Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

Töretlen irányvonal S lóriink alapvető kérdése: sikerül-e megfékezni a fegyverkezési versenyt, győzedelmeskednek-e a ha­ladás erői az imperializmus agresszív köreinek fe- s'zultsegkeltő mesterkedései fölött. Ettől függ az eljöven­dő nemzedékek békéje és biztonsága. Ebben a világmére­tű küzdelemben a meghatározó tényező a szocialista vi­lágrendszer ereje, amelynek a Magyar Népköztársaság is alkotó része. Külpolitikánkban — amint azt az MSZMP KB októ­ber 12-i közleménye is hangsúlyozza — a döntő tényező továbbra is a szocialista közösség pártjaihoz és népeihez fűződő testvéri kapcsolatunk. Ezt jelképezte Kádár János és Leonyid Brezsnyev júliusi találkozója a Krím félszige­ten továbbá párt- és kormányküldöttségünk látogatása a Lengyel Népköztársaságban. Ezek és más találkozók, az ott létrejött megbeszélések újólag megerősítették: pártja­ink és országaink egységesek, közösek elveink és céljaink, amelyek megvalósításában közös erőfeszítéssel munkál­kodunk, legyen bár szó a szocializmus és a kommunizmus építésének napirenden lévő feladatairól vagy az enyhülési politika következetes folytatásáról, a szabadságukért és a függetlenségükért küzdő népek támogatásáról. A jelenlegi nemzetközi helyzet egyik jellemző voná­sa — állapítja meg a közlemény —, hogy az imperializ­mus szélsőséges erőinek fokozódó aktivitása miatt lelas­sult az enyhülés folyamata, folytatódik a fegyverkezési verseny. Az imperializmus agresszív körei enyhülésellenes politikájukat és a fegyverkezési hajsza fokozására irányu­ló kísérleteiket a szovjet ves'zélyről szóló hazug propagan­dával próbálják indokolni. A NATO égisze alatt óriási erőket mozgató hadgyakorlatokat szerveznek Nyugat-Eu- rópában a „keletről jövő csapás elhárításának a gyakor­lására”. E hisztériakeltés olyan méreteket öltött, hogy az utóbbi időben már az NSZK józanabb politikai köreiben is szót emeltek ellene. Ezzel szemben az enyhülésellenes akciókat, a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irá­nyuló hisztériakeltést támogatja a kínai vezetés, amely erőfeszítéseket tesz a NATO-országokkal való katonai együttműködés kialakítására, s fokozza provokációs tevé­kenységét a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. inthogv az enyhülés megszilárdításának és tar­tóssá válásának egyik alapfeltétele a leszerelés, a szocialista közösség országai mindent megtesznek a fegyverkezési verseny megfékezéséért. Hazánk képvise­lői határozottan fellépnek minden nemzetközi fórumon a leszerelési intézkedések előmozdításáért. Jó hatással len­ne a leszerelési törekvésekre, mérsékelné a feszültséget, ha megegyezés születne a hadászati támadó fegyverek kor­látozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A legutóbbi szovjet—amerikai tárgyalások nyomán mind­két részről elhangzott nyilatkozatok haladásról tanúskod­nak. Egyéb vonatkozásban is erőfeszítések történtek a két fél között az utóbbi időben az amerikai kormány hibájá­ból felhalmozódott feszültségek levezetése. Ha tehát az amerikai félben megvan a kellő kitartás és az akarat, lét­rejöhet a SALT—II egyezmény, lehetőség nyílik egy csúcs- találkozóra is, amely előmozdíthatná az együttműködést egyéb területeken is. Aligha kell ugyanis bizonygatni, hogy a világ két vezető hatalma közötti viszony normalizálása pozitív ha­tást gyakorolna a megoldásra váró nemzetközi problémák egész sorára: egyebek között a leszerelésre; a közép-euró­pai haderők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalásokra; a különböző társadalmi rendszerű országok közötti gazdasági műszaki-tudományos együttműködésre; a harmadik világ népeit sújtó veszélyek elhárításában va­ló közreműködésre. A bizalom erősítése a világ két veze­tő hatalma között jótékony hatást gyakorolhatna, továbbá olyan függőben lévő nemzetközi kérdések tartós és igaz­ságos rendezésére is mint amilyen a közel-keleti válság. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Camp David-i részmegálla­podás és a születőben lévő — egyiptomi—izraeli különbé­ke ellenére az alapvető problémák fennmaradnak, s azo­kat csupán az összes érdekelt fél — így a PFSZ — bevo­násával folytatott tárgyalásokon lehet megoldani. említett példák arról tanúskodnak, hogy minden 5 lényeges kérdésben egységes nézetet vallunk a szo­____I cialista közösség országainak testvérpártjaival. S miközben velük és a világ összes haladó erőivel összefog­va küzdünk az enyhülés folytatásáért, a válsággócok fel­számolásáért. s a különböző társadalmi rendszerű orszá- ] gok kapcsolatainak fejlesztéséért, kifejezésre juttatjuk szolidaritásunkat a függetlenségükért küzdő népekkel, Ázsia, Afrika és Latin Amerika felszabadító mozgalmai­val. Pártunknak ez a töretlen irányvonala, következetes j internacionalista politikája m cl tán váltja ki egész közvé­leményünk megbecsülését, ugyanakkor tiszteletet kelt ha­tárainkon túl is. Néhány nap és befejezik az őszi búza vetés ét Ibrányban. Az 560 hektárnyi vetésen három gép dolgozik. (Hammel József felvétele) Vasárnap is vetettek &yz0eimúí b^\ll vező időjárásában. Jó ütemben halad az ősziek alá a talaj-elő­készítés is. A legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben szomba­ton és vasárnap is dolgoztak a földeken a gépek. Rozsot huszonötezer hektáron, őszi árpát pedig hatezer hektáron vetettek a gazdaságok. Ezek a növények már ki­keltek, zöldell a határ. Búzából hatvanhatezer hektár a me­gyei nagyüzemek vetésterve. Ebből a területnek a hatvan szá­zalékán földbe került a mag és október végéig valószínűleg befejezik a búza vetését. Vetőmag elegendő, a műtrágya szin­tén és alkatrészhiányról sem panaszkodnak a termelőszövet­kezetek. Az elhúzódó betakarítás miatt ésszerű táblacserével le­het még jobban gyorsítani a búza vetését. A silózás után köz­vetlenül mennek a nagy teljesítményű traktorok, szántják, boronálják a talajt, készítik a magágyat. Szükség is van a jó minőségű talajra, könnyebben, gyorsabban csírázik benne a mag, és jobb a vízháztartása is. A silózás mellett több helyen már folyik a kukorica betakarítása, a helyére pedig a búza vetése. Budapesti nap Nyíregyházán Oktatáspolitikánkról és a közlekedésről TÁRGYALT A HEGYEI KÉPVISELŐCSOPORT Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja —Hosz- szú László elnökletével — hétfőn Nagykállóban tartott ülést, amelynek munkájában részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja és Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Az oktatáspolitikáról Gyú­ró Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese tájékoztatta a képviselőket. Egyebek közt elmondta: számottevően kor­szerűsítették az iskolahálóza­tot. A tanulók kétharmada városi és nagyközségi, sza­kosított, jól felszerelt isko­lákban tanul. Az V. ötéves terv közoktatási beruházásait — ez 1,2 milliárd forint — várhatóan teljesíteni tudják a megyében. 8—12—16 tan­termes általános iskolák épül­tek, szakrendszerű oktatás­ban vesz már részt a tanu­lók 98,8 százaléka. Üj szak- középiskolák épültek Zá­honyban, Nyíregyházán. Kis­várdán elkészült a szakmun­kásképző intézet. Ezek na­gyon jelentős változásokat eredményeztek, amelyek azt is jelzik, hogy az állami ok­tatás helyzetéről, fejlesztésé­ről szóló párt KB-határozat megvalósításában jó eredmé­nyek születtek. A közoktatás hálózatának, feltételeinek fejlesztésében további építési, felszerelési feladatok is vannak, de na­gyon fontos a tartalmi előre­lépés — hangzott el a képvi­selőcsoport vitájában. Dr. Pethö Ferenc, a megyék kö­zötti színvonalkülönbségek csökkentésének lehetőségei­ről, Tóth Géza a körzetesíté­sek során elhagyott 125 tan­terem kihasználásáról, Erdei Lászlóné pedig a helyenként tapasztalható nevelőhiány­ról beszélt. Szviridov Ivánné a használaton kívül lévő bak- talórántházi szülőotthon óvo­da-bölcsőde céljára történő átadását sürgette. Kelemenné Balogh Katalin a nagykállói körzeti iskolagondokról, a balkányi tanyai kollégium tapasztalatairól és a kiegészí­tő iskolai körzetek problé­máiról beszélt. Biszku Béla azt a kérdést fejtegette, hogy kik és mi­ként jelentkeznek ma szak­munkásnak, majd a megyei szakközépiskolai tapasztala­tok iránt érdeklődött. Paló- czy Lajosné a tanulók mun­kára nevelését elemezte, és ennek néhány helyi tapaszta­latáról szólt. Széles Lajos a szakfelügyelők megbecsülé­séről, valamint az iskolakör­zetesítéssel összefüggő köz­lekedési gondokról beszélt, Gáspár Istvánná a dolgozók továbbtanulásának szerve­zésével foglalkozott. Grácsín András a körzeti iskola be­ruházásánál tapasztalt hiá­nyosságokról, valamint a napközis ellátás kapcsolatai­ról, Rubóczki Istvánná az ib- rányi gimnázium szakosítá­sának lehetőségeiről szólt. A vita során többen beszéltek arról, hogy erősíteni szüksé­ges az iskola szerepét a ta­nulóifjúság marxista mű­veltségének kialakításában, a szocialista erkölcs, életmód formálásában. Fontos, hogy az általános és szakmai mű­veltség színvonalának folya­matos fejlesztése mellett a tanulókat jobban készítsék fel a munkára és a közéleti tevékenységre. A megye közlekedésének helyzetéről, a közlekedésfej­lesztési koncepció megvalósí­tásáról Zilahi József, a me­gyei tanács vb osztályvezető­je tájékoztatta a képviselő­ket. Elhangzott, megyénkben több jó eredménye van a közlekedésfejlesztésnek. Ez elsősorban a megyénket érintő vasúti fővonalakra, valamint Záhonyra vonatko­zik, amely jelentős beruhá­zások színhelye és ahol az idén 1,3 milliárdos költségű újabb fejlesztési ütem feje­ződik be. Az előadó el­mondta : nagymértékben emelkedik a teher- és sze­mélyforgalom, s ez nemcsak a vasútra, hanem a közúti fuvarozókra, az útépítéssel és -fenntartással foglalkozókra is nagy terheket ró. Fontos az összehangolt fejlesztés. A részletes tájékoztatóhoz több képviselő szólt hozzá: Kelemenné Balogh Katalin a Nagykálló—Nyíradony kö­zötti vasútvonal tervezett megszűntetéséről kért tájé­koztatást. Dr. Tar Imre. a közlekedési koncepció kö­vetkezetes megvalósításának fontosságát hangsúlyozta és Záhony komplex (nemcsak (Folytatás a 4. oldalon) Immár hagyományossá vá­lik, hogy megyeszékhelyünk és a főváros V. kerülete cse­rerendezvényeket szervez, tu­dományos és kulturális prog­ramokkal mutatkozik be egy­másnak. Legutóbb Nyír­egyháza volt vendégségben a belvárosban, ennek viszonzá­sára ezen a héten két rész­ben bonyolítják le a buda­pesti napokat. Október 16-án az V. kerü­letben lévő Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárai és hallgatói tartottak előadá­sokat Nyíregyházán. Marx György egyetemi tanár a tan­tervek természettudományos alapjairól, Berényi Sándor egyetemi tanár jog- és ál­lamigazgatási kérdésekről, Salamon Zoltán kandidátus az iskolarendszer jövőjéről, Székely György rektorhelyet­tes a történelmi tudat ala­kításáról beszélt. A megye- székhely tíz középfokú okta­tási intézményében az ELTE tíz hallgatója mutatkozott be egy-egy előadással. A budapesti nap második részét szombaton, október 21- én este hétkor, a tanárképző főiskola zsebszínházában rendezik, ahol az Universitas együttes lép színpadra. ^ország ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ I XXXV. évfolyam, 245. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. október 17.. kedd MA Gépkocsi­Olcsóbb túrók sorszómok (2. oldal) (5. oldal) Keményítőhegyek Jelentések raktáron a hét vége sportjáról (3. oldal) (8. oldal)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents