Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-21 / 223. szám

1978. szeptember 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Nagy szélerőmű felállítását tervezik A jelek szerint a szélerő- művek, S7élgépek fejlesztése terén folyamatban van a má­sodik generáció kifejlesztése. A tervezők szakítanak a ha­gyományos horizontális ten­gelyen forgó holland szélma­lomrendszerrel, és fokozato­san áttérnek a függőleges tengelyen forgó szélkerekek­re. Ez nem új elv, hiszen az ókori Perzsiában már alkal­maztak ilyen rendszerű szél­kerekeket vízemelésre. Az ókori rendszert 1925-ben a francia Darrieus szabadal­maztatta modern változatra átformálva. Ilyen rendszerű szélgépekkel kísérleteznek most több országban. Legfontosabb: a korai felismerés Blohin akadémikus a rákos megbetegedések gyógyításáról „Nem hiszek abban, hogy lehetséges valamiféle univer­zális gyógyszert találni a rá­kos megbetegedések leküzdé­sére. Az sem valószínű, hogy az évezred végére sikerül ki­küszöbölni a rákot. A beteg­ség korai felderítése, a gyógy­szeres kezelés fejlődése azon­ban lehetővé teszi, hogy a be­tegek mind nagyobb részét meggyógyítsák” — jelentette ki a világhírű rákkutató, Nyi- kolaj Blohin akadémikus, a Szovjetunió Onkológiai Kuta­tó Központjának igazgatója, a Zsurnaliszt című szovjet fo­lyóiratnak adott nyilatkoza­tában. Blohin rámutatott: az át­lagos életkor növekedésével mind nagyobb a felderített — és sok esetben halálos — rá­kos megbetegedések száma, mert a rosszindulatú dagana­tok általában az idősebb kor­ban jelentkeznek. A rák egyébként, a közhiedelemmel ellentétben, ma nem a legha- lálosabb betegség: a szív- és véredényrendszer megbetege­dései következtében három­szor annyian halnak meg. Érdekes adatokat közölt Blohin akadémikus a beteg­ség formáinak alakulásáról. A Szovjetunióban például ma kevesebb a gyomorrák és a méhrák, nőtt viszont a nők­nél a mellrákos, a férfiaknál pedig a tüdőrákos megbete­gedések száma. Ez utóbbi je­Géppel kiemelt gumók Az egész évi munka eredmé­nye. a termés mennyisége jelen­tősen csökkenhet és minősége is romolhat, ha nem megfelelő időben végzik el a betakarítást. A mind nagyobb termésmenyi- ség időben való betakarítása vi­szont egyre kevésbé oldható meg a kézi szedésen alapuló, hagyo­mányos, megerőltető betakarítá­si módszerekkel. Ezért egyre nagyobb a jelentőségük a már kifejlesztett és a gazdaságokban is mind gyakrabban használt betakarítógépeknek. A termésbetakarító gépek meg­Szovjet gyártmányú burgonyabetakarító kombájn, amely bármi­lyen klimatikus körülmények között jól megállja a Helyét. (MTI Külföldi Képszolgálat) szerkesztése nehéz feladat elé ál­lítja a konstruktőröket. Különö­sen bonyolult munka volt gépet tervezni a termésüket a földben kinevelő növények — például a burgonya és répafélék — betaka­rításához. Ezeknél ugyanis nem egyszerű termésszedés az elvá­rás, hanem az őszre rendszerint erősen megkeményedő, a csapa­dékos időben tapadóssá. sárossá váló földből először ki kell emelni a termést, lehetőleg sé­rülés nélkül, majd el kell távolítani a vele együtt kiemelt földrögöket, kődarabokat, a még le nem száradt, föld feletti nö­vényrészeket. és csak azután ke­rülhet a termés a gyűjtőedény­be. A ma használatos burgonya- kombájnok két vagy több soron szedik egyszerre a burgonyát. Először késes vágószerkezetükkel lemetszik a burgonyatövek föld feletti részét, közvetlenül utána a földbe állítható mélységig le­süllyedő kiemelőszerkezetük a gumókat a felhordószalagra tere­li, amely a rögaprító és a ros­taszerkezetre továbbítja azokat, valamint a velük együtt kiemelt földrögöket. A folyamatosan ráz­kódó rostaszerkezeten kihulla­nak a rögök, és a gumók is mé­retük szerint két vagy több cso­portra szétválasztva kerülnek a gép ürítőnyilásába. A sérült gu­mókat ma még kézi erővel válo­gatják ki. Az 1970. évi 916 ezerrel szem­ben 1978-ban 2 millió 140 ezer gépkocsit gyárt a szovjet autó­ipar. Ebből 758 ezer teherautó lesz, 1 millió 306 ezer személy­gépkocsi és 76 ezer autóbusz. Az ugrásszerű fejlődést az eredmé­nyezte, hogy a moszkvai, a gor- kiji, a minszki, a kremencsugi és más gépkocsiüzemek mellé a ha­talmas kámai és a Lada gépko­csijairól közismert volgai autó­gyár is termelni kezdett. A cári Oroszországban a század elején Rigában készítettek először au­tókat. A korabeli statisztikák ta­núsága szerint 1908 és 1915 között összesen 451 személygépkocsit és néhány teherautót. Igaz, a Szovjetunió egyelőre még elmarad néhány fejlett tő­kés ország autóiparától, hiszen az amerikai gépkocsigyárak példá­ul évenként körülbelül tízmillió kocsit bocsátanak ki. és Japán, az NSZK és Franciaország is több milliós szériákban gyártja a személygépkocsikat. Ám a szovjet autóipar dinamizmusa, amely gyakorlatilag a hetvenes évektől elkezdődött, arra enged következtetni, hogy a fejlődés továbbra is lépést tart majd az egyre fokozódó igényekkel. Világszerte egyre keresetteb­bek a volgai autógyár VAZ-mo- delljei, amelyek közül a Lada— 1600 a legújabb „sláger”. Mind kiforrottabbak a Moszkvics-gyár autótípusai is. A nem túl kor­szerű Zaporozsecre bizony rá­fért az az átalakítás, ami majd a ZAZ—968M típuson lesz felfe­dezhető. Motorjának teljesímé- nye 50 lóerő lesz. maximális se­bessége pedig 130 km/óra. A sokkal díszesebb, gumibetétes lökhárítójú, új típus légellenál­lása sokkal kisebb lesz, miután az oldalsó „kopoltyuk” is eltűn­nek a karosszériából. A tága­sabb utasterű, csaknem kétsze­res csomagterü ZAZ—968M-t tár­csafékkel és fejtámaszoc ülések­kel is ellátták a konstruktőrök. Képünkön: a szovjet autóipar luxus gépkocsija, a hétszemélyes GAZ—14. A Csajkát felváltó tí­pus nyolchengeres. 220 lóerős mo­torjával 175 km/óra csúcssebes­séget érhet el. Automatikus se­bességváltóval, hidraulikus szer­vokormánnyal rendelkezik ez a reprezentatív külsejű, kényelmes kocsi, de légkondicionáló beren­dezéssel. sztereorádióval és magnetofonnal is ellátták a ter­vezői a három üléssorú luxus­autót. lenség a nőknél részben azzal magyarázható, fcogy a szülé­sek ideje későbbre tolódott, a nők jelentős része nem szop­tat. A férfiak tüdőrákjában az alapvető tényező Blohin szerint is az erős dohányzás. A gyomorrákos megbetegedé­sek száma különösen azokban a köztársaságokban alacsony, ahol a táplálkozási szokások egészségesebbek, ahol sok te­jet, gyümölcsöt fogyasztanak — és kevesebb vodkát isz­nak. Ami a rák gyógyításának lehetőségeit illeti, a világhírű szovjet tudós szerint ma a gyógyszeres kezelés kerül mindinkább előtérbe. A leg­fontosabb a szovjet akadé­mikus szerint a betegség ko­rai feltárása, s az, hogy a be­teg maga is tudja: betegsége gyógyítható, nem feltétlenül halálos, ha idejében orvoshoz fordul vele. Átadás előtt Rövidesen elkészül az Adria kőolaj távvezeték csurgói szi­vattyúállomása. A Siófoki Kő­olajtávvezeték Építő Vállalat dolgozói szeptember 30-ra befe­jezik az országhatártól számított első nyomásfokozó egységen a gépészeti szerelési munkálato­kat. A csőgörényváltó állomá­son Kovács Gábor és Frang Géza szerelés közben. (MTI fotó, Bajkor József felvétele) Tovább tart a molyfertőzés a gyümölcsösökben A szüretelés mellett — amely teljes erővel folyik megyénk nagy- és kisüzemeiben — még mindig van növényvédelmi ten­nivaló a télialma-ültetvények- ben. Szükségessé teszi ezt az, hogy szeptember első felében — a korábbi évekhez viszo­nyítva — rendkívül erős volt a sodrómolyok rajzása. A speciá­lis szexferomon csapdákban a napi imágóberepülések száma több kertben elérte a 10—20 db-ot. Az embrionális fejlődést követően kedvező meleg időjá­rás esetén szeptember végére, október elejére nagy számú lárvanépesség megjelenésére kell számítani. Kártételükkel a még fán levő alma minőségét rendkívüli mértékben leront­hatják, valamint másodlagos károsítók megjelenését tehetik lehetővé. A sodrómolyok mellett — szintén szeptember első dekád­jában — tömegesen rajzottak a keleti gyümölcsmoly IV. nem­zedékének imágói is. Lárváik­nak kártétele a minőségi rom­láson kívül az alma exportálá­sát is akadályozzák. Tekintet­tel arra, hogy a lárva által okozott kárkép makroszkopi­kusan nehezen ismerhető fel, a védekezések szükségességét ennek alapján eldönteni ezért nagyon nehéz. Javaslatunk az, hogy ameny- nyiben a szüret valamilyen ok­nál fogva szeptember végére vagy október elejére marad, feltétlenül indokolt preventív védekezést alkalmazni. Ehhez az Unifosz 50 EC használatát javasoljuk az előírt várakozási idő (7 nap) és az egyéb óvó rendszabályok szigorú betartá­sa mellett. Keresztesi István, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Á rózsa ápolása Kedvelt házikerti dísznövé­nyünk a rózsa, a gondos ápo­lást dús virágzással viszonozza. Nagyon fényigényes növény, még a félárnyékot sem kedve­li. Ezért ügyeljünk arra, hogy a rózsa a kert napfénynek ki­tett részére kerüljön. A gya­korlati megfigyelések azt iga- zolják, hogy közömbös vagy enyhén lúgos, kissé meszes tápanyagban gazdag talajban díszük a legszebben. A rózsaágyások talaja jó víz­elvezető képességű legyen, mert a rózsa nem szereti a pangó talajvizet. A talaj tehát levegős legyen, hogy a gyö­kérfejlődéshez szükséges oxi­gén a növény rendelkezésére álljon. A rózsa trágyázása so­rán bőségesen kell adagolni a szerves trágyát (négyzetméte­renként 5—10 kilogrammot) és a műtrágyát (négyzetméteren­ként 100—150 grammot). A rózsa egyenletes virágoz- tatását, a tápanyagforgalom egyensúlyát a szakszerű met­széssel tudjuk biztosítani. Ugyanis a tápanyagok mindig a vesszők csúcsa felé töreksze- nek, ezért hajtanak ki a végál­ló rügyek a leggyorsabban. Metszéssel biztosítjuk a másod­virágzást és az annak felneve­léséhez szükséges lombozatot! Ha azt tapasztaljuk, hogy a rózsaágyásokban a fiatal leve­lek kanalasodnak, meggörbül­nek, majd a felületükön fehér bevonat jelenik meg, úgy a ró- zsalisztharmat (Sphaerotheca pannosa var rosae) támadta meg növényeinket. A liszthar- mat ellen feltétlenül védekez­nünk kell. Jó hatású készítmé­nyek a Karathae LC 0,05%-ban, a Morestan 0,05%-ban és az Afugan 0,1%-ban. Ha viszont a levelek fonákén észlelünk szürkés penészfolto­kat, az „állisztharmat” vagy peronoszpóra (Peronospora sparsa) kártételéről van szó. A gomba a levelek színén sárgás­zöld, később bíborpirossá vál­tozó, végül beszáradó foltokat idéz elő. A beteg levelek besod­ródnak, majd lehullanak. A fertőzött hajtások elfonnyad­nak, elpusztulnak. A peronosz­póra ellen sikeresen alkalmaz- ható a Zineb 0,3%-os tömény­ségben vagy a Dithane M-45 0,2%-os koncentrációban. Széles Csaba, mg. főiskola. Nyíregyháza Hogyan előzhetjük meg a házinyulak myxomatózisát ? Á halfogás mély­ségi rekordja A John Ellitor Pillsburg nevű amerikai kutatóhajó 7965 méter mélységből hozott felszínre egy halat. Ez a fogás rekordot jelent. Húsz évvel ezelőtt a dán Galatea expedíciónak csak 7160 méter mélységben sikerült halat fognia. Mindkét esetben a Bassogigas halnemzetséghez tartozó halról volt szó. Ennek a nemzetségnek több faja él a mélytengerben. J. Piccard francia óceánkutató egyik expedíciója során állítólag 10 300 méter mélységben látott ugyan ntélytengeri búvárhajójának ab­laka előtt egy, a tengeri nyelv­hez hasonló halat, a szakembe­rek zöme azonban úgy véli, hogy ez nem hal, hanem a tüskés bő­rűek egy példánya lehetett, egy úgynevezett tengeri uborka. Háztáji és egyéni gazdaságok­ban mindinkább szaporodik a nyúlállomány és jelentős jöve­delmet hoz a tenyésztőknek. Fo­kozódó nyúlexportunk révén ál­landóan növekszik a nyúlte- nyésztés népgazdasági jelentősé­ge. A nyulak egészségét, életét és a nyúlexport lehetőségét azonban nagyban veszélyezteti a nyulak myxomatózis nevű be­tegsége. A betegséget vírus idézi elő. Elsősorban úgy terjed, hogy a fertőzött, de főleg a már beteg nyúl vérét — melyben a vírus jelen van — a szúnyogok ki­szívják és más nyulakra szállva azokat vérszívás közben fertő­zik. Lehetséges, hogy kisebb mértékben a víruc: közvetítését bolhák is végezhetik. Valószínű, hogy súlyos fertőzöttség esetén — mivei a vírus ellenállóképes­sége nagy — beteg állatokkal való közvetlen érintkezés vagy beteg nyulak nem fertőtlenített ketrecében való elhelyezés révén is fertőződhetnek az egészséges nyulak. A betegség tünetei jellemzőek, ezért aránylag könnyen felismer­hető. A betegség két formában szokott jelentkezni. Az első györ­Aerosoltilalom az ózon­réteg védelmében A környezetvédelmi világ- szervezet legutóbbi vezető­ségi tanácskozásán elhatároz­ták, hogy globális mérőháló­zatot létesítenek a Föld ózon­réteg-változásainak megfigye­lésére. Egyes szakértők sze­rint fennáll az a veszély, hogy 2000-re mintegy 10 szá­zalékkal csökken az ózonré­teg vastagsága. Jelenleg mindössze 12 országban vé­geznek ezzel kapcsolatban rendszeres méréseket. Sajnps a mérőhálózatot a világ nagy részén még nem építették ki. Így egész Dél-Amerika terü­letén nem működik mérőál­lomás. Az ózon a légkör magasabb rétegeiben keletkezik oxigén­ből ultraibolya-sugarak hatá­sára. A levegőben csak igen kis koncentrációban van je­len. Fontos szerepe, hogy a Napból a Földre érkező, az élő szervezetre káros ultra­ibolya-sugarakat elnyeli. Az infravörös sugárzást is rész­ben elnyeli, ezáltal a Föld felszínéről kisugárzó hőener­giát részben visszatartja. Az ozonoszféra a légkör 20—50 kilométerig terjedő magassá­gának ózontartalmú része. Az ózonréteg védelmét célozza az USA-ban a közeljövőben megjelenő rendelkezés, amely gyógyszereket kivéve tiltja az aerosolok alkalmazását, tehát a kozmetikai, illatosító stb. spray készítmények használatát. sabb lefolyású és a rendszere­sen halálos kimenetelű formá­nál 7—10 nap vagy még hosszabb lappangási idő múlva a fejen és fülkagylón vizenyős-kocsonyás duzzanatok (mixooedémia) fej- lődik ki. Ehhez társulhat kötő- hártyagyulladás, később savós. gennyes orrgyulladás, néha tü­dőgyulladás. Jelentkezhetnek ilyen duzzanatok (oedémák) a végbél és a nemi szervek nyílá­sa körül is. A betegségnek ez a formája 1—2 hét alatt rendsze­rint elhulláshoz vezet. Ez a for­ma főleg olyan vidékeken je­lentkezik, ahol a betegség még nem fordult elő. A másik megjelenési forma főleg olyan helyeken jelentkezik, ahol a betegség korábban már többször előfordult. Ezeknél a betegeknél főként a fülön, fejen, de ritkán a test többi részén is körülírt határú, tömör tapintatú. félgömbszerű kiemelkedések ta­lálhatók. A gömbök kialakulása előtt vörös foltok jelentkeznek ezeken a helyeken. Ennél a betegségfor­mánál rendszerint hiányzik a kötőhártya- és az orrgyulladás. De 3—5 heti betegeskedő«; után az állomány 70—90%-a rendsze­rint elpusztul. Ha nyulakban a betegséget vagy annak gyanúját észlelik, már az első beteget be kell je­lenteni. illetve be kell mutatni az állatorvosnak. A beteg nyula- kat az egészségesektől elválaszt­va külön helyiségben kell el­helyezni a többi nyúl fertőződé­sének megakadályozása céljá­ból és a továbbiakban az állator­vos utasítása szerint kell eljárni. A védekezésnek egyik módja az is, hogy nyulat nyúltenyész- tők csak olyan állományból vá­sároljanak vagy cseréljenek, kölcsönözzenek bakot, ahol ez a betegség, de egyéb betegség sem fordul elő. Fertőzött községekből és környékükről nyulat begyűj­teni. exportcélra elszállítani nem szabad. Az állam csak akkor nyújt tá­mogatást (kártalanítást) e be­tegség kártételei ellen, ha a tu­lajdonosok már az első megbe­tegedéseket is bejelentették, il­letve ^ beteg állatokat bemu­tatták az állatorvosnak, mert csak így akadályozható meg, hogy a betegség járványossá vál­jon. Feltétele továbbá a kártala­nításnak, hogy a nyulak myxo- vakcinával való oltását elvégez­tessék. Csak az összes megelőző rend­szabály együttes, szakszerű és állandó jellegű végrehajtása hoz­hat megfelelő eredményt. Dr. Szerafin János az állategészségügyi állomás igazgató főállatorvosa ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK A német (NSZK) légi és űrközlekedési kutató- és kí­sérleti intézet nagy szélener­gia-berendezése a GROWIAN. Segítségével 2-3 megawatt villamos áramot lehet majd termelni. Az elővizsgálatok eredményei alapján 120 m átmérőig terjedő forgószár­nyat kell kialakítani és fel­szerelni egy 80—130 méter magas toronyra. Az óriás mé­retek miatt szilárdsági és rez­gésproblémák lépnek fel, de ezeket a gyártás folyamán meg fogják oldani. A forgó- szárnynál a tervek szerint rostszálas műanyagokat fog­nak használni. AUTÓ-MOTOR Lada és társai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents