Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

6 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 23. Iskola X Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Gyerekek a művelő­dési házakban M ost ősszel, tanévkezdéskor a szervezett gyermek­közösségek a művelődési házakban is megkez­dik működésüket. Szeretném a szülőket megis­mertetni a város közművelődési intézményeiben tevé­kenykedő gyermekcsoportok céljaival, törekvéseivel, s figyelmüket felhívni ezek munkájára. A művelődési házak egész évben biztosítanak prog­ramot a gyermekeknek. Mesedélelőttöket, matinékat, játékdélutánokat, bábelőadásokat szerveznek. Ezek az alkalomszerű formák is jó lehetőséget biztosítanak a szórakozásra, művelődésre. Hatékonyabb azonban az intézményekben folyó gyermekfoglalkoztatás másik módja: a szervezett csoportokkal való rendszeres törő­dés. Ezek közül a csoportok közül a gyermekklubok az önkéntesség elvén alapuló gyermekközösségek, melyek­ben a fő feladatokat (tudat-, ízlés-, személyiségformá­lás) felnőtt vezető (népművelő vagy pedagógus) tudatos irányító tevékenységével végzik. A foglalkozásokon ma­ximálisan figyelembe vesszük a gyermekek kezdemé­nyezőkészségét, aktivitását. Ezek az összejövetelek egy­részt jó alkalmak szórakozásra, másrészt az ismeretköz­lés, készségfejlesztés eszközei is. A művelődési házainkban dolgozó szakkörök munká­ja a gyerekek életkorához, s az iskolai oktatás meneté­hez alkalmazkodik. Szakköreink olyan tudásanyaghoz juttatják a gyermekeket, amelyet az iskolában nem kaphatnak meg. Gyermekekkel dolgozó művészeti csoportjaink tagjai­nak igyekszünk lehetővé tenni, hogy művészi hajlamaik kiteljesedjenek. Az itt folyó munka fejleszti a közösség iránti felelősségérzetet és kötelességvállalást, elősegí­ti a helyes értékítélet kialakítását. Fejleszti a gyerekek kritikai érzékét, megismerteti a tagokat a társas élet­ben szükséges viselkedési normákkal. Ezeknél a cso­portoknál a produkció mellett elsősorban a közös mun­kában rejlő nevelési lehetőségek kihasználása a célunk. Akárcsak az iskolai oktatás, nevelés, a közművelődési munka is pedagógiai tevékenység. A fenti foglalkozá­sainkkal a gyerekek személyiségének, tudatának a for­málását igyekszünk elősegíteni. A gyermekekkel foglalkozó kiscsoportvezetőink a tan­menethez, a kisdobos-, úttörőprogramhoz kapcsolódó, kiegészítő jellegű, a tantervben ugyan nem szereplő, de az általános műveltség részét képező foglalkozásokat szerveznek. A látókör bővülésének feltétele az igény­felkeltés, a művelődésre, tájékozódásra való állandó készség kifejlesztése. Törekvésünk: arra felkészíteni a gyerekeket, hogy koruknak és műveltségüknek megfe­lelő szinten képesek legyenek tájékozódni az informá­ciók között, s elsajátítsák az információszerzés módsze­reit. Az ismeretek elsajátítása, a kollektív személyiség- és jellemformáló hatása mellett a foglalkozások egyben a szabad idő helyes eltöltésének alkalmai is. Célunk: a gyermekek szabad idejének lekötése kulturált körül­mények között, hasznos, szórakozva művelő-nevelő fog­lalkozások biztosításával. Igyekszünk már gyermekkor­ban kialakítani azt a szükségletet, hogy a későbbi, fel­nőtt generáció tagjaiként elfogadják a kínált lehetősé­geket, sőt, maguk is keressék a megfelelő alkalmat egy­re növekvő szabad idejük kulturált és okos eltöltésére. Tóth Istvánné Gyerekek a gyümölcskarneválon Kislányok az óriás gyümölcsökben. A hét törpe nagy sikert aratott. Nyári élmények Ferihegytől Visegrádig Kis táncosok a felvonuláson. (Elek Emil felvételei) MILYEM LEGYEM A JÖVŐ ISKOLÁJA? Készül az ezredforduló oktatási modellje Készül az ezredforduló kö­vetelményeinek leginkább megfelelő oktatási forma mo­dellje: a pedagógia tudomá­nyos műhelyeiben népes ku­tatógárda mozgósításával azt a kérdést kívánják megvála­szolni, hogy milyen legyen a jövő iskolája. A főként futu­rológiái jellegű ténykedés egyik felelős gazdája és irá­nyítója a Magyar Tudomá­nyos Akadémia pedagógiai kutatócsoportja. A nagysza­bású vállalkozás eddigi ta­pasztalatairól Inéi Péter, a tudóskollektíva titkára nyilat­kozott. Sokrétű feladat — A jövő iskolarendszeré­nek kialakítása sokrétű fel­adat. Munkánkat azonban nagyban megkönnyíti az a körülmény, hogy közoktatá­sunkkal szemben a század végén támasztandó igényeket nagy vonásaiban már ma is ismerjük. — Vizsgálódásainkkor ab­ból kell kiindulni, hogy köz­nevelési rendszerünk alsó fo­ka eddig is az óvoda volt: a jövő oktatásában e fontos gyermekintézményünknek még nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk. Lehetőleg már a 80-as évekre el kell érnünk, hogy kapuja legalább egy évig minden apróság előtt nyitva álljon. Erre azért van szükség, mert az iskolai élet­forma alapvető követelmé­nyeit, a rendszerességet és önállóságot a legjobban itt le­het elsajátítani. Tíz osztály? — A következő fokozat, az általános iskola jelenlegi szer­kezete alapvető módosításra szorul: képzési idején és na­pi oktatási időbeosztásán egy­aránt változtatni kell. Kívá­natos lenne, hogy ezentúl mindkettő jobban igazodjék megváltozott életkörülménye­inkhez. A tízosztályos általá­nos oktatás bevezetése kettős célt szolgálhatna: a több is­meretanyag alaposabb elsajá­tításán kívül alkalmat adna a viszonylag érettebb korban történő, megfontoltabb pálya­választásra. — A ma még csak szórvá­nyosan bevezetett egész napos tanítás általánossá tétele mind a tanuló, mind a csa­lád szempontjából hasznos lenne. A képzésnek ez a rend­je a fiatalok teherbíró-képes­ségét jobban figyelembe ven­né, s a fárasztó elméleti órák közé pihenő szüneteket, tor­nát, játékos foglalkozásokat iktatna be. Középiskolai egységesítés — Az általános iskola ok­tatási rendjének kiterjeszté­se a középfokú oktatás létjo­gosultságát megkérdőjelezi. Ezért a legnagyobb problémát a jövő középiskolatípusának ideális kialakítása jelenti. A szakemberek véleménye eb­ben a tekintetben nagyon kü­lönböző. Vannak akik azt lát­nák jónak, ha a tizedik osz­tály elvégzése után egyesek különböző tanfolyamokon vagy munkahelyeken rövidí­tett szakképzésben készülné­nek fel a továbbtanulásra. A neveléstudósok egy része a középiskolás életforma ha­gyományait akarja megőriz­ni. E téren is egységesítésre van szükség. Csak egyetlen középiskolatípus létezzék, az viszont helytelen lenne, ha ugyanakkor valamennyi fia­tal hasonló tanterv szerint ré­szesülne képzésben. A tan­terv változatosságát nem kell megszüntetni; azt kell szor­galmazni, hogy továbbra is legyenek szakmát tanuló és elsősorban továbbtanulásra felkészítő osztályok. Izgalmas élményekről számolt be levelében Bárdi Terézia beregdaróci úttörő: egy mindnyájuk számára emlékezetes nyári kirándu­lásról. Mint írja, még febru­árban hozzáláttak a terve­zéshez osztályukban, és vé­gül Esztergom meg a Duna­kanyar felkeresése mellett döntöttek. Tavasszal munkát vállaltak a szünidőben az erdőgazdaságnál, s ebből fe­dezték a kirándulás költsé­geinek egy részét. Minthogy Budapestre kell először utazni céljuk elérésé­hez, úgy vélték, a főváros­ban is eltölthetnének némi időt — hiszen közülük sok gyerek még egyáltalán nem járt Budapesten. A MALÉV Tyereskova brigádjával már régebbi kapcsolatban áll a beregdaróci úttörőcsapat: ezért aztán hozzájuk fordul­tak tanácsért. A repülőtéri brigád szíves-örömest vállal­ta a segítséget: sok-sok utá­najárással megszervezték az osztály számára a budapesti programot. A pályaudvaron várta néhány brigádtag a gyerekeket, és egy MALÉV- busszal Ferihegyre röpítették őket. Estére a Fővárosi Nagycir­kuszba szóló jeggyel lepték meg vendégeiket a Tyeres­kova brigád tagjai, majd másnap autóbuszos városné­zésre invitálták a gyerekeket. Hősök tere, Halászbástya, Űttörővasút... Este szomorú­an váltak el idősebb baráta­iktól a gyerekek — már Esz­tergomban töltötték az éj­szakát. Itt is sokféle látnivaló várta őket, a főszékesegyház méretei mindannyiukat le­nyűgözték, és megcsodálhat­ták a kincstár felbecsülhetet­len értékű drágaságait is. Ezután visegrádi kirándulás, Mátyás király palotája kö­vetkezett, a gyerekek élete első hajóút ja — és ezerféle élmény. Mint Teri írja be­számolója végén: sokat em­legetik a felejthetetlen hét napot — és már tervezik a jövő nyári kirándulást. (tgy) TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő: nagy ma­gyar regényíró és ifjúsági művek alkotója. 6. Kicsi­nyítő képző. 7. Női név. 8. Színesfém, puhafém 9. Já­rom. 11. GKC. 12. Tejter­mék. 14. A fejet köti össze a törzzsel 16. Megfejtendő: a vízszintes 1. alatti író egyik ismert műve. (folyta­tás a függ. 15. és függ 6. so­rokban). 18. Római 505. 20. Lárma. 21. Csermely. 22. Sportöltözék. 24. Kutyája. 25. Magához von. 27. Község a Debrecen—Püspökladány közötti vasútvonal mentén (+’). 28. Személyének. 29. Ütő. Függőleges: 1. ön. 2. Bőg. 3. Nagy ma­gyar költő. 4. Erdő alkotóré­sze. 5. Ravaszdi. 6. Megfej­tendő. (negyedik négyzetben Kö). 10. AJK . 11. Egyes egynemű betűi. 13. Tőszám­név. 14. Nitrogén, szén, jód vegyjele. 15 Megfejtendő. 17. Égitest. 19. Személyével. 21. Óvatos, elővigyázatos. 23. Vissza: végtag (—’). 24. Kutyája. 26. Római 51. 27. Esztendő. Megfejtendő: Vízszintes 1 — vízszintes 16., függ. 15., függ. 6. Múlt heti megfejtés: Vasárnap kezdődik a NYÍRSÉGI ŐSZ RENDEZ­VÉNYSOROZAT. Könyvjutalom: Bodonyi Attila Fehérgyar­mat, Tóth Klára Balsa, Bél- teki Szilárd, Kiss Mária Ti- szalök, Szabó Éva Kocsord, Bajusz Béla és Jakab Judit Nyíregyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents