Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
1978. szeptember 7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Hagy kincs a jó látás A hasznos szél A szél az ember régi energiaforrása. Hollandiában Csehszlovákiában még 30 évvel ezelőtt is látható volt itt-ott a szélkerék, amely öntözéshez merített vizet a tartályokból. A berendezést nem kellett szabályozni: amikor fújt a szél, vizet merített, a felesleges víz pedig egyszerűen visszacsurgott. Ma, az atomenergia korszakában, az emberiség érdeklődése ismét az ősi energiaforrás — a szél felé fordul. Egyes országokban, például Hollandiában, Dániában újra felhasználják a szélenegiával működő szivattyút a legelőkön tartózkodó állatok itatására, vagy magányos épületek vízellátására. A szélenergia kihasználásának legmodernebb formája a szélerőmű, aminek azonban még megoldatlan problémája az általa termelt villamos energia tárolása. A Szovjetunióban a moszkvai kerületben működik a szélenergetikai berendezésekkel foglalkozó kutató- központ. Az utóbbi években ezen a területen gyorsul a fejlődés. Az egyik legújabb terv szerint például a szélmalommal dinamót fognak működtetni. Az embernek alighanem ez a legolcsóbb energiaforrása. Mi hajtja az autót? Világszerte különböző kísérletek folynak azzal kapcsolatban, hogy mivel lehetne helyettesíteni a gépkocsik egyre drágább hajtóanyagát, a benzint. Lengyelországban a benzin és a metanol keverékével próbálkoztak. A nyáron alkalmazott keverék 80 százaléka 78-as oktánszámú benzin. 20 százaléka metanol. A téli keverék 82 százaléka benzin. 15 százaléka metanol, 3 százaléka izobután. A keverékeket Fiat—125 p típusú személygépkocsik üzemeltetésében próbálták ki kísérleti jelleggel. A kísérletek eredményei azt mutatják, hogy az újfajta hajtóanyag-keverék alkalmazása 8 százalékkal növeli a motor teljesítményét. Ugyanakkor a kipufogógáz szén-dioxidtartalma kisebb, mint akkor, ha a motort kizárólag benzinnel üzemeltetik. A moszkvai taxisofőrök most próbálják ki az új típusú Volga személygépkocsit, amelyet propán-bután meghajtású motorral láttak el. Rövidebb időszakokon át ez a motor normál benzinnel is üzemeltethető. Az új személy- gépkocsi gáztartálya 86 literes és a csomagtárolótérben helyezkedik el. A bal hátsó sárhányóra szerelték fel azt a berendezést, amely lehetővé teszi a gáztartály feltöltését. Az új gépjármű kipufogógáza sokkal kevésbé ártalmas, mint a benzin meghajtású gépjárműveké. Már Hollandiában is sok olyan személygépkocsi közlekedik, amelyet házilag kivitelezett probán meghajtású motorral láttak el. A propángáz ugyanis mintegy 60 százalékkal olcsóbb, mint a benzin. A Volvo gyár felfigyelt erre a tendenciára és megkezdte a gázmeghajtású Volvo 244 típusú személygépkocsik szállítását Hollandiába. E gépkocsik motorjai 10 százalékkal kevesebb hajtóanyagot fogyasztanak, mint a benzinmotorok. Japánban a Toyota konszern és a ,.tiszta” motorokkal foglalkozó kutatóintézet új. gazdaságom motortípust fejlesztett ki. amely a korábbi motortípusok által fogyasztott hajtóanyagnak állítólag a 60 százalékát is meg tudja takarítani. Az új motort a kétütemű motorok elve alapján szerkesztették és a levegő, illetve a hajtóanyag meghatározott összetétele, valamint az új típusú gyújtógyertyák alkalmazása révén nagyon hatékony és nagyon kevéssé szennyezi a levegőt. A motor szerepelt a tokiói autókiállításon. Piacra^ az idén kerül: először a mezőgazdasági gépek és a motorkerékpárok gyártásában alkalmazzák. Az Egyesült Államokban nagyon kedveltek a kőolajmeghajtású motorok, mivei ezek üzemeltetése olcsóbb, mint a benzinmotoroké. Az Egyesült Államokban egyre több a kőolajmeghajtású taxigépkocsi is. Pl. New Yorkban már 130 ilyen taxi közlekedik. Ezek üzemeltetési költségei egyharmad részét alkotják a benzinmeghajtású gépkocsik üzemeltetési költségeinek. Az új típusú személygépkocsik közül különösen kedvelt az öthengeres motorral ellátott Mercedes-Diesel modell. A modern élet mind nagyobb követelményeket állít az emberi szem elé, törekedni kell tehát a tökéletes látásélességre, a kifogástalan kétszemes együttlátásra. Erről a gondoskodást kisgyermekkorban kell elkezdeni. Hatéves kor alatt már felismerhetők a későbbi hibák jelei. A kétszemes együttlátás hiánya, illetve az egyik szem látásélességének jelentős csökkenése felnőtt korban gyakori. Okát főként a gyermekkori kancsalságban kell keresni. S mert a kétszemes együttlátás pontos szabályozására csak óvodás korban van lehetőség, szükséges a 3—4 éves gyermekek kötelező szűrővizsgálatának bevezetése. A rövidlátás sokszor csak hatéves kor- ban kezdődik, majd később válik nagyobb fokúvá. Ezért lényeges a kisiskolások állandó szemészeti kontrollja. A rövidlátás, a tompalátás és kancsalság mellett súlyosabb — részint veleszületett. részint szerzett — látáskárosodások is előfordulnak, ami kisgyermek korban a tanulást hátráltatja, nehezíti vagy lehetetlenné is teszi. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a csökkent látású gyerekeket ki kell válogatni az egyes osztályokból és különfoglalkozásokat kell szervezni számukra. Csehszlovákiában még ennél is tovább léptek, amikor tíz évvel ezelőtt Prágában megszerveztek és megnyitottak — Európában elsőként — egy kilenc évfolyamos iskolát csökkent látású gyerekek számára. Az intézmény a súlyos látászavarban szenvedő gyermekek részére olyan körülményeket és oktatási módszereket biztosít. amelyek elősegítik az adott lehetőségek között a megmaradt látóképesség fokozatos javítását, ugyanakkor a tananyag tökéletes elsajátításához is hozzásegítik a kis nebulókat. Képünkön: A gyermekek optikai eszközök — nagyítóüvegek. távcsöves szemüvegek stb. — segítségét is igénybe vehetik a csökkent Iá- tásúak iskolájában. (MTI Külföldi Képszolgálat) Bagolylepkék a virágoskertekben Gyakori panasz, hogy a virágoskertekben — a cinnián, a kannán, a krizanténon, az őszirózsán — a leveleken szabálytalan lyukak és karéjozott berágások láthatók. Ha & károsítás a gyökérnyaki részre is kiterjed, úgy a fertőzött növény fejlődésében megáll, lankadni kezd. kidől, majd elszárad. A fenti kártétel egyértelműen a bagolylepkék kártételére utal. A bagolylepkék egyedszáma jóval túlhaladja a tavalyit, s rajzásuk is elhúzódik. Ennek folytán hosszabb lesz a károsításuk időszaka is. A dísznövényeken kívül megtámadhatják a káposztaféléket, a paprikát, a gyökérzöldségeket és a hagymát is. A bagolylepkék nőstényei előszeretettel rakják tojásaikat a gyomnövényekre. így a tojásokból kikelő hernyók kezdetben különféle gyomokon táplálkoznak, s csak később térnek át a kultúrnövényekre. A gyomok irtása ezért alapvető feladatunk. Kemikáliákkal legeredményesebben a fiatal hernyók ellen védekezhetünk. Jó hatású készítmény a lárvák ellen a Ditrifon 50 WP 0,2°,o-ban vagy az Ekalux 0,2—0,3%-ban. Az idősebb hernyók ellen 10fr négyzetméterenként 60 dkg csalétket szórhatunk ki, melynek összetétele 0.6 1 korpa. 6—8 dkg melasz, 2—4 dke 2° o-os lin- dán hatóanyagú növényvédő szer. A keveréket a melasszal át kell gyúrni, majd annyi vizet keli hozzáadni, hogy az könnyen morzsolható legyen. Most készíthetjük* elő a kora tavaszi hagymások helyét virágágyásainkban. Az előkészítés első fázisa a talaj lakó kártevők (pajorok. drótférgek) egyedszámának felmérése, ha négyzetméterenként két lárvát találunk, úgy feltétlenül talaj- fertőtlenítés szükséges. Basudin 5 G-bői 35 dkg szer szükséges száz négyzetméterenként. Galitionból pedig 3—4 g folyóméterenként, 5 cm mélyen a talajba munkálva. A növényvédelmi munkák végzésénél a munka és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba Nyíregyháza, mg főisko)^ Szüreti előkészületek A megfelelő felszerelésről a szüret megkezdése előtt kell gondoskodnunk. Amennyiben nagyobb szőlőterülettel rendelkezünk, végezzünk termésbecs- lést. 10ff négyzetméterenként 2 —3 tőkén számoljuk meg a fürtöket. Egymástól távol eső tőkéket válasszunk ki a mintavé- tel céljára. Azután az egy tökére eső átlagfürtszámot szorozzuk meg a fürtátlagsúllyal és a területünkön található tőkeszámmal. (Általában a kis fürtű fajták 5—8 dkg, a közepes nagyságúak 10—15 dkg, a nagy fürtűek 18—25 dkg súlyúak.) A termésbecslés után tudjuk megállapítani a szükséges borászati segédanyagok meny- nyiségét. Időben szerezzük be a káliumtabiszulfitot, (kéntabletta, borkén), azbesztkénlapot és a fajélesztőt. A mennyiségek számításánál vegyük figyelembe, hogy általában egy mázsa szőlőből 65—70 liter must lesz. Egy hl musthoz és az ebből nyert borhoz 50—70 g káli- ummetabiszulfit, egy hl hordóűrtartalomhoz 1/3 kénszelet szükséges. (A pincék légterének fertőtlenítéséhez 10 légköbméterhez l kénszeletet számítsunk.) A tokaji pincékben nem szabad kénezni, mert a nemes penész elpusztul a kénezéstől. A másik igen fontos borászati segédanyag a faj élesztő-tenyészet. Előnye, hogy az ismert és jó tulajdonságú borélesztő végzi az erjesztést. Ezáltal tisztább ízű és kellemesebb illatú bort nyerünk. Beszerezhető a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben (1022, Herman Ottó utca 15.). Megrendelhető személyesen vagy levélben. Közölni kell, hogy milyen fajta szőlőhöz kívánjuk a fajélesztőt felhasználni, továbbá a szőlőgyümölcs egészségi állapotát és a várható cukorfokot. Szükséges gondoskodni még bentonitról is. Továbbá a must cukortartalmának megállapítására szolgáló mustfokolóról és a szakszerű erjesztéshez kotyogóról. Az előkészületi munkákhoz tartozik a szüreti edények, fakádak alapos tisztítása. A hordókat annyiszor mossuk, hogy a nyíláson tiszta víz folyjon ki. Forró vízzel csak azután szabad mosni. Az üres hordóban havonta egy kénlapot égessünk el. így megelőzhetjük *a bor Betegségeit. A szüreti előkészület munkáihoz tartozik még a borkészítés és -tárolás célját szolgáló helyiségek gondos kitakarítása, kimeszelése is. Nagyüzemi módon Gépek a korszerű szarvasmarha-tenyésztésért A Villamosipari Kutató Intézetben a holográfia felhasználásával vizsgálják a villamos készülékeket és a bennük keletkező elektromos jelenségeket. (MTI Fotói Alkoholutóhatás A ,,macskajaj” akkor is veszélyezteti a teljesítőképességet, ha a vérben nem mutatható ki az alkohol. Egy vidám este utóhatásai már alkoholmentes gépkocsivezetőket is közlekedésképtelenné tehetne. Az ilyenféle „utólagos károsodások” nyilvánvalóan nem az elfogyasztott etilalkoholra vezethetők vissza, hanem az úgynevezett alkoholszeny- nyeződésekre, az ízképző kísérőanyagokra. A göttingeni egyetemen 29 embert vizsgáltak meg. akik felügyelet mellett ittak. A befejező vizsgálatot 16 órával később végezték el. A vizsgálati személyek közül 12 erre az időre már alkoholmentes volt, 10-nek a vérében még 0,13—0,45 ezrelékes alkoholmaradvány volt. hétnek a vérében pedig 1,23 ezrelék. Mind a három csoport. ,,váratlanul érezhető” nehézségeket tapasztalt egy motorikus teljesít- ményteszt-vizsgáió készülék kezelésében. Koordinációs képessé^ gük jelentős mértékben csökkent. Teljesítőképességük szubjektív rosszabbodása, valamint a másnaposság érzése elsősorban az alkoholmenteseknél volt megfigyelhető. 16 óra után még minden kísérleti személy ittasnak érezte magát, azok azonban, akiknél a legnagyobb volt az ezrelékhányad, ezeket az utólagos hatásokat alábecsülték. A göttingeni egyetem kutatási eredményei utalnak elsőként arra. hogy az alkoholszennyeződést tartalmazó anyagok még az eta- nol teljes felbomlása után is jelentős koncentrációban megmaradnak. A növénynemesítés ■ ii rr r _ ■ ■ jovo utjai A „SUPERMIX” vontatott takarmánykeverőkiosztó. Az AGROMASEXPO »78 aranyérmese: az ÖTK—9 önjáró takarmánykeverő-kiosztó kocsi. (Fotó: Schmidt Gyula) A mezőgazdasági kutatás egyik világszintű célkitűzése, egyszersmind rejtett tartaléka, a napenergia hatékonyabb felhasználása. Gazdasági növényeink jelenleg a napfény elvileg korlátlanul rendelkezésre álló energiatömegének mindössze 2 százalékát hasznosítják. Ha ezt a bűvösnek látszó 2 százalékot csak néhány- szorosára tudnánk növelni, növényi termékeink ugyanilyen arányban lennének megsokszorozhatok, amely az emberiség ellátásának a megoldásában jelentős tényező lenne. Az agrotechnikai fejlesztés alapja részben a genetika. A javuló talajművelés és talajerőpótlás gazdaságosan csak akkor hasznosul, ha a növény a tetemes költségekkel megteremtett lehetőségeket a terméstöbbletben téríti meg. A termőképesség növelésének további jelentős tényezője a szelekció. A szelekciós munkát a nemesítésben napjainkban is olyan felkészültséggel és körültekintéssel végzik, hogy alapot nyújt több évtized múltán jelentkező nagyobb igények kielégítésére is. Alapvető gazdaságossági törekvés a növénynemesítésben az egységnyi területről nyerhető hozam növelése. Ennek egyik útja lenne, hogy a növény szaporító, generatív részeit igyekezzünk szaporítani a vegetatív részekhez viszonyítva. Ugyanakkor a nemesítőnek tekintettel kell lennie a gazdaságossági célokon belül bizonyos technikai igényekre, a gabonatermesztés pél-> Genetikai kísérlet a Csehszlovák Gabonakutató Intézetben. (MTI Külföldi Képszolgálat) dául akkor hatékony, ha szilárd a szár, és így az állomány jól betakarítható. A napenergia nagyobb arányú hasznosítása mellett fontos ne- mesítési cél a vízhasznosítás, illetve ahol nincs víz, a szárazság- tűrés tulajdonságainak a felerősítése. A korszerű szarvasmarha-tenyésztés gépi feltételei ma már biztosítottak a magyar mezőgazdaságban is. A szarvasmarna- telepek gazdaságos üzemeltetése azonban a gépesítés, a jó szervezettség függvénye. Rendszer- gazdaságaink szarvasmarhatelepein az úgynevezett mobil takarmányozási technológia honosodott meg. A sllókltárolás nagyüzemi gépe: az SM—15 jelű silómaró-rakodó. A korábbi években (más lehetőségek hiánya miatt) a falközi silókból a takarmány ürítése kézi erővel, vagy más egyéb rendeltetésű gépekkel történt — de ezek a szükségmegoldások ma már távolról sem elégíthetik ki a nagyüzemek jogos igényeit és a korszerű takarmánykeverő- kiosztó kocsikat sem terhelik le gazdaságosan. Az előzmények és igények ismeretében készítették el a Mezű- gépfejlesző Intézet tervezői az SM—15 jelű silómaró-rakodó tervét. A gép rendeltetése a falközi áthajtásos silókból a takarmány kimarása és a kimart, fellazított szilázs vagy szenázs felrakása — az istállóba szállító — keverő-kiosztó kocsiba. A gép elektromos üzemeltetésű. Óránkénti teljesítménye mintegy 15 tonna. A marás szélessége 1800 mm, fogásmélysége 400— 500 mm. A legnagyobb marási magasság kb. 5000 mm. A marógém és a gyűjtőasztal mozgatása hidraulikus úton történik, míg az üzemközbeni manőverezést egy önálló hajtómotor biztosítja. Az SM—15 jelű géppel kitárolt takarmány a mobil technológia szerint a silóból egy speciális keverő-kiosztó kocsiba kerül, amelyet úgy alakítóiak ki Mezőgépfejlesztő Intézet tervezői, hogy a közel azonos alkatrészekből (kb. 80 százalékos a típusalkatrészek aránya) az igényeknek legjobban megfelelő, különböző űrtartalmú vontatott és önjáró keverő-kiosztó kocsi gyártható. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban nevezzük a MEFI tervei által legyártott vontatott keverő-kiosztót „SUPERMIX”- nek, az önjáró változatot pedig ÖTK—9-nek. A működési elv mihd a vontatott, mind pedig az önjáró típusnál azonos. Az SM—15 típusú silómaróval kimart és fellazított, majd beadagolt tömeg-, valamint a gazdaságok sajátos receptúrájuk szerint összeállított és pontosan kimért abraktakarmányokat, kon- centrátumokat, három, hosszirányban mozgó csiga összekeveri és a kiadagoló szerkezethez szállítja. A megfelelően összekevert takarmányt az adagolószerkezet ezután egyenletesen kiadagolja a szarvasmarhák elé. A „SUPERMIX” tervezésekor az volt a cél, hogy egytengelyes pótkocsiként kialakított keverő- kiosztó alkalmas legyen (takarmányoktól függően) a tartály névleges térfogatának 80—90 százalékos kihasználására és ilyen mennyiségben takarmánykeverésre és -kiosztásra, előírva azt, hogy max. 30 kp/méter meny- nyiségű takarmány kerüljön ki- adagolásra az állatok elé, a jászolba vagy etetőasztalra. Az ÖTK—9 önjáró típus felépítménye teherautó-alvázra szerelve — de a változat lehetősége módot ad arra is, hogy egytengelyes alvázra szerelve vontatott gépként is üzemeltethető. Gál Imre ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK LÉZERH0L0GRÁF AUTÓ-MOTOR
