Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

Nagy teljesítményű NDK betakarítógéppel szedik a burgonyát a leveleki Dózsa Tsz- ben. (G. B.) Mongol-magyar barátsági nagygyűlés Darhanban Országaink barátsága állandóan fejlődik A hivatalos baráti láto­gatáson Mongóliában tar­tózkodó Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, szer­dán délelőtt , különvonattal Darhanba érkezett. Lázár Györgyöt és kísére­tét, valamint a társaságában érkezett magas rangú mongol állami vezetőket a város ve­zetői, a lakosság és a hús­kombinátban dolgozó ma­gyarok képviselői, s papír­zászlócskákat lengető úttö­rők fogadták. Délben mongol—magyar barátsági nagygyűlést tartot­tak a magyar közreműkö­déssel épült és működő dar- hani húskombinátban. A nagygyűlést a városi pártbi­zottság első titkára nyitotta meg. Ezután Zsambin Batmönb és Lázár György mondott be­szédet. Lázár György magyar, és Zsambin Batmönh mongol mi­niszterelnök kézjegyével látja el a mostani tárgyalások eredményeként létrejött kétoldalú megállapodásokat. (Ke- let-Magyarország teletotó) Zsambin Batmönh beveze­tőben a Mongol Népi Forra­dalmi Párt, a Mongol Nép- köztársaság kormánya, az egész mongol nép nevében meleg szeretettel köszöntötte Lázár Györgyöt, majd mél­tatta a Magyar Népköztársa­ság eredményeit, majd a ma­gyar—mongol kapcsolatokról szólt. — Az országainknak a szo­cialista internacionalizmus szilárd elvein alapuló testvé­ri barátsága — mondotta — az 1965-ben megkötött barát­sági és együttműködési szer­ződés szellemében állandóan bővül és fejlődik. Megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy párt- és állami vezető­ink találkozói és megbeszé­lései jelentős ösztönzést ad­tak és adnak a pártjaink, or­szágaink és népeink közötti szövetség, testvéri együttmű­ködés további fejlesztésének. ÁTADÁS 3ÖYÖ SZEPTEMBERBEN Bölcsődék, óvodák városainkban A lakásépítések ütemével még nem mindenütt tart lé­pést a gyermekintézmények átadása. Megyénk városai­ban, a gyorsan épülő lakóte­lepeken jó néhány bölcsőde, óvoda, iskola alapozásához látnak ezekben a napokban az építők, hogy a következő tanévet már várhatóan itt kezdjék a leendő kis lakók. Nyíregyházán újabb két, emeletes óvodát épít a Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalat a Körte és a Kereszt utcán. A nemsokára átadásra kerülő Búza utcai­hoz hasonlóan ide is kétszin­tes óvodákat terveztek. A több mint 8 millió forintos beruházásokat már kezdenék az építők, de a szükséges épületszerkezetek még nem érkeztek meg a Beton- és Vasbetonipari Művektől. A megyeszékhelyen a 200 személyes óvodákra a SZÁ- ÉV, a 100 személyesekre az építő- és szerelő vállalat ka­pott megbízást. A Dugo­nics utcán így épít egy 100 személyes óvodát az ÉPSZER. A 7 millió forintos óvodát még ősszel elkezdik, s így 1979-ben már járhatnak ide a kicsinyek. A Sóstói úton ugyancsak 7 millió forintért építenek óvodát száz kisgyer­meknek. A munkaterületet átvették, de a tervet még nem kapták meg a Csongrád megyei Tervező Vállalattól. Kisvárdán 30 millió forin­tos költséggel oktatási köz­pontot épít a SZÁÉV. Az alapozó munkák a napokban kezdődtek. Hatvan kisgyere­ket helyezhetnek majd el a bölcsődébe, az óvodát száz­személyesre tervezték. A 8 tantermes általános iskolá­ban már az új tanévben megszólal a csengő. Mátészalkán 200 kisgyer­mek járhat majd abba az óvodába, melynek a cölöp­alapozását nemrégiben kezd­te a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat. Az alapozás befejezése után az ÉPSZER 12 millió forintos költséggel építi fel UNIVÁZ szerkezetekből a gyermekintézményt. Ami hát­ráltatja az építkezést: az óvoda tervei még nem érkez­tek meg az ÉPSZER-hez. (t. k.) Pártjainkat, népeinket a töb­bi testvéri szocialista ország­gal, elsősorban közös bará­tunkkal, a Szovjetunióval az internacionalista szövetség és barátság szálai fűzik össze. A Mongol Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködése átfogja a po­litika, a gazdaság, a kultúra és tudomány területét, s új tartalommal, formákkal gaz­dagodik. Emellett országaink eredményes együttműködést folytatnak a KGST keretében is. — Nem véletlen, hogy most a darhani húskombinát­ban tartjuk barátsági nagy­gyűlésünket. Ez a kombinát az egyike az utóbbi néhány évben magyar segítséggel épült üzemeknek, mint ami­lyen az ulanbátori ruhagyár, a szonginói biokombinát, vagy a harhorini malom. (Folytatás a 4. oldalon) Szabolcsi gazdaságok a debreceni mezőgazdasági vásáron Szabolcsi gazdaságok is részt vesznek a szeptember 22-én nyíló debreceni mező- gazdasági táj kiállításon és vásáron, A különböző mező- gazdasági termékeket felvo­nultató kiállításon megyén­ket a Szamos menti Állami Tangazdaság, a Mezőgazda- sági Főiskola Tangazdasága, a máriapócsi Rákóczi Terme­lőszövetkezet, a Szabolcs me­gyei Tejipari Vállalat, a kis- várdai baromfi-feldolgozó üzem, a Vetőmagtermeltető Vállalat nyíregyházi kutató- központja, a Szabolcs megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Nyíregyházi Kon­zervgyár, valamint a megyei kertbarátok köre képviseli. A vásárral egybekötött ki­állítás — amelyen zömmel Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyei, valamint budapesti vállalatok, kutatóközpontok, mezőgazdasági üzemek vesz­nek részt — szeptember 24- én zárja kapuit. Almasűrítmény dollárért Korszerű présgépet adtak ét Balleányban Modern présgép kezdte meg tegnap próbaüzemelé­sét a Balkányi Állami Gaz­daság nyírgelsei léüzemében. A 60 millió forintba kerülő beruházáshoz az idén május­ban kezdtek hozzá az ÉPSZER, a közúti építő vállalat, az osztrák és svéd cég dolgozói, s határidő előtt, a tervezett költségen belül fejezték be a munkát. A nyírgelsei hűtőház 9 év­vel ezelőtt épült példa nél­küli gyorsasággal. Akkor is májusban szállt ki a bizott­ság, hogy megnézze a tere­pet, hol épül majd az 1000 vagonos hűtőház és szeptem­berben már megkezdték az alma betárolását. A hűtő­házban felépítették a léüze­met is, hogy ne vesszen kár­ba- a fogyasztásra nem al­kalmas alma. Az almából készült sűrítménynek olyan sikere volt a nyugat-európai országokban, hogy bővíteni kellett a léüzem kapacitását. A most elkészült bővítés és rekonstrukció alapján na­pi 20—22 vagon almát ké­pes feldolgozni a két Buc­her prés, amelyekkel termé­szetesen szinkronba kellett hozni a többi gép, az elősűrí­tő, a sűrítő, az anyagmozga­tó berendezéseket. Ebben az évben a nyírgelsei léüzem­ben 2000—2500 vagon alma feldologzását tervezik, ezért minden mennyiségű ipari almát felvásárolnak kilón­ként 1,60-as áron. Ha lesz megfelelő meny- nyiségű alma, akkor 2000— 2500 tonna sűrítményt ké­szítenek, amelynek 80 száza­lékát Ausztria és az NSZK vásárolja meg. A megmara­dó 20 százalékot a Debrece­ni Állami Gazdaságban pa­lackozzák, amelyből 4 millió palackot a Közel-Keletre szállítanak. A rekonstrukció előtt Nyírgelsén 8—900 vagon al­mát tudtak feldolgozni, 6— 700 tonna sűrítmény készült belőle. Az új présgépek mun­kába állításával 10—15 szá­zalékkal jobb a lényerés, s míg korábban 32 ember kel­lett egyszerre az üzemelte­téshez, most hét dolgozó látja el a gépek kiszolgálá­sát. A nyugati piac szinte kor­látlan: 800—1000 dollárt fizet­nek egy tonna sűrítményért. Ha sikerülne a kapaci­tást maximálisan kihasználni és feldolgozni a 2500 vagon almát, ez másfél—kétmillió dollár bevételt jelentene. A beruházás megtérülési ide­jét három évre tervezik. Hűszaki fejlesztés Á műszaki fejlesztés csak abban az eset­ben jár eredmény­nyel, ha alaposan meg­fontolt, mérlegelt célja van, azaz ha tervszerű. Ez a cél ugyan lehet a gyár­tás- és gyártmányfejlesz­tésen belül új állóeszkö­zök megvásárlása, kutatás, korszerűbb technológiák, termékek megalkotására, tipizálás, szabványosítás, licencvásárlás stb., s a cél elérésének forrása a vállalati fejlesztési alap, hitel, állami támogatás, a hangsúly mindenkor a társadalmilag hasznos eredményen van. Példa lámpásáért nyúlva: a gép­iparban tavaly a gyorsan fejlesztendő termékcso­portoknál összesen 187 li- cencet vezettek be, illetve alkalmaztak. Ez még nem bizonyíték a haladásra. Az azonban igen, hogy — sok más eredmény mellett, így például az igényes techno­lógiák térhódítása — ezek­nél az áruknál sikerült megkétszerezni a tőkés ki­vitelt 1977-ben, 1976-hoz képest! Gazdag tárházból válo­gathatunk annak igazolá­sára, miként bővíti telje­sítményeinket a műszaki fejlesztés folyamata. Tíz esztendő alatt 20,5 száza­lékkal csökkent például — kalóriában számolva — az egy kilowattóra villamos energia előállításához szükséges fűtőanyag az erőművekben, s az egyet­len adat mögött a fejlesz­tési lépések sora áll, a jobb hatásfokú kazánok használatától az automati­zálásig. Egy tonna nyers­vas termeléséhez napja­inkban 36 százalékkal ke­vesebb kohókoksz kell, mint a hatvanas évek ele­jén, arról pedig a szövő­nők tudnának tanúskodni, miként változott feladatuk' s fizikai igénybevételük az automaták mellett, akik ma a teljes gépállomány­nak már a felét teszik ki. K itérni a műszaki fej­lesztés követelmé­nye elől annyi, mint föladni a holnapot, azaz egyetlen termelőhely sem engedheti meg ezt a lu­xust, sem szemléletben, sem gyakorlatában. Ilyen­re nem is bukkanunk. Va­lami mindenütt történik, de e valamik olykor ne­hezen alakulnak tervsze­rű tevékenységgé, zökke­nőktől megóvott — mert előzetesen átgondolt — folyamattá. Ezért a mű­szaki fejlesztés mennyisé­gi jellemzői, mutatói mel­lett egyre fontosabb sze­rephez jutnak az irányok, s a eélok, meghatározá­suk hogyanja, azaz a ter­vezés és szervezés. Ha ez hibátlan, ha a legkisebbre szorítja a tévedések lehe­tőségét, akkor a gyakor­latban is testet öltenek a kívánt eredmények. M. O. MA Üzemi lapokban olvastuk (2. oldal) „Almavonat" Csengerből (3. oldal) ZS. BATMÖNH:

Next

/
Thumbnails
Contents