Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-15 / 269. szám
1978. november 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Á zavar megszűnt A minap levél érkezett Nagydobosról, Sánta Já- nosné Bem utcai lakos aláírásával, aki a szomszédok nevében is a következőket írja: „Örömmel tudom igazolni, hogy végre megoldódott a rég várt problémám. A postaigazgatóság utasítására a mátészalkai TITÁSZ-kirendelt- ség a vezetéket megjavította. A tv-készfilékek teljesen hibátlanul működhetnek. És itt szeretném önöknek nagyon megköszönni a jóságukat, hiszen önök nélkül hiába kértük az illetékeseket...” Júliusban a következő panaszt kaptuk Nagydobosról hat aláírással. „1978. május hónap utolsó napjaiban kéréssel fordultunk tanácstagunk segítségével a Debreceni Postaigazgatósághoz, hogy szíveskedjenek kivizsgálni, mi az oka annak, hogy a tv-ké- szül ékeinket Nagydobos községben a Bem és Petőfi utcában nagyon sok esetben lehetetlen nézni. Erre a kérésünkre még a mai napig semmi válasz nem érkezett. Megjegyezni kívánjuk, hogy a televíziók nagyon sok esetben meghibásodnak. A javításkor a GEL- KA arra hivatkozik, hogy az említett utcában a magasfeszültség okozza a zavart. A GELKA szerint nem sokáig lesznek üzemképesek a tv-ink. Több alkalommal szóltunk a TITÁSZ mátészalkai üzemegysége szakembereinek helyszíni ellenőrzésük során, de szerintük a bemérés a posta dolga. A panaszt a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság zavarvizsgáló üzeméhez Debrecenbe továbbította szerkesztőségünk. Az üzemtől október 9-én jött az utolsó válasz: „Értesítem a t. címet, hogy Sánta János és társai (Nagydobos, Bem utca) panaszával kapcsolatban üzemünk 1978. október 6-án a TITÁSZ mátészalkai kirendeltségével közös vizsgálatot tartott. A közös vizsgálat során a zavart okozó magasfeszültségű vezetéken munkát végeztek, melynek során a zavar az előfizetők vételében megszűnt.” Bizonyára sok más bejelentés is érkezik a zavarvizsgáló üzemhez. így elsősorban nem a késedelem (több hónap) miatt emelünk szót. Először azért teszünk megjegyzést, mert annak idején nem válaszoltak a panaszosok májusban írt levelére. Másodszor: miért lehet a szerkesztőség „szavára” elhárítani a hibát és miért nem, ha csak „egyszerű” emberek panaszkodnak. Harmadszor: elképzelhető lenne, hogy hasonló lakossági panaszok esetén már a GELKA, illetve a TITÁSZ-kirendelt- ség — ha tudnak a zavarról — ilyen esetben „hivatalból” kapcsolatba lépne a posta zavarvizsgáló üzemével. Talán rö- videbb idő alatt megoldódnának a hasonló panaszok. KÁR — Néha ... megáll az idő . (Kiss Ernő rajza) Telkemen keresztül gázvezetéket épített a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Debreceni Üzemegysége — olvastuk Debreceni József Nyírtelek, Dózsa György utca 30. szám alatti lakos levelében. Emiatt kertemben több gyümölcsfa esett áldozatul, de ezzel mit- sem törődve, megértettem: a vezeték építése közérdek. A vállalat pedig több írásos megállapodásban kötelezettséget vállalt, hogy a kárt megtéríti. Azóta több mint hét hónap telt el, s a gázszolgáltató vállalat hallgat. Bizonyára ügyiratom, valamelyik ügyintézőjük dossziéjában lapul, úgyannyira, hogy még a sürgető levelemet sem méltatták válaszra. Pedig gondolhatnák: a pénzre szükségem volna. NÉV A KÖPENYEN Egyre több helyen látom, hogy az eladóknak, pénztárosoknak, ügyintézőknek a köpenyén olvashatóan rajta van a nevük. Valamiféle személyes kapcsolat kialakulását segíti ez elő — az ügyintéző, eladó és az ügyfél, a vásárló között. Az utóbbi tudja, hogy például kitől kapta a lelkiismeretes felvilágosítást, az ügyintéző pedig így több felelősséget érez esetleg munkája iránt. Nem ártana ezt a rendszert másutt is bevezetni. Jó lenne mondjuk, ha például egy új cipő vásárlásakor a következő eligazítás helyett: — „a cipő a talp kivételével nem nedvességálló, ezért nem ajánlatos esős, havas időben hordani”, vagyis, hogy a téli cipőt télen nem szabad felvennünk — azt olvashatnánk: viselje a cipőt egészséggel, a minőséget ez és ez a személy vagy brigád szavatolja — jegyzi meg levelében Kiss Mihály kisvárdai olvasónk. ROSSZ CÉRNA A dolgozó anyák munkájának megkönnyítésével sokat foglalkoznak különböző fórumokon. A cérnagyár (vagy a konfekcióipar?) azonban gondoskodik arról, hogy szabad időben is legyen tennivalónk. A konfekció ruhákat ugyanis olyan rossz minőségű cérnával varrják, hogy a ruha és egyéb varrott holmi rövid használat után — a varrások mentén — elszakad. Nem értem — jegyzi meg levelében Lévai Istvánná mátészalkai olvasónk — a műszálak térhódításának korszakában, miért nem lehet erős cérnát gyártani, illetve használni? PROTEKCIÓ A TEMETŐBEN? Többször tapasztaltam már — de különösen halottak napját megelőzően — hogy a nyíregyházi Északi temető hátsó kapuján át személygépkocsikkal behajtanak. Természetesen így kényelmesebben jutnak el szeretteik sírjához, s még a virágot sem kell cipelniük a kocsival induló temetőlátogatóknak. Egyszóval kényelmi szempontok diktálta szokás van kialakulóban, s ezt nem szabad lenne tovább megengedi. A gépkocsiforgalom ugyanis veszélyezteti a gyalogosok, közöttük az igen sok — a már-már bizonytalan járású — idős ember biztonságát — teszi szóvá H. K. nyíregyházi levélírónk. EGY HÉT SZOBOSZLÓN Felejthetetlen egy hetet töltött szeptemberben Hajdúszoboszló egyik üdülőjében a nyíregyházi „Mécses” elnevezésű nyugdíjas pedagógus klub huszonkét tagja. Az egyhetes díjmentes üdülést a pedagógus szakszervezetek megyei bizottsága tette lehetővé. A kellemes pihenést, kikapcsolódást nyújtó üdülésért ezúton is szeretnénk köszönetét mondani, hiszen e gondoskodás, törődés is méltó kifejezője volt annak a társadalmi törekvésnek, amely az idős emberek megbecsülésére irányul — olvastuk a „Mécses” klub tagjai által írt levélben. ZAJOS JÁTÉKOK Egyszer valahol olvastam, hogy már 6—12 éves gyermekeknél hallásromlás észlelhető, a túl zajos játékok okozta zajártalom miatt. A közelmúltban kilenchónapos unokámnak egy csipogó állatkát, és egy sípoló babát vásároltam. Bevallom, nem szívesen adom a kezébe, mert olyan erős hangja van (ha mérni tudnám, bizonyára a mérőműszer több decibellt mutatna), hogy szinte megijed tőle, én meg azért, mert tudok az előbb említett ártalomról. Javasolni szeretném: játékiparunk egy kicsit több gondot fordíthatna, jobban ügyelhetne kicsinyeink egészségére — javasolja Matolcsi Józsefné nyíregyházi olvasónk. VENDÉGSÉGBEN Október 18-án a kisvárdai nyugdíjasok kedves meghívásának tettek eleget a nyíregyházi városmajori nyugdíjasok klubjának tagjai. Meleg. baráti fogadtatásban és dús programban volt részük a nyíregyháziaknak. Csodálatos kézimunka-kiállítás keretében láthatták a szebbnél szebb hímzéseket. A kisvárdai vár és egyéb nevezetességek megtekintése után a nyugdíjasok parkját nézték meg a vendégek. (A nyíregyháziak egy kicsit sóvárgó szemmel figyelték az utóbbit, ők ilyennel egyelőre még nem dicsekedhetnek.) Kisvárdán a park társadalmi munkában készült, üzemek szocialista brigádjainak vállalása, segítése révén, és nem utolsósorban említendő a városi tanács nagyarányú támogatása. Kellemes élménydús napot töltöttek a nyugdíjas klub tagjai Kisvárdán, amit rövidesen viszonozni szeretnének — írja levelében Csajkovics Eszter Nyíregyházáról. Szerkesztői üzenetek Karikó Józsefné nyíregyházi, Miskolczi Mihály nyírgelsei, Für Mihály nyíregyházi, Kiss Gábor- né budapesti, Szász Rózsa kocsordi, özv. Deák Ferencné gávavencsellői, D. Nagy Lajos porcsalmai olvasónknak levélben válaszoltunk. Biri Nándorné lónyai, Molnár Gyula nyírbátori, Vajtku József nyírteleki, Kavalecz Ferenc kótaji, Hamza László újkenézi. Décsei József nyírbogdá- nyi, Vass Ferenc nyírká- tai, Harcsa Béláné sza- bolcsveresmarti, Urbánné Klapács Katalin nyíregyházi, Maczali Istvánná borbányai, Hronyecz Mihály nyíregyházi, Lábas Gusztáv cégénydányádi, Szilvási Pál magosligeti, Lieb Sándor mátészalkai, Sira Lenke kölesei, özv. Petrohán Jánosné kálló- semjéni, Gál Istvánná gyürei, Nagy Lajos kótaji, Bán Zsigmond nyíregyházi, Kertész Mihály kisvárdai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Horváth Ferencné mátészalkai, Palcsik Mihály- né nyírtassi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Figus Andrásné csenge- ri olvasónkat a nagyközségi közös tanács többek között arról is értesítette, hogy az állami tulajdonban lévő házingatlanok értékesítése esetén az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat értékbecslése kötelező. A 32/1969. Korm. sz. rendelet alapján az állami tulajdonban lévő — előbb említett — ingatlan értékesítésével célszerű az OTP-t megbízni. Lippai Andrásné kótaji lakost a községi tanács határozatában értesítette, hogy a katonai családi segély összegét rendelet szabályozza, egyebek között úgy, hogy annak a hozzátartozónak, aki keresettel rendelkezik, a sorkatonai családi segély összegét a következő értékhatárra egészíthető ki: a sorkatonával (bevonulás előtt) közös háztartásban élő eltartásra szoruló egy hozzátartozó esetén 1160 Ft, két hozzátartozó esetén 1770 Ft katonai családi segély folyósítható. DÖCCENÖK „Döccenők” címmel október 18-i Fórum rovatukban szóvá tették, hogy Hodász és Nyírcsászári községekben lévő vasúti átjárók burkolata rossz. Közöljük, hogy a helyreállítási, illetve javítási munkát a cikk megjelenését követően megrendeltük. MÁV igazgatósága, Debrecen RONGÁLTA VOLNA... Október 11-én közölték özv. R. Kiss Jánosné Papos, Kossuth u. 1. szám alatti lakos panaszát, mellyel kapcsolatosan már a községi tanács is választ adott, amit^ a következőkkel kívánjuk kiegészíteni: a jóváhagyott építési terv szerinti kivitelezés esetén a panaszos lakóházát a csapadékvíz valóban rongálta volna. A beruházóval, az AGROBER-rel történt újabb megegyezés alapján, két áteresztő készült az épület megóvása érdekében. Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat, Nyíregyháza ! SZEMÉTÉGETÉS A Kelet-Magyarország november 1-i számának Fórum rovatában a Kopogó utcai lakók szóvátették, hogy településük közelében szemét- égetés folyik. Az ügyben vizsgálatot tartottunk, a panasz jogos volt. Intézkedtünk, hogy a jövőben a területre kihordott szemét égetése megszűnjön. Vetőmag Vállalat Kutató Központja, Nyíregyháza, Az állami gondozásba vétel S. Sándor csengeri levélírónk sérelmezi, hogy két kiskorú gyermekét a gyámhatóság állami gondozásba vette, pedig ő — amint írja — nem járult hozzá. Úgy tudja, hogy gyermekével pedig a szülő rendelkezik. Levélírónknak igaza van abban, hogy elsősorban a szülő joga és kötelessége a gyermek nevelése, értelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítása. De ha a szülő ezt nem tudja biztosítani, ha a család nem alkalmas e feladatok teljesítésére, akkor az állam, a társadalom nem nézheti tétlenül a gyermekek elhanyagoltságát. Az állami gondozásba vételre csak a jogszabályban meghatározott esetekben van lehetőség. így: ha a szülők a gyermekek neveléséről önhibájukból nem gondoskodnak és ezzel a gyermekek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését, helyes irányú nevelését közvetlenül akadályozzák; ha a gyermekek magatartása miatt további nevelésük a családban nem biztosított. Szükségszerű az állami gondozásba vétel akkor is, ha a kiskorú szülei ismeretlenek, nem élnek. Állami gondozásba vételre szolgálhat alapul az olyan környezet is, amely a gyermekek egészségét — a szülők mulasztásából — közvetlenül veszélyezteti. Természetes, hogy az állami gondozásba vételt mindig megelőzi egyéb intézkedés. A gyámhatóság elsősorban ahhoz nyújt segítséget, hogy a kedvezőtlen feltételeken változtasson és a kiskorúak lehetőleg a szülők mellett, a családban maradjanak. Nem helytálló S. Sándor panaszának az a megfogalmazása sem, hogy gyermekeit „elveszik, elzárják” tőle, pedig azok semmiféle bűncselekményt nem követtek el. Az állami gondozás intézménye nem hasonlítható össze a büntetőjogi intézkedésekkel. A gyámhatóság meghagyta a szülők érintkezési jogát. Szabályozza a gyermekek láthatóságát is. Sőt az állami gondozást elrendelő határozatban figyelmezteti is őket arra, hogy gyermekük felől rendszeresen érdeklődni, fejlődésüket az állami gondozás alatt is figyelemmel kísérni kötelesek. A gyámhatóság célja nem az állami gondozás végnélküli fenntartása. A gyámügyi rendelet előírja, hogy a gyámhatóság — szükség szerint a gyermek- és ifjúságvédő intézet közreműködésével — évenként legalább egyszer ellenőrizni köteles az állami gondozott kiskorú tartásra kötelezett hozzátartozóit, hogy a gondozásba vétel elrendelésekor fennállott körülményekhez képest történt-e olyan változás, amely az állami gondozás megszűnését vonhatja maga után. Nem végleges és nem büntetés tehát a gyermek és a szülő számára az állami gondozás, hanem a kiskorú védelmének és óvásának egyik hatékony formája, intézménye. Dr. Toronicza Gyula, a fiatalkorúak ügyésze Egy régi óhaj teljesül ÜJ GYÓGYÁSZATI ESZKÖZÖK GYÁRTÁSÁT KEZDIK Az egészségügyi ellátás dinamikus fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, de a KGST- országokban eddig nem gyártott orvosi műszerek és gyógyászati eszközök előállítása a következő évek fontos feladata —, állapította meg a KGST-országok meghatalma- zottainak tanácsa, amely kedden kezdte meg kétnapos ülését az Olympia-szállóban. A tanácskozást Schultheisz Emil egészségügyi miniszter nyitotta meg. A megbeszélésen a közép- és hosszútávú orvosiműszer- fejlesztési terveket egyeztetik, ezzel is jó feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a tagországokban a nagy értékű kutatóberendezések, laboratóriumi eszközök és speciális röntgengépek gyártására készülhessenek fel. Az orvosi műszerek kifejlesztésére 1970-ben megalakult Moszkvában a KGST- országok koordinációs központja, s a közös munka eredményeként az orvosi mű- szer-gyártásban is sikeres együttműködés jött létre. A budapesti tanácskozáson további gyártásszakosítási terveket dolgoztak ki s ezeket ajánlás formájában továbbítják a KGST illetékes szakbizottságaihoz. V.VMV.VAVAVittVAWAViVöWÄ'iS’KWiWi’i/.’.V.WÄ’Ä’Ä'.'.Wi.WAV.v.o.v.w.w.v.v m I
