Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 1. Gyermekpásztor — így nevezték régen azokat a fiatal lányokat, akik az istállóban elhelyezett szalmazsákon hancurozó 15—20 gyerekre vigyáztak, míg a kicsik szülei szántottak-vetettek a földeken. Még 1951-ben is csak úgynevezett idénybölcsődék működtek, ahol a kisgyermekek megőrzése, gondozása volt az egyetlen feladat. Akkor adták be ide az asszonyok a kicsiket, amikor következett az aratás vagy a szüret. Egy évvel később, 1952-ben hozták létre az első bölcsődét Szabolcs megyében, Nyírbátorban. A 45 helyre 68 kisgyermeket vettek fel, de még 48 így is várt a bejutásra. — Ma pedig már ott tartunk, hogy ezek az intézmények kinőttek a megőrzésszerepből, s nemcsak a nevelési jellegüket szoktuk emlegetni, hiszen kisebb közösségekben egészségügyi központ és a családnevelés egyik fontos eszköze — fejti ki véleményét dr. Bodnár Lóránt főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője. A megye — az országos átlaghoz viszonyítva — nehéz helyzetben van. Nálunk ugyanis ezer bölcsődés korú gyerekre 72 hely jut, míg az ország más részein több mint száz. Nyíregyházán viszont több a hely a bölcsődékben (1000 gyerekre 174 hely), de ennél sokkal többre lenne igény. Szabolcs megyében az V. ötéves tervben 2093-ról 2973-ra gyarapodik a bölcsődei helyek száma. A legnagyobb gondot Mátészalka jelenti, itt ugyanis egyetlen 60 személyes bölcsőde működik! Az iparosodó nagyközségekben, Tiszavasváriban, Tisza- lökön, Baktalórántházán — ahol a nők mind többen állnak munkába — már most érződik a bölcsőde hiánya. — Noha szakmai szempontból ezek lennének az ideálisak — teszi hozzá a főorvos. — Családiasabb a hangulat, a gyerekek is jobban érzik magukat a kisebb közösségben. Döntő, hogy nem betegednek meg olyan hamar, mint ahol a létszám száz felett van. Viszont csak ezeket lehet gazdaságosabban üzemeltetni. — Nagyon fontos a gondozónők szerepét hangsúlyozni. Az „anyapótlás” csak attól várható el, aki nyugodt körülmények között végezheti, munkáját. Az az ideális, ha egy dolgozóra öt gyerek jut. (Ez csak a legritkább esetben fordul elő.) Ekkor többet foglalkozhat velük, ami már nevelést jelent. Felmérés igazolja, hogy a gyerekek akkor is könnyebben betegednek meg, ha változik a gondozónő személye. A néhány hónapos kisgyermeknek nem mindegy, mikor kerül a közösségbe. Legjobb, ha egyéves korban adják bölcsődébe. Kísérletekkel bizonyították, hogy a néhány hónapos gyerek kétszer olyan hamar kapja el a betegségeket, mint az, aki egyéves kora után lett bölcsődés. — Nem értek egyet a kis létszámú, „gazdaságtalan” bölcsődék bezárásával, amire megyénkben is akad példa. Hiszen a nagycsaládosok, a veszélyeztetett környezetben élők kicsinyeit és a cigány- gyerekeket is fel lehetne venni az üres helyekre. Van rá példa Szabolcsban, hogy mennyire megváltoztatta a szülők életmódját, higiéniáját hogy a gyermekük bölcsődés lett. Az egészséges táplálás, gondozás, nevelés, a tiszta környezet, nem utolsósorban a kisgyermekben kialakult igény az új szokások otthoni gyakorlására — rájuk is hatott. T. K. Alkoholellenes és dohányzás elleni hónap Fejeikéit 10 liter pálinka... A szeszesital-árusítás korlátozása óta a vendéglátóhelyeken csökkent, az ABC-áruházakban és élelmiszerboltokban viszont nőtt az italforgalom. A szeszesital-eladás változásáról egyelőre nincs pontos adat. De az tény. hogy egy lakosra 10 liter szesz, 35 liter bor. s 75 liter sör fogyasztása jut évenként átlagosan Sza- boIes-Szatmárban. Mi sem bizonyítja jobban az alkohol veszélyeit, mint a közúti balesetek alakulása. Tavaly megyénkben 1086 személyi sérülés történt az utakon, ezek között 76 halálos kimenetelű volt. A balesetek jelentős részénél szerepet játszott az ital. A rendőrség minden eddiginél nagyobb szigorral küzd az it~ tasság ellen. Míg tavaly ösz- szesen 728, az idén az első fél évben már 722 jogosítványt vontak be — főleg ittasság miatt. Nem kevésbé veszélyes a dohányzás sem. 1976-ban 25 milliárd cigaretta fogyott el hazánkban. Vagyis minden aktív dolgozóra átlagosan 14 szál cigaretta jut naponta. Világviszonylatban a 6. Európában a 3. helyen állunk a dohányzás terén. Kevesen tudják, hogy 50 milligramm nikotin már halálos adag — 3 cigaretta tartalmazza ezt a mennyiséget. A nikotin nagy százaléka elég, ezért nem keletkezik könnyen mérgezés. A hörghurut ma már népbetegség. Riasztó adat, hogy 1976-ban 25 ezren haltak meg szívbetegségben — infarktusban, s ennek egyik előidézője a ci- garettázás. Kedvező, hogy az állomásokon nemdohányzó várótermek nyíltak, a vasúti kocsik fele szintén nemdohányzó. A vendéglők egy részében, büfékben, valameny- nyi egészségügyi intézményben, általános és középiskolában tilos dohányozni. A tiltás ellenére a 14—18 évesek 15—25 százaléka, a 18—24 évesek 30—40 százaléka rendszeres dohányos. Mindezekről a megyei alkoholellenes és dohányzás elleni hónap megnyitóján esett szó a nyíregyházi papírgyárban rendezett kerekasztal- beszélgetésen, melyet szeptember közepén a megyei egészségnevelési napok keretében bonyolítottak le. Az egyhónapos rendezvényso~ rozat október l~én kezdődik. Előadások, kiállítások, szeszmentes napok, filmvetítések rendezése szerepel járásonként a programban A megye öt kórházában kiscsoportos és magnós előadásokat szerveznek a betegeknek. Nyíregyháza üzemeiben, ifjúsági klubjaiban üzemi és körzeti orvosok tartanak tájékoztatókat. A rendezvények témája: az alkohol és a dohányzás ártalmai, az egészséges táplálkozás, a helyes életmód. <h) Megtámadta a rendőrt Idült alkoholista: szenvedélyesen és mértéktelenül iszik. 1973-ban önként elment Nagykállóba elvonókúrára, de csak hét hónapig bírta ki ital nélkül. Hét végén rendszeresen a sárga földig issza magát, elüldözi otthonról a családot, idegenekkel is kötekedik. így jellemezte a bíróság Orosz Mihály 32 éves érpataki lakost a tárgyaláson, amelyre nem a mértéktelen italozás, hanem hivatalos személy elleni erőszak miatt került sor. Június 25-én az érpataki presszóban nem szolgálták ki Oroszt, mert részeg volt. A felszolgáló kivezette az utcára, s mivel Orosz azzal fenyegette meg, hogy kiszúrja a szemét, a felszolgáló elmondta a körzeti megbízottnak. Orosz természetesen ekkor is a presszóban volt, ezért a rendőr kihívta és megpróbálta szép szóval rábeszélni: menjen haza, pihenjen egy kicsit és később visszajöhet. A részeg Orosz kikérte magának — neki a rendőr nem parancsol — visszament a presszóba és belekötött a felszolgálóba, hogy kétszer vette el tőle a sör árát. A körzeti megbízott — egy önkéntes rendőrrel — odament hozzájuk, s azt mondta Orosznak: ha úgy érzi. hogy becsapták, jelentse fel a felszolgálót, de most ne cirku- szoljon részegen. Mivel Orosz nem hallgatott rá, megfogta a karját, kivezette és el is kísérte a kapujáig a szomszédban lakó Oroszt. A kapu nyitására kijött Orosz felesége, így neki szólt a rendőr, hogy vigye be férjét, mert verekedni akart a presszóban. Az asszony ké- zenfogta férjét, ám .Orosz nem befelé indult, hanem a rendőr felé rúgott, amely szerencsére nem talált. Az asz- szony megrántotta férje karját, Orosz elesett, de mire felállt, már egy fél téglát fogott a kezében. A célpont a körzeti megbízott volt, de mielőtt Orosz eldobhatta volna, beugrott és elvette tőle. Orosz tovább támadott volna, ezért megbilincselve vezették elő a körzeti megbízotti irodába. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Orosz Mihályt hivatalos személy elleni erőszak miatt 10 hónapi börtönre ítélte és 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a büntetés ideje alatt kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. — Kérem, higgye el, nem loptam! A jól öltözött fiatalasz- szony sírva ismétli sokadszor a zavaros történetet: — Fehérneműt vettem a Kelet Áruházban. Másnap ismét betértem az üzletbe. A pénztárnál megállítottak, s kivették a táskámból az előző nap vásárolt fehérneműt, amit biztos a gyerekeim csempésztek vissza a szatyromba. De különben hoztam bizonyítékot is: a blokkot. Kicsit szakadozott, de mára szemeteskukából vettem ki... Nincs szükségük rá... Dr. Ujváry Margit, a Nyíregyházi Városi Tanács szabálysértési csoportvezetője figyelmesen szemléli a tol- dott-foldott papírfecnit. Kérdések járnak a fejében. A lopás júliusban történt. Vajon miért csak szeptember közepén hozta be a megtalált blokkot a fiatalasszony? — Uj tárgyalást hívok össze — fejezi be a beszélgetést a jogásznő. — Jelen kíván lenni? A válasz határozott: nem! Ugyanez a büntetése annak a 17 éves lánynak is, aki egy harisnyanadrágot rejtett táskájába a Centrumban. Magabiztosan vonul be az ajtón, de határozottsága lassan sírásba torkollik. — Aznap délután egy születésnapi bulin voltam. És... szóval ittam is egy keveset. Csak úgy, hülyeségből vettem el a harisnyanadrágot. Ha ezt otthon megtudják, megölnek — sóhajtja. Az elkövetők többsége fiatalkorú illetve idős ember. A szabálysértési csoport legfeljebb 5 ezer forint értékű bírságot róhat ki. A csoportvezetőnő még egy érdekességet említ: Fizetés helyett börtön — Előfordul, hogy a bírság befizetése helyett az elkövető inkább letölti börtönben a büntetést. A múlt évben 657 ügyet tárgyaltunk — köztük áruházi lopásokat — s az elkövetők közül 15-en választották fizetés helyett a börtönt. Egyébként többnyire kisebb értékű holmikat lopnak — az 500 forint fölötti lopás különben is a bíróság asztala. Legnépszerűbb a cigaretta, az ital, amely nőknél piperecikkekkel egészül ki. — Kérem, engem félreértettek! Nem akartam én lopni! Annyi mindent vásároltam, hogy az a kis üveg pálinka már egyszerűen nem fért a kosaramba. Ezért a a zsebembe tettem... Megilletődött öregúr bizonygatja igazát a szabálysértési csoporton. Régi vendég itt: az idén ez már a harmadik följelentés ellene. 00 ÚJRA NAPIRENDEN A „lépcsőzetes“ Az asszony pityeregve fordul vissza az ajtóban: — Ugye, nem tudják meg ezt a szégyent a munkahelyemen? Tavaly 176 áruházi lopás ügyét tárgyalta meg Nyíregyházán a szabálysértési csoport. Dr. Ujváry Margit meglepő tényeket sorol: — Többnyire jó körülmények között élő emberek lopnak. Olyanok, mint az előbbi hölgy. Az önkiszolgáló üzletek gazdag árukínálata csak úgy csábítja az embereket: van aki nem tud ellenállni, s zsebbe, táskába rejt egy-két árut. Pedig valójában ki tudja fizetni, s nincs szüksége rá... Ezen a délelőttön fiatal nő a következő „ügyfél”. Három hete ment férjhez, de még fiatalkorú, ezért édesanyjával érkezett az idézésre. Arcán egy megszégyenített gyermek konoksága. Helyette anyja beszél: Csokornyakkendö a vőlegénynek — Több, mint 6 ezer forintot költöttünk a lányom esküvőjére. Az apósék egy fillért sem adtak! Mikor inget, meg nyakkendőt is a lányom akart venni a vömnek, betelt a pohár, nem adtam pénzt. Honnan sejthettem volna, hogy egyenest a Centrum Áruházba rohan és zsebrevág egy csokornyakkendőt? Az ifjú asszony semmit sem tagad. A kérdésre, hogy megbánta-e beleegyezően bólint: igen. — Első eset, többször remélem nem fordul elő. Figyelmeztetést adok a hölgynek — magyarázza a csoport- vezető. Zsúfolt buszok Számtalan esetben okoz bosszúságot, hogy zsúfolt autóbuszon, kényelmetlenül kell utaznunk a munkahelyre. Különösen a műszakok és a hivatalok kezdése előtti félórában nagy a tolongás a megyeszékhely járatain. Igaz, az 1976. január 5-én bevezetett lépcsőzetes munkakezdés révén megközelítően 3 ezer dolgozó utazott korábbi vagy későbbi időpontban és ez éreztette hatását: a buszokon csökkent % zsúfoltság. Javítanivaló még mindig bőven akad, hiszen a leginkább leterhelt vonalak, a 7, 8 és 12-es autóbuszok kihasználtsága jóval meghaladja a többiekét — állapították meg a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén a napokban. Nyíregyházán jelenleg 36 autóbusz — köztük 15 csuklós — bonyolítja le a tömeg- közlekedést. Naponta 1031 járatot indít a Volán, összesen húsz különböző vonalon. A nyíregyháziak igazán nem panaszkodhatnak, hogy sokat kell gyalogolniuk a megállóhoz, mert a város belterületén 300, a külterületeken legfeljebb 500 méter távolságra találják a megállót. A csúcsforgalmi időszakokban 10 perc vagy annál kevesebbet kell várni a buszra. Az üzemek és a Volán kezdeményezését igazolták a Jósaváros és az Nyíregyházán ipartelepek között indított M-járatok. Nemcsak az M 9-es és M 15- ös járatok kihasználtsága optimális, hanem egyenletesebbé vált az utasforgalom a 7, 8, 9, és 12-es számú vonalakon is. Gondot jelent viszont még mindig, hogy reggel 5—6 és 7—8 óra között sokkal többen szeretnének kényelmesen utazni. Több felmérés igazolja, hogy ősztől júniusig, amikor a diákok teszik ki az utasok jelentős részét, nagyobb zsúfoltsággal kell számolni. Nyáron lényegesen csökken az utazók száma a 7-es és a 12-es vonalon. Nagyobb nyomás nehezedik viszont a 8-as járatokra, mert a strandra és a kisvasút sóstói megállójához jóval többen akarnak eljutni. A naponként délutáni 16—18 óra közötti csúcsforgalom egyenletesebb; általában a legtöbb autóbusz optimális kihasználtsággal közlekedik. Ismét indokolttá teszi az említett csúcsforgalom a lépcsőzetes munkakezdés kiszélesítését. A bejáró munkások miatt a MÁV menetrendjéhez is igazodnia kell a Volánnak, így nem lenne célszerű a sok ingázó munkást foglalkoztató üzemekben lényegesen időpontváltoztatást tenni. Kevéssé érintené a bejáró diákokat, ha később szólna a csengő. Ugyanis reggel ők már hasznosan eltölthetik idejüket az intézményben, és a délutáni vonathoz is ki tudnának jutni. így ismét felszabadulna néhány hely minden járaton a csúcsforgalomban. A forgalomszámlálási adatok azt bizonyítják, hogy fél nyolctól egyre kevesebben utaznak az üzemekbe, az intézmények egy részében is ekkor kezdődik a munka és így az iskolások is könnyebben mehetnének az iskolába fél 9-re. így csökkenthetnék a járatok leterheltségét és ezzel széthúznák a csúcsidőt is. Az V. ötéves tervidőszak végére Nyíregyházán megépítik a körút további szakaszait és akkor újból át kell szervezni a helyi tömegközlekedést. T. K. | ___MIKOR BETEGSZIK MEG A KISGYERMEK? _| „Anyapótlás”a bölcsődében ___________^EMGEM FÉLREÉRTETTEK..." Áruházi szarkák Nyíregyházi képeslap. (Császár Csaba felvétele)
