Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 8. Négy, huszon­nyolc lakásos tömböt épít az ÉPSZER a Kun Béla úton. Az alagútzsalus el­járással készült ötszintes épüle­tek egyikében már a szakipa­ri munkát vég­zik, s a lakáso­kat még ebben az évben átad­ják. (E. E.) Fogadónap az elnöki szabóban Rabatin János reggel 8 óra előtt 10 perccel érke­zett hivatalába. Asztalán jő előre kikészített akták, iratok 'várták. A Nagy- kállói Nagyközségi Ta­nács elnöke átfutotta a reg­geli újságokat, kávét ivott, s már a második cigaret­tára gyújtott, mikor 8-at harangoztak. Megkezdő- dött a tanácselnök foga­dónapja. Kevés ♦ az óvodai hely Ezen a délelőttön Sőrés Andrásné nyugdíjas volt az első látogató. Kérése a köz­ség egyik legégetőbb gondjá­val, a gyerekek óvodai elhe­lyezésével kapcsolatos. — Három unokám van. A két nagyobb iskolás, a pici most lenne középső csoportos — de kitették az óvodából. A családban csak a vejem ke­res. A lányom is szeretne el­helyezkedni, de egyelőre so­kat betegeskedik, így én vi­gyázok a gyerekekre. Segít­senek rajtunk, s ha mód van rá, ne utasítsák el a kis Zsol­ti kát. Nagykállóban 305 óvodai helyen összesen 406 gyereket gondoznak. Eddig 77-et kel­lett elutasítani — köztük 16 jövőre iskolába megy. Az is­kola-előkészítő helyett sze­retnénk, ha legalább nagy­csoportba valamennyi apró­ság járna a községben. Raba­tin János erről tájékoztatta Sőrésnét. — Egyelőre nem tudjuk fo­gadni a kisfiút. Sokan vár­nak, s először azok kapnak helyet akiknek apja, anyja dolgozik. Amint elhelyezke­dett a lánya, újra beszélünk a kérésükről. Biztosra csak annyit ígérhetek, ha hama­rabb nem is, de az iskolakez­dés előtti évben helyet adunk Zsoltikának. A nagyközség másik, sú­lyos gondja a lakáshelyzet. OTP-lakásra 68-an, tanácsira 39-en várnak — köztük 4 nagycsaládos. Jelenleg 24 ta­nácsi lakás épül Nagykállón, melyek 1980-ra készülnek el. Tizenkét OTP-lakás építése az idén, újabb 12 OTP-s és 24 tanácsi alapozását jövöre kezdik. Az egyik jogos igény­lő Katona László, aki felesé­gével együtt a megyei elme- és ideggyógyintézet dolgozó­ja. Lakásra várók — Két gyermekünkkel egy 9 négyzetméteres szobában élünk. Itt kell mindent meg­oldani a mosástól az étkezé­sig. A helyzet tarthatatlan, mivel a nagyobb gyerek is­kolás és a feleségem is tanul. OTP-lakásra 8 éve adtuk be az igénylést. Mikor számítha­tunk új lakásra? — Nagykállón sokan vár­nak lakásra. Vannak, akik még a magukénál is rosz- szabb körülmények között él­nek, s több gyermeket nevel­nek. Csak azt mondhatom, hogy az új OTP-lakások kö­zül önök is számíthatnak egy­re. Rabatin János még hozzá­fűzte : — Az elmúlt tervidőszak­ban nem fordítottak elég fi­gyelmet a lakásépítésre. 1975- re legalább 100 otthon helyét kellett volna előkészíteni, de ez elmaradt. Szőlősi László villanyszere­lő az ivóvízhálózat bővítésé­re tett javaslatot. Az idén 700 ezer forintot költenek a vízhálózat bővíté­sére Nagykállón. A Krúdy és az Ifjúság út bekapcsolása 650 ez«r forintba kerül. A maradék pénzből elsősorban a Mezőgép utcát szeretnénk a hálózatra kötni. Ha futja a pénzből... — A következő napokban helyszíni szemlét tartunk a Krúdy közben — válaszolt a tanácselnök. — Megvizsgál­juk a kérést, s ha futja a pénzünkből, oda is bevezet­jük a vizet. Ez 50—60 méter vezetéket jelent. Egyelőre nem dönthetek, mert úgy kell megoldani a csőfektetést, hogy ha megnyitjuk a Krúdy közt, a később épülő lakáso­kat is hálózatra kapcsolhas­suk. Egy héten belül választ adok a javaslatra. Rabatin János ezen a dél­előttön szociális segélyeket írt alá, telefonokat bonyolí­tott le, döntött egy bírságo­lási ügyben. Jegyzetfüzetében majd egy oldal telt meg a nagykállóiak egyéni kérései­vel, fölvetéseivel. Délben 12- kor kelt föl íróasztalától, de nem ebédelni sietett. Egy napközis csoportnak egyelőre nincs helye, s szeretnék az MHSZ épületébe költöztetni. A déli órákban erről tár­gyalt a nagyközségi tanács el­nöke. (h.) Sertések, juhok „osztályai“ Mi van a törzskönyvben? Ki gondolná, hogy a házi­állatok többségének a fejlő­dését már születésüktől kezdve a szakemberek hada kíséri figyelemmel. Megyénk ötven nagyüzemi gazdaságá­ban 15 400 szarvasmarha, 20 gazdaságában 6340 koca, és 29 gazdaságában 23 300 da­rab juh termelési és tenyész­tési adatait elenőrzik az Ál­lattenyésztési és Takarmányo­zási Felügyelőség szakembe­rei. A legtöbb gazdaságban megtalálható törzs, és te­nyésztési főkönyvekben rög­zítik folyamatosan a termelés és a tenyésztés adatait, — a teheneknél a tejhozam, a sertéseknél a napi súlygya­rapodás, a juhoknál pedig a gyapjúhozam az egyik döntő szempont — valamint a kül­ső, alkati sajátosságokat, amelyek alapján aztán kü­lönféle törzskönyvi osztá­lyokba sorolják őket. Persze nem mindegyik egyed ér­demli ki a megtisztelő má­sod-, és első osztályú, vala­mint az elit címet, hiszen nagyon szigorúak a feltéte­lek. A juhok közül például csak azok kerülhetnek má­sodosztályba, — különben ez a legalacsonyabb — ame­lyeknek a gyapjúnövekedése egy év alatt eléri a két kilo­grammot, s naponta legalább 200 grammal növelik a test­súlyukat. A követelmények szigorú­ságát mutatja az is, hogy a tizenötezer szarvasmarhából csak 2300, a 6300 kocából 522, míg a huszonháromezer da­rab juhból csak 2296 jutott el az osztályba sorolásig. Persze ez nem végleges szám, hiszen évről évre több Szabolcs-Szatmárban is a. törzskönyvezett állatok szá­ma, amit az is mutat, hogy az utóbbi időkben szépen ja­vult az állatállomány minő­sége. Kevesen tudják, hogy a megyében több törzstenyé­szet is található. Szarvasmar­hából ugyan még nem sike­rült ilyen telepet kialakíta­ni, de juhból és sertésből öt, illetve hat tenyészet is ta­lálható Szabolcsban. Ha egy gazdaság jobb mi­nőségű, esetleg törzskönyve­zett fajtákat akar tenyészte­ni, a megyei állattenyésztési felügyelőségnél kell bejelen­teni az igényt, amely az or­szágos központ segítségével biztosítja a kívánt egyede- ket. A törzstenyészet kiala­kításában is hasonló az út. Az országos központ jelzi a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak, hogy az adott gazdaságban meg­teremtődtek a feltételek a törzstenyészethez, amelyet aztán a MÉM hagy jóvá. Me­gyénkben is fontos feladat­nak tartják, hogy lehetőleg minél több törzstenyészet alakuljon ki, hiszen az szé­pen meghálája a gondosko­dást. (bg) ISMÉT INDUL Titkárnőképző tanfolyam Tavaly 32-en vettek részt Nyíregyházán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének titkár­nőképző tanfolyamán. Több­ségüket munkahelyük küldte a tanfolyamra és fedezte a 180 órás, nyolc hónapig tar­tó tanfolyam részvételi díját is. Az idén is indít titkárnő­képző tanfolyamot a TIT Nyíregyházán, a társulat székházában. A hetenként kétszer 3 órás foglalkozáso­kon gazdaságpolitikai, üzem- gazdasági, ügyviteli, számvi­teli, nyelvhelyességi, jogi és lélektani képzést kapnak a hallgatók. Szeptember 25-ig jelentkezhetnek az érdeklő­dők, a tanfolyam október közepén kezdődik és nem követelmény az érettségi. A tanfolyam befejezésekor a résztvevők oklevelet kap­nak. Vizsga nincs. A tanfo­lyam elvégzése nem ad szak- képesítést, de hasznos isme­retekkel látja el a titkárnői munkakörben dolgozókat, vagy az ilyen munkakör be­töltésére pályázókat. Nyíregyháziak az NDK-ban Abroncs­gyártást tanulnak Október közepén újabb nyíregyházi gumigyári fiata­lok kelnek útra, hogy a drez­dai gumigyárban sajátítsák el a mezőgazdasági abroncs­gyártáshoz szükséges szak­mai fogásokat, ismerkedjenek a korszerű technológiával és szervezési elvekkel. Márkus József, a Drezdá­ban dolgozó magyar fiatalok • érdekeit képviselő állami megbízott helyettese szerint a jelenleg kint tartózkodó 15 fiatal mellé újabb 41 érkezik majd októberben. A határa­inkon túl munkát vállaló 18 és 26 év közötti fiatalembe­rek nemcsak szakmát, de nyelvet is tanulnak, és ami szintén nem mellékes szem­pont, tisztes keresethez is jutnak. Átlagos keresetük 870 márka és a korszerű elhelye­zésért csekély térítést kell csak fizetniük. Problémáik megoldásában segíti őket a kinti KlSZ-szer- vezet, valamint az, hogy részt vesznek a gyári termelési ta­nácskozásokon, de a közel­jövőben megtartandó itthoni ifjúsági parlamentre is el­küldik majd képviselőiket. Tény, hogy néhány magyar fiatallal gondok is voltak kint, azonban akik itthon megállják a helyüket, azok­nak az ottani beilleszkedés sem okozhat nagyobb gondot. A hároméves kinttartózko­dást többen arra használják fel, hogy német gimnáziumba iratkozva szerezzenek új is­mereteket. S. Z. Tartásdíj továbbtanuló gyermek után — Gyermekem középisko­lai tanulmányait befejezte és munkát vállalt — állította egy tisztviselő abban a per­ben, amelyet elvált felesége ellen indított a korábban megítélt gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége meg­szüntetéséért. A tárgyaláson az anya ar­ra hivatkozott, hogy fia kö­zépiskolai tanulmányait va­lóban befejezte, de másfél éves kereskedelmi szakmun­kástanulói tanfolyamra irat­kozott be. Ehhez egy szö­vetkezettől, ahol majd elhe­lyezkedik, a tanév megkezdé­sétől kezdve havi tanulmányi ösztöndíjat kap. Még azt is elmondta: gyermeke a kö­zépiskolában az érettségivel együtt elsajátított szakmá­ban egészségi okokból nem dolgozhat, ezért más pályát kellett választania, a»*, A járásbíróság nem látta ^bizonyítottnak, hogy a fiatal­ember eredeti szakmájában nem helyezkedhet el, ezért a keresetnek helyt adott, az apát a tartásdíj további fize­tése alól mentesítette. Ezt a döntést a megyei bíróság helybenhagyta. Ítéletében még kimondta: a gyermek csak felsőfokú tanulmányok végzése esetén volna tovább­ra is jogosult a tartásdíjra. Az életpálya folytatásához nem szükséges szakképzett­ség megszerzéséhez a tar­tásra kötelezett szülő nem köteles hozzájárulni. A jog­erős ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következő­képpen döntött: A munkaképes gyermek akkor jogosult tartásra, ha a szükséges tanulmányai foly­tatása érdekében arra rászo­rul. Ilyenek az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a fő­iskolai és egyetemi tanulmá­nyok. Ezek végzésének azonban folyamatosnak -kell lennie. Ebben az esetben a gyermek szakmunkástanu­lóként folytatja tanulmánya­it. Tény, hogy ez nem bizto­sít felsőfokú szakképesítést, de feltétlenül szükséges ah­hoz, hogy a választott élet­pályán el tudjon helyezked­ni. Renkívül méltánytalan volna, ha e tanulmányok folytatásától elzárnák, vagy tanulását azért nehezítenék meg, mert a középiskolában már egy szakképesítést szer­zett. Az általános iskola elvég­zése után a gyermekek álta­lában még nincsenek tisztá­ban azzal, hogy tanulmánya­ik befejezésével milyen pá­lyán kívánnak elhelyezkedni — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság. A középiskola meg­választását a helyi viszonyok is befolyásolják. Az a körül­mény, hogy a fiú az érettsé­gi bizonyítvány mellett a kö­zépiskolában szakképesítést is szerzett, még nem jelenti azt, hogy ha hajlamainak, alkatának az e képesítéssel való elhelyezés nem felel meg, úgy ne választhasson más életpályát. További ta­nulmányai elvégzése után elhelyezkedése biztosítva van, hiszen egy szövetke­zettel társadalmi szerződést kötött .tanulmányait pedig folyamatosan végzi. — Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságoknak nem azt kellett vizsgálniuk, van-e olyan egészségügyi vagy más ok, ami a tartást igény­lő nagykorú gyermeknek a már megszerzett szakképe­sítéssel történő elhelyezkedé­se ellen szól, hanem azt, hogy — személyi körülményei és jövedelmi viszonyai mellett — az apának nem jelent-e aránytalan terhet a nagyko­rú gyermek tartása. A be­szerzett kereseti kimutatás szerint az apa havi jövedel­me meghaladja a hatezer forintot, tehát továbbtanuló nagykorú gyermeke eltartá­sához hozzá tud járulni. Az összeg megállapítása szem­pontjából természetesen fi­gyelembe kell venni, hogy a fia mennyi társadalmi ösz­töndíjat és egyéb juttatást kap, és a tartásdíjat ennek megfelelően kell megállapí­tani. Párbaj a temetőben Különös ötlet miatt került a vádlottak padjára a fiatal­korú T. Csaba, aki nemrég töltötte be a 15. évét. T. Csa­ba rakamazi lakos annak el­lenére, hogy rendszeresen járt iskolába nem sok ered­ményt ért el, mivel az ötö­dik osztályt háromszor ismé­telte. Családi környezete sem tudott pozitív hatást gyakorolni magatartására, mivel a családból is többen voltak már büntetve. A fiatalkorú T. Csaba az utóbbi időben hasonló gon­dolkodású és magatartású fiatalokkal barátkozott és egyre többet csavargott is. Ez év július 18-án a dél­utáni órákban T. Csaba és K. Ferenc családtagjai között nézeteltérés keletkezett, s ezért a két fiatalkorú is ösz- szeverekedett. Mivel a fel­nőttek a verekedést meg­akadályozták, ezért T. Csaba és K. Ferenc megállapodtak abban, hogy a tímári teme­tőben párbajt vívnak egy­mással. T. Csaba a párbaj színhe­lyére autóbusszal, míg K. Ferenc kerékpárral érkezett. K. Ferenc a tímári temető előtt észrevette, hogy T. Csa­ba kést hozott magával, ezért figyelmeztette, hogy csak puszta kézzel vívhatnak meg. Ezek utárf mindketten elin­dultak a temetőbe alkalmas helyet keresni a bajvívásnak, miközben K. Ferenc egy botért akart lehajolni. T. Csaba észrevette ezt és rá­vetette magát K. Ferencre. A dulakodás közben kivette zoknijába rejtett bicskáját és K. Fenenc mellkasába szúrta. K. Ferenc a sérülés kö­vetkeztében súlyos, életve­szélyes állapotba került és csak a gyors, szakszerű or­vosi segítségnek köszönhető, hogy életben maradt. A fiatalkorú párbajhős el­len a fiatalkorúak ügyésze emberölés bűntettének kísér­lete miatt emelt vádat. (m. f.) A mátészalkai BFK-ban a közelmúltban szakszervezeti könyvtárat létesítettek. A jelenleg 1700 kötetes állományt 3000 darabra növelik, majd bizonyos időnként cserélik a könyveket. A könyvek mellett 30—35 napilap és folyóirat áll az olvasnivágyók rendelkezésére. I NAGYKÁLLÓI GONDOK DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents