Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

1978. október 19. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Mini hajók, mini Dunán A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban rádióirányí­tású hajómodellek segítségével a „kicsinyített” Dunán vizsgálják a magyar—csehszlovák együttműködéssel megvalósuló Gabcsiko- vo—Nagymaros vízlépcsőrendszer nagymarosi zsilipjének hajóz­hatóságát. (MTI foto) AUTÓ - MOTOR Gépjárművek kipufogógáz-vizsgálata Korunk technikája számtalan jótéteményt áraszt az emberi­ségre, de van néhány súlyos ár­talma is, amelyet a múlt száza­dok embere nem Ismert: példá­ul a vízszennyezés, a zajártalom és a légkör egyre nagyobb méretű beszennyezése füsttel, porral és egyéb káros anyagok­kal. A légszennyezéshez a gép­jármüvek is alaposan hozzájá­rulnak kipufogógázaikkal. A járműmotorok teljesítményüktől, lökettérfogatuktól függően per­cenként 0,1—6 köbméterig terje­dő mennyiségben termelik a ki­pufogógázt. Ezért sok országban — az elsők között az USA-ban, ahol máris mintegy 100 millió gépjármű van forgalomban — szigorúan megszabták a jármű­vek által kibocsátható gáz össze­tételét. Ezt ma már műszere­sen ellenőrizni is tudják. A gépjárművek által kibocsá­tott szennyező anyagok közűi a szén-monoxid. a nitrogénoxidok és a szemcsés anyagok okozzák a legtöbb gondot. Ezer liter üzemanyagból dízelmotornál 200, benzinmotornál 360 kg szén-mo­noxid keletkezik és szennyezi a levegőt. A motorkonstrukció, a motor műszaki állapota és a be­szabályozás helyessége határoz­za meg a kipufogógázokban az egészségre, a környezetre káros anyagok mennyiségét. Az eddi­gi tapasztalatok szerint nincs szoros összefüggés a kocsi, il­letve a motor életkora és a szén. monoxid-termelés mennyisége között (egész más kérdés a mo­tor „füstölése”, ami a kopott motor nagyobb olajfogyasztásá­tól van.) Az égés tökéletessége szempontjából a legdöntőbb a konstrukció. A rosszul — e szempontból rosszul — tervezett motorral nem lehet csodákat művelni. Mindamellett a jó konstrukciónál is a beszabályo­zás dönti el az égé* tökéletessé­gét. A kifogástalan gyújtó- és keverékképző szerkezettel (kar­burátorral) ellátott járművekre csak a legritkább esetben lehet panasz. Hazánkban 1977 januárjától kipufogógáz-ellenőrzést is vé­geznek az időszakos műszaki vizsgára jelentkező gépkocsikon, ellenőrizvén a szén-monoxidnak a rendeletben előírt 4,5 százalé­kos felső határértékét. Ez tu­lajdonképpen semmit sem javít a légszennyezési helyzeten, hi­szen ilyen mérésre csak 2—3 évenként kerül sor, s ezalatt a motor beállítása számtalanszor megváltozhat. Ha igazán hatásosan akar küz­deni az emberiség a gépjármű­vek okozta levegőszennyezés el­len. általánosan olyan kiegészí­tő szerkezetekkel kell ellátni a gépkocsikat, amelyek már a ki- pufogás pillanatában „felemész­tik” — elégetik vagy közömbö­sítik — a gáz egészségre káros alkotórészeit. A legveszélyesebb szennyezőanyag, a központi idegrendszerre ható színtelen, szagtalan szén-monoxid ugyanis az érzékszerveinkkel nem fedez­hető fel, ami az ellene való vé­dekezést is megnehezíti. Érde­kes, hogy a kétütemű motorok, az öreg autók és autóbuszok ál­tal kibocsátott füst. bár ugyan­csak szennyezi éR rontja a le­vegőt, kevésbé káros és veszé­lyes. mint a szén-monoxid és a nitrogénoxidok. B. I. Műszer a kipufogógáz vizsgálatára. Forrasztás helyett tekercselt kötés A korszerű elektronikus beren­dezéssel megdöbbentően nagy­számú huzalbekötést kell készí­teni. Sokáig általában lágy- és keményforrasztott kötéseket al­kalmaztak, mígnem egy jobb megoldást ki nem dolgoztak e célra, az úgynevezett tekercselt kötést. Kiderült ugyanis, hogy a különféle forrasztott kötéseknek nem csupán az a hibájuk van, hogy pl. az ón kikristályosodik és rideggé válik, miáltal mecha­nikai szilárdságát jórészt elvesz­ti (ónpestis), hanem mindenfajta forrasztott kötés esetében fellép bizonyos fokú korróziós veszély, minthogy a forrasz anyaga és a bekötőhuzal, valamint az érint­kezőcsap ányaga valamilyen for­mában elektrokémiai elemet al­kot, és ez valamelyik alkatrész fokozatos elpusztulásához vezet. A tekercselt kötések az érint­kezőcsap köré egy villamos ké­ziszerszámmal rátekercselt hu­zalspirálisból állnak. A bekötő­huzal aránylag kemény, ezüsttel bevont rézhuzal szokott lenni, amelynek a végét először egy különleges fűtött szerszámmal megtisztítják a szigetelő mű­anyag bevonattól, azután a te­kercselő kéziszerszámba helye­zik, és ez az érintkezőcsapon ki- . alakítja a kötést. A viszonylag kemény .rézhuzalt a szerszám olyan szorosan tekercseli az érintkezőcsap köré, hogy arról csak egy másik különleges szer­számmal lehet eltávolítani, lete­kercselni. A tekercselt kötések rendkívül megbízhatóak és igen A Honeywell számítógép- gyárban egy komputer „leiké­be”, a processzorba enged be­tekintést, mutatván a huzalok tömkelegét, amelyek közül ha egy is hibásan van bekötve, nem működik a számítógép. (KS) tartósak. Szilárdságúk majdnem a hegesztett kötésekével azonos, amiben nyilván az is közreját­szik, hogy a feltekercselés köz­ben beálló rendkívül kismértékű képlékeny alakítás egyszersmind az érintkezés szilárdságát is egy kissé megnöveli. Á vezető szerep a traktoroké A fejlett tőkés országok gép­iparának egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a mezőgépgyár­tás. Jóllehet a műszaki fejlesz­tés a speciális és sokoldalú gé­pek egész seregével látja el a mezőgazdaságot, a gépesítésben a vezető szerepet még mindig a traktorok játsszák. Pedig olyan jóslatok hangzottak el. hogy el­veszítik vezető helyüket az ön­járó munkagépekkel szemben. A traktor életképessége abban rej­lik, hogy a vontatott munkaesz­közök és munkagépek garmadá­jával egészíthető ki. ezért mini­mális ráfordítással a legkülön­bözőbb területek gépesítési problémáit oldja meg. A traktorgyártásban az egyes tőkés országok közt határozott specializáció figyelhető meg. A legnagyobb teljesítményű erő­gépeket az Egyesült Államok, a kis és közepes méretűeket a nyugat-európai országok gyárt­ják. A mezőgazdasági gépek fej­lesztésének egyik jellemzője a teljesítmények állandó növeke­dése. A talaj megmunkáló gépek­től (ekék, boronák stb.). vető­gépektől, betakarító gépektől egyre nagyobb munkaszélességet és munkasebességet követelnek meg; ennek arányában persze a vontatásukhoz mind nagyobb teljesítményű erőgépek szüksé­gesek. Az USA-ban gyártott Újonnan kifejlesztett nyugat­német 280 lóerős, négykerék- hajtásos, négy kerék-kormá­nyos traktort láthatunk. (KS) traktoroknak egy évtizede még csak 3 százaléka volt 100 ló­erőnél nagyobb teljesítményű, most pedig közel 50 százalékuk tartozik ebbe a kategóriába. Újabban már a 140—300 lóerős traktorok is mindennapossá vál­nak. A borszőlő feldolgozása A borszőlőfajták szüretelé­sét szüretelési előkészületek előzik meg. A borospincét gondosan kitakarítjuk, (a prés­házat lemeszeljük) a gépeket rendbehozzuk, az edényeket, hordókat kimossuk. Az üres hordót hideg vízzel célszerű kimosni. Az aknanyíláson át száz literenként 10 l vizet önt­sünk a hordóba és hengerget- ve, közben a két vége felé fel­váltva mozgatva, jól összeráz­zuk. Majd szájával lefelé egy vödörre fordítjuk, hogy a víz kifolyjon belőle. Ezt annyiszor ismételjük meg, amíg a hordó­ból tiszta víz nem folyik ki. A hordót ezután szájnyílásá­val lefelé fordítva hagyjuk két-három napig — az ászo­kon, illetve fagerendán — hogy a víz kicsöpögjön belő­le. ezután bekénezzük. Kéne- zéskor egy-három hektoliteres hordók esetén hektoliterenként 2 g ként égetünk el. Helyesen tesszük, ha a Sző­lészeti és Borászati Kutató In­tézettől megfelelő fajélesztöt szerzünk be. kérésünkben fel­tétlenül közöljük, hog?: melyik vidéken akarjuk használni, milyen szőlőfajtához és mek­kora mennyiséghez. Ilyen gondos előkészület után nyugodtan hozzákezdhe­tünk a szőlő szedéséhez. Bor­szőlőt zománcozott, vagy sav­álló műanyag vödrökbe kell szedni. Lehetőleg minden faj­tát külön-külön szüreteljük, de különös gondot fordítsunk ar­ra, hogy a fehér és vörös bort adó fajtákat ne keverjük ösz- sze, mert a különböző színű szőlőkből készült ún. fuxos bo­rok kevésbé értékesek. A fehér bort adó szőlőket a zúzás (a zúzás megkönnyíti a préselést, a lékinyerést) után kétszer-háromszor préseljük, de minden újabb préselés előtt a törkölyt fellazítjuk. A mustot préselés után hor­dókban ülepítjük. Ülepítéskor a mustot kénezzük. hektolite­renként a mustba 1—3 db bor­kéntablettát teszünk (a szőlő egészségi állapotától függően). mert így elejét vehetjük a ká­ros bőrbetegségek kialakulásá­nak. A jó bor helyes kénezés- sel születik! A kénezéssel üle­pített must erjedése egy hó­napig is eltarthat 15—18 C-fo- kos helyiségben. A mustot kb. 12 órai állás, ülepítés után az erjesztőhordó­ba fejtjük. (Az ülepítés során sok zavarosító anyag: talaj, szőlőhéj. növényvédő szer ma­radék válik ki a mustból, s ezek fejtés után visszamarad­nak, így nem zavarják a must erjedését.) Az erjesztőhordó feltöltése­kor ne hagyjuk figyelmen kí­vül, hogy az erjedő must tér­fogata növekedni fog. ezért a hordóba legalább tiz százalék­nyi erjedési űrt hagyjunk; A must erjedését a beleke­vert faj élesztővel mestersége­sen is megindíthatjuk. így el­kerülhetjük a káros erjesztő­baktériumok elszaporodását. Az erjesztőhordó nyílásába kotyogót helyezzünk, ez a mustot elzárja a levegőtől, de ugyanakkor lehetővé teszi a zajos erjedéskor keletkezett szén-dioxid távozását. Csak gondosan kezelt must­ból. rendben tartott hordóban érlelődik j* bor! Miért hull a krizantém levele? Gondos ápolás mellett is elő­fordul, hogy a krizantémtövek alsó levelein — a talajszinthez közel — apró, elszórt sárga fol­tok jelennek meg. E foltok gyorsan növekednek, 5—15 mm nagyságúak és kör alakúak lesznek. Később a sárgás színt egyre inkább a barna és bar­násfekete elszíneződés váltja fel. A foltok közepén parányi, tűszúrásnyi fekete pontocskák formájában hozza létre a kór­okozó gomba termőtestjeit és benne képezi spóráit, ekkor a foltok szegélye sárgászöldre változik. Ez a jellegzetes tünet egyértelműen a szeptóriás le­vélfoltosság (Septoria chry- santhemella) károsítására utal! A betegség elhatalmasodá­sával a. foltok összefolynak s a levéllemez enyhén hullámossá válhat. Ha egyre több és újabb folt keletkezik a levélen, úgy a foltok közti levélszövetrész elsárgul és a levelek lehulla­nak a tövek felkopaszodnak! Különösen a Blanche Poite- vine, a Champignon és a Mrs G. Drable fajták fogékonyak a betegségre, a szeptóriás le­vélfoltosságra, mivel a kóroko­zó gomba spórái az öntözővíz­zel és a növények érintkezésé­vel terjednek, ezért kerüljük a túlöntözést és a tövekről a be­teg leveleket távolítsuk el, semmisítsük meg. A virágoz- tatásra termesztett állományt 7—10 naponként 0,2 százalékos Dithane M—45-tel vagy 0,3 szá­zalékos Zinebbel kezeljük. Ha viszont a fenti tünetek helyett azt észleljük, hogy egyes töveken, az alsó levele­ken — erektől határolt — sár­gás vagy pirosas foltok kép­ződnek, amelyek később meg­bámulnák, majd szinte megfe­ketednek, akkor a krizantém­fonálféreg támadta meg növé­nyeinket. A fonálférgek kártétele könnyen elkülöníthető a szep­tóriás levélhullástól. A fertő­zés akkor a legsúlyosabb, ami­kor a megtámadott tövek bim­bói és virágai is elszáradnak. A fonálférgek ellen felszívó­dó hatású szerves foszforsav- észterekkel kell védekezni. Jó hatású készítmény a Rogor L 40 vagy a Bi 58 EC 0,1 szá­zalékos töménységben. (Vi­gyázzunk egyes krizantémfaj­ták szerérzékenységére, az esetleges károsodást próba­permetezéssel előzhetjük meg.) A permetezések során a mun­ka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan be kell tartani. Széles Csaba Tulipánfa A dombrádi Petőfi Termelő- szövetkezet díszfakertészetében igen értéke«? díszfára bukkan­tunk. amelynek neve: tulipánfa (Liriodendron tulipiféra). Ez a díszfa Észak-Amerikából szár­mazik. itt van az elsődleges gén­centruma. ahonnan aztán átke­rült Európába és így többek kö­zött Magyarországra is. Nagy piros és zöld virága a tulipánhoz hasonlít, amelyről a nevét i<? kapta. Levelei karéjo- sak. Értékét a virág színe és alakja csak emeli, nem beszélve arról, hogy az egyik legősibb díszfáról van szó, amelyből Ma­gyarországon igen kevés talál­ható. Ott, ahol van, nem biztos, hogy ismerik. Mivel rendszer- tanilag a kétszikűek és ezek kö­zül is a fatermetűek az ősibbek, ezért a kétszikűek eleién talál­ható Magnóliáles sorozatba és ott is a Magnoliaceal-ok család­jába került. Kezelése nem igényei különö­sebb szaktudást, ezért ió lenne ezt az ősi díszfát tovább szapo­rítani. Takács Bertalan főkertész Lapunk és a Lobogó közös rejtvénye / Szabo/cs-Szatmár megye 3. Mint ismeretes, Junoszty típu­sú televíziókészüléket nyerhet, aki a Szabolcs-Szatmár megyé­ről szóló négy keresztrejtvényt megfejti és a helyes megfejtést beküldi a Lobogó szerkesztőségé­be. A rejtvény első és második részét már közöltük. Most adjuk közre a harmadik keresztrejt­vényhálót, valamint a vízszintes sorok meghatározásait. A függő­leges sorok szövegét a Lobogó ugyancsak ma megjelenő száma közli. A még hátralévő negye­dik, befejező rejtvény ugyanígy fog megjelenni október 26-án, mához egy hétre a Kelet-Ma- gyarországban, illetve a Lobogó­ban. Vízszintes: 1. A késő gótika szép emléke a község XV. szá­zadban épült református temp­loma. 9. Tetszeleg. 15. Igen — angolul. 16. ízületekben támadó, gyulladásos megbetegedés. 17. Jelezni. 18. Alea . .. est — a koc­ka el van vetve! 20. Szóösszeté­telekben: — kettős. 21. Merész. 22. N. S. 23. Részvénytársaság. 24. Kitisztítják. 27. Éltető folya­dék. 28. B. S. E. 30. Olaj — an­golul. 31. Állatlak. 32. Lárva. 34. Baranya megyei község. 37. Francia város. 39. Kutya. 40. L. K. 42. Szovjet tehergépkocsi­márka. 43. M. B. 45. Mint a vízsz. 31. szám. 46. Egyszer — angolul. 48. Zamatos ital. 49. Dicsfény 51. Nem mind író (két szó). 52. Mu­tatónévmás. 53. Csonthéjas gyü­mölcs. 54. Eke része. 56. Készíti a zsíros kenyeret. 58. Védjegy. 60. A tulajdona. 61. A. E. 62. Em­lékmű. 64. Síkság, fordítva. 66. Irószerszám. 68. M. B. N. 69. Csont — latinul. 70. Kalauz nél­kül. 71. Savval letisztító. 73. Ák! 74. Kozmosz. 75. Injekciót ad neki. 77. V. M. T. 79. Ránt betűi 4 1 3 5---­k s 6 7 8 X 5 40 U 41 43 4h IS X « X 17 is 49 X 2c X X 11 23 X 2* 25" u X X ír 28 X 30 X 31 X 31 X X 35" X 37 38 X 13 ho ki X hl X u hh X h8 X h6 U7 ht X *3 50 X 51 51 X 53 X Sh SS X 56 57 X 55 X Co X 61 X 61 C3 6k 65 X 67 68 X 69 70 X 74 71 X 73 X 7+ 7S 7S X •77 78 79 8o 8/ X 81 X 83 X 8h 88 X 8C 87 X 88 8$ X íb X 94 91 X X 93 9h X 98 keverve. 81. Angolna — néme­tül^ 82. Gyermekhang. 83. Szin­tén, is — angolul. 84. ökori per­zsa uralkodó, roppant gazdagsá­gáról híres. 86. ivpapír össze­hajtva. 88. Számos. 90. N. P. 91. Jegyzék. 93. Vízi- vagy lovasjá­ték. 94. 1488-ból származó refor­mátus temploma gótikus emlék. A torony csak 1821-ben készült. 95. Az itt feltárt Árpád-kori földvár hazánk iegimppzánsa ilyen jellegű műemléke. Itt I lálható a Tiszántúl egyetlen, r is meglévő Árpád-kori bazúik ja. Beküldendő: A vízszintes 94., 95., és a függőleges 1., 14., 6 78. Kérjük, hogy a négy megfi tést együtt, egy levelezőlap november 8-ig küldjék el a p lyázók a Lobogó szerkesztőség be: 1394 Budapest, Pf.: 427. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK .p V ■ mA■ U■/pjh vV

Next

/
Thumbnails
Contents