Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
1978. október 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus NEVELÉSI PROBLÉMÁK Magas intelligenciájú gyermekek isknlai kudarcai A r tlagon felülien tehetséges gyermekek számára a szokványos iskolai üzem éppolyan veszélyt jelenthet, mint a csökkent képességűeknek. Egy frankfurti gyermekpszichiáter, H. Schmidt megfigyelte, hogy az olyan gyerekek és középiskolás korúak körében, akiket magatartászavarok és neurózisok miatt ambuláns kezelésre utalnak, feltűnően sok a messze átlagon felüli tehetség. Ez elvezette őt ahhoz a kérdéshez, hogy a magas intelligenciahányados veszélyeztető tényező-e pszichikai megbetegedések esetében, s ha igen, milyen megelőző és terápiás intézkedésekkel lehet segíteni ezeknek a gyerekeknek. Az iskolás korú páciensek jelentős részénél magas intelligenciájuk ellenére iskolai nehézségek állnak előtérben. A figyelem- és teljesítményzavarok, a bizonytalanság és a félelem iskolai kudarcokhoz vezetett olyan gyermekeknél, akiknek intelligenciaszintje az átlagnál nemegyszer 80 százalékkal is magasabb volt. A megvizsgált betegek kétharmadánál a környezet, tehát az iskola és a szülői ház nem tudott a gyermek tehetségéről. Ez társadalmi rétegtől függetlennek bizonyult. A rendkívül intelligens gyermekeket szüleik gyakran „problémás gyermekeknek” érzik, ami ahhoz vezet, hogy különösen erős nyomást gyakorolnak rájuk az alkalmazkodás irányában. Az önmagukat veszélyben érző szülők öntudatlanul gyakran elutasítják a hozzájuk képest valóban fölényben lévő gyermekeiket. A gyermekek ennek következtében emocionális konfliktusba kerülnek. Átlátják a szülők magatartását, ennek ellenére kialakul bennük a bűntudat „másvoltuk” miatt. Ennek az lehet a következménye, hogy még inkább magukba húzódnak, és egocentrikus módon már csak önmagukkal foglalkoznak, vagy könyvekbe „bújnak”. Ha ettől megfosztják őket anélkül, hogy másféle kreatív elfoglaltságról gondoskodnának, akkor nappali álmodozásba és fantáziálgatásba merülnek, amelynek figyelemzavarok és teljesítménycsökkenés a következményei. Más esetben az intellektuálisan ugyanilyen fejlett gyermekekkel való kontaktus hiánya az anyához való erős kötöttséget eredményez. Ezt nem ritkán maguk az anyák is támogatják, főként elsőszülötteknél és egykéknél. Ezenkívül sok gyermeknek kapcsolatteremtési nehézségei vannak egykorúakkal. Az intellektuális fölényben lévő gyermekeket kortársaik gyakran elutasítják, épp ezért idősebb, nemegyszer „túlságosan idős” barátokat keresnek, az iskolában „strébereknek” tekintik és gyakran csúfolják őket. Ilyenkor vagy bohóckodással, túl hangos viselkedéssel és agresszivitással próbálják kompenzálni bizonytalanságukat és kapcsolatteremtési készségük hiányát, vagy riadtakká válnak, és a környezet nyomására teljesítményük csökken. A tanárok az ilyen tanulókat felszínesnek, lustának és rakoncátlannak tekintik. A tehetséges, de sikertelen tanulók teljesítménycsökkenése és betegségtünetei ezért felhívó jellegűek. Segélykiáltásnak tekinthetőek, több odafordulásért és megértésért. A szülő felvilágosítása és a céltudatos tanácsadás ezért égetően szükséges. A nagyon tehetséges gyermekek nehézségeinek figyelembevétele nem a látszólag már amúgy is előnyösebb helyzetben lévők előnyben részesítését jelenti; a nagyon intelligens gyermekek elhanyagolása ugyanolyan asszociális jelenség, mint a csökkent képességűek egyoldalú támogatása vagy elhanyagolása. Téli madaraink Köztudott, hogy a nyáron nálunk költő madarak egy része télen a hideg és az élelemhiány miatt melegebb területekre húzódik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy télen nem láthatunk annyi, szép és érdekes madarat, mint amikor még zöldellnek a fák. Sokan ittmaradnak nyári barátaink közül, és emberi települések közelébe húzódva próbálják átvészelni a zord évszakot. Ilyenek pl. a vetési varjak, amelyek utcáink „köztisztasági alkalmazottjai” lesznek néhány hónapra, elfogyasztva minden ehető hulladékot. Sárga mellényű széncinegék, és kék kabátos rokonaik, a kékcinegék népesítik be a kerteket, szorgalmasan kutatva a fák kérge alatt megbúvó férgek után. A kis ökörszemek lerakott rőzsekupacokban, sűrű bokrokban szeretnek mozogni. A feketerigók a konyhai hulladékra és a kitett almákra járnak. Elvétve néhány nálunk áttelelő vörösbegyet, barázdabillegetőt, szőlőrigót, énekesrigót, erdei pintyet is megfigyelhetünk. Gyakran halljuk a harkályok, és a zöldküllők éles hangját is. A madarak másik része nyáron nem láthatóak nálunk. Ezek csak télen vendégeskednek hazánkban. Ilyen pl. a szürke sapkás pettyes mellű fenyőrigó, és hazai .pintyünk rokona, a fenyőpinty. Különösen szeretik a virágos kőris magját a piros be- gyű süvöltők. Érdemes megjegyezni, hogy csak a hímnek van piros begye, míg a tojó, mint a legtöbb madárnál, jelentéktelen barnás színezetű. Másik jövevényünk a csonttollú a japánakácon szeret falatozni. Érdekes madarak ezek. Inváziószerűen jelennek meg nálunk, bár nem minden télen. Pl. 1976—77 telén nagy csapatokban voltak megfigyelhetők, addig 1977—78 telén szinte alig láttak belőlük. A ragadozómadarakról is ejtsünk néhány szót. Téli madaraink tizedelője a kis sólyom, és a városba behúzódó erdei fülesbagoly, valamint a népi babonák „halálmadara”, a kuvik. Nagy egér- és verébpusztító még padlásaink hasznos lakója, a gyöngybagoly. Láthatjuk, a tél sem bánik mostohán a természet barátaival. Sok érdekeset, máskor meg nem figyelhetőt láthatunk, ehhez azonban az kell, hogy nyitott szemmel járjunk. Petrflla Attila Kirakat előtt. (Cs. Cs. felv.) Az ajtó (Orosz népmese) Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy öregember meg egy öregasszony. Éltek, éldegéltek, jól megvoltak. Csak nagyon szerettek veszekedni. Történt egyszer, hogy az öregasszony az ebédet főzte, az öregember meg a kemencén feküdt, ősz volt, erősen fújt a szél. Egyszer csak kicsapódott a kunyhó ajtaja és ömlött be a hideg. — Asszony! Zárd be az ajtót! — szólalt meg az öreg. — Dehogy zárom, zárd be te! — felelte az asszony. Ezen aztán elkezdtek veszekedni. Persze egyik sem engedett a magáéból. Végül az öreg kitalált valamit. — .Tudod mit, asszony! Zárja be az ajtót az, aki elsőnek megszólal. El is hallgatott mind a kettő abban a pillanatban. Nemcsak hallgattak, de még nem is ettek. Közben beesteledett, a kunyhó teljesen kihűlt, de a csendet vágni lehetett. Egyszer csak kopogtattak. Az ajtóban két vándor állt. — Jó estét mindenkinek! — köszöntek illedelmesen. — Bejöhetünk? Mivel senki sem válaszolt, a két vándor nem sokáig tétovázott; Beléptek, a terített asztalhoz ültek és szépen be- lakmározták az egész elkészített, de már rég kihűlt ebédet. Mikor minden elfogyott, a két vándor így köszönt el: — Mindent köszönünk. Minden nagyon ízletes volt, csak kár, hogy a lepény sü- letlenre sikerült. — Nem igaz! Méghogy az én lepényem sületlen! — kiáltotta el magát az öregasz- szony. — Na asszony, zárd be az ajtót — szólalt meg nem kis örömmel az öregember. Fordította: Paróczay Jolán A tornyospálcai iskolások újságjából Táborozások élményei A szünidei élmények sokasága található a tornyospálcai általános iskolások újságjában, a Csapathangban. A legérdekesebb az a beszámoló, melyből megtudhatjuk, milyen élményekben volt része annak a tizenkét pajtásnak és tanáruknak, akik a „béke és barátság nemzetközi úttörőtáborban” töltöttek két hetet Csillebércen. A nagytábor fennállásának 30. évfordulója tiszteletére pályázatot hirdettek, s erre a tornyospálcai gyerekek irodalmi színpada egy árnyjátékkal nevezett. Elfogadták jelentkezésüket, s a táborozás során többször is bemutatták a játékot. A zánkai úttörővárosban is volt tornyospálcai iskolás a nyáron: csapattitkárképzőn vett részt Kovács Ágnes. Ági beszámol a tábor rendjéről, a külföldi pajtásokkal kötött ismeretségekről, a fürdésekről, egyéb érdekes programokról. A csengeri honvédelmi szaktáborban is részt vettek egy hétig tornyospálcaiak: szép eredményeket értek el. A csapatok közötti akadály- versenyben például második helyezést szereztek. Ugyancsak táboroztak Balatonaka- liban az iskola riporterőrsének tagjai közül. Üj iskolába járnak ősztől a gyerekek a faluban, s az ő kezük nyomát is viseli az épület. Az átadás előtt a berendezésnél, díszítésnél dolgoztak az úttörők. A 7. bé- sek számolnak be erről, és azt is megtudhatjuk: az ő osztályuk munkáját értékelte legmagasabbra a csapatvezetőség. Olvashatunk még a téeszben végzet köszméteszedésről, a végre valóra vált hegyvidéki táborozásról vagy egy sóstói táborozásról is. Dádá lesz! Már azt hittem, hogy a játékos szókettőzéssel keletkezett első csecsemőnyelvi szavak (mint baba, mama, papa, bibi, csecse, pápá) közül kiveszett a dádá, a verésre utaló kifejezés. De mégsem! A Tipegőben, a rádió hasznos gyermeknevelési műsorában panaszkodott egy édesanya, hogy 16 hónapos kisfia még csak három szót tud. S bizony ezek egyike a dádá volt. A gyermekorvosi rendelőben ültem a minap csemetémmel, s volt ott egy tipegő apróság, aki minduntalan a szomszédos gyerek kocsijához lépkedett, tologatta. A mama egy ideig tűrte, aztán rászólt: nem szabad! Dádá lesz! S a legközelebbi alkalommal jól a popsijára csapkodott. Nem tudom, értette-e a kicsi a figyelmeztetést. Ám azt biztosan nem értette, hogy akit legjobban szeret, az édesanyja, miért okoz neki fájdalmat. Előttem van egy kép: egy apróságot csépel az anyja, a kicsi sír, s kinél találhatna védelmet... a verés elől anyjához bújik. Mit is írt erről József Attila Levegőt! című versében : Pedig hát engemet sokszor nem is tudtam, hogy miért vertek, mint apró gyermeket. — al — 'os[o z« ueqjos Hipeuiieq « S3 ‘qipaíSau e ueqjos osja zc zsatfajäaw Mondóka Fekete varjú, fúj, fúj, fúj; fekete varjú most búsúlj! Nem kapsz tőlem új csizmát, járjál inkább mezítláb! Varjú, varjú hosszúláb, egy lábad van azt mondják. Fekete frakkban feszítesz, koldus vagy és kevélykedsz. Németből fordította: Bodnár István TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő: A „Nyírségi ősz” részeként kerülnek megrendezésre Nyíregyházán, a nagy író születésének 100. évfordulóján a... (vízszintes 16, vízszintes 1). 6. Római 55. 7. Államnak fizeti az állampolgár (—’). 8. Helyrag. 9. Azonos betűk. 11. Évszázad, oroszul. 12. Lám. 14. Hölgy, németül. 18. Ajándékoz. 20. Etus. 21. Tiltás. 22. Zala 3/4-e. 24. Személyemre. 25. ’ Ilyen olaj a rózsaolaj is. 27. Irányába. 28. Hideg, németül. 29. Népvándorlás kori nép, a honfoglalást megelőző időkben a Kárpát-medencében. Függőleges: 1. Fontos ipari alapanyag, nyersanyag. 2. Nátrium vegyjele. 3. Férfinév. 4. Olasz folyam. 5. Diszpénz. 6. Járművön lemegy. 10. EYK. 11. ... Ádám Múzeum, Vaja. 13. Vércsatomája. 14. Római 500, 501. 15. Férfinév. 17. .. .lapu. 19. Éneke. 21. Személyénél. 23. Azonos mássalhangzók. 24. Vissza: üt. 26. Vissza: állóvíz. 27. Növény. Megfejtendő: Vízszintes 16, vízszintes 1. Múlt heti megfejtés: TŰR- ISTVÁNDI VÍZIMALOM Könyvjutalom: Balogh Lilla, Lordovics István, és Szakos Judit Nyíregyháza, Nagy Béla Baktalórántháza, Tamás Gábor Kisvárda, Szép Szilárd Vásárosnamény, Bodo- nyi Tamás Fehérgyarmat, Ficsóri Erzsébet Berkesz. Csak kettő egyforma! Jancsi a nyári vakáció alatt olyan ügyes lett horgászásban, hogy egy alkalommal 12 halat fogott. Először is azt gondolta, hogy teljesen egyformák, de tüzetesebb vizsgálódás után rájött, hogy csupán kettő van olyan, ami semmiben sem különbözik egymástól. Melyik ez a kettő? ■ 1 2 3 4 5 6 ■ 7 ■ 8 9 ■ ■ 12 ,3■ 15 ■ 1 17 ■ 18 Hl 20 ■ 21 22 23 ■ ■ 25 26 1 28 P 29