Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

. »/í* ■: iÄ'V Vv _____________ ' k ’ ' * •" ■— • . || Kelet­Iflaavarorszag RlHIMHBMIMHnnBMnnHMBHHBHHHnMiH ; XXXV. évfolyam, 240. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. október 11., szerda f | Létszám S z idei népgazdasági terv azzal számolt, hogy a foglalkoztatot- izáma — valamennyi gazdasági ág átlagát tekint­ve — nem változik. Ezzel szemben csak az erdőgaz­dálkodásban csökkent a lét­szám, a többi népgazdasági ágban emelkedett, követke­zésképpen az esztendő kö­zepén körülbelül 13 ezerrel többen álltak munkavi­szonyba, mint az év elején. Honnan ez a növekedés? Mindenekelőtt a nyugdíja­sok köréből. A nyugdíjkor­határt elérők — mert a nyugdíjpótlék számukra nem jelent ^számottevő anyagi ösztönzést — tovább" ra is előnyben részesítik a nyugdíj melletti munkavál­lalást; s tehetik, mert mun­kaerő-tartalékként úgyszól­ván csak ők vehetők számí­tásba. Erre utal az a tény is, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben dol­gozók száma a tervezettnél kisebb mértékben (mind­össze 0,4 százalékkal) csök­kent, vagyis a mezőgazda­ság már nem jelenti az egyéb népgazdasági ágak munkaerő-tartalékát. Mind­ez érezteti hatását a munka­termelékenység növekedési ütemén is: a termelékenység kisebb mértékben emelke­dett mint tavaly, jóllehet a termelés növekedésének forrása — a népgazdasági terv előírásaival összhang­ban — idén is a munkater­melékenység növekedése volt. A létszámadatokat ele­mezve, a legfeltűnőbb, hogy az ipari létszám mérséklő­dése megállt, sőt az első hat hónapban némi (0,1 száza­lékos) létszámnövekedés ta­pasztalható. A tervezettnél nagyobb létszámmal, a tervezettnél kevesebb munkaórában és és alacsonyabb termelé­kenységgel működött a gaz­daság az év első felében. S mert a munkaügyi helyzet­kép csak úgy teljes, ha a béradatokat is vizsgáljuk, hozzá kell tennünk, hogy mindezért a tervezettnél több bért fizettek ki a mun­káltatók. A kifizetett bérek összege az idei esztendő első felé­ben 11,5 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában; a növekedésben nagy szerepe volt az elmúlt évben elha­tározott és folyamatosan végrehajtott központi bér­emeléseknek, de ettől füg­getlenül is gyorsult a mun­kabérekre fordítható összeg kiáramlása. E nnyit a Munkaügyi Minisztérium elemzé­sének legfontosabb adatairól, melyek kommen­tálását szándékosan kerül­tük. A következtetések any- nyira kézenfekvőek, hogy különösebb közgazdasági is­meretek nélkül is megfo­galmazhatók, s éppen ezért az olvasóra bízhatók. Ki- nek-Tcinek bizony érdemes elgondolkodni az idézett számokon, már csak azért is, mert az adatok, végső soron, gazdaságunk teljesítményét, a mindannyiunk által vég­zett munkát minősítik. ENSZ-KÖZGYÜLÉS Megalakult a leszerelési bizottság Odartey-Wellington tábor­nok, a Ghánái Legfelsőbb Katonai Tanács tagja hétfőn az ENSZ-közgyűlés 33. ülés­szakának általános politikai vitájában elhangzott beszédé­ben felszólította a tagállamo- kát, hogy a közgyűlés vitas­sa meg a Dél-afrikai Köztár­saság ellen életbe léptetendő olajembargó kérdését, ameny- nyiben a fajüldöző rezsim to­vábbra is elutasítja az ENSZ namíbiai rendezési tervet. Mohamed Fituri, tunéziai külügyminiszter felszólalásá­ban figyelmeztetett arra, hogy a fejlődő országok gazdasági igényeinek ki nem elégítése minden országnak komoly problémát okoz. A miniszter bírálta az iparilag fejlett or­szágokban egymást követő konferenciákat és az azokon hozott döntéseket, mivel, — mint mondotta — „bármely, a harmadik világ gazdasági potenciálját és igényeit fi­gyelmen kívül hagyó politika nemcsak az igazságtalansá­got állandósítja, hanem rö­vidlátó önzésről árulkodik, ami csak fokozza az általá­nos bizonytalanságot”. ★ Hétfőn New Yorkban meg­alakult az ENSZ leszerelési bizottsága, amelynek létre­hozásáról a közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszakán döntöttek. A testületnek, amelyben minden ENSZ- tagállam képviseltetheti ma­gát, az lesz a feladata, hogy közreműködjék a világszerve­zet leszerelési tevékenységé­nek hatékonyabbá tételében. A bizottság elnökévé Velodi indiai nagykövetet választot­ták meg. Az alakuló ülést megnyitó szavaiban Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár ki­emelte a fegyverkezési haj­sza megfékezésének nagy fontosságát és a bizottságok abban játszandó szerepét. Hazaérkezett a Szovjetunióból megyénk pártküldöttsége Kedden hazaérkezett a Szovjetunióból az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának küldöttsége, amely az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli területi Bi­zottságának meghívására öt napig tartózkodott a Szovjet­unió Kárpátontúli területén. A delegáció — amelyet dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára veze­tett, tagjai Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizott­ság első titkára, dr. Forgács András, a mátészalkai váro­si pártbizottság első titkára és Palóczi Lajosné, a megyei pártbizottság tagja, a nyírbo- gáti Rákóczi Tsz üzemgazdá­sza voltak — ott-tartózkodá- sa során a szovjet testvérme­gye pártszerveinek és -szer­vezeteinek munkájával is­merkedtek, megállapodtak te­rületeink együttműködése to­vábbi fejlesztésében, elláto­gattak ipari és mezőgazda- sági üzemekbe, és intézmé­nyekbe. A küldöttséget a magyar— szovjet határon Gulácsi Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fo­gadta. Régészeti szimpozion Nyíregyházán A múzeumi és műemléki hónap keretében kétnapos országos régészeti szimpozi­on kezdődött október 10-én a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Közel száz ré­gész vesz részt a tudomá­nyos ülésszakon, melyet Ko- rek József, az Országos Mú­zeumi Tanács elnöke, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum fő­igazgató-helyettese nyitott meg. A régész-múzeológusok szakmai továbbképzésére is lehetőséget nyújtó rendez­vény „főszereplője” Sza­bolcs-Szatmár, s nem vélet­lenül, hiszen a szakemberek szinte töretlen régészeti ku­tatómunkának lehetnek ta­núi Jósa András 110 évvel ezelőtt elkezdett ásatásai óta. Napjainkban elsősor­ban a lelőhelyek figyelése és gondozása fontos, megyénk e tekintetben elsősorban nem a leletanyag gazdagságával, inkább a munka sokrétűsé­gével tűnik ki. Erre is kitért Bóna István budapesti egye­temi tanár, aki a megye nép- vándorlás kori emlékeiről tartott bevezető előadást. Die­nes István, a Magyar Nemze­ti Múzeum tudományos fő­munkatársa a Felső-Tisza- vidék X. századi állapotáról tartott ismertetést, Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője pe­dig honfoglalás kori „nemze­tiségeinkkel” foglalkozott. A záró előadást Németh Péter megyei múzeumigazgató tar­totta, Szabolcs-Szatmár, a korai Árpád-korban címmel, melynek az adott különös aktualitást, hogy elkészült a megyei műemléki topográ­fiája. Délután korreferátumok­kal és vitával folytatódott a program, a központi téma: Kelet-Magyarország népei­nek története a III—XIII. században. Ezt a korszakot vizsgálják a szerda délelőtti szakmai vitákon is. A két­napos rendezvényt kirándu­lás zárja: Szabolcs község nevezetes műemlékeit tekin­tik meg. A tiszanagyfalui Üj Élet Tsz-ben Varga István és Nagy János kombájnosok a Class Dominátorral 270 hektár ku­koricát takarítanak be. (E. E. felv.) M A Panasz és dicséret (2. oldal) Egy szövetkezet lépést vélt (3. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Szabolcsi vetőmag exportra Új borsófajtát nemesítenek a Nyírségben Gondolnák-e, hogy a kony­ha- és virágkertészetéről vi­lághíres Hollandiába a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat nyírségi központja exportál például fajtaborsót? A nyíregyházi Ságvári Tsz- ben, a nyírteleki Dózsa Tsz- ben és a tiszaberceli Besse­nyei Tsz-ben termelt uborka­magok is a tulipán hazájába kerülnek. Holland Régekkel megál­lapodtak, hogy a Nyírség­ben közösen, új borsófaj­tát nemesítenek ki. Az északi államokból hozzuk be a holland tulipánhagymá­kat, amelyeket a vállalat és az ÁFÉSZ-boltok árusítanak. Szabolcsból szeptember vé­géig összesen 89 millió forint értékű, különböző nemesített vetőmagot szállított exportra a vetőmagtermeltető, amely­ből 40 millió volt a tőkés ex­port. Az exportra került ne­mesített magvak mennyi­sége eddig meghaladja a 29 ezer 500 mázsát. Az NSZK-ba és Olaszor­szágba főleg köles-, vöröshe­re-, napraforgó- és borsóma­got szállítottak. Kedvelik a franciák is a magyar napra­forgómagot, míg a svájciak kendermagot kértek. A szocialista országokba eddik 49 millió forint érték­ben küldtünk nemesített ve­tőmagvakat. A Szovjetunióba főleg takarmány-vetőborsót, Romániába, Csehszlovákiába. Jugoszláviába, Bulgáriába és az NDK-ba kendermagot, csillagfürtöt és karósbabot csomagoltak a vállalatnál szállításra. A nyírségi tsz-ek termelnek exportra a vállalat szakirá­nyítása mellett uborka-, pa­radicsom- és tökmagot. Ezek­hez az anyamagvakat a kül­földi megrendelők szállítják a Szabolcs megyei tsz-ekbe és a teljes termést megvásá­rolják. így a nyugati exportot kor­látlanul lehet növelni, jó jövedelmező forrás a magtermesztés anyamag­ból. Ezzel főleg a nyírtassi Dózsa, a tiszaberceliek, a fényeslit- ke-dögei Tisza Györgye Tsz foglalkozik. Paradicsommagot főleg Dániába, Franciaország­ba és Angliába szállítanak. Nem tévedés, 1 mázsa hete- rózis paradicsommag ára 630 ezer forint. Ilyet termelnek a tiszanagyfalui Űj Élet Tsz- ben. Az angolaknák és a fran­ciáknak paprikamagot termeltek a kéki,'a petne- házi közös gazdaságok­ban és a nyíregyházi Dó­zsa Tsz-ben. Az NSZK egyes cégei a Nyír­ségből szerzik be a különböző virágmagvakat. Idén tíz má­zsát szállítanak részükre, me­lyet főleg a nyírségi kisker­tekben termeltek rneg. A vállalat október és de­cember között exportra még előkészít 55 millió forint ér­tékű vetőmagvat, melyből 60 Százalék kerül a tőkés piacra, 40 pedig a szocialista orszá­gokba. (fk.) KÉSZÜL A sűrítmény Üj sűrítő. A Nyíregyházi Konzervgyárban az eddigi 40 vagonos paradicsom­feldolgozást egy új sűrítő­berendezés megépítésével duplájára növelték. A 25 millió forintos fejlesztés le­hetővé teszi a paradicsom mellett almalésűrítmény előállítását is. Képeinken: feldolgozás a paradicsomlé üzemben és az új sűrítő be­rendezés ... Elek Emil felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents