Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-14 / 243. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 14. (Folytatás az 1. oldalról) dekelt fél bevonásával folytatott tárgyalásokon, a Palesztinái arab nép képviselőjének, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetnek az egyenjogú részvételével teremthető meg. A Magyar Népköztársaság, a szocializmust építő magyar nép szolidáris a közel-keleti térség haladó erőivel és mozgalmaival. Kétoldalú kapcsolataink erősítése mellett ezt a szolidaritást fejeztük ki Muammar al-Kadhafi líbiai államfőnek hazánkban tett látogatása alkalmával, párt- és kormányküldöttségünknek az Iraki Köztársaság jubileumi ünnepségein való részvételével, valamint Jasszer Ara- fattal, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet vezetőjével és a szíriai Baath Párt képvisélőivel folytatott budapesti tárgyalásainkon. O Az afrikai földrész több országa a rendkívül nehéz’ körülmények, az imperializmus és a fajüldöző rendszerek állandó provokációi ellenére tovább halad előre a társadalmi fejlődés maga választotta útján. Pártunk, a magyar nép támogatja küzdelmüket a nemzeti függetlenség megvédéséért, a gyarmati múltból örökölt elmaradottság felszámolásáért, néoeik nemzeti-társadalmi felemelkedéséért. Egyre bővülő kapcsolatainkat és együttműködésünket, kölcsönös szolidaritásunkat fejezte ki és erősítette meg a Samora Machel elnök vezette mozambiki párt- és állami küldöttségnek, a Benini Néni Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyar- országi látogatása, valamint párt- és kormányküldöttségünk részvétele az etióp forradalom negyedik évfordulójának ünnepségein. © A Magyar Szocialista Munkáspárt a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta is széles körű nemzetközi tevékenységet fejtett ki. A Központi Bizottság képviselői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az angol, az argentin, a bolgár, a csehszlovák, a dán,'a finn, a francia, a guyanai, az iraki, az izraeli, a jordániai, a kongói, a kubai, az olasz, az osztrák, a panamai, a portugál, a szenegáli, a szír, az új-zélandi és a vietnami testvérpártok vezetőivel, képviselőivel. Az MSZMP küldöttségei részt vettek az ausztrál, a ciprusi, a finn, a görög, az indiai, a jugoszláv, a spanyol, a Sri Lanka-i és a svájci kommunista párt kongresszusán. A találkozások jól szolgálták a véleménycserét a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez és a testvérpártok összefogásának erősítéséhez. Pártunk képviselői tárgyalásokat folytattak a Német Szociáldemokrata Párt, a Chilei Szocialista Párt, a Japán Szocialista Párt és a Belga Szocialista Párt hazánkba érkezett küldöttségeivel, részt vettek a Jamaicai Népi Nemzeti Párt és az Angol Munkáspárt kongresszusán. A megbeszélések elősegítették egymás helyzetének és álláspontjának kölcsönös, alaposabb megismerését, az együttműködés további lehetőségeinek feltárását a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. az egyetemes emberi haladásért folytatott tevékenységben. © Hazánk külpolitikai céljait, az enyhülés és a társadalmi haladás ügyét az elmúlt időszakban is jól szolgálta a Hazafias Népfront, a békemozgalom, a magyar szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi, tömegszervezetek és mozgalmak széles körű, aktív nemzetközi tevékenysége. Jelentős esemény volt a havannai Világifjúsági Találkozó, amely előmozdította a társadalmi haladás, a béke, a népek közötti barátság és az imperializmus elleni harc ügyét. A találkozón a magyar fiatalok küldöttsége méltóképpen képviselte ifjúságunk, népünk törekvéseit. A Központi Bizottság áttekintette az építő- és építőanyag-ipar helyzetét, meghatározta továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az építőipar munkájáról szóló 1964. évi határozat elérte célját, az iparág fejlődése meggyorsult. Nagy teljesítményekre képes építő- és építőanyag-ipar jött létre, amely növekvő arányban járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, a nemzeti vagyon gyarapításához. O Az építőipar termelése 1960 óta megháromszorozódott. Az utóbbi években a termelés növekedése a munka termelékenységének emelkedéséből származott. Ipari és mezőgazdasági üzemek százai épültek fel, köztük olyan jelentős létesítmények, mint a Gagarin hőerőmű, az Ajkai Timföldgyár, a Péti Műtrágyagyár, a Hejő- csabai Cementgyár, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a Gyulai Húskombinát, a zalaegerszegi hűtőház. Felújult és bővült az ország úthálózata, megkezdődött az autópályák építése. A már kiépült metróvonalak lényegesen javították Budapest tömegközlekedését. Az építőipar eredményeiről tanúskodik a 15 éves lakás- építési terv túlteljesítése, az egészségügyi, oktatási, kulturális és sportintézmények bővülő hálózata és sok más, a lakosság életkörülményeit javító létesítmény. A nagyarányú építkezés nyomán városaink fejlődtek, nagy részük korszerű városközponttal és lakótelepekkel gazdagodott. Több új szocialista város született. Sokat változott a községek arculata is hazánkban. Lényegesen előrehaladt az építés iparosítása, emelkedett műszaki színvonala. Szélei sebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat és technológiákat. Az építőipari gépek teljesítménye négyszeresére nőtt. Tíz házgyár léte- sült, amelyek összkapacitása évi 30 ezer lakás felépítését teszi lehetővé. Megkezdődött a könnyűszerkezetes építési program végrehajtása. Építőanyag-ipari üzemek rekonstrukciója és új üzemek létesítése lehetővé tette a népgazdaság és a lakosság igényeinek jobb kielégítését. Az építő- és építőanyagipar fejlődésével egyidejűleg javultak az ágazat dolgozóinak élet- és munkakörülményei, növekedett a szakmai hozzáértésük, politikai és általános műveltségük. A Központi Bizottság elismeréssel állapította meg, hogy az építőipar jelentősen hozzájárult társadalmi, gazdasági és településfejlesztési céljaink megvalósításához. Az eredmények fő forrása az építő- és építőanyag-ipar dolgozóinak mintegy a felét kitevő törzsgárda, valamint a szocialista brigádok helytállása, példamutatása. A Központi Bizottság az építő- és építőanyag-ipar nagy eredményeinek elismerése mellett rámutatott arra is, hogy objektív és szubjektív okok miatt az ágazat fejlődése nem volt egyenletes, és elmaradt az igények növekedésétől. A feladatok teljesítését ma is nehezítik az építőipar belső aránytalanságai. Elmaradás főleg a szak- és szerelőipari, a köz- művesítési, a mélyépítési és' az épületfenntartási tevékenységben mutatkozik. Az építőipari gépek sokfélesége miatt nehéz az alkatrészellátás, a munka szervezettsége nem igazodik kellően az építés iparosodásának követelményeihez; nem megfelelő a gépek és a munkaidő kihasználása, még sok a jogos minőségi kifogás. A feladatok tervszerű teljesítését, a beruházások programszerű megvalósítását hátráltatja, hogy sokszor nem megfelelő a beruházások előkészítése, az építésben részt vevő vállalatok együttműködése. A rendelkezésre álló építőipari kapacitáshoz képest még mindig sok a megkezdett beruházás. Az indokoltnál hosszabb a kivitelezési idő, gyakran túllépik az előirányzott költségeket. A lakásépítés tervszerűségét, folyamatosságát nehezíti a hiányos terület-előkészítés. A lakosságnak sok gondot okoz, hogy a lakásépítés ütemével nem tart lépést az iskolák, az egészségügyi és a szolgáltató létesítmények megépítése. O A Központi Bizottság megállapította: a XI. kongresszus határozataiban, a párt programnyilatkozatában kitűzött célok megkövetelik az építőipar teljesítőképességének jelentős növelését, az irányítás, a szervezettség színvonalának emelését. Az építő- és az építőanyagiparnak az eddiginél tervszerűbben, hatékonyabban, jobb minőségben kell kielégítenie a gazdaság fejlesztését és az életkörülmények javítását szolgáló építési igényeket. Az építőipar erőforrásait mindenekelőtt az állami nagyberuházások, az export- árualapok bővítését szolgáló beruházások meggyorsítására, a lakások és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények felépítésére kell összpontosítani. Ezzel egy időben nagyobb figyelmet kell fordítani az épületfenntartási, -felújítási munkák meggyorsításához szükséges feltételek biztosítására. Folytatni kell az építés iparosítását. Hazai adottságaink és a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek jobb kihasználásával javítani szükséges az építő- és építőanyag-ipar technikai felszereltségét, műszaki színvonalát, anyag- és alkatrészellátását. Ösztönözni kell a korszerű építési módok gyorsabb, és nagyobb arányú elterjedését. Alapvető követelmény a vezetés, az üzem- és munka- szervezés színvonalának emelése, a rendelkezésre álló eszközök és munkaerő ésszerűbb felhasználása. Az> építőipar termelésének a növekedése a jövőben is a munka termelékenységének emelkedéséből származzék. Halaszthatatlan teendő a munkaerő-gazdálkodás javítása, a tervszerű foglalkoztatás biztosítása, a szakmai képzés és továbbképzés, a közép- és felsőfokú szakoktatás igazodjék méginkább a gyakorlati követelményekhez. Az anyagi és erkölcsi elismerés az eddigieknél jobban fejezze ki az elvégzett munka minőségét, a kiemelkedő teljesítményt. Szélesebb körben kell alkalmazni a teljesítménybérezés olyan formáit, amelyek a szervezettebb, a jobb minőségű és a hatékonyabb munkára ösztönöznek. Lényegesen javítani kell a munkafegyelmet, a munkaidő kihasználását. A gazdasági és műszaki tervezésben, a kivitelezésben egyaránt szigorúan érvényesíteni kell a takarékosságot. Az építőanyag-ipar fő feladata, hogy az építőipar és a lakosság igényeit egyenletesebben, javuló színvonalon elégítse ki. Hasznosítsa jobban a hazai nyersanyagva- gyont, bővítse az építőanyagok kínálatát, növelje a gazdaságos exportot. Fejleszteni kell az építési ágazat ipari hátterét. A kohászat, a gép- és vegyipar, a fa- és textilipar gondoskodjék az ehhez szükséges kapacitásokról. Az ipar, a kereskedelem és a szállítás magasabb színvonalon elégítse ki az építőipar szükségleteit. Tovább kell javítani az építő- és építőanyag-ipar dolgozóinak élet- és munkakörülményeit, szociális, kulturális ellátását. A változó munkahelyből, a családtól való távollétből eredő hátrányok ellensúlyozására intézkedések szükségesek. Folytatni kell a munkásszállók építését és a meglevők korszerűsítését. O Az építési igények és az építőipar kapacitása közötti jobb összhang megteremtése megköveteli a központi tervező- és irányítómunka színvonalának emelését. A népgazdasági terv jobban alapozza meg az építőiparnak a többi ágazattal arányos, összehangolt, a szükségletekhez igazodó fejlesztését. A gazdasági szabályozó rendszer segítse elő, hogy az építőipar fejlődése és munkája szorosabban kapcsolódjék a népgazdasági tervben előirányzott feladatokhoz: számoljon az építési ágazat sajátosságaival. Nagy figyelmet kell fordítani a beruházási folyamat szervezettségének javítására, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők kölcsönös érdekeltségének fejlesztésére, együttműködésük erősítésére, a szerződések fegyelmezett teljesítésére. A beruházó, a tervező és a kivitelező közösen alakítsa ki a megvalósítás programját. Érdekeltségük és felelősségük szorosan kapcsolódjék az elfogadott program végrehajtásához. Az építő- és építőanyag-ipar előtt álló feladatok magasabb követelményeket támasztanak az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium irányító munkájával szemben is. A minisztérium fordítson megkülönböztetett figyelmet a műszaki-technikai fejlődés meggyorsításának elősegítésére, az állami, a szövetkezeti, a házilagos építőszervezetek fejlesztésére. Ösztönözze és támogassa* a vállalatok kezdeményezéseit. A minisztérium erősítse kapcsolatait az egyes építőipari szervezeteket irányító, felügyelő főhatóságokkal és a tanácsokkal. Az építőipar országos vállalatai összpontosítsák tevékenységüket a népgazdaság legfontosabb beruházásainak megvalósítására. A területi állami építőipari vállalatok készüljenek fel növekvő és több irányú feladataik ellátására, fejlesszék az ehhez szükséges szerelő, szakipari és egyéb kapacitásokat. A mezőgazdasági építkezések jelentős részét ezután is a mezőgazdasági üzemek építőszervezetei végezzék. Az építőipari szövetkezetek, a tanácsok irányítása alatt működő vállalatok továbbra is elsősorban a lakosság építési igényeit elégítsék ki. Az építő- és építőanyag-ipari vállalatok az eddigieknél szélesebb körben alkalmazzák a korszerű irányítási és vállalatszervezési módszereket. A szakosítás előnyeinek kihasználása érdekében erősítsék és fejlesszék tovább a vállalatközi együttműködést. O A tudományos kutatás jobban kapcsolódjék az építőipar igényeihez, feladataihoz. Az ágazati kutatómunka a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb, koncentráltabb felhasználásával segítse a korszérű gyártási eljárások megalapozását. A kutatóintézetek aktívabban vegyenek részt tudományos eredményeik gyakorlati bevezetésében; fordítsanak figyelmet a külföldi kutatási eredmények átvételére, alkalmazására, továbbfejlesztésére. A műszaki tervezés fontos feladata: az új technológiák, az anyaggal és energiával takarékoskodó építészeti megoldások, a tipizált és szabványosított elemek széles körű alkalmazása, az anyagi lehetőségeinkkel arányban álló. rendeltetésüknek jól megfelelő létesítmények tervezése. A műszaki tervezők, az építőművészek mindezt figyelembe véve törekedjenek esztétikus, változatos, a környezettel összhangban álló építészeti megoldásokra. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelveit. Megállapította, hogy a lakáshelyzetben fordulatot eredményezett az 1961—1975 közötti 15 éves lakásépítési terv sikeres befejezése, 1 millió 50 ezer új lakás felépítése. Ebben az időszakban az ország lakosságának egyhar- mada, több mint egymillió család költözött új lakásba. A lakásépítés az utóbbi években is lendületesen folytatódott: az idei várható teljesítéssel együtt az V. ötéves terv első három évében több mint 270 ezer lakás épül fel. A lakásviszonyok további javítása a jövőben is fontos feladat. Arra kell törekedni, hogy az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével 1990- ig a lakásigények nagy része fokozatosan kielégíthető legyen. Az új lakások építésével egyidejűleg meg kell gyorsítani a régi lakások felújítását és korszerűsítését; javítani kell a lakásgazdálkodást. O A második 15 éves lakásépítési terv 1976— 1990 között 1 millió 200 ezer új lakás felépítését irányozza elő. A népgazdaság teherbíró képességével összhangban kell növelni a lakások átlagos alapterületét és javítani kell felszereltségüket, minőségüket. A sokrétű és változó igények kielégítése végett növelni szükséges mind a nagy családok elhelyezésére, a több generációs együttélésre alkalmas több szobás lakások, mind a gyermektelen házaspárok és az egyedülállók részére megfelelő kisebb lakások arányát. Folytatni kell a nyugdíjasházak építését is. Az,új lakások nagyobb része koncentráltan, korszerű kivitelezésben és mintegy 50 —60 százaléka több szintes épületekben létesüljön. A nagyvárosok és általában a városok lakáshelyzetét gyorsabb ütemben kell javítani. Az új lakásoknak mintegy kétharmada a városokban, ezen belül Budapesten 300 ezer lakás épüljön fel. A városi lakások növekvő hányadát városrész nagyságú negyedekben kell felépíteni. Az oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és más szolgáltató létesítmények az új lakásokkal egy időben készüljenek el. A községekben a jövőben is zömében egyedi, családi házak épülnek, de elő kell segíteni a beépíthető területek ésszerűbb hasznosítását, a telepszerű, több lakásos családi házak számának növelését. O A lakások fenntartása, felújítása, korszerűsítése az eddiginél több figyelmet, tervszerűbb munkát igénylő fontos feladat. Gyorsítani kell az elmaradt és az esedékes felújításokat. A folyamatos karbantartással egyidejűleg — 1990-ig — 100—120 ezer komfort nélküli, állami tulajdonban lévő lakásból mintegy 50—60 ezer jól felszerelt, nagyobb alapterületű lakást kell létrehozni. 70—80 ezer félkomfortos lakást pedig komfortossá kell átalakítani. Elő kell segíteni, hogy a lakosság a saját munkájával is fokozottabban vegyen részt a lakások karbantartásában. O A lakásépítés és -fenntartás olyan társadalmi feladat, amelynek anyagi terheit az állam és a lakosság a jövőben is közösen viseli. A teherviselés arányait gazdasági lehetőségeinkkel, életszínvonal-politikai céljainkkal összhangban kell megállapítani. A ’lakásigények kielégítésében a továbbiakban is többféle formát kell alkalmazni. Ezek ösztönöznek a lakosság, a vállalatok, szövetkezetek és intézmények erőforrásainak fokozottabb bevonására; segítsék elő a lakásépítési terv biztonságos teljesítését. Az állami bérlakások száma fokozatosan emelkedjék. A VI. és a VII. ötéves terv éveiDen — a jelenlegi 23 százalékkal szemben — a felépülő új lakásoknak mintegy 30 százaléka állami bérlakás legyen. A személyi tulajdonú lakások építésének formái a jövőben is a lakosság igényeinek differenciált kielégítését szolgálják. Jobban ki kell használni a szövetkezésben lévő előnyöket. Növelni kell a lakásépítő szövetkezetek szerepét a személyi tulajdonú több szintes lakóházak és a családi házak építésében. A magánlakás-építést megfelelő hitelekkel, előkészített területek biztosításával, a hatósági eljárások egyszerűsítésével, a típustervek választékának bővítésével, építőgépek kölcsönzésével továbbra is segíteni kell. Növekvő mértékben kell támaszkodni a lakosiág azon készségére, hogy saját eszközeivel és munkájával is hozzájáruljon a lakásépítéshez. A lakásigények gyorsabb és differenciáltabb kielégítése érdekében a lakáscsere legyen intézményes és váljék a lakásgazdálkodás szerves részévé. A tanácsok az új állami lakások egy részét közvetlenül használják fel a lakáscserék ösztönzésére. A lakásépítésben és -gazdálkodásban a jövőben is biztosítani kell, hogy a több gyermekes családok, a fiatal házasok és az ipari munkások az átlagosnál gyorsabban jussanak lakáshoz. O Az előirányzott lakásépítés, -felújítás és korszerűsítés járuljon hozzá te- pülésfejlesztési céljaink eléréséhez, mérsékelje az alap* ellátásban meglévő különbségeket a települések között. Az V. ötéves terv lakásépítési és -gazdálkodási céljainak megvalósítása eredményesen folyik. A következő évtized lakásépítési és lakásgazdálkodási feladatait az ötéves népgazdasági tervekben kell konkrétan előirányozni. ★ Az építő- és az építőanyagipar, a lakásépítés eredményeihez nagymértékben hozzájárultak a pártszervezetek, a tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak. A feladatok sikeres teljesítése érdekében tovább kell erősíteni a párt gazdaságirányító, politikai szervező és ellenőrző munkáját. Az építő- és az építőanyag-iparban dolgozói pártszervezetek támogassák a vállalatok gazdasági vezetését a tervszerűbb, hatékonyabb munka feltételeinek megteremtésében, mozgósítsák a párttagságot és az egész kollektívát a határozatokban foglalt feladatok megvalósítására. A vállalatok vezetői jobban támaszkodjanak az üzemi demokrácia intézményeire, igényeljék és hasznosítsák a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A szakszervezetek a termelést segítő tevékenységükkel, a munkaverseny-mozgalom felkarolásával, érdekvédelmi és nevelési feladataik jó ellátásával járuljanak hozzá az ágazat dolgozóinak eredményes munkájához. A Kommunista Ifjúsági Szövetség fokozza felvilágosító és szervező tevékenységét, befolyását az építő- és építőanyag-iparban dolgozó fiatalok körében Segítse a fiatalok beilleszkedését a munkába. Mozgósítsa tagságát, az ifjúmunkásokat a vállalati tervek határidőre és jó minőségben való teljesítésére. A sajtó, a rádió és televízió segítse elő a tervek megvalósítását, az eredményeket és a gondokat reálisan ismertesse, a közvélemény formálásával járuljon hozzá az építő- és építőanyag-ipar dolgozóinak megérdemelt, nagyobb társadalmi megbecsüléséhez. A Központi Bizottság felhívja a kommunistákat, a társadalmi, az állami, gazdasági vezetőket, az építőipar és építőanyag-ipar dolgozóit, munkásosztályunkat, népünket, segítse elő az ország gazdasági fejlődését, a dolgozók életkörülményeinek további javulását biztosító építési feladatok sikeres megoldását. D A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapatának, a Kommunisták Magyar- országi Pártjának 60 évvel ezelőtt történt megalakulásáról, a dolgozó magyar nép történetének e kiemelkedő eseményéről novemberben ünnepi ülésen emlékezik meg. (MTI)
