye nem fér el a híd alatt. De ez csalóka látszat volt, legalább 2 méter távolság volt a kémény és a híd között. A z így lelohadt izgalom után a figyelem a jobbról feltűnő Szabadság szoborra szegeződött, amelynek csak kontúrjait láthattuk a háta mögött vörösen lebukó nap fényében. Aztán az est sötétje hirtelen ráborult a tájra, s a város távolodó fényei jelezték, hogy lassan, de biztosan haladunk a nyílt tenger felé. Kovács István HAJÓNAPLÓ 3. Csurgás a Hudsonön