Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 21. Óvári Miklós látogatása (Folytatás az 1. oldalról) a fizikai és kémiai szaktermeket. A napközis termek egyikében Csala Zoltán első osztályossal beszélgetett a Központi Bizottság titkára, majd a 2/b. osztály környezetóráján Nagy Magdolna pályakezdő pedagógustól érdeklődött a tanítás körülményei iránt. Az iskola megtekintése után a tanári szobában beszélgetett a tantestület tagjaival Óvári Miklós. Behatóan érdeklődött a negyvenegy pedagógus munkájáról, a hátrányos helyzetben lévő tanulók segítéséről, az új tantervek fogadtatásáról, a nevelők megterheléséről. A közvetlen beszélgetésen nagy helyet kapott az új tanterv. Kitűnt: azt a pedagógusok örömmel fogadták, megvalósíthatónak tartják,\ de bevezetése nem megy zökkenők nélkül, s többletmunkát, sok sajátos ötletet, kezdeményezést vár a tanítóktól, tanároktól. A matematikatanítás új módszeréről a beszélgetésen elhangzott: mint minden úi, először ez is nehéz, de később kamatozik, hiszen a gyereket logikus gondolkodásra tanítja. A tantestületi beszélgetés is megmutatta, hogy a hátrányos helyzetű tanulókkal az iskola nevelői jól foglalkoznak, a kötelező foglalkozásokon kívüli korrepetálással és a rendszeres, tartalmas családlátogatásokkal is hozzájárulnak a különbségek fokozatos csökkenéséhez. Az iskolai pártszervezet is azt segíti a maga módján — hangzott él —, hogy a pedagógusok naprakész állapotban ismerjék a legjobb módszereket, s állandó továbbképzéssel még alkalmasabbak legyenek a folyton növekvő feladatok ellátására. Az iskolával való alapos ismerkedés után a Központi Bizottság titkára megköszönte a meghívást. Elmondta: nagy öröm volt látni ezt a szép, új iskolát. Jó érzés azért is, mert ez az új létesítmény is szembetűnően mutatja, hogy — bár az országban még sok ilyen iskolára lenne szükség — törekvéseinken belül az iskolaügy fontos helyet kapott. Az öröm — folytatta — sok nehézséggel is párosul. Egy új iskolát nemcsak pedagógusokkal és gyerekekkel, új tartalommal is meg kell tölteni és ez mindig nehéz. A beszélgetésből viszont kiérződött, hogy megvan az akarat, a képesség is a gondok leküzdéséhez. A pedagógus- munka mindennapi kínlódás, hosszú távon azonban boldogság — fejezte be a beszélgetést Óvári Miklós és sok sikert kívánt a tantestületnek, majd gratuláló sorokat jegyzett be az iskola vendégkönyvébe. Óvári Miklós a délután folyamán meglátogatta a nyírbátori múzeumot, ahol dr. Szalontay Barnabás igazgató ismertette az ott folyó munkát. A Központi Bizottság titkára az esti órákban utazott cl megyénkből. . (Folytatás az 1. oldalról) első díjat kapott Öszabó István és Szigeti György, másodikat Nagy István és Magyar József. Különdíjat kapott Madár János, Buda- házi István, Antal Attila és Bodnár István. A képzőművészeti kategóriában Nagy Sándor kapta az első díjat, Pál Gyula a másodikat és Sipos Zsófia a harmadikat. Szabó László különdíjat nyert. Ezután olyan személyiségek vehették át Kisnagy András szobrászművész Krúdy-emlékplakettjét, akik megyénk határain kívül sokat tettek az író művészetének megismertetéséért, méltó értékeléséért. Krúdy-em- lékplakettet kapott Tóth Dezső, Csák Gyula, Sőtér István, Bán Imre, Tolnay Gábor, Bíró Zoltán és a deb- ceni Csok'n.a5 Színház társulata. Az emlékünnepséget követően irodalomtörténeti vándorgyűlés kezdődött, ezen Krúdy életművével foglalkoznak a szakemberek. Sőtér István akadémikus vitaindító előadásában vázolta Krúdy életművének fordulatokban gazdag sorsát századunk folyamán, a Krúdy-di- vat térhódítását, majd azokat a törekvéseket, melyeket értői-kutatói tettek az író valódi értékeinek felismertetéséért. A mai olvasó már egy másik Krúdyt is fölfedezhet a felszín mögött — az álomszerűén ködös világ, a kimunkált ódonság, „a cinizmusból és légiességből megteremtett nőalakok” mögött keserű és megdöbbentő valóság rejtőzik. Kallódó életek, kisszerűség, kudarcok, süllyedőiéiben lévő társadalom... Pénteken este a nyíregyházi színházban ősbemutatóra került sor: a Csokonai Színház „Az arany meg az asszony” című költői játékot mutatta be, Krúdy alkotását. Emellett Móricz „A sátán” című darabja is színre került. Szombaton folytatódik az ünnepségsorozat. Délben a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban felavatják Borbás Tibor Krúdy-mell- szobrát, majd a Jósa Múzeumban kiállítást nyitnak a centenáriumi pályázat festményeiből, szobraiból. Az irodalomtörténeti vándor- gyűlés is folytatja munkáját: a szombati tanácskozáson is Krúdy áll a középpontban, vasárnap pedig a mai magyar dráma problémáival foglalkoznak. (tarnavölgyi) Ismét „tolóhajónak” használják a kiürített Progressz teherűrhajót a Szál jut—6 kozmonautái. Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivan- csenkov — aki egyébként most fejezte be a világűrben töltött 18. munkahetét — a kirakodás után előbb csütörtökön, majd pénteken hajtott végre pályakorrekciós műveletet a Progressz hajtóművének felhasználásával. A rendszeres pályakorrekciókra azért van szükség, mert az űrállomás a Föld körül keringve igen lassan fékeződik, s ez módosítja pályáját. A két űrajósnak volt ideje más vizsgálatokra is. így egyebek között biológiai kísérletekkel foglalkoztak, s folytatták felkészülésüket a visszatérésre is: ismét felöl- tötték a Bíbic elnevezésű öltözéket, amelynek vákuumos hatása kedvezően befolyásolja a vérkeringés alakulását: kihat azokra az izmokra, amelyeket a súlytalanság körülményei között csak kevéssé terhelnek meg. Piotr Jaroszewicz Budapestre érkezett Pénteken este Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására baráti látogatásra Budapestre érkezett Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. A magas rangú vendéget és a kíséretében Budapestre érkezett Aleksander Kopec gépipari minisztert és Maciej Wirowski, az állami tervbizottság első elnökhelyettesét, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság elnökhelyettesét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes. Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete fogadta. Jelen volt Tadeusz Pietr- zak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A fogadást követően a vendégek szállásukra hajtattak. Összeült a Német KP kongresszusa A magyar küldöttséget Foek Jenő vezeti Pénteken Mannheimben megnyílt a Német Kommunista Párt (DKP) kongresszusa. A pártfórum 648 küldötte megvitatja és jóváhagyja a párt új programját. Hermann Gautier, a DKP elnökhelyettese megnyitójában köszöntötte a kongresz- szus vendégeit, 54 testvérpárt küldöttségét, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt delegációját, Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. Herbert Mies, a párt elnöke beszámolójában rámutatott; a DKP tagsága a legutóbbi kongresszus óta közel nyolc százalékkal gyarapodott. Az új pártprogramot széles körben közel egy éven át vitatták meg az alapszervezetekben, küldöttgyűléseken. A párttagság aktivitására jellemző, hogy a kongresszuson közel 1300 javaslatról döntenek a programmal kapcsolatban. A párt fő feladata a demokratikus és szociális haladást eredményező fordulat kivívása. A munkásosztálynak és az NSZK más demokratikus erőinek meg kell védeniük az eddigi társadalmi vívmányokat és osztályharcban fokozottan érvényt kell szerezniük a dolgozók jogainak. A nemzetközi helyzetet elemezve Herbert Mies hangsúlyozta: a szocialista országok következetes békepolitikájukkal, a dolgozók érdekeit szem előtt tartó belpolitikájukkal példát mutatnak. A kelet-nyugati kapcsolatok javulása, a nemzetközi enyhülés eredményei a nyugaton élő dolgozók javát is szolgálják — mutatott rá a DKP elnöke. Kiemelte Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatásának jelentőségét és vázolta azokat a széles körű kapcsolatokat, amelyeket a nyugatnémet kommunisták a testvérpártok képviselőivel tartanak fenn. Herbert Mies beszámolt a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetőivel tartott megbeszéléseiről, köztük Kádár Jánossal folytatott találkozójáról. A küldöttek nagy tapsa közepette állást foglalt a szocialista országokkal, az ázsiai, afrikai, latin-amerikai népekkel, felszabadító mozgalmakkal való szolidaritás erősítése mellett. Belpolitikai kérdésekről szólva a DKP elnöke a párt egyik alapvető feladatának nevezte a dolgozók érdekeinek képviseletét. Harcra szólított fel az újfasizmus újjáéledése ellen. Nagyobb teret követelt a demokratikus erők számára a tömegtájékoztatás fórumain. Befejeződött az országos tanácskozás a szocialista hazafiság kérdéseiről A munkásmozgalom története nemzeti történelmünk szerves része — hangsúlyozták a szocialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozáson, amely pénteken zárult Egerben. A kétnapos hagyományos eszmecserén a „munkásosztály — munkásmozgalom — hazafiság” című vitaindító előadást követően 15 felszólalás hangzott el. A hozzászólók hangoztatták, hogy a történettudománynak elválaszthatatlan összefüggésében kell ábrázolnia a munkás- mozgalom és a nemzet történetét. Az elnöklő Kiss Károly, Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására pénteken Budapestre érkezett Gerhard Schürer miniszterel- nök-helyetes, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottságának elnöke. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a párt székházában fogadta Gerhard Schürert. A szívélyes légkörű eszmecserén Huszár István és Gerhard Reinert is részt vett. a SZOT alelnöke zárszavát ban magas színvonalúnak, eredményesnek, a felelősségtől áthatottnak értékelte a kétnapos egri tanácskozást. Hangsúlyozta, hogy a rendező szervek jól döntöttek, amikor a szocialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó hagyományos egri tanácskozáson ezúttal azt világították meg, hogy a magyar munkásmozgalom milyen fontos szerepet tölt be nemzeti történelmünk alakításában. Különösen időszerűvé tette ezt a vizsgálódást a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának közelgő 60. évfordulója. A tanácskozást követően az egri Park-szállóban rendezett fogadáson átadták azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi minisztere adományozott a hazafias neyelés terén elért eredmények elismeréseként. Ez alkalommal hirdették ki az 1978. évi honvédelmi témájú irodalmi pályázat eredményeit és a nyerteseknek átnyújtották a díjakat. Átadták az Egri Városi Tanács által alapított „Pro Agria” kitüntetést, majd a többi rendező szerv adott át kitüntetéseket. ' V Az „ötök“ kudarca B ármennyire igyekeznek is elkendőzni, a kudarc látványos és teljes. Az „ötök” nem tudták rábírni a Dél-afrikai Köztársaságot tényleges engedményekre Namíbia ügyében. Az amerikai, az angol, a nyugatnémet, a kanadai külügyminiszter és a francia külügyi államminiszter lényegében üres kézzel tért vissza Pretoriából. Vance genfi sajtókonferenciáját beismerte: a dél-afrikai kormányzat nem adott biztosítékot az 1979-ben esedékes, ■ az ENSZ által ellenőrzött namíbiai választások megtartására. Persze a nyugati kompromisszumos javaslat önmagában is csekély előrelépést jelentett volna a régóta húzódó válság mégoldására. Engedélyezte a fajüldöző rezsimnek a decemberre kiírt választásokat, de a választási komédia szinte előre megjósolható „eredményeit” csupán valamifé- ; le politikai közvéleménykutatásnak tekintette volna. Cserében Pretoriától a javaslat azt kérte, hogy járuljon hoz- zá a jövő év közepén az ENSZ felügyeletével Namíbiában tartandó választásokhoz. Megfigyelők máris úgy vélik: a Biztonsági Tanács hét- j főn kezdődő ülésén az afrikai tagállamok képviseletében j az eddiginél sokkal erőteljesebb szankciókat követelnek majd a pretoriai rezsimmel szemben. Annál is inkább, mert az ENSZ székhelyén nagy visszatetszést keltett Dél- 1 Afrika újabb próbálkozása a namíbiai rendezés elodázá- -1 sára. Az „ötök” kompromisszumát néhány afrikai állam diplomatái amúgysem tartották kielégítőnek, de az adott helyzetben — mint rámutattak — még ez is jobb lett volna a semminél. Kérdéses, hogy vajon a kudarcot követően érdekelt nyugati hatalmak milyen lépésre szánják el magukat. Annyi máris bizonyos, hogy mind az öt érintett fővárosban csalódást keltett Dél-Afrika makacssága. Pretoria ezzel a merev állásponttal voltaképpen pártfogói előtt is becsukta a kaput. Pieter Botha dél-afrikai miniszterelnök a tárgyalások után világosan kifejtette, hogy országa minden eszközzel továbbra is megakadályozza a Namíbia függetlenségéért harcoló SWAPO hatalomra jutását. Erről tanúskodik a nyugati közvetítő javaslatokról folytatott tárgyalások három okmánya is. Pretória a többi között fenntartotta magának a jogot, hogy bármilyen fegyveres összetűzés esetén elhalasszák az ENSZ által ellenőrzött választásokat. Ez a kikötés azt jelenti, hogy Dél-Afrika egyoldalúan dönthet a számára bizonyára baljós eredménnyel végződő választásokról, amelyeket akár provokált összetűzéssel is bizonytalan időre elodázhat. U gy tűnik, Dél-Afrika mindvégig a saját szája íze u szerint irányította az „ötökkel” folytatott eszmecserét. A kompromisszum lényeges elemeinek elutasításá- \ val és néhány látszatengedmény körmönfont megfogalmazásával véget ért tárgyalás semmiképpen nem járult hozzá az öt nyugati hatalom afrikai tekintélyének növeléséhez. Gyapay Dénes Képtávírón érkezett MENEKÜLTEK ISKOLÁJA. A fehértelepes rezsim üldözése elől sokezren menekülnek Rhodesiából a szomszédos független országokba. A Zimbabwei Afrikai Népi Unió több tábort szervezett részükre Zambiában is. Képünkön: a szervezet szabadtéri iskolája Lusaka külvárosában. KIKEPZÖTÁBOR ZAMBIÁBAN. A rhodesiai fajüldöző kormányzat ellen fegyveresen küzdő mozgalmak egyike a Zimbabwei Afrikai Népi Unió. Képünkön: újoncok a szervezet egyik kiképzőtáborában. (Telefoto — AP—MTI—KS) Felkészülés a visszatérésre Gerhard Schürer
