Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-28 / 229. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. szeptember 28. L. Brezsnyev amerikai üzletembereket fogadott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke szedán fogadta William Verity-t, a szovjet— amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács társelnökét, az amerikai üzleti körök ne­ves képviselőjét és Michael Forrestalt, a tanács elnökét, akik a Szovjetunió külkeres­kedelmi minisztériumának meghívására tartózkodnak a Szovjetunióban. A tárgyszerű és konstruk­tív jellegű, elmélyült beszél­getés során érintették a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti kereskedelmi és „A kínai félnek az a dönté­se, hogy egyoldalúan, határ­idő nélkül felfüggeszti a Vi­etnammal folytatott tárgya­lásokat, világosan feltárja Peking alapvetően negatív viszonyulását a párbeszéd­hez” — állapította meg a többi között a Nhan Dán szerdai számában. A VKP központi lapja a kínai magatartást fölöttébb veszélyesnek nevezi. A tár­gyalások megszakítása meg­mutatta, mit is takar Kína jóindulata — írja a vietnami lap, hozzáfűzve: önkényes, Kovaljonok és Ivancsen- kov immár 104 napja tartó űrutazása, az érthető érdek­lődés mellett, nemegyszer sok furcsa találgatás forrása is. Az NSZK-beli Bochum csillagvizsgáló intézetének nem mindig tudományos eredményeiről híres igaz­gatója, Heinz Kaminsky pél­dául azzal a találgatással állt elő, hogy a Szovjetunió nemsokára férfi és női űrha­jóst küld a világűrbe, akik a kozmosz körülményei között indítanák útra gyermeket és a terhességet és a szülést is világűrben várnák végig... A komolytalan hírre ko­molyan válaszol a Lityera- turnaja Gazeta legújabb szá­mában Ny. Gurovszkij pro­fesszor, az űrorvostudomány ismert szovjet képviselője. A professzor szerint még hosz- szú éveknek kell eltelnie ah­hoz, hogy egy ilyen esemény­re sor kerüljön, hiszen a tar­tós űrutazások biológiai-fi­ziológiai hatásai ma még jó­részt ismeretlenek és a je­lenlegi utak is főként az is­gazdasági kapcsolatok kér­déseit. Leonyid Brezsnyev rá­mutatott, hogy a szovjet— amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács, amely egye­síti a Szovjetunió és az Egye­sült Államok üzleti életének képviselőit, fontos és aktív tényező a két ország kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tainak normalizálásában. Az amerikai személyiségek megköszönték Leonyid Brezs- nyevnek, hogy fogadta őket, és aláhúzták az Egyesült Ál­lamok üzleti világának ér­dekeltségét a Szovjetunióval folytatott, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlesztésében. egyoldalú lépésével párhuza­mosan Kína lázasan fokozza Vietnammal szembeni propa­gandahadjáratát, fokozza provokációit a határtérség­ben, s továbbra is megsérti Vietnam légterét, vizeit és szárazföldi vidékeit. A lap emlékeztet rá, hogy Kína eredetileg nem is akart a tárgyalóasztalhoz ülni. A hanoi központi lap hang­súlyozza, hogy a vietnami— kínai tárgyalások nyolcadik ülésének kudarcáért Kínát terheli a felelősség. meretek megszerzését irá­nyozzák elő. Ennek ellenére, a tudo­mány nemsokára tanúja lesz annak, hogy magasabb rendű élőlény is világra jön az űr­utazás során. A soron követ­kező szovjet mesterséges holdak egyikében ugyanis keltetőgép lesz, benne a ja­pán fürj tojásaival. A szput- nyik addig lesz a világűrben, ameddig a tojásokban végbe­megy az embrionális fejlő­dés, visszatérését úgy időzí­tik majd, hogy közvetlenül a visszatérő egység leszálltakor keljenek ki a fürjcsibék. Ez lehetővé teszi, hogy az emb- rionális fejlődés alatti hatá­sokat tanulmányozhassák a tudósok. Persze az űrkutatás tudo­mánya olyan viharos gyorsa- sággal fejlődik, hogy elkö­vetkezik majd az az idő is, amikor a föld egyik polgára születési bizonyítványában a születés helyéül ezt jegyez­hetik be: a világűr. Ez azon­ban még a jövő kérdése — állapította meg Gurovszkij professzor. A közélet hírei LÁZÁR GYÖRGY LÁTOGATÁSA VAS MEGYÉBEN Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán, Vas megyei látoga­tásának második napján, részt vett és felszólalt a me­gyei tanács Szombathelyen tartott ülésén. A napirenden a megye ötödik ötéves tervé­nek időarányos teljesítése szerepelt. A megyei tanácsülés után Lázár György — Horváth Miklósnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának, Bors Zoltánnak és Szombathely vezetőinek kíséretében város­nézésen vett részt. A városnézést követően Lá­zár György a megye egyik legdinamikusabban fejlődő nagyüzemét a , Nyugat-ma­gyarországi Fagazdasági Kombinátot látogatta meg. APRÓ ANTAL A XXI. KERÜLETBEN Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke szerdán látogatást tett Csepe­len. Elkísérte Uzsoki István, a budapesti pártbizottság osz­tályvezetője. A vendégeket a pártbizottság székházában Véghelyi Andor első titkár és Csóré Károly tanácselnök fo­gadta, s tájékoztatta a kerü­let politikai, gazdasági mun­kájáról, eredményeiről és gondjairól. Délelőtt Apró Antal láto­gatást tett az épülő király­majori lakótelepen, ezt köve­tően a Fővárosi Vízművek ROCLA csőüzemét kereste fel. A látogatás következő ál­lomása a BVM csepeli gyár­egysége volt. BORBÉLY SÁNDOR BÉKÉSBEN Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kétnapos látogatást tett Békés megyében. Kedden, lá­togatásának első napján Bé­késcsabán, a párt megyei székházában Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottsá­gának első titkára fogadta. Borbély Sándor ezután részt vett és felszólalt a párt me­gyei bizottságának ülésén. Szerdán a Központi Bizott­ság titkára Orosházára láto­gatott. SARLÓS ISTVÁN TATÄN Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront fő­titkára szerdán Tatára láto­gatott. Ütjára elkísérte Mokri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára. Sarlós István felke­reste a LATEX tatai szőnyeg­gyárát. A Politikai Bizottság tagja ezután a helyi Egyetér­tés Tsz-be látogatott el. Fel­kereste az Eötvös gimnázi­um idén nyílt katonai tago­zatának kollégiumát, végül részt vett a városi pártbizott­ságon rendezett aktívaérte­kezleten. A kínai-vietnami tárgyalások kudarcáért Kína felelős Keltetőgép a mesterséges holdon Új élet születése a világűrben Új független állam: a Salamon-szigetek Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakának megnyitó ülé­sén a Salamon-szigetek fel­vételével 150-re emelkedett az ENSZ taglétszáma. Az új, független állam hat fő és sok kisebb szigeten terül el. Területe 29 785 négyzetkilo­méter, lakóinak száma 180 ezer, ebből 93 százalék mela- néz, 4 százalék polinéz, 2 szá­zalék mikronéz, a többi kínai és európai. A trópusi éghajlatú szigete­ket a spanyolok fedezték fel a XVI. század második felé­ben. A XIX. század végén az angol—német gyarmatosító vetélkedés után brit protek­torátussá vált. A II. világhá­ború idején Japán szállta meg, majd súlyos harcok után az új hódítót a régi hó­dító visszatérése követte: is­mét brit védnökség alá ke­rült. Alapvetően mezőgazda- sági ország, főként kókuszt, kakaót, rizst, ananászt és ba­nánt termel. Fejlett erdőgaz­dálkodással és fakitermeléssel rendelkezik. Exportját — amely elsősor­ban Nagy-Britanniába, Ja­pánba és Ausztráliába irá­nyul — az adottságainak megfelelően mezőgazdasági termékek adják (kókusz, kop­ra, fa- és fűrészáru, kroko- diíbőr). Az elsősorban Nagy- Britanniából, Ausztráliából és Japánból származó importját gépek, traktorok, kőolajter­mékek, húsféleségek, liszt és közlekedési eszközök teszik ki. (Folytatás az 1. oldalról) nálják fel. Változatlanul meg vagyunk győződve arról, hogy könnyebb a tömegpusztító fegyverek tilalmában megál­lapodni akkor, amikor azok csak a tervezés stádiumában vannak, mint akkor amikor megkezdődik e fegyverek so­rozatgyártása. A leszerelés különböző kér­déseiről folyó megbeszélések sorsa igen nagymértékben függ attól, milyen eredmé­nyekre jut a Szovjetunió és az Egyesült Államok a táma­dó stratégiai fegyverzet kor­látozására vonatkozó tárgya­lásokon. Éppen ezért rendkí­vüli jelentőséget tulajdoní­tunk a SALT II. megállapo­dással kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalásoknak. Re­méljük, hogy a megállapodás a nem távoli jövőben létre­jön.1 A SALT II. megállapodás jelentősen előmozdítaná a más fórumokon folyó leszere­lési tárgyalásokat, lényegesen javítaná a nemzetközi lég­kört, s hozzájárulna az eny­hülési folyamat továbbfej­lesztéséhez. Az európai szocialista or­szágok komoly erőfeszítései ellenére a közép-európai fegyveres erők és a fegyver­zetek csökkentésével foglal­kozó bécsi tárgyalásokon cse­kély az előrehaladás. A szo­cialista országok ez év jú­niusában újabb javaslatot terjesztettek be, amely a megállapodás előmozdításá­nak szándékával figyelembe veszi a NATO-országok ál­láspontjának több fontos ele­mét. Reméljük, hogy a nyu­gati tárgyalópartnereink ha­sonló szellemben cseleksze­nek, s az egyenlő biztonság alapján utat nyitnak a meg­állapodáshoz. Őszintén kí­vánjuk, hogy Helsinki után Bécs is mint a nemzetközi egyetértés és együttműködés szinonimája kerüljön a nem­zetközi politika szótárába. Helsinki után Európa példát mutathatna Bécsben is. Vé­leményünk szerint a megál­lapodás a közép-európai haderőcsökkentésben további fegyverzetkorlátozásoknak vetné meg az alapját, sőt, mi több. hosszabb távon elősegít­hetné a csökkentésnek a je­lenlegi tárgyalások által át­fogott területnél szélesebb körben történő megvalósítá­sát is. A Magyar Népköztársaság kormánya — mint a múltban — a jövőben is arra törek­szik, hogy következetesen végrehajtsa a helsinki záró­okmány ajánlásait, s ezen ke­resztül is hozzájáruljon a nemzetközi légkör javulásá­hoz, országunk kapcsolatai­nak bővítéséhez Nyugat- Európa és Észak-Amerika országaival. Már korábban is világos volt, hogy Izrael különbéke létrehozását tűzte ki célul az Egyiptomi Arab Közsársaság- gal, s ennek alapján a többi arab állam térdre kényszerí­tésére, a saját expanzionista érdekeinek érvényre juttatá­sára törekszik a Közel-Kele­ten. A Camp David-i megál­lapodások ezeket a törekvése­ket tükrözik. Érthető, ha az arab népek igazi érdekeinek képviselői nem vállalnak közösséget ezekkel a megállapodások­kal, s intézkedéseket ha­tároznak el érdekeik vé­delmében. Számos arab ország kormánya elítél­te, illetve elhatárolta magát ettől, az arab népek számára káros egyezménytől. Véleményünk szerint az arab országok népei sohasem fo­gadják el ezt a lealázó, ér­dekeiket semmibe vevő meg­állapodást. Megismételjük, amit már sokszor elmond­tunk: olyan közel-keleti megállapodás, amely az ösz- szes érdekelt fél hozzájárulá­sa nélkül jön létre, nem ered­ményezhet tartós békét. Megítélésünk szerint a tar­tós és igazságos békét a Kö­zel-Keleten csak úgy lehet létrehozni, ha figyelembe ve­szik a rendezés ismert elveit, a Biztonsági Tanács és a köz­gyűlés erre vonatkozó hatá­rozatait, beleértve a Palesz­tinái arab nép önálló állam­alapításához való jogát, s visszatérnek a genfi békeér­tekezlet intézményéhez. Tetézik a helyzet súlyos­bodását a Közel-Keleten Iz­rael sorozatos fegyveres pro­vokációi Libanon ellen. Köz­vetlen veszélybe került Liba­non területi integritása. Az egyik legidőszerűbb feladat ebben a térségben az izraeli agresszorok megfékezése. A magyar nép meggyőző­dése hogy semmiféle mester- kedés sem akadályozhatja meg a namíbiai népet jogo­san képviselő SWAPO. to­vábbá a zimbabwei nép való­di érdekeiért küzdő hazafias front győzelmét. Mint eddig, továbbra is segítjük a namí­biai és zimbabwei nép har­cát,- amely a gyarmati iga, illetve a fehér kisebbség uralma alól történő teljes és végleges felszabadulásukért folytatnak. Délkelet-Ázsiából továbbra is nyugtalanító hírek érkez­nek. A kínai vezetők nagy- hatalmi, hegemonisztikus po­litikája, a Vietnami Szocialis­ta Köztársaságra * gyakorolt durva nyomása és állandósu- ló provokációi -következtében éleződött a feszültség ebben a térségben. Ez most a béke és a biztonság legnagyobb akadálya ezen a területen. Magyarország szolidaritásáról biztosítja a testvéri Vietnami Szocialista Köztársaságot, amely sokéves áldozatos harcban vívta jogát a békés, független életre. Változatla­nul szükségesnek tartjuk az ENSZ és a nemzetközi szako­sított szervezetek segítségét, hogy a vietnami nép mielőbb begyógyíthassa a háború se­beit. Még mindig nincs előreha­ladás a koreai kérdés rende­zésében. Kormányom válto­zatlanul támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormányának az ország békés egyesítésére irányuló törekvéseit. Az idei ülésszaknak ismét szembe kell néznie a rende­zetlen ciprusi helyzettel. A magyar kormány változatla­nul azt vallja, hogy tartós rendezést csak a Ciprusi Köz­társaság függetlenségének és el nem kötelezett poltikájá- nak tiszteletben tartásával, valamint a két népközösség egyenjogúságának és érdekei­nek kölcsönös biztosításával lehet elérni. Hazánk az emberi jogok tényleges tiszteletben tartá­sa érdekében megvalósuló nemzetközi együttműködés­ben a maga részéről az ENSZ alapokmánya szellemében, a helsinki záróokmányban fog­laltaknak megfelelően kíván részt venni és ezt várja el másoktól is. Éppen ezért kor­mányom visszautasít minden olyan kísérletet, amelynek az a célja, hogy az emberi jo­gok védelmének ürügyén be­avatkozzon a más országok belső joghatóságába tartozó ügyekbe. Az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében történő jogos nemzetközi fel­lépést továbbra is meg kell különböztetni az olyan poli­tikai kampányoktól, amelyek célja a hidegháborús kon­frontáció felújítása. A magyar küldöttség ezt az alkalmat is felhasználja arra, hogy elítélje a Chilében in­tézményesített terrort, köve­telje a brutális intézkedések beszüntetését, az emberi jo­gok és a demokrácia helyre­állítását. Népünk támogatja a chilei hazafiak harcát, or­száguk demokratikus újjászü­letéséért. Ugyancsak elítéljük a faji elnyomás minden for- máját s követeljük, hogy ves­senek véget a pretoriai re­zsim apartheid politikájának. II spanyol hadsereg kérdőjelei A tavaly júniusi választá­sok után Spanyolország a vártnál kevesebb megráz­kódtatással tért át a polgári parlamentarizmusra. A nyílt fasiszta tömegbázis az or­szág történelmi helyzetéhez viszonyítva meglehetősen szűk, az ultra jobboldal erői azonban jelentős politikai és társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezek a kap­csolatok a hadsereghez fű­ződnek. A spanyol hadsereg, mindenekelőtt természetesen a tiszti és tábornoki kar ugyanis továbbra is alapvető­en konzervatív erő. A- helyzet potenciális ve­szélyességét fokozza, hogy a körülbelül 400 ezer főnyi hadsereget eleve belbiztonsá­gi erőnek tekintette a Fran- co-fasizmus, és ennek meg­felelően alakította ki annak szervezetét, valamint fegy­verzetét is. Ezzel magyaráz­ható, hogy a spanyol hadse­regben több mint kétszer olyan magas a hivatásos tisz­tek, illetve tábornokok ará­nya, mint például a franciá­ban. A hadsereg döntően belbiz­tonsági karakterével termé­szetesen tisztában vannak a különböző terrorista szerve­zetek is. Akcióikat éppen azért összpontosítják a had­sereg tisztikarára, hogy egy adott válsághelyzetben ki- kényszerítsék fellépését a demokratizálási folyamat el­len. Ez a kritikus időszak közeledik, hiszen esedékes az új alkotmány elfogadása, és a helyi választások. Ezek a jelenlegi parlamenti szintnél sokkal mélyebben, városi és tartományi szinten is meg­fosztanák hatalmuktól a dik­tatúra időszakában kinevezett tisztségviselőket. A spanyol hadsereg provokálása tehát egyértelműen a^szélső jobb­oldal érdeke, tekintet nélkül arra, hogy a különböző ter­rorista csoportok milyen jel­szavakkal és milyen politikai köntösben lépnek fel. A jelenlegi helyzet alapján az mindenesetre megállapít­ható, hogy azoknak a tiszti és tábornoki rétegeknek a súlya, amelyek hajlandóak lenné­nek a demokratizálási folya­mattal szemben erőszakkal fellépni, egyre csökken. A spanyol tábornoki kart Fran­co haláláig általában két szárnyra osztották. Az egyik az úgynevezett modernista szárny volt, amely elfogad­ta az alkotmányos monar­chia és a polgári többpárt­rendszer formuláját, bár eredetileg a kommunista párt legalizálása ellen ez a szárny is tiltakozott. A másik szárnyhoz tartoztak az úgy­nevezett „kék táborno­kok”. Nevüket a második vi- lágháborúban a keleti fron­ton harcolt fasiszta kék had­osztályról kapták. Ez a fel­osztás eleve jelzi, hogy az időtényezőnek a spanyol had­sereg politikai szerepének felmérése szempontjából óriási jelentősége van. A „kék tábornokok” körülbelül 1973-ig még meg tudták őrizni az országon belüli leg­fontosabb hatalmi pozíció­kat, mindenekelőtt a közvet­len csapatirányítás, a' kör­zeti parancsnokságok élén. A vezérkari pozíciók többsége viszont már akkor a mérsé­keltebb, „modernista” szárny kezében volt. Ha a jelenlegi válságveszé­lyeket összevetjük azokkal a kockázatokkal, amelyeket Spanyolországnak a demok­ratizálás folyamatában eddig kellett vállalnia, a helyzet viszonylag kedvező. A hadse­reg kezdeti, heves ellenállá­sa ellenére elfogadta a Spa­nyol KP legalizálását és vál­lalta a választások törvényes és nyugodt lebonyolításának biztosítását. Amennyiben si­kerül kivédeni egy kataszt­rofális hatású provokációso­rozatot, a spanyol hadsereg a jelenlegi helyzetben nem fog szembehelyezkedni a de­mokratizálási folyamat újabb lépéseivel: az alkotmány el­fogadásával és a helyhatósági választásokkal. — i — e *

Next

/
Thumbnails
Contents