Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

AZ ÉVEZRED VÉGÉIG Kétszeresére növelheti nyersanyagtermelésünk Havasi Ferenc beszéde a pécsi bányásznapon A régi harcok, s a mártí­rok emlékét őrző bányász­nap idei, központi ünnepsé­gét pénteken a virág- és zászlódíszbe öltözött pécsi sportcsarnokban tartották meg. A vendégek között ott voltak a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szénbányászati minisztériu­mának képviselői, a hazai társvállalatok, továbbá a lengyel és az NDK-beli test­vérvállalatok delegációi. Az elnökségben foglalt he­lyet Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Simon Pál nehézipari miniszter. Tóka Jenő, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat igazgatója kö­szöntötte a résztvevőket. Ezután Havasi Ferenc mon­dott ünnepi beszédet. Bevezetőben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának üdvözletét tolmácsol­ta a bányászoknak, majd így folytatta: — A mai napon és ezen az ünnepségen azokat köszönti az ország, akik az emberiség egyik legősibb foglalkozásá­nak mai művelőiként becsü­letes, kemény munkával fel­színre hozzák a föld mélyé­nek kincseit. Népünk figyel­me azzal a tisztelettel és megbecsüléssel fordul ma a szén és az érc, az olaj és a bauxit, s a többi hasznos ás­vány szorgos bányászai felé, amelyet ez a szakma évszá­zadok során vívott ki magá­nak, s megérdemelten birto­kol ma is. A szónok ezt követően át­tekintette a magyar bányá­szat, a magyar bányamunkás­ság történetét, kegyelettel emlékezett a bán' ászát már­tírjaira, a bányászküzdelmek hőseire, majd a következő időszak fejlesztési lehetősé­geivel, a magyar bányászat jövőjével foglalkozott E fejlesztési elképzelések valóra váltása, mint azt Ha­vasi Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta, az évezred vé­géig kétszeresére növelheti ásványi nyersanyagtermelé­sünket, mégpedig a jelenlegi létszám 20 százalékos csök­kenése mellett. A hangsúly — mondtotta — a termelésnöve­lés és a létszámcsökkenés ösz- szekapcsolásán van, azon, hogy kétszeres termelést ér­hetünk el a jelenlegi létszám 80 százalékával. Ez határozza meg a magyar bányászat kö­vetkező évtizedekre szóló feladatait. — Mindehhez olyan bá­nyatelepítési és bányaműve­lési programokra, olyan gé­pesítési megoldásokra és olyan magasan képzett bá­nyászokra van szükség, ame­lyeknek és akiknek az együt­tes jelenléte biztosítja az elő­irányzatok teljesítését. — A hazai bányászkodás lehetőségeinek maradéktalan kihasználása mellett is to­vább nő az ágazat szocialista integrációs kapcsolatainak szerepe. Gondolunk itt első­ként a KGST-hez tartozó or­szágokkal, köztük is a Szov­jetunióval való együttműkö­désre. — Ezek az együttműködé­sek, a hagyományos áruszál­lításokon túlmenően, közös fejlesztési programokra is ki­terjednek. Ilyen például a Mecseki Ércbányáknak és a Magyar Alumíniumipari Trösztnek a Szovjetunióval kiépített vertikális, kapcsola­ta. Emellett magukban fog­lalják a földtani kutatást, a bányászati tervezést, a tech­nológiai berendezések és a korszerű gépek gyártását, szállítását is. — A bányászat fejlődik, korszerűsödik, lényegesen el­viselhetőbb, könnyebb, biz­tonságosabb lesz, a bánya azonban bánya marad a jö­vőben is. Központi éltető eleme az ember, a bányász lesz. A jövő bányái is bátor, fegyelmezett, művelt szakem­bereket várnak. — A 28. magyar bányász­nap alkalmából bányásztár­sadalmunk minden dolgozó­jának azt kívánjuk, jó erőben és egészségben teljesíthesse feladatát. Kívánjuk, legyenek továbbra is szocializmust épí­tő hazánk megbecsült dolgo­Megnyitották az ifjúmunkásnapokat Szeptember 1-én, Nyíregyházán megnyitották a VIII. Szabolcs-Szatmár megyei ifjúmunkás- és szakmunkástanuló­napokat. A megnyitón részt vett Nagy László, a KISZ me­gyei bizottságának első titkára, megnyitó beszédet mondott Farkasfalvi József, a KISZ KB osztályvezető-helyettese. A háromnapos rendezvénysorozat első napján a sóstói KISZ- iskolán ifjúmunkásklubok és amatőr művészeti csoportok bemutatójára kerül sor. Nyíregyházán és Záhonyban ma rendezik a Ki minek mestere című szakmai és politikai ve­télkedőt, délután Sóstón sportbemutatóra is sor kerül. A va­sárnapi programban politikai vetélkedő és közlekedési vetél­kedő szerepel. A záróünnepség és a díjak átadása vasárnap, 13 órától lesz a sóstói KISZ-iskolán. FÉLÉVI MÉRLEG AZ ÉPÍTŐIPARBAN Megtartott határidők, javuló minőség Alapanyag a Szovjetunióból Átrakás nélkül Nyíregyházáig Targoncával rakják ki a sz ovjet kocsihoz odaállított mozgatható rámpán a papír tekercseket. (M. V.) Rakodási bemutatót tartot­tak pénteken a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárá­ban. A következő négy hó­napban a papíripar mintegy 40 ezer tonna alapanyagot im­portál a Szovjetunióból. Ko­rábban a papírtekercseket Záhonyban normál nyomtá­vú vasúti kocsikba rakták át, igy továbbították a gyárba. A záhonyi tengelyátszerelő be­rendezés üzembe helyezése után viszont lehetővé vált, hogy átrakás nélkül jussanak rendeltetési helyükre a kül­demények. Mivel a szovjet vasúti ko­csiknak eltérő a méretük, ezért a Papíripari Vállalat saját kivitelezésben egy moz­gatható rakodórámpát tervez­tetett, amelyet Nyíregyházán helyeztek üzembe. A vago­nokból való kirakást speciá­lis targoncákkal végzik, me­lyekből nyolcat szerez be a gyár. A későbiekben pedig egy végleges rámpát is kiala­kítanak a szovjet vagonok fo­gadására. A kiürített szovjet vagono­kat a Nyíregyházi Konzerv­gyár vette át, s a szovjet ex­portra szánt árukkal rakta meg. így a tengelyátszerelés­sel érkezett kocsiknál kisebb a rakodásból eredő kárve­szély, megszűntek az átrakási költségek, gyorsabb a szállí­tás. A működő berendezést Ko­vácsvölgyi Zoltán, a gyár igazgatója mutatta be a vasút képviselőinek, a konzervgyá­rak, a megyében lévő alma­tárolók vezetőinek. Ezek az üzemek a következő időben felkészülnek a szovjet vasúti kocsik fogadására, áruval va­ló megrakására. A tengely­szerelés előnyeit, a kialakí­tandó szállítási kapcsolatokat Deák Zoltán, a debreceni vasút igazgatóság vezetőhe­lyettese ismertette. 0. b.) Jól halad Nyíregyházán az Árok utcai 160 lakásos blokkház építése. (Császár Csaba felv.) vári szálloda építkezé­sein a kitűzött feladato­kat. A szálloda paneles tömbjei­nek szerelése az előirányzott augusztus 30. helyett július 28-ra befejeződött. A termelés korszerűsítését szolgáló gépi beruházások az első fél év során meghalad­ták a 20 millió forintot. Anyagbeszerzési gondok is jelentkeztek. Nem tudták biztosítani határidőre az elő­re gyártott vasbeton födém­elemeket, az univáz szerke­zeteket, a kohósalak nagy­blokkot és néhány épületgé­pészeti berendezést. A la­kásépítések ütemességét za­varta a tervszolgáltatás el­húzódása és a felület-előkészí­tés is. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat első féléves termelését 34 százalékkal emelte. A bruttó termelési érték így 466 millió forint lett. A ked­vező termelési eredményeket a kollektíva a hatékonyság jelentős növekedése útján ér­te el. Ennek alapján a 119 millió forint kapa­citásnövekedés 88 szá­zalékban a termelékeny­ség emelkedéséből szár­mazott. Csökkent az .ezer főre ju­tó balesetek miatt kiesett, valamint az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma. Tovább javult az üze­mi étkeztetés színvonala és kulturáltsága. Az egy főre jutó jóléti és kulturális esz­közök felhasználása 12 szá­zalékkal emelkedett. Az épületátadások határi­dő előtt és az építtetők által is elismerten kiváló minő­ségben valósultak meg. És ez nemcsak az itthoni építkezé­seken van így, hanem kül­földön, a Szovjetunióban, az orenburgi építkezéseken is. A második fél év is sike­resnek ígérkezik. A jelentő­sebb beruházások közül a na­pokban adták át Eperjeskén a kétezer adagos üzemi kony­hát és étkezdét. Az 56 millió forintért épült záhonyi számítógé­pes üzemirányító épüle­tet szeptemberben hagy­ják el az építők. A Csepel Művek nyírbátori gyárában közmű-rekonstruk­ción fáradoznak a KEMÉV szocialista brigádjai. Máté­szalkán a túróüzemet építik. Nyíregyházán a mezőgazda- sági abroncsgyár építése a határidő tartásával halad előre. Ezekkel együtt a vál­lalat dolgozói lendületesen végzik a rájuk eső építési feladatokat a Szovjetunió­ban, az orenburgi gázvezeték fektetésének magyar szaka­szán. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Építő- és Szerelő Válla­lat 1978. évi termelési ter­vét 316 millió forintban hatá­rozták meg. A vállalat szo­cialista brigádjai az év ele­jén tanácskozást tartottak, amelyen határoztak a jubi­leumi munkaverseny folyta­tásáról, a munkaverseny to­vábbi szélesítéséről. A ta­nácskozáson tett versenyfel­ajánlások alapján 5 millió forinttal nagyobb termelési célkitűzést irányoztak elő. A munkaerő és az eszkö­zök kényszerű átcsoportosí­tása ellenére a vállalat első féléves sa­ját építési, szerelési, ter­melőtevékenysége 155 millió forint volt. A termelékenység növekedé­sét a szocialista munkaver­seny eredményein, a haté­kony munkaszervezésen, a munkaidő jobb kihasználá­sán túlmenően az is segítette, hogy az állóeszközök bruttó értéke a fél év végén elér­te a 100 millió forintot, ami 18 millió forintos eszközállo­mány-gyarapodást jelentett. A fél év során 38 létesít­mény sikeres műszaki átadása bonyolódott le. Határidő előtt adtak át Nyíregyházán egy 33, és Kisvárdán egy 42 lakásos la­kóépületet. (sigér) Szeptember 1—október 11: szolidaritási akció Rendezvények megyénkben A Magyar Szolidaritási Bi­zottság javaslata alapján a Hazafias Népfront a szeptem­ber 1-e és október 11-e kö­zötti időszakot az antiimperi- alista és szolidaritási akció idejének nyilvánította. Az ak­ció során különböző rendez­vényeken emlékeznek meg megyénkben is a magyar bé­kemozgalom harminc évéről, a világ békemozgalmában el­foglalt helyéről. Tudatosítjuk azokat az eredményeket amelyeket hazánk külpoliti­kája és a magyar békemoz­galom elért. A különböző rendezvényeket felhasznál­juk a kilencedik békekong­resszus előkészítésére. A Hazafias Népfront me­gyei béke-barátsági bizottsá­gának ajánlása alapján a me­gyei békemozgalom aktivis­tái, megyénk dolgozó népe fokozza szolidaritását a világ haladó erőivel, síkraszáll a fegyverkezési hajsza ellen. Minden rendezvényen hang­súlyozzák, hogy hazánk kül­politikájának középpontjában a Szovjetunióval és a szocia­lista-országokkal való inter­nacionalista baráti kapcsolat erősítése áll. Elítéljük a chi­lei hunta fasiszta kegyetlen­ségeit. Ismertetjük a Szovjet­unió harcát a békéért, az em­beri haladásért, az emberi jo­gok érvényesüléséért. Szabolcs-Szatmár három nagy építőipari vállalatától arról kaptunk tájékoztatást, hogy ha gondok közepette is, de sikeresen zárták az első fél évet. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat­nál a tervezett 496 millió forint helyett 507 millió fo­rint volt az építés-szerelés termelési értéke. A vállalat lakásátadási előirányzatát 416-ban ha­tározták meg. A valóság­ban 430 lakást adtak át. Jelentős eseményként kell megemlíteni a jósavárosi építkezés teljes befejezését, melynek utolsó lakóépületét ez év júniusában fejezték be. Utolsó itteni létesítményként az óvoda, bölcsőde épületét e hó végén vehetik birtokba kis lakói. Fontos feladatot jelent a tanév kezdetén üzembe helye­zendő oktatási létesítmények — Nyíregyházán a fémipari szakközépiskola, az Árok utcai 16 tantermes iskola, Nyírbátorban oktatási köz­pont az iskolák részére — határidőre történő megvaló­sítása. A vállalat dolgozói sikeresen teljesítették a Szovjetunióban az ung­zói, ügyünk rendíthetetlen harcosai, boldogulásunk elő- segítői. Kívánunk valameny- nyiőjüknek sok-sok „jó sze­rencsét!”. ★ A Központi Bizottság tit­kárának beszéde után Simon Pál kitüntetéseket adott át a Mecseki Szén- és Ércbányák élen járó dolgozóinak.

Next

/
Thumbnails
Contents