Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

1978. november 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Á zavar megszűnt A minap levél érkezett Nagydobosról, Sánta Já- nosné Bem utcai lakos alá­írásával, aki a szomszédok nevében is a következő­ket írja: „Örömmel tudom igazolni, hogy végre meg­oldódott a rég várt prob­lémám. A postaigazgató­ság utasítására a máté­szalkai TITÁSZ-kirendelt- ség a vezetéket megjaví­totta. A tv-készfilékek teljesen hibátlanul mű­ködhetnek. És itt szeret­ném önöknek nagyon meg­köszönni a jóságukat, hi­szen önök nélkül hiába kértük az illetékeseket...” Júliusban a következő panaszt kaptuk Nagydo­bosról hat aláírással. „1978. május hónap utolsó nap­jaiban kéréssel fordultunk tanácstagunk segítségével a Debreceni Postaigazga­tósághoz, hogy szívesked­jenek kivizsgálni, mi az oka annak, hogy a tv-ké- szül ékeinket Nagydobos községben a Bem és Pető­fi utcában nagyon sok esetben lehetetlen nézni. Erre a kérésünkre még a mai napig semmi válasz nem érkezett. Megjegyezni kívánjuk, hogy a televíziók nagyon sok esetben meghibásod­nak. A javításkor a GEL- KA arra hivatkozik, hogy az említett utcában a ma­gasfeszültség okozza a zavart. A GELKA szerint nem sokáig lesznek üzem­képesek a tv-ink. Több alkalommal szól­tunk a TITÁSZ mátészal­kai üzemegysége szakem­bereinek helyszíni ellen­őrzésük során, de szerin­tük a bemérés a posta dol­ga. A panaszt a Posta Rá­dió és Televízió Műszaki Igazgatóság zavarvizsgáló üzeméhez Debrecenbe to­vábbította szerkesztősé­günk. Az üzemtől október 9-én jött az utolsó válasz: „Értesítem a t. címet, hogy Sánta János és tár­sai (Nagydobos, Bem utca) panaszával kapcsolatban üzemünk 1978. október 6-án a TITÁSZ mátészal­kai kirendeltségével közös vizsgálatot tartott. A kö­zös vizsgálat során a za­vart okozó magasfeszült­ségű vezetéken munkát végeztek, melynek során a zavar az előfizetők vé­telében megszűnt.” Bizonyára sok más be­jelentés is érkezik a za­varvizsgáló üzemhez. így elsősorban nem a késede­lem (több hónap) miatt emelünk szót. Először azért teszünk megjegyzést, mert annak idején nem válaszoltak a panaszosok májusban írt levelére. Másodszor: miért lehet a szerkesztőség „szavára” elhárítani a hibát és mi­ért nem, ha csak „egysze­rű” emberek panaszkod­nak. Harmadszor: elkép­zelhető lenne, hogy ha­sonló lakossági panaszok esetén már a GELKA, il­letve a TITÁSZ-kirendelt- ség — ha tudnak a zavar­ról — ilyen esetben „hi­vatalból” kapcsolatba lépne a posta zavarvizs­gáló üzemével. Talán rö- videbb idő alatt megol­dódnának a hasonló pana­szok. KÁR — Néha ... megáll az idő . (Kiss Ernő rajza) Telkemen keresztül gázve­zetéket épített a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Debreceni Üzem­egysége — olvastuk Debre­ceni József Nyírtelek, Dózsa György utca 30. szám alatti lakos levelében. Emiatt ker­temben több gyümölcsfa esett áldozatul, de ezzel mit- sem törődve, megértettem: a vezeték építése közérdek. A vállalat pedig több írásos megállapodásban kötelezett­séget vállalt, hogy a kárt megtéríti. Azóta több mint hét hónap telt el, s a gázszol­gáltató vállalat hallgat. Bi­zonyára ügyiratom, valame­lyik ügyintézőjük dossziéjá­ban lapul, úgyannyira, hogy még a sürgető levele­met sem méltatták válaszra. Pedig gondolhatnák: a pénz­re szükségem volna. NÉV A KÖPENYEN Egyre több helyen látom, hogy az eladóknak, pénztá­rosoknak, ügyintézőknek a köpenyén olvashatóan rajta van a nevük. Valamiféle sze­mélyes kapcsolat kialakulá­sát segíti ez elő — az ügyin­téző, eladó és az ügyfél, a vásárló között. Az utóbbi tudja, hogy például kitől kapta a lelkiismeretes felvi­lágosítást, az ügyintéző pe­dig így több felelősséget érez esetleg munkája iránt. Nem ártana ezt a rendszert má­sutt is bevezetni. Jó lenne mondjuk, ha például egy új cipő vásárlásakor a követke­ző eligazítás helyett: — „a cipő a talp kivételével nem nedvességálló, ezért nem ajánlatos esős, havas időben hordani”, vagyis, hogy a téli cipőt télen nem szabad fel­vennünk — azt olvashatnánk: viselje a cipőt egészséggel, a minőséget ez és ez a személy vagy brigád szavatolja — jegyzi meg levelében Kiss Mihály kisvárdai olvasónk. ROSSZ CÉRNA A dolgozó anyák munká­jának megkönnyítésével so­kat foglalkoznak különböző fórumokon. A cérnagyár (vagy a konfekcióipar?) azon­ban gondoskodik arról, hogy szabad időben is legyen ten­nivalónk. A konfekció ruhá­kat ugyanis olyan rossz mi­nőségű cérnával varrják, hogy a ruha és egyéb varrott holmi rövid használat után — a varrások mentén — el­szakad. Nem értem — jegyzi meg levelében Lévai István­ná mátészalkai olvasónk — a műszálak térhódításának kor­szakában, miért nem lehet erős cérnát gyártani, illetve használni? PROTEKCIÓ A TEMETŐBEN? Többször tapasztaltam már — de különösen halot­tak napját megelőzően — hogy a nyíregyházi Északi temető hátsó kapuján át sze­mélygépkocsikkal behajta­nak. Természetesen így ké­nyelmesebben jutnak el sze­retteik sírjához, s még a vi­rágot sem kell cipelniük a kocsival induló temetőláto­gatóknak. Egyszóval kényel­mi szempontok diktálta szo­kás van kialakulóban, s ezt nem szabad lenne tovább megengedi. A gépkocsiforga­lom ugyanis veszélyezteti a gyalogosok, közöttük az igen sok — a már-már bizonyta­lan járású — idős ember biztonságát — teszi szóvá H. K. nyíregyházi levélírónk. EGY HÉT SZOBOSZLÓN Felejthetetlen egy hetet töltött szeptemberben Haj­dúszoboszló egyik üdülőjé­ben a nyíregyházi „Mécses” elnevezésű nyugdíjas peda­gógus klub huszonkét tagja. Az egyhetes díjmentes üdü­lést a pedagógus szakszerve­zetek megyei bizottsága tet­te lehetővé. A kellemes pi­henést, kikapcsolódást nyúj­tó üdülésért ezúton is szeret­nénk köszönetét mondani, hiszen e gondoskodás, törő­dés is méltó kifejezője volt annak a társadalmi törek­vésnek, amely az idős embe­rek megbecsülésére irányul — olvastuk a „Mécses” klub tagjai által írt levélben. ZAJOS JÁTÉKOK Egyszer valahol olvastam, hogy már 6—12 éves gyer­mekeknél hallásromlás ész­lelhető, a túl zajos játékok okozta zajártalom miatt. A közelmúltban kilenchónapos unokámnak egy csipogó ál­latkát, és egy sípoló babát vásároltam. Bevallom, nem szívesen adom a kezébe, mert olyan erős hangja van (ha mérni tudnám, bizonyára a mérőműszer több decibellt mutatna), hogy szinte meg­ijed tőle, én meg azért, mert tudok az előbb említett árta­lomról. Javasolni szeretném: játékiparunk egy kicsit több gondot fordíthatna, jobban ügyelhetne kicsinyeink egész­ségére — javasolja Matolcsi Józsefné nyíregyházi olva­sónk. VENDÉGSÉGBEN Október 18-án a kisvárdai nyugdíjasok kedves meghí­vásának tettek eleget a nyír­egyházi városmajori nyugdí­jasok klubjának tagjai. Me­leg. baráti fogadtatásban és dús programban volt részük a nyíregyháziaknak. Csodála­tos kézimunka-kiállítás ke­retében láthatták a szebbnél szebb hímzéseket. A kisvár­dai vár és egyéb nevezetes­ségek megtekintése után a nyugdíjasok parkját nézték meg a vendégek. (A nyír­egyháziak egy kicsit sóvárgó szemmel figyelték az utóbbit, ők ilyennel egyelőre még nem dicsekedhetnek.) Kis­várdán a park társadalmi munkában készült, üzemek szocialista brigádjainak vál­lalása, segítése révén, és nem utolsósorban említendő a városi tanács nagyarányú támogatása. Kellemes él­ménydús napot töltöttek a nyugdíjas klub tagjai Kis­várdán, amit rövidesen vi­szonozni szeretnének — írja levelében Csajkovics Eszter Nyíregyházáról. Szerkesztői üzenetek Karikó Józsefné nyír­egyházi, Miskolczi Mihály nyírgelsei, Für Mihály nyíregyházi, Kiss Gábor- né budapesti, Szász Ró­zsa kocsordi, özv. Deák Ferencné gávavencsellői, D. Nagy Lajos porcsalmai olvasónknak levélben vá­laszoltunk. Biri Nándorné lónyai, Molnár Gyula nyírbátori, Vajtku József nyírteleki, Kavalecz Ferenc kótaji, Hamza László újkenézi. Décsei József nyírbogdá- nyi, Vass Ferenc nyírká- tai, Harcsa Béláné sza- bolcsveresmarti, Urbánné Klapács Katalin nyíregy­házi, Maczali Istvánná borbányai, Hronyecz Mi­hály nyíregyházi, Lábas Gusztáv cégénydányádi, Szilvási Pál magosligeti, Lieb Sándor mátészalkai, Sira Lenke kölesei, özv. Petrohán Jánosné kálló- semjéni, Gál Istvánná gyürei, Nagy Lajos kótaji, Bán Zsigmond nyíregyhá­zi, Kertész Mihály kis­várdai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Horváth Ferencné má­tészalkai, Palcsik Mihály- né nyírtassi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Figus Andrásné csenge- ri olvasónkat a nagyköz­ségi közös tanács többek között arról is értesítette, hogy az állami tulajdon­ban lévő házingatlanok értékesítése esetén az in­gatlankezelő és szolgálta­tó vállalat értékbecslése kötelező. A 32/1969. Korm. sz. rendelet alapján az állami tulajdonban lévő — előbb említett — in­gatlan értékesítésével cél­szerű az OTP-t megbízni. Lippai Andrásné kótaji lakost a községi tanács határozatában értesítet­te, hogy a katonai csalá­di segély összegét rende­let szabályozza, egyebek között úgy, hogy annak a hozzátartozónak, aki ke­resettel rendelkezik, a sorkatonai családi segély összegét a következő ér­tékhatárra egészíthető ki: a sorkatonával (bevonu­lás előtt) közös háztar­tásban élő eltartásra szo­ruló egy hozzátartozó ese­tén 1160 Ft, két hozzátar­tozó esetén 1770 Ft kato­nai családi segély folyó­sítható. DÖCCENÖK „Döccenők” címmel októ­ber 18-i Fórum rovatukban szóvá tették, hogy Hodász és Nyírcsászári községekben lévő vasúti átjárók burkola­ta rossz. Közöljük, hogy a helyreállítási, illetve javítási munkát a cikk megjelenését követően megrendeltük. MÁV igazgatósága, Debrecen RONGÁLTA VOLNA... Október 11-én közölték özv. R. Kiss Jánosné Papos, Kossuth u. 1. szám alatti la­kos panaszát, mellyel kapcso­latosan már a községi ta­nács is választ adott, amit^ a következőkkel kívánjuk kiegészíteni: a jóváhagyott építési terv szerinti kivite­lezés esetén a panaszos la­kóházát a csapadékvíz való­ban rongálta volna. A beru­házóval, az AGROBER-rel történt újabb megegyezés alapján, két áteresztő ké­szült az épület megóvása ér­dekében. Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat, Nyíregyháza ! SZEMÉTÉGETÉS A Kelet-Magyarország no­vember 1-i számának Fórum rovatában a Kopogó utcai lakók szóvátették, hogy tele­pülésük közelében szemét- égetés folyik. Az ügyben vizsgálatot tartottunk, a pa­nasz jogos volt. Intézked­tünk, hogy a jövőben a te­rületre kihordott szemét ége­tése megszűnjön. Vetőmag Vállalat Kutató Központja, Nyíregyháza, Az állami gondozásba vétel S. Sándor csengeri levélírónk sérelmezi, hogy két kis­korú gyermekét a gyámhatóság állami gondozásba vette, pedig ő — amint írja — nem járult hozzá. Úgy tudja, hogy gyermekével pedig a szülő rendelkezik. Levélírónknak igaza van abban, hogy elsősorban a szülő joga és kötelessége a gyermek nevelése, értelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítása. De ha a szülő ezt nem tudja biztosítani, ha a család nem alkalmas e feladatok teljesítésére, akkor az állam, a társadalom nem nézheti tétlenül a gyermekek elhanyagoltságát. Az állami gondozásba vételre csak a jogszabályban meghatározott esetekben van lehetőség. így: ha a szülők a gyermekek neveléséről önhibájukból nem gondoskodnak és ezzel a gyermekek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését, helyes irányú nevelését közvetlenül akadályozzák; ha a gyermekek magatartása miatt további nevelésük a család­ban nem biztosított. Szükségszerű az állami gondozásba vétel akkor is, ha a kiskorú szülei ismeretlenek, nem élnek. Állami gondozásba vételre szolgálhat alapul az olyan környezet is, amely a gyermekek egészségét — a szülők mulasztásából — közvetlenül veszélyezteti. Természetes, hogy az állami gondozásba vételt mindig megelőzi egyéb intézkedés. A gyámhatóság elsősorban ah­hoz nyújt segítséget, hogy a kedvezőtlen feltételeken vál­toztasson és a kiskorúak lehetőleg a szülők mellett, a csa­ládban maradjanak. Nem helytálló S. Sándor panaszának az a megfogal­mazása sem, hogy gyermekeit „elveszik, elzárják” tőle, pe­dig azok semmiféle bűncselekményt nem követtek el. Az állami gondozás intézménye nem hasonlítható össze a bün­tetőjogi intézkedésekkel. A gyámhatóság meghagyta a szülők érintkezési jogát. Szabályozza a gyermekek látha­tóságát is. Sőt az állami gondozást elrendelő határozatban figyelmezteti is őket arra, hogy gyermekük felől rendsze­resen érdeklődni, fejlődésüket az állami gondozás alatt is figyelemmel kísérni kötelesek. A gyámhatóság célja nem az állami gondozás végnél­küli fenntartása. A gyámügyi rendelet előírja, hogy a gyámhatóság — szükség szerint a gyermek- és ifjúságvédő intézet közreműködésével — évenként legalább egyszer ellenőrizni köteles az állami gondozott kiskorú tartásra kötelezett hozzátartozóit, hogy a gondozásba vétel elrende­lésekor fennállott körülményekhez képest történt-e olyan változás, amely az állami gondozás megszűnését vonhatja maga után. Nem végleges és nem büntetés tehát a gyermek és a szülő számára az állami gondozás, hanem a kiskorú védel­mének és óvásának egyik hatékony formája, intézménye. Dr. Toronicza Gyula, a fiatalkorúak ügyésze Egy régi óhaj teljesül ÜJ GYÓGYÁSZATI ESZKÖZÖK GYÁRTÁSÁT KEZDIK Az egészségügyi ellátás di­namikus fejlesztéséhez nél­külözhetetlen, de a KGST- országokban eddig nem gyár­tott orvosi műszerek és gyó­gyászati eszközök előállítása a következő évek fontos fel­adata —, állapította meg a KGST-országok meghatalma- zottainak tanácsa, amely kedden kezdte meg kétnapos ülését az Olympia-szállóban. A tanácskozást Schultheisz Emil egészségügyi miniszter nyitotta meg. A megbeszélésen a közép- és hosszútávú orvosiműszer- fejlesztési terveket egyezte­tik, ezzel is jó feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a tagországokban a nagy érté­kű kutatóberendezések, la­boratóriumi eszközök és spe­ciális röntgengépek gyártásá­ra készülhessenek fel. Az orvosi műszerek kifej­lesztésére 1970-ben megala­kult Moszkvában a KGST- országok koordinációs köz­pontja, s a közös munka eredményeként az orvosi mű- szer-gyártásban is sikeres együttműködés jött létre. A budapesti tanácskozáson további gyártásszakosítási terveket dolgoztak ki s eze­ket ajánlás formájában to­vábbítják a KGST illetékes szakbizottságaihoz. V.VMV.VAVAVittVAWAViVöWÄ'iS’KWiWi’i/.’.V.WÄ’Ä’Ä'.'.Wi.WAV.v.o.v.w.w.v.v m I

Next

/
Thumbnails
Contents