Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-11 / 240. szám
. »/í* ■: iÄ'V Vv _____________ ' k ’ ' * •" ■— • . || KeletIflaavarorszag RlHIMHBMIMHnnBMnnHMBHHBHHHnMiH ; XXXV. évfolyam, 240. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. október 11., szerda f | Létszám S z idei népgazdasági terv azzal számolt, hogy a foglalkoztatot- izáma — valamennyi gazdasági ág átlagát tekintve — nem változik. Ezzel szemben csak az erdőgazdálkodásban csökkent a létszám, a többi népgazdasági ágban emelkedett, következésképpen az esztendő közepén körülbelül 13 ezerrel többen álltak munkaviszonyba, mint az év elején. Honnan ez a növekedés? Mindenekelőtt a nyugdíjasok köréből. A nyugdíjkorhatárt elérők — mert a nyugdíjpótlék számukra nem jelent ^számottevő anyagi ösztönzést — tovább" ra is előnyben részesítik a nyugdíj melletti munkavállalást; s tehetik, mert munkaerő-tartalékként úgyszólván csak ők vehetők számításba. Erre utal az a tény is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók száma a tervezettnél kisebb mértékben (mindössze 0,4 százalékkal) csökkent, vagyis a mezőgazdaság már nem jelenti az egyéb népgazdasági ágak munkaerő-tartalékát. Mindez érezteti hatását a munkatermelékenység növekedési ütemén is: a termelékenység kisebb mértékben emelkedett mint tavaly, jóllehet a termelés növekedésének forrása — a népgazdasági terv előírásaival összhangban — idén is a munkatermelékenység növekedése volt. A létszámadatokat elemezve, a legfeltűnőbb, hogy az ipari létszám mérséklődése megállt, sőt az első hat hónapban némi (0,1 százalékos) létszámnövekedés tapasztalható. A tervezettnél nagyobb létszámmal, a tervezettnél kevesebb munkaórában és és alacsonyabb termelékenységgel működött a gazdaság az év első felében. S mert a munkaügyi helyzetkép csak úgy teljes, ha a béradatokat is vizsgáljuk, hozzá kell tennünk, hogy mindezért a tervezettnél több bért fizettek ki a munkáltatók. A kifizetett bérek összege az idei esztendő első felében 11,5 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában; a növekedésben nagy szerepe volt az elmúlt évben elhatározott és folyamatosan végrehajtott központi béremeléseknek, de ettől függetlenül is gyorsult a munkabérekre fordítható összeg kiáramlása. E nnyit a Munkaügyi Minisztérium elemzésének legfontosabb adatairól, melyek kommentálását szándékosan kerültük. A következtetések any- nyira kézenfekvőek, hogy különösebb közgazdasági ismeretek nélkül is megfogalmazhatók, s éppen ezért az olvasóra bízhatók. Ki- nek-Tcinek bizony érdemes elgondolkodni az idézett számokon, már csak azért is, mert az adatok, végső soron, gazdaságunk teljesítményét, a mindannyiunk által végzett munkát minősítik. ENSZ-KÖZGYÜLÉS Megalakult a leszerelési bizottság Odartey-Wellington tábornok, a Ghánái Legfelsőbb Katonai Tanács tagja hétfőn az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakának általános politikai vitájában elhangzott beszédében felszólította a tagállamo- kát, hogy a közgyűlés vitassa meg a Dél-afrikai Köztársaság ellen életbe léptetendő olajembargó kérdését, ameny- nyiben a fajüldöző rezsim továbbra is elutasítja az ENSZ namíbiai rendezési tervet. Mohamed Fituri, tunéziai külügyminiszter felszólalásában figyelmeztetett arra, hogy a fejlődő országok gazdasági igényeinek ki nem elégítése minden országnak komoly problémát okoz. A miniszter bírálta az iparilag fejlett országokban egymást követő konferenciákat és az azokon hozott döntéseket, mivel, — mint mondotta — „bármely, a harmadik világ gazdasági potenciálját és igényeit figyelmen kívül hagyó politika nemcsak az igazságtalanságot állandósítja, hanem rövidlátó önzésről árulkodik, ami csak fokozza az általános bizonytalanságot”. ★ Hétfőn New Yorkban megalakult az ENSZ leszerelési bizottsága, amelynek létrehozásáról a közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán döntöttek. A testületnek, amelyben minden ENSZ- tagállam képviseltetheti magát, az lesz a feladata, hogy közreműködjék a világszervezet leszerelési tevékenységének hatékonyabbá tételében. A bizottság elnökévé Velodi indiai nagykövetet választották meg. Az alakuló ülést megnyitó szavaiban Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár kiemelte a fegyverkezési hajsza megfékezésének nagy fontosságát és a bizottságok abban játszandó szerepét. Hazaérkezett a Szovjetunióból megyénk pártküldöttsége Kedden hazaérkezett a Szovjetunióból az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának küldöttsége, amely az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli területi Bizottságának meghívására öt napig tartózkodott a Szovjetunió Kárpátontúli területén. A delegáció — amelyet dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára vezetett, tagjai Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára, dr. Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára és Palóczi Lajosné, a megyei pártbizottság tagja, a nyírbo- gáti Rákóczi Tsz üzemgazdásza voltak — ott-tartózkodá- sa során a szovjet testvérmegye pártszerveinek és -szervezeteinek munkájával ismerkedtek, megállapodtak területeink együttműködése további fejlesztésében, ellátogattak ipari és mezőgazda- sági üzemekbe, és intézményekbe. A küldöttséget a magyar— szovjet határon Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta. Régészeti szimpozion Nyíregyházán A múzeumi és műemléki hónap keretében kétnapos országos régészeti szimpozion kezdődött október 10-én a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Közel száz régész vesz részt a tudományos ülésszakon, melyet Ko- rek József, az Országos Múzeumi Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitott meg. A régész-múzeológusok szakmai továbbképzésére is lehetőséget nyújtó rendezvény „főszereplője” Szabolcs-Szatmár, s nem véletlenül, hiszen a szakemberek szinte töretlen régészeti kutatómunkának lehetnek tanúi Jósa András 110 évvel ezelőtt elkezdett ásatásai óta. Napjainkban elsősorban a lelőhelyek figyelése és gondozása fontos, megyénk e tekintetben elsősorban nem a leletanyag gazdagságával, inkább a munka sokrétűségével tűnik ki. Erre is kitért Bóna István budapesti egyetemi tanár, aki a megye nép- vándorlás kori emlékeiről tartott bevezető előadást. Dienes István, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa a Felső-Tisza- vidék X. századi állapotáról tartott ismertetést, Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője pedig honfoglalás kori „nemzetiségeinkkel” foglalkozott. A záró előadást Németh Péter megyei múzeumigazgató tartotta, Szabolcs-Szatmár, a korai Árpád-korban címmel, melynek az adott különös aktualitást, hogy elkészült a megyei műemléki topográfiája. Délután korreferátumokkal és vitával folytatódott a program, a központi téma: Kelet-Magyarország népeinek története a III—XIII. században. Ezt a korszakot vizsgálják a szerda délelőtti szakmai vitákon is. A kétnapos rendezvényt kirándulás zárja: Szabolcs község nevezetes műemlékeit tekintik meg. A tiszanagyfalui Üj Élet Tsz-ben Varga István és Nagy János kombájnosok a Class Dominátorral 270 hektár kukoricát takarítanak be. (E. E. felv.) M A Panasz és dicséret (2. oldal) Egy szövetkezet lépést vélt (3. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Szabolcsi vetőmag exportra Új borsófajtát nemesítenek a Nyírségben Gondolnák-e, hogy a konyha- és virágkertészetéről világhíres Hollandiába a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyírségi központja exportál például fajtaborsót? A nyíregyházi Ságvári Tsz- ben, a nyírteleki Dózsa Tsz- ben és a tiszaberceli Bessenyei Tsz-ben termelt uborkamagok is a tulipán hazájába kerülnek. Holland Régekkel megállapodtak, hogy a Nyírségben közösen, új borsófajtát nemesítenek ki. Az északi államokból hozzuk be a holland tulipánhagymákat, amelyeket a vállalat és az ÁFÉSZ-boltok árusítanak. Szabolcsból szeptember végéig összesen 89 millió forint értékű, különböző nemesített vetőmagot szállított exportra a vetőmagtermeltető, amelyből 40 millió volt a tőkés export. Az exportra került nemesített magvak mennyisége eddig meghaladja a 29 ezer 500 mázsát. Az NSZK-ba és Olaszországba főleg köles-, vöröshere-, napraforgó- és borsómagot szállítottak. Kedvelik a franciák is a magyar napraforgómagot, míg a svájciak kendermagot kértek. A szocialista országokba eddik 49 millió forint értékben küldtünk nemesített vetőmagvakat. A Szovjetunióba főleg takarmány-vetőborsót, Romániába, Csehszlovákiába. Jugoszláviába, Bulgáriába és az NDK-ba kendermagot, csillagfürtöt és karósbabot csomagoltak a vállalatnál szállításra. A nyírségi tsz-ek termelnek exportra a vállalat szakirányítása mellett uborka-, paradicsom- és tökmagot. Ezekhez az anyamagvakat a külföldi megrendelők szállítják a Szabolcs megyei tsz-ekbe és a teljes termést megvásárolják. így a nyugati exportot korlátlanul lehet növelni, jó jövedelmező forrás a magtermesztés anyamagból. Ezzel főleg a nyírtassi Dózsa, a tiszaberceliek, a fényeslit- ke-dögei Tisza Györgye Tsz foglalkozik. Paradicsommagot főleg Dániába, Franciaországba és Angliába szállítanak. Nem tévedés, 1 mázsa hete- rózis paradicsommag ára 630 ezer forint. Ilyet termelnek a tiszanagyfalui Űj Élet Tsz- ben. Az angolaknák és a franciáknak paprikamagot termeltek a kéki,'a petne- házi közös gazdaságokban és a nyíregyházi Dózsa Tsz-ben. Az NSZK egyes cégei a Nyírségből szerzik be a különböző virágmagvakat. Idén tíz mázsát szállítanak részükre, melyet főleg a nyírségi kiskertekben termeltek rneg. A vállalat október és december között exportra még előkészít 55 millió forint értékű vetőmagvat, melyből 60 Százalék kerül a tőkés piacra, 40 pedig a szocialista országokba. (fk.) KÉSZÜL A sűrítmény Üj sűrítő. A Nyíregyházi Konzervgyárban az eddigi 40 vagonos paradicsomfeldolgozást egy új sűrítőberendezés megépítésével duplájára növelték. A 25 millió forintos fejlesztés lehetővé teszi a paradicsom mellett almalésűrítmény előállítását is. Képeinken: feldolgozás a paradicsomlé üzemben és az új sűrítő berendezés ... Elek Emil felvételei