Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-20 / 248. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 2o. Csendes napnak indult szeptember 7-e Kállósem- jénben a Batthyány utca 26- ban. A középkorú Csernyák Józsefné és férje a másnapi sertésvágáshoz készülődtek. Az udvar végében az asztalokat súrolták. — Kiabálásra lettek figyelmesek: — Segítség! Segítség! Orvost! Mentőt! A házaspár futni kezdett az utcára, a hang irányába. Elöl az asz- szony. A kétségbeesett kiabálás á második szomszédból jött. Egy hetedikes kisfiúnak játék közben a korábban öklö- zéshez használt homokzsák műanyag kötele valahogy a nyakára húrkolódott. Hároméves kishúga hívta bajba jutott testvéréhez a ház előtt varró édesanyát. Az asszonynak csak a kötél elvágásához és a kétségbeesett kiabálásra maradt ereje. Cservenyák Józsefné látva az eszméletlen, megkékült fiút, azonnal „munkához” látott. Az agya működni kezdett. A Vöröskereszt polgári védelmi egészségügyi alegységében tanultak jutottak eszébe. Az élettelen fiú mellé térdelt. A keze pillanatot Üjra szabályozták a pályakezdők letelepedési támogatását A megyei tanács ez évben hozott rendeletével lehetőséget ad arra, hogy a megyében letelepedő felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal szakemberek továbbra is támogatást kapjanak. A tanács felhatalmazta a végrehajtó bizottságot, hogy a költségvetésben az e célra előirányzott évi 120 ezer forint felhasználásáról és az adományozás feltételeiről, illetve az odaítélésről döntsön. A végrehajtó bizottság a rendelet alapján a legutóbbi ülésén határozatot hozott a fiatal szakemberek részére nyújtandó letelepedési támogatás felhasználásának új módjáról. A határozat többek között előírja: a megyei tanács által rendelkezésre bocsátott keretből a tanácsi szervek szakember-utánpótlása érdekében évente 12 személy részére 10—10 ezer forint letelepedési támogatást nyújt. A támogatást pályakezdő felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal — harminc év alatti — pályázat útján nyerheti el. A pályázatot minden évben október 15-ig lehet benyújtani a megyei tanács vb személyzeti és oktatási osztályára. Letelepedési támogatás adományozásának előfeltétele többek között: a fiatal szakember kötelezettséget vállal arra, hogy öt éven keresztül a megyében tanácsi szervnél képesítésének megfelelő munkakörben fog dolgozni. Előfeltétel: a pályázó a kérelem benyújtását megelőzően egy éven belül fejezte be tanulmányait nappali tagozaton. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesítik azt, aki felsőfokú végzettségű szakemberrel ellátatlan területen vállal munkát; fizikai szülők gyermeke; kiváló tanulmányi eredményt ért el. A megyei tanács végrehajtó bizottsága minden évben november 30-ig ítéli oda a támogatást. A határozat rögzíti, hogy milyen esetekben terheli visszafizetési kötelezettség az adományozottat. Elsőként az országban Bérletes bábszínház Nyíregyházán Kirakat esti fényben forintot ütemezett be rá. A világítás korszerűsítésére, új fényreklámokra több millió forintot költöttek az utóbbi 5 évben. Persze lehetnének még szebbek, változatosabbak is ezek a kirakatok. A vállalatok gondja, hogy kevés a szakképzett kirakatrendező. Nem mintha nem volna jelentkező — éppen ellenkezőleg. A többszörös túljelentkezés miatt nehéz bejutni az iskolába. A megyében például az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat 160 kirakatát 19-en rendezik. Közülük hárman gyesen vannak, és mindö&z- sze tízen szakképzettek. Ennek ellenére mondhattuk el az elején: a megyében, s különösen Nyíregyháza belvárosában elégedettek lehetünk a kirakatokkal, örömmel állunk meg előttük egy-egy röpke percre. Mégis meg kell jegyezni: úgy tűnik Jósaváros mostoha gyerek. Mert ott bizony egyik-másik kirakatra ránézni is rossz. Pedig oda kellene figyelni rájuk — az illetékeseknek. (kádas) „Tudtam, hogy öt percem van...” Visszahozta a halálhói ár első vasárnapjától megvalósítanak. A szervezés nagyobb, s talán nehezebb részén már túl vannak, megtörtént a vendég- szereplő együttesek „egyeztetése”, s elkészült a teljes évi program is. Nem kis feladat azonban az sem, ami még hátravan: a szervező munka, amíg a bérlet eljut kis gazdáihoz. összesen ezer bérlet kibocsátását tervezik, a program is ehhez a nézőlétszámhoz készült. ügy tervezik, hogy a bérletes előadások „gerincét” a megyei művelődési központ Mesekert bábegyüttese adja, a leggyakrabban őket láthatják a gyerekek. Két-két alkalommal összesen négy előadáson mutatja be műsorát a békéscsabai Napsugár, a salgótarjáni Főnix, a nagykőrösi Csillagocska, az egri Harlekin, a tiszalúci Tűzvirág és a debreceni Lúdas Matyi bábegyüttes. Hatszor mutatkozik be a Móricz Zsigmond Színház gyermekszínháza, az Állami Bábszínház pedig 3 alkalommal, összesen 18 műsorral vendégszerepei Nyíregyházán. Négy alkalommal szerepel a programban az ŐRI gyermek- műsora, ezenkívül az ország egyik legismertebb bábművészének, Kemény Henriknek is tapsolhatnak a gyerekek. Egy kállósemjéni kisfiú megmentöje sem veszítve ösztönösen engedelmeskedett akaratának. A kiképzés során jól betanult mesterséges légzési mozdulattal nyomta össze a fiú mellkasát, gyomrát. A ritmust saját, idegesen verő szíve diktálta. Közben férje sem tétlenkedett. Motorkerékpárra ült és száguldott az orvosért. A jajveszékelésre a környékből összeverődtek az emberek. Cservenyáknénak arra is volt ereje, hogy elparancsoljon maga körül mindenkit. — Minden idegszálammal éreztem, hogy vészesen telik az idő. Azt is tudtam —emlékezik — hogy az ütemet nem fokozhatom. Igaz, az erővel elég kíméletlen voltam. Vissza akartam hozni a gyermeket az életbe. Patakzott rólam a víz. Tudtam, hogy öt percem van. És egyszer csak a fiúcska felhördült. Megnyugodtam. A mesterséges légzést viszont folytattam. Dr. Lupsz Vince körzeti főorvos: a segélykérés pillanatától nyolc perc múlva érkeztem a helyszínre. Megállapítottam: a gyereknél beállt a klinikai halál. Én az adott körülmények között is későn érkeztem a helyszínre. A gyerek életét Csernyák Józsefné gyors beavatkozása mentette meg. Mire a körzeti orvos a gyereket a helyszínen ellátta, megérkezett a mentő is. A kisfiú ma már jól van. Kezelő orvosai szerint a napokban elhagyhatja a kórházat. Lipusz főorvos mondta: „Eddig csak szavaltam az alegységnek az elsősegélynyújtás fontosságáról. A sors iróniája: az elméletet valódi életmentés követte.” Mi pedig hozzátettük: milyen nagyszerű, hogy a Magyar Vöröskereszt szervezésében a lakosság tízezreit tanítják meg egymás életének mentésére. Humánus tettükkel Kállósemjénben is életet mentettek. Dicséret az életmentőnek. Sigér Imre Már az óvodás gyerekek is színházbérlet-tulajdonosok lehetnek — természetesen szüleik jóvoltából — a jövő év elejétől. No, nem igazi színházi előadásra szóló bérletekről van szó, de ami a nyíregyházi gyerekek számára készül, az nekik bizonyára ugyanolyan értékes lesz. A megyei művelődési központ főelőadója, Bardy Margit „álmodta meg” a bérletes bábszínház ötletét, melyet januKRÚDY emlékezete Krúdy Gyulára, az „álomlátó stflusművész- re" emlékezünk: egy évszázada látta meg a napvilágot a nyírségi fővárosban, Nyíregyházán. A halhatatlan regényalak, Szlndbád megteremtője, huszadik századi prózánk kiemelkedő személyisége — a szülőház és az óbudai halálos ágy közötti 55 esztendeig tartó életútján — maradandó alkotásokkal gazdagította a magyar irodalmat. Bronz olvad a házi készítésű, ám kiválóan sikerült kis kohóban a sóstói nemzetközi éremművésztelepen. Idén már teljes egészükben itt készülnek az érmek — a Nyíregyházi Városi Tanács jelentős támogatásával megoldhatták a bronba öntést is. A művészek közül néhányan már alaposan beletanultak a bronzöntés jiem is egyszerű mesterségébe, s már napok óta folyik a mintázás. Formázóhomok őrzi a gipszérmek arcát, s 1300—1400 fokos forró fém ömlik a tégelyekből. A nemzetközi művésztelep résztvevői ezzel igazi műhelyt alapítottak Szabolcs szívében — ezen a vidéken nincs múltja e művészeti ágnak. Az Eu- rópa-szerte egyedülálló vállalkozást siker koronázta: az érmek művészei jó otthonra leltek Nyíregyházán, a festői szépségű Sóstón. A nagyközönség is bepillantást nyerhet munkájukba: október 24-től november 8-ig kiállításon mutatják be az itt készült alkotásokat a városi művelődési központban. A képen: előkészítik az öntőformákat. (Miki- ta Viktor felvétele). Hogy kerül a csizma az asztalra? — kérdezzük gyakorta, ha valami fölöttébb szokatlan kapcsolatot látunk. Tulajdonképpen akár ezt is kérdezhette volna az egyik újfehértói levélírónk, ha lett volna kedve humorizálni. Szóbeszéd tárgya ugyanis megyénk egyik legnagyobb településén, miként adhattak engedélyt arra, hogy a községi vágóhidat a temető mellé, a halottasházzal szemben építsék meg. Levélírónk bosszúságában már-már zoológusra valló aprólékossággal arról ír, hogy egy légy egy röptében 200 métert képes repülni, ami újfehértói tényekre fordítva a dolgot azt jelenti, hogy vígan röpködhet a vágóhíd és halottasház között. Ami mondani sem kell, egyáltalán nem higiénikus. Tíz perc sem kellett az újságírónak arra, hogy meggyőződjék a helyszínen: teljességgel illogikus volt az illetékesek döntése, függetlenül attól, hogy az egyébként szigorú közegészségügyi előírásoknak megfelel-e a telepítés vagy sem. Többen nyilatkozták ugyanis, hogy nem vásárolnak helyben húst, inkább Nyíregyházáról viszik, legalább nem viccelődhetnek vele az asztalnál. A kedélyek tehát nem nyugszanak. Jó lenne, ha az illetékesek rászánnák magukat, s állást foglalnának, a nyilvánossággal határozottan közölnék, összefér-e a két dolog, vagy döntenének az egyik létesítmény költöztetéséről.., M. S. Tiszavasvári, ez a kisvárosi terjedelmű és népességű nagyközség régen kinőtte már jelenlegi üzlethálózatát. Pillanatnyilag mintegy 1100 négyzetméternyi kereskedelmi terület hiányzik az ellátás számottevő javításához. A gondok enyhítésére most épül egy 1073 négyzetméter alapterületű ABC-áruház, mely a tervek szerint december 20-ra készül el. A 14 millió forintot érő új áruház határidőre történő elkészültét egyetlen cikk — a szellőzőberendezés — hiánya késleltetheti csupán. A község centrumában helyet kapott ABC átadásával egyidejűleg megszűnik a már rendkívül szűk önkiszolgáló bolt. A nagyközségben egyébként nemcsak az üzletek, hanem a vendéglátóhelyek hiánya is sok fejtörést okoz. A megoldás: 1400 négyzetméter területű új helyiségek építése. Erre a közeljövőben — anyagi okok miatt — még nem kerülhet sor. Kevés a szakképzett rendező Mi van a kirakatban? Ezt sem teheti a kirakatba — mondjuk, ha valakinek nem sikerült valami. A szólás is bizonyítja: a kirakatba csak a legjobb, a legszebb kerülhet, amivel eldicsekedhetünk. Azt is mondhatjuk: a kirakat olyan, akár a gyerek bizonyítványa. Nem csak egy-egy bolt, áruház dicsőségére szolgál, hanem fontos alakítója, be- folyásolója a városképnek is. Szívesen megállunk . előtte, gyönyörködünk benne, ha ízlésesen, ötletesen rendezték be. Gyakran az ilyen nézelődések alkalmával kapunk kedvet a vásárláshoz. Sokaknak — különösen a hölgyeknek — kedvenc időtöltése: séta közben meg-megállni, nézelődni a kirakatok előtt. A külföldiek is kíváncsiak a kirakatra. Nyíregyháza 100 ezer lakosú nagyváros, rohamosan bővülő üzlethálózattal, növekvő idegenforgalommal, egyre igényesebb lakossággal. Nem mindegy hát, hogy milyenek a város kirakatai, hogy menynyit fordítanak rájuk a vállalatok. Aki ismeri, tudja, hogy így igaz: a városközpont kirakatai ötletesek, változatosak, egyre több fölé kerül modern, színes neonreklám. Az iparcikk-nagykereskedelmi vállalat tavaly kizárólag a dekorációs anyagokra 315 ezer forintot fordított. Idén 400 ezer Pályázat tízezerért Javuló ellátás Tiszavasváriban Összefér ? Éremöntés Sóstón
