Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

1978. október 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A világon felhasznált anyagok- — nak immár egyötödét a műanya­gok teszik ki. A szakértők úgy vélik, hogy az ezredforduló tá­ján több műanyagot állítunk majd elő, mint fémet. A mű­anyagok rendkívül sok fajtája közül különös figyelmet érde­melnek a társított műanyagok. Ezek legegyszerűbb példájaként az üvegszál-erősítésűt említhet­jük, amely vázanyagból, vékony üvegszálak kötegeiből és töltő­anyagból (műanyagból) áll. E két anyag társítása olyan új tu­lajdonságok megjelenését ered­ményezte, amilyenekkel önma­gában sem az üveg, sem a mű­anyag nem rendelkezett. Szi­lárdság tekintetében ezek az • anyagok nem maradnak el a fé­mek mögött. Ugyanakkor sú­lyuk jóval kisebb, jó korrózióál­lóságuk és sok más olyan tulaj­donságuk is van, amelyekkel a természetes anyagok nem rendel­keznek. A társított műanyagok sorába tartoznak a szénszálerősítésű változatok is, amelyeknek szakí­tószilárdsága kétszerese-négysze- rese a könnyűfémekének. A szén­szálak szakítószilárdsága — azo­nos súlyra számítva — másfél- kétszerese, merevsége pedig négy-nyolcszorosa az üvegének, magasabb hőmérsékleten pedig még sokkal nagyobb ez a kül- lönbség. Az 5—10 millimikron vastagságú szénszálakat (grafit­rostokat) fonalformában több­nyire cellulózból vagy poliakril- nitrilből állítják elő, s ezek a textilrostokhoz hasonlóan dolgoz­hatók fel. Szakítószilárdságukra jellemző, hogy egy 2 mm átmé­rőjű grafitfonálra akár egy sze­mélygépkocsi is felakasztható, s méterenként csak 5 mm-t fog megnyúlni! Rakétaalkatrész készítése szénszálerősítésű műanyagból. A repü­lőgépipar is egyre nagyobb számban igényel szénszálerősítésd alkatrészeket. AUTÓ—MOTOR Forgódugattyi és gázturbina Az autó több mint 90 éves fej­lődésén végigtekintve szembeöt- lik, hogy az alapkoncepció meg­tartása révén a főegységek szer­kezeti elrendezése állandósult és ma is jellegzetesnek és általá­nosnak mondható. Eszerint a kocsi elején helyezkedik el a motor, amelynek hajtónyomaté- ka tengelykapcsoló—sebességvál­tó—kardántengely—differenciál­mű sorrendű erőátviteli láncola­ton keresztül közvetítődik a hátsó hajtott kerekekhez. A ma is általánosan elterjedt belsőégésű, dugattyús motor a gázok összenyomhatóságát, illet­ve hőhatásra fellépő terjeszkedé­si törekvését hasznosítja, s en­nek kapcsán hőenergiát alakít át mechanikai munkává. Vala­mennyi fajtájú dugattyús motor­ra jellemző: az alapvető elvi ta­lálmányok után a műszaki fej­lődés azt a törekvést tükrözi, hogy minél kisebb súlyú és tér­fogatú motorral minél nagyobb teljesítményt lehessen elérni. Ma­napság azonban egyre inkább előtérbe nyomulnak a gazdasá­gosság szempontjai: a szerkezeti anyagok és a tömeggyártási technológia fejlesztése révén mi­nél olcsóbb, minél hosszabb élettartamot és tökéletes üzem- biztonságot nyújtó motorok elő­állítása, amelyek amellett mini­mális ápolás- és szervizigényűek. Az utóbbi negyedszázad inten­zív kísérleti munkája a dugaty- tyús motor egyik komoly ver­senytársává fejlesztette ki a gáz­turbinát, miután az mint stabil hőerőgép, elsősorban nagy tel­jesítményű erőmunkagépek for­májában már bevált. Az energia- átalakítási folyamat — a dugaty- tyús motorral ellentétben — ütemszerű megszakítások nélkül, folyamatosan megy végbe. A gázturbina egyszerű, kis fajlagos súlyú, és a forgattyús mechaniz­mus elmozdulása folytán nyu­godt járású. Nem igényel hűtő- rendszert, hajtóanyag tekinteté­ben igénytelen. A belsőégésű motorok között sajátos konstrukciót képviselnek a forgódugattyús rendszerek. Itt a dugattyú nem egyenes volnal- ban, hanem forgó, illetve kering­ve forgó mozgást végez. A for­gódugattyús vagy Wankel-motor átmenetnek fogható fel a dugaty- tyús motor és a gázturbina kö­zött. Képünkön: ez évben hagyta el a gyárat az R—18 típusú személy- gépkocsi. 1400 és 1600 köbcentis változatban készült. Elsőkerék- meghajtású, elöl tárcsás fékkel, hátul dobfékkel van felszerelve, óránként 153—163 kilométer sebességű, 100 kilométerenként 6,4— 10,5 liter benzint fogyaszt. Pilisvörösvári nemesvakolat Az Országos Ere- és Ásványbányák Dunántúli Művei pilisvörösvá­ri telepen nemesvakolatot gyártó új üzemet hoztak létre. A hely­színen bányászott dolomitból húszféle színben készítenek habar­csot az építőiparnak. Az új termék színtartó és élettartama eléri a hagyományos vakolat négy-ötszörösét. A képen: marótárcsás rako­dógép- és szállítószalag-rendszer továbbítja a dolomitot a bányából. (MTI fotó) Különleges húshibridek Űköritón Korszerű technológiával jövedelmező a baromfitenyésztés Ritka baromfifajta tenyész­tésével dicsekedhet Ököritó- fülpösön a Szamos menti Egyesült Mg. Tsz. Moldvay István és Szabó Károly, az állattenyésztésért felelős ve­zető beosztású dolgozók is­mertetik munkájukat. Az egészségügyi követel­ményeket figyelembe véve baromfitelepüket nem lakott területen, de a jó megköze­líthetőség miatt a főútvonal­tól 100 méterre helyezték el. Az épületek és az udvar tisztasága a gondozottság, az igényesség érzetét kelti. 1976 augusztusában érke­zett az első 25 ezer darab Ross I. fajta húshibrid csir­ke. Jelenleg 80 ezer darab szülőpárjuk van. 1979-re vi­szont 100 ezer darab szülő­pár csirkével kívánnak fog­lalkozni. ■ Miért nevezik ezeket szü­lőpároknak? A Ross I. fajta csirke is alapfajták keresztezéséből jön létre. A keresztezés út­ján nyert első állatok a nagy- szülőpárok. Ezek leszárma­zottjait, a második vonalat szülőpároknak nevezik. Tudnak-e oiyan korszerű körülményeket biztosítani a szülőpároknak, mint amilyet a nagyszülőknek nyújtanak Ausztriában? A minimális elhullás elke­rülése végett is a lehető leg­korszerűbb körülményeket igyekeznek megteremteni ál­lományuk részére. A fűtést melyik ólból való a tojás. Ennek elsősorban akkor van jelentősége, ha a tojások ter­mékenységénél van problé­ma. A megkülönböztetés le­hetőséget nyújt arra, hogy a megfelelő helyen gyógyítson az orvos. Erre az évre a terv négy­millió tojás értékesítése volt, amely 16,5 millió forint ár­bevételt jelentett volna. A tervet azonban már si­került teljesíteniük. Az utol­só három hónapban még 1 millió tojást tudnak értékesí­teni. Egyébként érdemes megje­gyezni, hogy a termelőszövet­kezet termelési értékének 60 százalékát az állattenyésztés, az állattenyésztésből szárma­zó jövedelem felét viszont a baromfitenyésztés adja. Ná­luk egy baromfi után 80 fo­rint a tiszta nyereség. Telepükön Marek József 24 főből álló szocialista bri­gádja dolgozik. A brigádta­gok nagy része nőkből áll. A brigád tavaly nyerte el a zöld koszorút. Szabó Erzsébet Á málna és szamóca növényvédelmi teendői Az év folyamán végzett ké­miai növényvédelmi munkákat ősszel mechanikai védekezéssel célszerű kiegészíteni. Málnában az elzinoes vessző- és levélfoltosság (bemélyedő, lilásbarna szegélyű, szürkésfe­hér közepű apró foltok), vala­mint a didimeilás vesszőfoltos­ság (elmosódott szélű, liláspi- ros, barna nagy foltok) tünete­it mutató vesszők kimetszésé­vel és a lehullott levelek meg­semmisítésével nyílik lehetőség az áttelelő fertőző anyag csök­kentésére. A bokrok átvizsgá­lása során az állati kártevők által fertőzött gubacsos, repe­dezett kérgű vesszőket is java­soljuk tőből eltávolítani. Az el­járással az általánosan elter­jedt málna karcsú díszbogár mellett a málna gubacsszúnyog áttelelő alakjait is gyéríthetjük Szamócában a lehullott leve­lek megsemmisítésével a levél­foltosság és az áttelelő sodró- molylárvák pusztíthatok. Az év erős cserebogárrajzására tekin­tettel ajánlatos az új telepítések helyén előzetes talajvizsgálatot tartani, s ennek eredményétől kell függővé tenni a talajfertőt­lenítést. Az alkalmazandó ké­szítmények (Basudin 5 G 35 dkg/100 m2, Hungária L—7 14 dkg/100 m2) ősszel és tavasszal egyaránt kijuttathatok. Régi szamócás helyére a kártevők és betegségek felszaporodásának elkerülése érdekében lehetőleg ne ültessünk újra, s kerüljük a mély fekvésű, vizenyős helye­ket. Talaj fertőtlenítő szer haszná­latakor az előírt munkavédelmi óvó rendszabályokat maradék­talanul tartsuk be. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás őszi munkák a gyümölcsösben A szedés után is van tenni­való a gyümölcsösben. A le­hullott lomb alatt, a lehullott levelekben, a fatörzsön és ké­regrepedésekben, ágelágazások­ban és a rügyeken ilyenkor már ott vannak különböző át­telelő alakban a jövő évi fer­tőzés kezdeményei. Az őszi vé­dekezési munkák során ezeket kell megsemmisíteni, így a kö­vetkező évi növényvédelem ha­tékonyabb lesz. A lehullott le­velekben az alma- és körteva- rasodás, a ribiszke levélfoltos­ságok kórokozója telel át, a monilia pedig az összeszáradt gyümölcsmúmiákban vészeli át a telet. Az almafa- és ősziba- rack-lisztharmat áttelelése a a fertőzött rügyekben, a kösz­méte-, ribiszke-lisztharmat át­telelése a vesszőkben történik. A gombás betegségeken kívül ilyenkor már megtalálhatók a rovarkártevők telelőre vonult alakjai, a kifejlett egyedek, lárvák, bábok és tojások. Az almamoly, a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly hernyói (lárvái) fatörzsek repedései­ben, sűrű szövésű gubóban te­lelnek át. A körtemoly lárvája a többi gyümölcsmolytól eltérő­en a talajban tplel. A barack­moly fiatal hernyóinak áttele­lése a vesszők elágazásaiban történik. A fákon ilyenkor már megtalálhatók a galagonyalep­ke és az aranyfarú pille her­nyói a kis és nagy hernyófész­kekben, amelyek néhány pók- hálószerű szövedékkel összetar­tott, elszáradt levélből állnak. A gyűrűspille a vesszőkön gyűrű alakban elhelyezkedő to­jásokban telel át. A rügypik­kelyek között, az ág- és vesz- szőelágazásokban apró, piros tojáscsomók láthatók, amelyek a takácsatkák áttelelő tojásai. A veszélyes kártevők közé tar­tozó kaliforniai pajzstetű lár­vái a pajzsok alatt, a vértetvek pedig viaszos bevonat alatt ta­lálhatók. A lombhullás után szükséges a lehullott levelek lepermete- zése és megsemmesítése. Per­metezéshez használható a No- venda (2%), Krezonit (0,9%). Karbamid (5%). Ezzel gátolhat­juk az alma- és körtevarasodás, a csonthéjasok klaszterospóriu­mos (levéllikasztó) betegségé­nek. a kajszignomónia, szilva­levél vörösfoltosság, cseresz­nye és meggy blumeriellás gombabetegségének, a ribiszke- levélfoltosságok kórokozóinak áttelelését. Ha nem végezzük el a lomb permetezését, akkor azt feltétlenül gyűjtsük össze és ássuk el. Ebben az évben a mechanikai védekezésnek el­sősorban a téli alma esetében különösen nagy jelentősége van, mivel az erős almafavara- sodás fertőzöttség miatt nagy tömegű áttelelő szaporító kép­let kialakulása várható. A gyümölcsfákról a kis és nagy hernyófészkeket, a gyü­mölcsmúmiákat le kell szedni és meg kell semmisíteni. A fák törzsén a beteg részeket mé­lyen ki kell vágni, majd ezt a felületet fasebkátránnyal kell bekenni. Kéregkaparással, drót­keféléssel szintén gyéríthetjük az áttelelő kártevőket. Ősszel ajánlatos a szerves- trágyázást elvégezni, ekkor időszerű a kálium- és foszfor- tartalmú műtrágyák kijuttatá­sa is. Szervestrágyázásra istál­lótrágya, komposzt, tőzegfekál használható. Szerves trágyát 2—3 évenként — lehetőleg akkor, amikor a következő évben nagy termés várható — célszerű adagolni. A következő évi termésmennyi­ségre ősszel a termőrügyek mennyiségéből, fejlettségéből lehet következtetni. Javasolt szervestrágya-adag 5—6 q 100 m2-enként. A 4D%-os kálisóból 10, a szuperfoszfátból 6 kg-ot célszerű minden évben 100 ms­enként kijuttatni. Meg kell je­gyezni, hogy a cseresznye, meggye, a kajszi- és őszibarack káliumigényes, az alma, körte viszont a foszforból kíván töb­bet. Ennek megfelelően a ja­vasolt műtrágyaadagokat a gyümölcsnem igényének meg­felelően érdemes növelni, il­letve csökkenteni. A termő gyümölcsösökben a szerves és műtrágyákat egyaránt az egész területen egyenletesen elszórva kell a talajba munkálni. Endreffy Zsolt, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás csak négyhetes korig igényli ez a csirkefaj. Éjjel-nappal mesterséges megvilágítást alkalmaznak. Az itatás túl- folyós rendszerrel történik, így állandóan tiszta és friss vízhez jutnak. Az etetés szin­tén automatikus. A tsz-be egynapos koruk­ban kerülnek a csibék. Itt négyhetes korukig indítótá­pot, azt követően pedig neve­lőtápot kapnak, húszhetes korukig. Huszonnégy hetes korban kezdenek el tojni. Ek­kor egy másik épületbe ke­rülnek át, ahol saját készíté­sű, ötletes tojóházak vannak. Negyven-negyvenöt hétig tojnak, ezt követően értéke­sítésre kerülnek. A jelenlegi állományt Olaszországba szállítják levágásra. Több­ször szállítottak már Afriká­ba, Ausztráliába is. Az érté­kesítést a Hungarocoop Kül­kereskedelmi Vállalat végzi. A tojásokat hetente két- három alkalommal szedik össze. A tojások válogatását súly szerint gép végzi, amely egyben napi bélyegzővel is ellátja ezeket. A gépről asz- szonyok szedik le a tojást, akik alakra osztályozzák és ismételten bélyegzővel lát­ják el, amely jelöli, hogy Mint ismeretes, Junoszty típu­sú televíziókészüléket nyerhet, aki a Szabolcs-Szatmár megyéről szóló négy keresztrejtvényt meg­fejti és a helyes megfejtést be­küldi a Lobogó szerkesztőségébe. A rejtvény első részét ma egy hete közöltük ugyanitt. Most kö­zöljük a II. keresztrejtvényhá'- lót, valamint a vízszintes so­rok szövegét. A függőleges so­rok meghatározását a Lobogó ugyancsak ma megjelenő szátna közli. A még hátralévő két rejt­vény ugyanígy fog megjelenni a Kelet-Magyarország, illetve a Lo­bogó csütörtöki számaiban ok­tóber 19-én és 26-án. Vízszintes: l. 1703-ban itt adta ki II. Rákóczi Ferenc első pá­tensét, amellyel a megyék ne­mességét harcba szólította. 12. ŐMT. 15. Jószívű. lfc. Az ,,örök város”. 17. Lyuk, franciául. 18. YÁR. 19. A hinduizmus szenthá­romságának egyik istensége. 21. Hajdanvolt birodalom. 23. RR. 24. Csodálkozik. 26. Francia színész. (Jules Muraire.) 28. író (Imre). 30. Söröző. 32. Társaskör. 34. TSS. 35. -én párja. 37. Ró. 38. Hüllő. 40. Tanít. 42. Bátorság. 45. Ivóedény. 47. Piszok. 48. Neki­lendülő. 50. SA. 51. Háló, néme­tül. 52. Felbukó. 53. IZN. 54. ... Sumac, perui énekesnő. 55. A fo­ci célja. 56. OA. 57. Itt halt vér­tanúhalált 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvédtábornok. 58. Sporteszköz. 59. Parancsoló- ja. 60. Drezda — németül* 63. Kí­nai hosszmérték. 64. Szita. 67. Talmi. 68. Felfogom. 70. Sokáig. 73. Egyszerű gép. 74. Információ. 76. Kerti szerszám. 78. Utálatos állat. 80. ,,A” lúd. 81. Idegen fér­A 1 5 k S 6 7 8 9 A0 // X Y AS X % o H­X 47 "Y $ ■­X AS MO ti X % IH ti X U X U IS X lo 31 X it » X 3k 3T—4 it X 57 x 58 33 £ hő ki hl ki X hS X < h7 X X is MS 50 5/ X Sl S3 SH X SS X X se 57 ir~ X $9 X eo ti 6i X SS a es X te X t7 X es ti X X 9O Ti 71 X 73 X 7k 93 re 77 X u 73 X 8o 81 8t X S3 X 8k X 8C 8? X » 89 9o X 94 9t X 93 X 9k X If finév. 83. LLK. 84. Lejegyez. 86. Tartó, tok. 87. OE. 88. ... alej- kum = béke veletek! 91. Villa­mos angolul. 93. Budapest, rövi­den. 94. Mátyás korabeli várá­nak építtetője Várday István. 95. Bukaresti sportegyesület. Beküldendő: a vízszintes 1., 94. és a függőleges 1., 14., 51., 75. sor. Kérjük, hogy a négy megfejtési együtt, egy levelezőlapon novem­ber 8-ig küldjék el a pályázók a Lobogó szerkesztőségébe: 1394 Budapest, pf.: 427. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK liíjpwwN tfiii íéb Lapunk és a Lobogó közös rejtvénye Szabolcs-Sxatmár megye 2.

Next

/
Thumbnails
Contents