Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-19 / 247. szám
1978. október 19. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Cselekvési programok a pártszervezetekben Megtalált kiút A gazdaságpolitikai feladatok megoldására a nyírbátori járási pártbizottság éves feladattervet készített. Ennek végrehajtására az év első hónapjaiban a termelő jellegű pártalapszervezetek cselekvési programot dolgoztak ki és fogadtak el. A döntések alapját a helyi lehetőségek szabták meg. Most az év vége közeledtével arra kerestük a feleletet, hogy a helyi adottságok ismeretében hozott elhatározások miként valósultak meg. A már most mérhető eredményekből látható, hogy a pártalapszervezetek helyesen szabták meg a gazdasági vezetésnek a termelési irányelveket. Jó volt a tavaszi munkák előkészítése és végrehajtása. Igaz, a kedvezőtlen időjárás, a fagyok felborították az eredeti elképzeléseket. Egy sor növény megkésve került a földbe. A pártalapszervezetek ezeket látva, módosították korábbi elképzeléseiket. A máriapócsi termelőszövetkezet is az időben elhatározott döntésmódosításnak köszönheti, hogy a nagymérvű almakiesés ellenére is eredményes évet fog zárni. A siker érdekében a megtermett almát 90 százalékos exportminőségben szedik. Több hízómarhát állítottak be, fokozták az ipari tevékenységet is. Arra is felhívta a járási pártbizottság a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt időben végzett és jó minőségi, növényápolási munkákra van szükség. Ezek végzésére az alapszervezetek jól mozgósították a tagságot, a szocialista brigádokat. Döntéseikben szorgalmazták' a járás kommunistái az ésszerű anyag- és alkatrész-felhasználást, az üzem és energiatakarékosságot, a rejtett tartalékok feltárását. Ilyen volt a járásban a betakarításnál a kenyérgabona szemveszteségének minimumra csökkentése. A termelőszövetkezetek intézkedési tervet készítettek a legfontosabb növény, az alma minőségi szedésére. Az ömbölyi Kossuth Tsz például úgy döntött, hogy az almát teljes egészében a tagság szedi le. Ezzel várhatóan megőrzik a 80 százalékos exportminőséget. A másik fő növény a dohány, melynek termesztését a talajadottságok, a hagyományok, a meglévő női munkaerő kínálták. Az időjárás itt is sok gondot okozott. Hiába volt a gondos palántanévelés: a kiültetés után különösen a hevesi fajtáknál károk jelentkeztek. Ezt a gondos növényápolással, majd a töréssel, szárítással csökkentették. A nagy levelű dohányból viszont jó volt a termés. Nyírgyulajban rekordot értek el. A kialakult helyzetben az alapszervezetek arra sarkallták a gazdasági vezetést, hogy az állattenyésztésben minden tartalékot tárjanak fel. Ennek eredményeként a birkatartó gazdaságok a gyapjú minőségének javításában, a bárányhízlalásban, illetve az abraktakarmány értékesítésében értek el említésre méltó eredményeket. E téren a jó gazdaságok sorából is kiemelkedik a nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezet. Az encsencsi 2170 hektáros Virágzó Tsz-ben jó eredményeket értek el a juhászaiban, de a tejtermelésben még azt is felülmúlták. 1977-ben fejési átlaguk 3481 liter, ez a járásban kimagasló. Ebben az évben szeptember végén 2836 liternél tartottak. A termelési feladatok sajátos gondja a járás egyik részében az elhagyott, parlagföldek művelésbe vétele, Dr. Miklósi Fe- renctől, a nyírlugosi Szabadság Tsz elnökétől tudjuk, hogy ők az utóbbi négy évben 1600 hektár elhagyott, elgazosodott fajövevényekkel benőtt, senkinek nem kellő földet vettek át. Ebben az évben a községi tanács tagosított. Így aránylag összefüggő táblákban kapták meg ezeket a területeket. Az így kapott földeket a tsz három kategóriába osztotta. A dimbes-dombos futóhomokot erdősítik, a jobb földek tápanyagát utántöltik, megművelik, az aljasabb részeket pedig füvesítik. Á kialakult nehéz helyzetben a kommunisták gondoskodásával szinte minden termelőszövetkezetben megtalálták a kivezető utat. Ez pedig az év mérleghiány nélküli zárásának a lehetőségeit mutatja. sigér Imrc Üzemi kulturális hetek Mátészalkán Bőséges és változatos lesz idén Mátészalkán a munkás kulturális hetek rendezvénysorozata. A városi tanács művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a TIT helyi szervezete. valamint a város több közművelődési intézménye most második alkalommal állította össze a több mint másfél hónapon át tartó sorozat programját. melynek ünnepélyes megnyitóját november l-én tartják. Több sorozat fut egymás mellért ez idő alatt. A munkásakadémia egyes előadásain azt vizsgálják: mit is jelent a brigádok számára a ..szocialista módon élni” jelszó. A BFK gyárában, az aímatároló csomagolóüzemében, a Szamos menti Állami Tangazdaságban, a MEZŐGÉP gyárában, a MOM-ban és a Szatmár Bútorgyárban hangzanak el előadások erről a témáról, míg a munkásakadémia keretében az Ipari Szerelvény - és Gépgyárban felnőttoktatási tájékoztatót tartanak. A másik sorozat a szocialista brigádvezetők tanfolyama. Többek között vezetési ismeretekről, brigádvállalásokról, a vezetés pedagógiai és pszichológiai tényezőiről lesz szó. Az üzemi kulturális hetek alatt a korábban kezdődött Krúdy szabad- egyetemen több előadáson elemzik az író munkásságát. Ünnepélyes megnyitóval kezdődik a munkásfilmklub sorozata.^melyben például a Magyarok című film bemutatója és vitája is szerepel. Munkástéma az irodalomban címmel a könyvtárban és a BFK-ban nyílik könyvkiállítás. A művelődési központban Kádas István grafikusművész munkáiból rendeznek tárlatot. Bemutató hangversenyt tart a fúvószenekar. egy alkalommal pedig színpadra lépnek a város művészeti együttesei. Nagy érdeklődésre tarthat számot a külpolitikai fórum, valamint a számos művész-közönség találkozó. Két pályázat emelkedik ki a gazdag programból, az egyik hagyományos, ismert. Az Alkotó ifjúság pályázat díjnyertes munkáiból kiállítás nyílik. A másik pályázatra, melynek címe: ,,Munkásábrázolás — saját tollal” — 8—10 oldalas novellákkal bárki benevezhet, aki — idézzük a kiírást: „valamilyen módon mindennapi gyakorlatában kötődik a munkásélethez, vagy annak kellő megismerésére elegendő lehetősége van”. A város szélén állt a stopos. Magasnyakú garbós pulóver és fekete bőrkabát volt rajta, ami jól állt a struccolt Jávor bajuszához. Amikor megálltunk a kocsival, nem szállt be rögtön. Előbb megkérdezte, hova megyünk, aztán előre bocsátotta, csak úgy mellesleg, hogy nagyon jól megfizetné, ha elvinnénk Vásárosnaményba. Ugyanis, neki nagyon fontos, hogy minél előbb ott legyen. Aztán beszállt, és elindultunk. — Aztán mégis mennyit fizetne? — Hát amennyi jár. — Egy százast, vagy többet. Amennyit kér. — No, no, ez azért nem egészen így van, hiszen kérhetek én egy ezrest is. — Kérni lehet. Aztán le is lehet alkudni. Mert ebben én otthon vagyok. — Akkor maga biztosan kereskedő. — Nem egészen, tollgyűj- tő vagyok, kérem. Azért igyekszem sürgősen Na- ményba, mert ott van összegyűjtve vagy ötven kiló toll, amit el kell, hogy szállítsak. Aztán, hogy ilyen esős lett az idő, félek, megnedvese- dik, az pedig nekem nagy veszteség volna. — Mennyit ér az a toll? — Tizenöt-húszezret. Attól függ, hogyan sikerül túladnom rajta. Mert, ahhoz is érteni kell. — Nem mondom, ez aztán szép pénz, gondolom megvan rajta a napszám. Vagyis, ebből a toliból meg is lehet tollasodni. Mennyit tud összehozni úgy havonta? — Attól függ, milyen az időjárás, meg aztán a terület. Mert mindenfelé nem mehetek, a terület fel van osztva, és a máséhoz nem 4 stopos mehetek. Szóval, mondjuk ha minden jól sikerül, úgy a 8—10 ezer összejön. — Hűha! Ez nagyon sok pénz. Hogy-hogy nem jutott még egy kocsira? — Na, ebből még az adót is fizetni kell, meg az SZTK-t. Jó, ha 5—6 ezer megmarad. Hiszen nagy a rezsi. Egyébként a kocsivétel nem a pénzen múlik, a jogosítványon. Azt nem tudom megszerezni. Tudja, követelik a nyolc osztályt, nekem meg csak hat van. így aztán gyalogolok. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jó tollgyűjtő legyen? — Jó duma. — Magának van? — Lehet már, gyakorolom vagy tíz éve. — Olyan régen? Hány éves? — Huszonöt. De már a szüleimmel is jártam a falvakat, mert nekik is ez a foglalkozásuk. — Felesége most mit csinál? — Gyesen van a harmadik gyerekkel. Egyébként neki is megvan a munkakönyvé, az engedélye. És járt is velem, míg a gyermek meg nem született. — És addig a másik kettő hol volt? — Hát, az óvodában. Jó helyük van ott, meg aztán tanulnak is. Most már nem is fogom az asszonyt engedni. Nevelje a gyerekeket. Egyébként én sem sokáig csinálom már. Meguntam. Vándorló cigányélet ez, csavargás. Most még muszáj, házat építettem Kótajban, két- szoba összkomfort. Még nincs egészen kész. — És ha egyszer abbahagyja, mit fog csinálni? — A testvérem, meg a sógorom már abba hagyták. Egyik nehéz-, a másik köny- nyűgépkezelő. Valami ilyesmit szeretnék én is. Azt mondták, most menjek, míg fiatal vagyok, könnyebb a tanulás is, meg aztán jobban felvesznek. Amikor kiszállt az utas, Lakatos József," kezet fogtunk. Magabiztonsága kissé mintha cserben hagyta volna. A polinetzgyártás is az új termékek sorát bővíti. Itt Palkó József kezeli a gépet. Termékváltás Nagyhalászban Korszerűbb gépeket állítanak a termelésbe A Poliészter Kender- Juta- és Textilipar nagyhalászi zsákgyárában a régi fonoda — amely a hagyományos kender-juta alapanyagból készített fonalat — a 3. negyedévben lényegében befejezte munkáját. Az üzemben nagy csomagokat bontogatnak és korszerű gépeket szerelnek össze a szakemberek. Ezek a gépek már az új terméket, a poliészter alapanyagból készült fonalat adnak, amiből kész- és félkész terméket gyártanak. A gyár termékéből szőnyeg, illetve zsákszövet készül. A korszerűsítés meglátszik termelési eredményükben is. Míg 1977-ben valamivel kevesebb, mint három és fél millió darab zsákot gyártottak, addig az idei terv öt és fél millió darab. A múlt évi 180 millióval szemben idén 300 millió forint termelési értékkel számolnak. Hammel József Gyarmati Tibor és Simon Pál az új COVEMA szálgyártó A csévézőnél Túra Ibolya gép elektromos bekötésén dolgozik. figyeli a szerkezet működését. Szóltak a közért Mi valósul meg Gávavencsellőn ? Közel száz közérdekű bejelentés, javaslat érkezett az idén a Gáva- vencsellői Nagyközségi Közös Tanácshoz a lakosságtól. Többségük tavasszal, a tanácstagi beszámolókon hangzott el. A tanácson arról érdeklődtünk, mi valósul meg a javaslatok közül? Végső Zoltán vb-titkár vaskos iratcsomóban lapoz: Ut- és járdaépítés, a közvilágítás, közművesítés kiterjesztése, a gyermekintézmények fejlesztése. A lakossági bejelentések zöme ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Valamennyi észrevételről — az ismétlődőkről is — jegyzőkönyvet készítünk, s lehetőségeinkhez mérten intézkedünk. Üres kultúrházból— tanterem A vb-titkár egy megvalósított javaslatot emel ki a paksamétából: Virányi Györgyné iskola- igazgató tette szóvá év elején, hogy a nagyközség gá- vai részén kevés a tanterem. Javasolta, hogy az iskola szomszédságában üresen álló nagyobb művelődési ház helyiségeit alakítsa át a tanács osztálytermekké. — Erre a célra 650 ezer forintot fordítottunk. Így a meglévő 5 termet 4 újjal egészítettük ki — sorolja Futkos András tanácselnök. — Szeptemberben birtokba is vették az épületszárnyat a nebulók. — Nagy forgalma ellenére Gávavencsellő egyik legrosszabb burkolatú útja a Lenin utca — fejtegette bejelentésében Türk Mihály gépkocsivezető. — Ráférne a felújítás, hiszen itt bonyolódik le a TÜZÉP-, a takarmányellátó-, a felvásárló-, a gázcseretelep sőt az állomás forgalma is. — A javaslatot továbbítottuk az út fenntartójához, a KPM megyei Közúti Igazgatósághoz. Ebben az évben már nincs rá lehetőség, de jövőre teljes hosszában korszerűsítik a Lenin utcát. Sőt ki is szélesítik 6 méteresre — tájékoztat Futkos András. „Egyelőre nem segíthetünk..." A jegyzőkönyvek tanúsága szerint vissza-visszatérő gond Gávavencsellőn a gyalogos közlekedés. Sokhelyütt nincs járda, így az esős napokon sár, száraz időben por nehezíti a közlekedést. Tilk Ferenc, a helyi költségvetési üzem dolgozója szomszédaival együtt vállalta társadalmi munkában járda építését a Lónyai utcában. Végső Zoltán összegez: — Meg is épült 200 méter hosszon a gyalogjáró. A tanács járdalapokat adott, melyeket 50 ezer forint értékű társadalmi munkával a lakosok raktak le. Több, mint száz fiatal család óhaját fogalmazta meg Kristóf Mihályné, a vegyesipari szövetkezet nőbizottsági titkára mikor bölcsőde építésére tett javaslatot. Napjainkban 120 ifjú nő van gyesen a vegyesipari és a cipőipari szövetkezetből. Nagy részük szívesen visszamenne dolgozni, de nem tudják kire hagyni a kisgyereküket. Futkos András sajnálkozva tárja szét a karját: — Egyelőre nem tudunk segíteni. Bölcsőde építésére csak a következő tervidőszakban lesz lehetőségünk. Ekkor kerülhet sor új óvoda létesítésére is, pedig már most égető szükség van egy új, legalább 100 személyes óvodára. A meglévő három gyermekintézmény — melyekben 270 apróságra felügyelnek — zsúfolt, nem felel meg az igényeknek. Kimaradt a rendezési tervből Azok az idős emberek, akik öregek napközi otthona nyitását kérték a vencsellői részen, kedvezőbb választ kaptak a tanácselnöktől: — A Rákóczi úton legkésőbb 1980-ban átadjuk a nagyközség harmadik öregek napközi otthonát. A lakossági kérelmek, bejelentések között szerepelnek olyanok is, melyeket nem lehet megvalósítani. Először 1975-ben vetették föl egy kád- és parkfürdő építését Gávavencsellőn, s azóta a közérdekű bejelentések között rendszeresen visszatérnek rá. Végső Zoltán vb-titkár válasza elutasító: — A fürdő építése nem szerepel a település rendezési tervében. Legalább 15— 20 millió forintba kerülne. Ebből az összegből inkább bölcsődét, óvodát, új üzleteket,. utakat építünk a későbbiekben. Házi Zsuzsa
