Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-11 / 240. szám
1978. október 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Közélet M. J. rakamazi levélírónk panaszolta, hogy utcájuk sáros, szilárd burkolatú utat kellene építeni, ez a környéken lakók legégetőbb problémája. Egyik mándoki olvasónk tette szóvá: községükben is elkelne egy Patyolat-felvevőhely. Sok háziasszony gondján enyhítene, ha nem kellene a tisztításra váró ruhát Kisvárdára cipelniük. (Ott van ugyanis a legközelebbi felvevőhely.) Mindkét levélírónk egy közösség óhaját, kérését tolmácsolta. A közvéleménynek adtak hangot, s ez nem más, mint a közéletben való részvétel, az emberek nyilvános társadalmi szereplése. Legfőbb jellemzője, hogy az emberek önkéntesen vesznek részt az ország, vagy egy kisebb közösség érdekeit, szükségleteit érintő közösségi problémák megoldásában, előbbrevitelében. A közéleti tevékenység egyébként valamennyiünk alkotmányos joga. De mindenki csak akkor válik a közélet igazi szereplőjévé, ha ezt a tevékenységet aktívan gyakorolják, ha az embereknek különféle szükségleteik vannak (utat igényelnek, szolgáltatást kérnek stb.), s ezek kielégítéséhez érdekeik is fűződnek. Ha azt látják és tapasztalják a községlakók, hogy cselekvésükkel, véleményükkel beleszólhatnak azokba a döntésekbe, amelyek személyes sorsukat érintik, akkor a közös dolgok intézésében szívesen vesznek részt, készek gyakorolni jogaikat és teljesíteni kötelességeiket. Mint a fenti példa is igazolja, az emberek nemcsak maguk, hanem mások ügyével is törődnek. Cselekvő részvételüknek közvetlen formája az. amikor egy-egy település lakói maguk — de a közösség nevében — személyesen mondják el kérésüket, észrevételüket a demokratikus fórumokon, tanácskozásokon, gyűléseken, értekezleteken. Ott, ahol az állampolgárok életét, sorsát, érdekeit érintő kérdések vitája folyik és közérdekű döntések születnek. Kisebb településeken ilyen esemény a falugyűlés. Itt a tanács tájékoztatja a lakosságot, illetőleg kéri a lakosság véleményét, szólnak a tanács középtávú tervéről, a költségvetésről, a község életének egyéb fontos, mindenkit érintő kérdéseiről. Egyben ez jó alkalom a helyi közvélemény megismerésére és formálására, és a kisebb települések lakosságának közösséggé való alakításában is jelentős szerepet tölt be. Természetesen az a községlakó, aki rendszeresen részt vesz a falugyűléseken, a közéletnek aktív résztvevője, azt tudja, hogy egy új úthoz, vagy egy új szolgáltatás bevezetéséhez pénzre van szükség. S ennek hiánya — a legjobb akarat, a legjobb ügykezelés mellett is — késleltetheti egy-egy kérés teljesítését. Pontosabban a község is csak addig „nyújtózkodhat” ameddig a költség- vetés engedi. Ennek megértése is hozzátartozik a helyes állampolgári magatartáshoz. Soltész Ágnes AUTÓITATÖ Tiszavasváriban a Petőfi utca 14/c alatt lakom, a 36- os út egyik legforgalmasabb szakaszán — olvastuk Szabó Mártonná levelében. Az erre haladó kocsik zöme itt áll meg, pihennek a gépkocsivezetők, vagy ki-ki szomját oltja a kút hűvös vizével. Noha veszélyes ez a kis „kitérő”. Az útpadka ugyanis rendkívül rossz. Évente laza homokkal feltöltik, ez azonban csak 1—2 napra, esetleg egy hétre javít a helyzeten. Szintén veszélyes, hogy a kútból kifolyó víz elvezetése sincs megoldva. Olykor mérhetetlen a sár (ez is áztatja az útpadkát, nemcsak a csapadékvíz), télen pedig „jéghegy” tornyosul a kút környékén, esetleg korcsolyázni is lehetne itt. Sajnos! KÉP A TÉLI „JÖVŐBŐL” — Józsi, nem a műkorcsolya EB-re küldtelek, hanem csak hűtővízért...! SZEMETES HÁZ Az Ungvár sétány 1. szám alatti épületben körülbelül három hónapja nincs házmester, és a lépcsőház takarításáról sem gondoskodik az ingatlankezelő vállalat. Kellemetlenségünket fokozza, hogy a szemétleöntő gyakran nem működik, eldugul. Sajnos van olyan lakó — itt nálunk a hatodik emeleten —, aki nincs tekintettel semmire, a szemetet a tároló mellé önti, és az sem zavarja, hogy emiatt mérhetetlen bűz van a lépcsőházban, elszaporodnak a csótányok, egyéb rovarok, a legyek. Talán ehhez már hozzá sem kell fűznünk, hogy a szeméttároló rendszeres fertőtlenítése is elmarad, egyszóval megengedhetetlen körülmények között vagyunk. Bár néhányan mások után is takarítunk, de ezt sem tudjuk a végtelenségig csinálni, hiszen nem a lakók feladata, kötelessége ez — teszik szóvá levelükben az Ungvár sétány 1. számú épület hatodik emeleti lakoELÁZOTT HÁZ A közelmúltban a helybeli termelőszövetkezet részére bekötő utat építettek a községben. Ez az út az én házam mögött húzódik. A munka első ütemében a házam hátához egyengették el a közeli dombot. Én már ekkor gondoltam, hogy itt a víz meg fog rekedni, hacsak nem gondoskodnak szabályos elvezetéséről. Időben szóltam emiatt az építkezés résztvevőinek, a községi tanács elnökének, de mindenki csak nyugtatgatott: „majd ha az út elkészül...” A várakozás eredménye: a közelmúlt esős napjaiban a házam fala elázott, s ha így megy tovább lehet, hogy össze is fog dőlni, hiszen alig van alapja, régi épület — panaszolja özv. R. Kiss Jánosné, Papos, Kossuth út 1. szám alatti lakos. JÁRHATATLAN JÁRDA Nyíregyházán a Váci Mihály — és a Móricz Zsigmond utcák sarkán lévő lakásokat lebontották még a tavasszal. A járda itt azóta is járhatatlan. Az utca lakói nevében is kérem: állítsák vissza a régi rendet, takarítsák el a romokat, s a járdát tegyék szabaddá — kéri Bartha Zoltán Nyíregyháza, Váci Mihály utca 12. szám alatti lakos. AZ ÖREGEKÉRT A Hazafias Népfront községi bizottságának kezdeményezésére, a község gazdasági és társadalmi szervezeteinek összefogásával 1977. január elsejétől Ópályiban megnyílt az öregek napközi otthona. A kezdeti idegenkedés után egyre szaporodott a látogatók száma, ma hu- szonhatan vannak. Ebben nem kis szerepük van az ott dolgozóknak, akik mindent elkövetnek azért, hogy az idős emberek jól érezzék magukat, valóban pihenésüket, kikapcsolódásukat, szórakozásukat leljék az otthonban. Külső segítséget is kapnak ehhez, például a Szatmár Bútorgyár Balassi Bálint Szocialista Brigádja rendszeresen Játogatja az otthont. Társadalmi munkájukkal azon igyekeznek, hogy még kellemesebbé tegyék az öregek napjait. Október 5-én a gyár autóbuszával látogatott el Mérkre tizenkilenc idős ember, ők is teli élménnyel tértek haza, emlékezetes marad ez a nap számukra. A helybeli úttörőcsapat, az óvodások műsoros rendezvényeikkel teszik színesebbé, pergőbbé a mindennapok programját — olvastuk Drabik Péter, az Öpályi Községi Közös Tanács vb-titkárának levelében. HOL VAGY, RÉGI FECSKE? Annak idején a Fecske elnevezésű cigarettát örömmel „fedeztem” fel. Kielégítő volt a zamata, kék a füstje, meggyújtás után akár szívás nélkül is végigégett és szürkésen fehér hamut hagyott. A dohányzás hódolói közül sokan megszerették és választották magukénak a Fecske cigarettát. Annál is inkább, mert a minőséggel szemben az árat is megfelelőnek tartották. Ám a kezdettől mostanra nagyon leromlott a Fecske cigaretta minősége. Nem titkolom, vásárláskor mindig táplálok egy kis reménységet: hátha az új csomag hasonló lesz a régihez. Felesleges remény. A mostani Fecske csípős ízű, tele „finánclábakkal”, egyenetlenül — némelyik sehogy sem — ég és a hamuja rücskösen fekete. Vajon egyáltalán nincs remény, hogy megjavuljon a Fecske cigaretta? — írja A. B. nyíregyházi olvasónk. — Hát ezt már én sem bírom ki...! Szerkesztői üzenetek Id. Czofit István mező- ladányi, Iski Sándorné gá- vavencsellői, Vajda Albert tiszarádi, Kőszegi Ferencné ibrányi, Mészáros Balázs kékesei, Ágoston Istvánná dombrádi, Hoffman Antal- né kisvárdai olvasóinknak levélben válaszoltunk. Gergely Pál lónyai, Kiss Antalné nagycserkeszi, Balogh Róza fehérgyarmati, Bodák Dezsőné újkenézi, Lengyel János nyírtassi, Lippai Andrásné kótaji, Gutyán András nyíregyházi, Szabó Lajosné tiszabez- dédi, Somogyi Ferenc szé- kelyi, Antal Sándorné vá- sárosnaményi, Bécsi Ist- vánné tiszaszentmártoni, Szaplonczai Bertalanná fehérgyarmati, Szegedi Mik- lósné nyírbélteki, Palcsik Mihályné nyírtassi, Ricz Sándorné nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Tóth Mihály kisvárdai olvasónkat tájékoztattuk, hogy a munkaképesség csökkenése miatt más' (könnyebb) munkakörbe helyezett dolgozót az eredeti munkakörében elért, vagy elérhető átlagkeresetig a bérkiegészítés akkor illeti meg, ha a munkaképesség csökkenése, üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés következménye. Pók György nagydobosi lakost a községi tanács értesítette, hogy lakásgondján nem tudnak segíteni, mert a tanácsnak nincs bérlakása. Olvasónknak javasolták, hogy építsen új lakást OTP-kölcsönnel. ■■■■■■■■ „Megszűnt megálló” címmel közölték a Markó-boko- ri lakosok kérését, mely szerint állítsuk vissza a régi autóbuszmegálló-helyet. Mint ismeretes, a nagycserkeszi Kossuth Mg. Termelő- szövetkezet kérésére szüntettük meg a korábbi helyen levőt. Helyette a lakosság egyetértésével — egy újat létesítettünk. Sajnos, ide nem tudunk jelenleg megállóoszlopot tenni, mert nincs. (Országos szinten minimális a gyártókapacitás, az elmúlt évi rendelésünket a gyártó cég csak 1979 első fél évére igazolta vissza.) Ettől függetlenül a lakosság tudja, hol van az új megállóhely, kocsijaink pedig minden esetben megállnak ott, ha le- vagy felszálló utas van. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza. A szeptember 13-i Fórum rovatban „Tejivót kérnek” címmel közölték a Búza téri munkáslakások lakóinak kérését, hogy a Búza tér 14. számú épületben nyissunk egy tejivót. Sajnos, erre nincs lehetőség, mert az említett ür >s üzlethelyiség a Tisza ment Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat iroDicső Lászlóné újkenézi olvasónkat többek közt arról is tájékoztatta az Állami Biztosító megyei igazgatósága, hogy szabályzataik értelmében beteg emberrel sem életbiztosítást, sem csoportos élet- és baleset- biztosítást (CSÉB-et) nem köthetnek. Amennyiben a beteg egészségi állapota helyreáll, kérését teljesíteni tudják. Simon Jánosné vajai lakos panaszát a KIOSZ Sza- bolcs-Szatmár megyei Titkársága orvosolta. Sebőkné Jakab Margit nyíregyházi lakost a Szak- szervezetek Szabolcs-Szat- már megyei Tanácsa értesítette, hogy a termelőszövetkezettel kötött tanulmányi szerződésben foglaltaknak nem, tett eleget, ezért a termelőszövetkezet által juttatott kedvezményeket köteles visszafizetni. Természetesen a termelőszövetkezet csak a jogszabályban biztosított kedvezményeken felül nyújtott támogatás mértékét követelheti visz- sza. A szerződésben meghatározott 27 nap tanulmányi szabadságból 10 napra eső átlagkeresetnek megfelelő összeg jogszabály alapján megilleti levélírónkat, így ezt az összeget nem köteles visszafizetni. dahelyisége. A vállalat a helyiséget — a telefon bekötése után — birtokba veszi. A piaccsarnok, a Belső körút építése, valamint a Mező utca és környéke átépítése miatt a Búza téren jelenleg tejivót nem tudunk nyitni. A városközpontban jelenleg meglevő reggeliztető üzletek, a Rákóczi utcán levő bisztró, az „Imbisz Grill”, valamint a Zrínyi Ilona utcai „Tejbár”. Októberben kerül sor a Zrínyi Ilona utcai sávházban egy tejivó és egy „finomfalatok boltja” megnyitására, ezek az üzletek a reggeliztetés körülményeit javítani fogják. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. termelésellátás-felügyeleti osztálya II közműről Megyénk egyre több községében épül közmű. A növekvő életszínvonal, a kulturáltabb életmód iránti igény is sürgeti ezek gyorsabb ütemű megvalósítását. Hogy melyik településen mikor lesz vízi közmű, vagy csatorna, arról egy-egy tervcikluson belül a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. A közműves vízellátás, vagy csatornázás a megyei és a helyi tanács fejlesztési alapjából, a vízügyi igazgatóság vízügyi alapja és a lakosság anyagi hozzájárulásával valósul meg. A lakossági hozzájárulás azt jelenti, hogy minden ingatlant használó — a társulati alapító taggyűlés által meghatározott összegben — érdekeltségi hozzájárulást fizet. Megyénkben ez az utóbbi forma az általános. Az V. ötéves tervben például 47 település kapott lehetőséget, hogy társulati formában közműves vízellátást teremtsen. Melyek a feltételei a vízi közmű-, illetve a csatornamű-társulások megalakításának? Gyakran kérdezik ezt levélíróink. Ehhez három dolog szükséges: a helyi tanácsnak jóváhagyott kiviteli tervvel és legalább egy mélyfúrású kúttal kell rendelkeznie; szükségesek a hatósági engedélyek; és a legfontosabb, hogy a fedezeti források meglegyenek. Ha az előzetes számítások szerint a közmű építéséhez szükséges anyagi források megvannak, a településen létrehozhatják a társulat szervező bizottságát. Ennek feladata: a lakosság, valamint a jogi személyek által aláírt belépési nyilatkozatok összegyűjtése. Amennyiben a településen élők 51 százaléka — tehát a lakosság többsége — aláírta a belépési nyilatkozatot, a társulat alapító taggyűlése összehívható. A taggyűlés dönt a lakosság fizetési kötelezettségéről, ami a kisebbségben lévő nem tagokra is érvényes. A érdekeltségi hozzájárulás befizetését — vízműtársulat esetén 10 év alatt, csatornamű-társulat esetében 15 év alatt lehét elvégezni, ezt határozhatja meg az alapító taggyűlés. Idős, beteges, nyugdíjból élő levélíróink soraiból gyakran kicsendül: kevéske jövedelmükből képtelenek a vízműhozzájárulást fizetni, ők inkább lemondanának az egészséges, jó ivóvízről, a közmű nyújtotta kényelemről. Gondoljuk meghallgatásra találhat, ha a társulati tag a taggyűléstől, a nem tag pedig a helyi tanács szakigazgatási szervétől kér méltánylást. A taggyűlés, illetve a tanács ugyanis az arra rászoruló idős, beteg, alacsony jövedelmű, szociális segélyből élő, ingatlannal nem rendelkező tag érdekeltségi hozzájárulását mérsékelheti, törölheti. Az ingatlannal rendelkező — nagyon alacsony jövedelmű — tagok és érdekeltek esetében általában a befizetés felfüggesztését alkalmazzák és az ingatlan eladása, vagy öröklése esetén a tartozást közadók módjára hajtja be a tanács. A hátralékokat úgyszintén, a közadókra érvényes kamattal, behajtási illetékkel terhelve. Tudni kell azt, hogy a vízmű-, vagy csatornamű-társulatok a főmű, valamint az utcai hálózat megépítésére alakulnak. A lakásokba történő házi bekötést — az építési munka befejezése és a mű üzembe helyezése után — az üzemeltető vállalat végzi el. Utcai hálózatra csak ők köthetnek rá és a vállalat szakemberei viszik el a vezetéket a telken belül elhelyezett vízóráig. S. Á. íííKvTh 3 :::::: ■ I ■
