Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-30 / 231. szám
1978. szeptember 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola Pedagógus * Szülő * Gyerek # Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Lakótelepi gyerekek P szichológusok és szociológusok jó ideje regisztrálják, hogy a kommunális ellátottság magas foka ellenére gyakorta nincs minden rendben a lakótelepen élő emberek közérzetével. A lakóházak elidegenítő rendezettsége, a .beláthatatlan beton- és paneltenger monotóniája — valljuk be — nem a legidilliku- sabb. A lakótelepi ember — ha csak teheti — menekül környezetéből, programját, sétáit, sőt bevásárlásainak jó részét szívesebben végzi másutt. Nehezebben alakulnak emberi kapcsolatok is, kevésbé szövődnek barátságok, s nem egy lakóházban a köszönés is elmarad. Kialakulatlan életforma ez, amit sokhelyütt az elmaradt infrastruktúra, a kapcsolódó létesítmények, terek, utak stb. hiánya is megszürkít. Érthető, hogy mindezeket a legszűkebb életterű, de az élményeket és a mozgást leginkább igénylő gyermekek sínylik meg! Néhány hete került a könyvesboltokba egy, a maga nemében páratlan vállalkozás, a lakótelepeken élő gyermekek életmódját feltérképező mű, a „Lakótelepi gyerekek”. Szerzője tanár-szociológus, Csöregh Éva, négy budapesti lakótelepen 10—14 éves gyermekek életviszonyait vizsgálta. Unalom és magárahagyottság: a megkérdezett gyerekek válaszai e két gyűjtőszó köré csoportosíthatók. Korlátozott a gyermekek szabad ideje, mozgása. Az új bútorokkal telezsúfolt lakások jó részében játszani sem szabad. Nincs a lakásnak olyan része, amelyet a gyermek magáénak mondhat, s ahol pajtásaival önfeledten játszhat. De nem sokkal szívderítőbb a helyzet a lakóházak környékén sem. Üldögélnek a lépcsőházakban, slalomoznak a szeméttárolók körül. Egy-egy kóbor macska, vagy kutya feltűnése a maga nemében páratlan esemény. Kevés a játszótér, sportpálya, s ha mégis valahol rúgni kezdik a labdát a gyerekek, a helytelenítő hangok özöne zúdul felijük. Unalmas, szürke napok. A megkérdezett gyerekek „legnagyobb” élményei sem a szülői házhoz kapcsolódnak: mozilátogatás a napközivel, papírgyűjtés, az iskolában megrendezett akadályverseny. Egy osztálynak majdnem a fele így válaszolt: semmi, semmi, semmi. A hét végi szabad idő eltöltése zömében tévénézéssel, bevásárlással, takarítással telik, s igen kevés idő (és mód) jut játékra, sportolásra, vagy esetleg közös családi kirándulásra. Nem sokkal jobb a helyzet a gyermek testi és lelki kondícióját megalapozó nyári szünetekben sem. „Mindenem megvan, csak egyedül érzem magam, különösen ilyen nyári napokon” — kesereg az egyik gyerek. Szinte segélykiáltásként hallatszik a sok hasonló válasz: „Mit csináljak”, „Nincs közöm semmihez ...”, „Nincsen soha semmi...” Figyelmeztető jelenségre hívja fel a figyelmet könyvében Csöregh Éva. A gyermekeknek látszólag mindenük megvan, ám a boldogságuk olyor mégis megközelíthetetlen kék madárnak tűnik. Az élmény- és ingerszegénység pedig a gyermek lelki alkata elsorvadásának veszélyét idézheti elő. A fantáziaszegénység kezdeményező készség nélküli, szűk látókörű embereket formál. Cselekvésre késztető üzenet e könyv. Nemcsak a lakótelepeken, élő szülők, hanem minden édesanya és édesapa figyelmeztetéséül szolgálhat. Bodnár István A KÉT SZŰNVOG ÉS AZ ÖREG LÓ Két szúnyog az országút szélén keringett kóvályogva s azon tanakodtak, hogy kinek szívják ki a vérét. Senki arra nem járt és a két szúnyog éhes volt cefetül. Már éppen elhatározták, hogy a városba repülnek, ott mindig jó falatokra akadnak. S egyszer- csak feltűnt az országúton valamiféle vándor ember, aki katonás léptekkel haladt az orra után. — No, ez nekünk való jó falat lesz, — zümmögte az egyik szúnyog. — Gyerünk! — így rá a másik. S nekj az embernek. Hol a kezére szálltak, hol a nyakára, hol meg egyenesen az orrára. Az ember hadonászott, szidta a szúnyogokat, de azok annál jobban körüldünnyög- ték nagy éhesen a vándort. — Hű, az apátok ne sirasson, — szidalmazta a vándor a két bestiát. — No, mindjárt alább hagyjátok ti! Ezzel elővette a pipáját, megtömte jó magyar szűz dohánnyal és rágyújtott. Szállt, kanyargott a füst vastagon, illatosán. Tudvalevő, hogy a szúnyog utálja a pipafüstöt. Belekerültek a füst örvényébe és mind a ketten a földre pottyantak... ★ Az öreg ló kétkerekű taligát húzott nagy üggyel-baj- jal. A síma földön még csak ment valahogy a cipekedés, húzta a taligát, amelyben gyümölcsöt vitt. De hegynek fel már sehogy se ment a dolog. Az öreg ló gazdája erős, tagbaszakadt ember volt. Kifogta a lovat és őmaga húzta- vonszolta felfelé a hegyi úton a taligát. — Még ilyet se láttunk, — csodálkoztak az emberek. — A ló ott sétál a taliga mellett s a taligát az ember húzza. A taliga gazdája megállóit és megtörölgette verejtékes homlokát. — Kitűnő ló volt ez, — magyarázta az ember. — Amíg fiatal volt, valósággal kis vagyont szereztem vele. KISPOSZÁTA DÁNIÁBÓL Madarászok nyara Úttörők szaktáborokban Az idén az egykor legendásan gazdag madárvilágáról híres Sárréten — Szeghalomtól 10 kilométerre — nyitotta meg kapuit a tábor. A terület madárfaunájáról készítettek felmérést, a gyűrűzök hálókkal fogták a jellemző fajokat, a fotósok pedig a tábori munkáról és a madárvilágról készítettek szép felvételeket. Július közepén a tiszavasvári halastavakon az Akadémia által hirdetett „halastavi kutatási progräm” keretén belül végeztek felméréseket megyénk madarászai, szintén sok ifjú madarász részvételével. A Kiskunság madárbő területén a Kiskunsági Nemzeti Park szervezett egyhónapos gyűrűző szaktábort. A gyűrűzött madarak túlnyomó részét a foltos nádiposzáta adta, amit ezerszámra fogtak. Ezt követte a cserregő nádiposzáta, nádirigó, nádisármány, barkóscinege, tücsökmadarak és általában a nádi fajok. Néhány érdekesség: gyűrűzésre került jó néhány függőcinege, fülemülesitke és kékbegy. Jelöltek még lappantyút, bakcsót, sárszalonkát és billegető cankót is. Még külföldön — Németországban és a skandináv államokban — gyűrűzött madár is kézre került! A Szappanos-sziken a vonulásukban pihenő gulipánok felejthetetlen látványt nyújtottak az erre járóknak. A Pest környéki madarászok sem unatkoztak: Budakeszin szintén l hónapig tartó szaktábor működött. Hálóikat egy patakparti bodzás mentén húzták föl. Már az élőhelyből is következik, hogy főleg barát-, mezei, kerti, és kisposzáták kerültek a hálókba. Füzikék, tücsökmadarak, rozsdafarkú- ak színesítették a listát. A tábor fő szenzációja a Dániában gyűrűzött és nálunk visszafogott kisposzáta (Sylvia curruca) volt. Voltak még táborok többek között Medvesen, Ipolyszögön, Gyöngyösön, Dinnyésen, s még több helyen az országban. A táborok növekvő száma a természet- és környezetvédelem növekvő népszerűségét és fontosságát jelzi. * Petrilla Attila Megalapozta öreg napjaimat, hogy majd gond nélkül élhessek. Most, hogy megöregedett és nem bír annyit dolgozni, mint hajdanában, megbecsülöm és hálás vagyok neki. Ugye, öreg cimborám, — simogatta meg a ló izzadt oldalát. A ló ránézett a gazdájára és két vaksi szemében könny csillogott. ölbey Irén Rossz pajtásság H arminc év körüli férfi ül a parkban a pádon. Ötéves kisfiú kerékpározik elé, megáll, és váratlanul csattanósat csap a férfi homlokára. Az apa nem bökken meg. A gyerek gyomrába bokszol, játékosan, hogy a kicsi ne érezzen fájdalmat. Furcsállva nézem a jelenetet, és elgondolom talán nagyon szigorú apja volt a férfinak, s ő elhatározta, nem tartja a merev távolságot, igazi jó pajtása lesz a saját gyermekének. Ha egy kisebb fiú valamiképpen barátságba kerül egy nagyobbal, olyan megkülönböztetett tisztelettel viselkedik vele szemben, akár a felnőttekkel. Dehogy is merne a homlokára csapni! A kisgyerek szeret együtt lenni a nagyobbal, sőt a felnőttel is. Biztonságban érzi magát a társaságában. Szüleitől nem is igényli, hogy a pajtásai legyenek. Legalábbis nem oly módon, mint a környezetében élő gyerekek. Ahhoz ott vannak a vele egyivásúak, óvodás, iskolás társai. A szülőben a megkapaszkodás, a védelem, a megértés az elsődleges a kisgyerek szempontjából. S mindezt veszélyezteti, ha a szülő— gyermek kapcsolat a pajtásság szintjére süllyed. » (Átányi) Rallye a homokban... (Császár Csaba felvételei) A kéthetenkénti szabad szombat bevezetése sok új lehetőséget kínál az általános iskolások szabad idejének hasznos megszerzésére. A megyei moziüzemi vállalat tarka kis órarenddel lepte meg a nyíregyházi iskolásgyerekeket: ebben már a szabad szombatokat is jelzik. Ezen a helyen az áll: filmvetítés. Az alsósok a nyíregyházi Béke moziba, a felső tagozatosok pedig a Krúdy moziba látogathatnak el a szabad szombatos délelőttö- kön. A kicsiket érdekes mesefilmek, rajzfilmek várják: A két bors ökröcske. Dióbél királyfi, a Kincskereső kisköd- mön vagy éppen a Hahó, öcsi! című filmeket nézhetik meg. TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES 1. Nyíregyházi születésű magyar író. 6. Kiejtett mássalhangzó. 7. Tromf. 8. Alumínium vegyjele. 9. „... Caesar”. 11. Menyasszony. 12. Kiejtett görög betű (z). 14. Római 49, 950. 16. Szunyókált. 18. Esztendő. 20. Járom. 21. Ilyen gyomorra esik legjobban az étel. 22. Súlyos betegség..24. Vissza: talpon van. 25. Ételízesítő. 27. Eledel. 28. Távolkeleti nagyhatalom. 29. Hajadon. FÜGGŐLEGES 1. Frissítő hatású főzet. 2. Ugyanaz rövidítése (+’). 3. Az NDK német nyelvű megfelelője. 4. Déli szomszédunk gépkocsijelzése. 5. Detektívregények ismert színhelye a londoni Scotland .... 6. Otthonomba jutok. 10. Etelka. 11. Női énekhangszín. 13. ... Baba és a negyven .rabló. 14. Női név. 15. A függőleges 19 folytatása. 17. Aként. 19. Ugyancsak Nyíregyháza adta a hazának a magyar líra e kiválóságát (keresztneve a függ. 15-ben). 21. Legelői. 23. Mázgál. 24. LTÁ. 26. Kettőzve dunántúli város. 27. Nem halott. Megfejtendő: Vízszintes 1., függőleges 19, 15. Múlt heti megfejtés: MÓRA, FERENC — KINCSKERESŐ KIS KÖD- MÖN — Könyvjutalomban részesültek: Kertész Ágnes Nyírtura, Balázs Erzsébet Vásárosna- mény, Filep Gyula Márok- papi, Takács Ágnes Öpályi, Barkó Ibolya Apagy, Szőke Béla Berkesz és Horilla János Nyíregyháza. Vetítések a gyerekeknek Szabad szombaton —moziba Biológiaóra az új általános iskolában Üjfehértón.
