Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
Távlati célok, mai teendők □ nemzetközi helyzet áttekintése után társadalmi, gazdasági életünk két, kiemelkedő fontosságú területével foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága, tudatja az ülésről kiadott közlemény, melyet a lapok szombati számukban publikáltak. Az építőipar helyzete, fejlesztésének, korszerűsítésének feladatai korántsem egy szakma, egy tárca ügyét alkotják. A népgazdaság, a társadalom egésze érdekelt a munka megjavításában, a nem csekély eredményekre alapozott továbblépésben, ahogy még ennél is nagyobb a közös érdekeltség a lakásépítés távlati céljainak — érthetően részekre bomló, de szerves egységet képző céljainak — elérésében. Kétségtelen: érzékeny pontokhoz nyúlt a vezető párttestület a két jelentés napirendre tűzésével, hiszen az építőipar állapota, felkészültsége, fejlesztésének iránya és lehetősége nemcsak a termelőágazatok holnapjára gyakorol lényeges — bizonyos részterületeken döntő — hatást, hanem ugyanez a szerepe a’nem termelő területeken, elsőként a lakásépítésben. Ezzel már kimondtuk azt is, hogy a két, szorosan összetartozó feladatcsoport került a Központi Bizottság ülése elé, s a testület joggal állapította meg mind az építőipar, mind a lakáshelyzet társadalmi jelentőségét, meghatározó szerepét a gazdasági növekedésben, illetve az életkörülmények változásában, az életszínvonal javításában. Következetes, nagy felelősségű elemző munka tanúi lehetünk: a Központi Bizottság 1977. október 20-i ülése a termelési szerkezet és a külgazdasági politika hosszú távú fejlesztésének irányelveit határozta meg, idei március 15-i tanácskozásán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar követendő útját jelölte ki, míg a mostani tárgyaláson a már említett két terület állt az elemzés középpontjában. Indokolt a sommás megállapítás: a szóban forgó határozatok szerves egységet alkotnak, kitűzték azokat a főbb kiindulópontokat, melyek a további haladás — a megnövekedett követelményekkel szorosabban összehangolt haladás — kezdőpontjai. Megnövekedett követelmények, írtuk le az előző mondatban, jelezve, hogy szükségszerű, megkerülhetetlen feladatok rangsorolásáról van szó, s a távlati célok meghatározásával annak elősegítéséről, hogy a már rangsorolt feladatok végrehajtása tervszerű, folyamatos lehessen, legyen. Egyetlen tényből kiindulva: annak ellenére, hogy 1976-ban és 1977-ben 187,3 ezer lakás épült fel, a lakásigénylők száma nem apadt, sőt valamelyest emelkedett. A valóság e két darabkájának összevetése fölöslegessé tesz minden magyarázkodást arról, miért mondta ki a Központi Bizottság ülése, hogy a számottevő eredmények mellett is a lakáskérdés változatlanul fontos társadalom- politikai probléma. Hasonló — kétségtelen, a szüntelenül fejlődő igényekkel is járó — feszültségeket tapasztalhatunk az építőipar kivitelezési képessége és a fedezett építési igények szembesítésekor. Hiszen az utóbbiak negyedét, harmadát utasították vissza a legutóbbi esztendőkben a kivitelezők, mivel a korábban vállalt feladatok is túlléptek tényleges lehetőségeiken. Már maga az a tény elgondolkoztató, hogy a szocialista szektor összes beruházásainak mindössze 2— 2,4 százalékát — a tavalyi évben 2,7 százalékát, rekordként — tették ki a hetvenes évek középső harmadában az építőipari fejlesztések. E meghökkentően alacsony arány mellett — s ez még inkább elgondolkoztató — tetézte a gondokat a fejlesztés komplex jellegének hiánya. Az tehát, amit a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben megváltoztatandóként úgy fogalmaztak meg, mint a technológiai szerelés elmaradottságát, a háttér — például az építőanyag-ipar, a vegyipar, a gépipar — fejlesztésének, bővítésének, korszerűsítésének nem kellő ösz- szehangoltságát az építőipar megnövekedett teendőivel. Rendkívül bonyolult, szerteágazó feladatokról van szó tehát, amik a társadalom valamennyi rétegét — a formákat tekintve ugyan különbözően — érintik, többre ösztönzik, megint példáért nyúlva: az építőiparban a termelékenység növelése jórészt olyan gépekkel, berendezésekkel, anyagokkal, félkész termékekkel függ össze, amilyeneket más tárcák vállalatai készítenek, illetve importból származnak. Ez a dolgok egyik oldala, a bizonyos fokú kiszolgáltatottság. A másik: az eszközállomány hasznosításának megszervezése, annak elérése, hogy ne több ezer féle gép, berendezés — mint napjainkban — dolgozzon, hanem kevesebb termékcsaládra támaszkodjon a fejlesztés, de ezek mindenkor beszerezhetőek legyenek, alkatrészeikkel együtt... S javítóhálózatuk is megteremtődjék. r í ermészetesen csak szinte találomra emelhetünk ki egy-egy részletet a Központi Bizottság ülésének anyagából. Hiszen éppen a témakörök nagy fontossága, bonyolultsága miatt, s nem kevésbé a távlati célok tiszteletet parancsoló súlya okán — a következő- évtized végéig fölépítendő 1,2 millió lakás éppúgy tiszteletet érdemel, mint az építőipar fejlesztésének átfogó rendszere — a teendők hogyanjának alapos, részletes kialakítására ezt követően kerül majd sor az érintett állami irányító szerveknél, a tanácsoknál. Egy valami azonban már most bizonyos: a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben foglalt célok reálisak, elérhetők — gondoljunk csak az első távlati lakásépítési tervre, annak túlteljesítésére, a Központi Bizottság 1964-es határozata nyomán az építőipar meggyorsult fejlődésére —, amihez azonban elengedhetetlen, hogy e távolibb célok szorosan összekapcsolódjanak a mai teendőkkel. Azaz már ma és holnap úgy kell formálni a terveket és a gyakorlati cselekvést, hogy minél zavartalanabból illeszkedjenek a távolabbi tervekhez, cselekedetekhez. Minden ház alapra épül; a Központi Bizottság az építőiparnak is, a lakásépítéseknek is ezt az alapot kínálta fel állásfoglalásával. OKTÓBER 26-RA Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az alkotmány 22. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1978. október 26-án, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az oktatási miniszter beszámolóját a közoktatás helyzetéről, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesz tésének főbb irányairól. (MTI) MA Utóhang egy életmentéshez (2. oldal) Tapintat és őszinteség (3. oldal Pletyka és igazság (16. oldal) A pénznek van szaga... (2. oldal) Végéhez közeledik az almaszüret Ládában a termés kilenctizedé Befejezéséhez közeledik az almaszedés a tatárfalvai Ady Tsz gyümölcsöseiben. Képünkön: megérkezett a tárolóhelyre az almarakomány. (Cs. Cs. felv.) A mezőgazdasági nagyüzemek nagy többsége a hét végére befejezi a téli alma szedését. Ez a gazdaságok munkaszervezését dicséri, a jó felkészülést és a szervezett munkát mutatja. Azonban a gyors befejezés az átlagosnál kevesebb almának is tulajdonítható az előbbiek mellett. Az almatermésnek több, mint a kilencven százaléka már ládában van. A még fán lévő is hamarosan hűtőházakba és a fogyasztókhoz kerül. A termelőknél és a felvásárlóknál folyamatosan halad az exportminőségű gyümölcs csomagolása. Az elmúlt napokhoz viszonyítva több vasúti kocsi várja az átadókat az almaátrakó pályaudvarokon. így nincs fennakadás a szállításban sem. Probléma akkor adódik, ha egyes termelőüzemek a megengedettnél nagyobb mennyiségben csomagolnak harmadosztályú gyümölcsöt az export minőséghez. Ez — sajnos — előfordult már, ilyenkor az átvevők visszaküldik a szállítmányt. A kétszeres fuvarköltség a gazdaságok zsebére megy, amellett rossz fényt vet rájuk. A Szabolcs megyei Zöldért Vállalat nyolcezer vagon almát vásárolt fel a gazdaságoktól. Emellett még ötezer-ötszáz vagon felvásárlásával számolnak. Szovjetunióba terveik szerint hétezer vagon almát szállítanak. Eddig négyezer-ötszáz vagonnal adtak át Tuzséron. A HUNGAROFRUCT Sza- bolcs-Szatmár megyéből tízezer vagon almát indított útnak a Szovjetunióba. Az exportszállítások mellett nagy mennyiségben tárolnak körszedett jonatán és starking fajtákat hűtőházaikban. HÁROM ÜZEM A NEGYEDIK NEGYEDBEN Komplett gépek Nyírbátorból Jelentős fejlesztések, több deviza Az Egyesült Izzó kisvárdai gyára sikeresen zárta az év eddig eltelt háromnegyed részét, és a jelek szerint teljesíteni fogják az 1978-ra előirányzottakat is. A tervezett 118 millió forint helyett eddig majdnem 140 milliót érő árut állítottak elő, és biztos, hogy nyereségtervüket is hozták, habár a pontos adatok erre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre. Derűlátásra ad okot a két újonnan kapott gyöngylám- pa-gépsor, melynek beüzemelése most folyik, de október végétől már teljes kapacitással fog dolgozni. Az épülő csarnok munkálatai jó ütemben haladnak, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat illetékesei szerint az építkezéssel 1978 december végéig elkészülnek. A gyárban már tart az 1979 első negyedévében induló új üzemrész munkásainak felvétele és betanítása, hiszen jelentős létszámot kell alkalmazni: kezdetben 180, a teljes felfutás idején pedig mintegy 500 munkás dolgozik majd itt. Sikeres év elébe néz a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyára, ahol az év eddigi kilenc hónapja alatt árbevételi tervüket 104 százalékra, ezen belül a szerszámgépgyártási tervet 103 százalékra teljesítették. A gyár fejlődését biztosítják azok a nagyteljesítményű RF—50 típusú forgácsológépek, melyeket már munkára fogtak, hogy elérhessék fontos céljukat: a radiál fúrógépek gyártását és szerelését. Szeptember elején vették át és helyezték üzembe az új gépgyártó- és szerelőcsarnokot: felkészültek a további nagyértékű és nagy teljesítményű gépek fogadására. A géppark legfontosabb darabjai már megvannak, de október végére minden szükséges berendezés megérkezik, és a helyére kerül. Az új csarnokkal gyarapodó gyár jelentős állomás közelségébe jutott: az eredetileg 1980-ra tervezett időpont előtt, már 1979- ben hozzáláthatnak az alkatrész- és részegységgyártás helyett a komplett gépek előállításához. Lényeges feladatot tudnak így teljesíteni: hozzájárulnak ahhoz, hogy a szerszámgépgyár a korábbiaknál több devizát tudjon a népgazdaságnak kitermelni. A MEZŐGÉP vállalatnál még csak most folyik a mérlegkészítés, az azonban már bizonyos; hogy minden téren teljesítették tervüket. Bevált az idei év új terméke, az MBP 6,5 típusú pótkocsi, aminek egy másik, 9 tonnás, közúti változatát a KBP 9-et készítik elő. A mátészalkai gyáregységben jelentős fejlesztést kezdtek el 1978-ban: pótkocsiszereidét létesítenek. Az országgyűlés meghívására hazánkban tartózkodott norvég parlamenti küldöttség — élén Guttorm Hansen- nel, a norvég törvényhozás, a storting elnökével — befejezte hatnapos, hivatalos magyarországi látogatását, s szombaton elutazott Budapestről. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke, valamint a parlament több más tisztségviselője. Ott volt Rolf Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. A norvég delegáció vezetője, Guttorm Hansen elutazása előtt nyilatkozatban ösz- szegezte a látogatás tapasztalatait. — Gazdag ismereteket szerezhettünk a magyar ország- gyűlés törvényhozói munkájáról, valamint országuk gazdasági életének néhány fontos területéről — mondotta. — A hat nap sokszínű eseményeit a barátság és a vendégszeretet kísérte végig. A kérdéseinkre adott nyílt válaszok nagyban elősegítet- . ték számunkra Magyarország jobb megismerését. y Keletmagyarnrszág I XXXV. évfolyam, 244. szám ARA: 1.— FORINT 1978. október IS., vasárnap Elutazott a norvég parlamenti küldöttség
