Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-21 / 223. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 21. KISVÁRDÁN, 3ÉKÉN, BAJORHEGYEN II polgári védelem bemutatója Idős Dávid Sándor. Az öreg kocsma épülete. A rétközi emberek ezekben a napokban nagyszabású, látványos, ugyanakkor cseppet sem könnyű bemutatóra készülnek. Szeptember végén a polgári védelem módszertani bemutató gyakorlatot tart, amely Kisvár- da és több község — köztük Jéke, Bajorhegy és Tuzsér — lakóit érinti. Nők és férfiak, idősek és fiatalok gyakorolják majd az önvédelmet, a kitelepülést, a mentést és a helyreállítást. A feladatokat gyorsan és szakszerűen kell majd végrehajtani, úgy mintha valóban emberek élete lenne a tét. Az ügyességre, a pontosságra azért is szükség lesz, mert a bemutatót megtekintik a megye különböző pontjáról érkező pv-parancs- nokok, szakemberek. Az öntödei Vállalat kis- várdai gyárának dolgozói évek óta jól teljesítik a kiképzési tervet, eredményesen szerepelnek a bemutatókon, versenyeken. A mostani bemutató gyakorlatra is módszeresen készülnek, külön elismerés illeti őket, mivel a készülődésre nagyobbrészt a szabad idejüket áldozzák fel. Ügyelnek arra, hogy ne legyen termeléskiesés, ugyanakkor a vidékről bejárók ne várakozzanak sokat. Sipos János, a gyár iparszervezője, egyben a polgári védelem helyi törzsparancsnoka. Azt mondja, azért is gyakorolnak keményen, mert a bemutatón jelen lesz a vállalat tíz gyáregységének valamennyi pv-törzsparancs- noka, budapesti, soproni és egri szakemberek előtt is bizonyítani kell az ittenieknek. A műszaki alegység tagjaira különösen nagy feladatok várnak, ki kell vonulniuk a feltételezett kárhelyre, gyakorolják a romok alól való kimentést, aládúcolják a megrongált házakat, helyreállítják a közműveket, megtisztítják az utakat. Kettős hasznot hajtanak, mert a kijelölt kárhely azonos a szanálásra szánt házsorral. A kisvárdai Rákóczi Tsz üzemgazdásza, Pécsik Albert arról számol be hogy pártgyűléseken, brigádgyűléseken ismertették a gyakorlat célját, s örömmel tapasztalták: az emberek megértik, hogy saját érdekük is a gyaterületű tömblakás. Alatta mindenütt pince. A háziasz- szony, Kruppa Andrásné pedagógus ezt mondja: „Férj- jemmel, három gyermekemmel és néhány szomszéddal ebben a pincében töltünk több órát. Élelemről az ÁFÉSZ gondoskodik, _ két hordó vizet mi ütünk csapra.” A gyakorlat idejére ennek az épületnek minden nyílását légmentesen elzárják. A kéményre, az ablakokra, ajtókra tömítés kerül, hogy a feltételezett radioaktív sugarak, valamint a biológiai és a vegyi fegyverek ne ártsanak a pince lakóinak. N. L. Nyíregyháza új városrészében, Jósavárosban az épületek mellé máris sok fát ültettek. (M. V.) INDUL A HÁRMAS PROGRAM Kilencmillió — szemléltetőeszközökre nács tud évente biztosítani. Annál inkább lehetünk tanúi a vandalizmusnak, a már elültetet fák kitördelésének, vagy az építkezéseknél olyan fák kivágásának, ami elkerülhető lett volna. Porfogó sáv A tanulmány foglalkozik egy olyan megoldással is, amely már eleve csökkenthetné a városra irányuló szél erejét, illetve mintegy előszűrné a beáramló levegőt. Ez a várostól északkeleti irányban, a központtól öt-hat kilométerre, arra merőleges sugarú körívben telepített tíz-tizenöt kilométer hosszú erdősáv három lépcsője másfél-két kilométer lenne. Telepítéskor a lépcsőket különböző, a célnak megfelelő fafajokkal kell majd betelepíteni, hogy fokozatosan érjék el a megfelelő hatásfokot. Tóth Árpád A Szamos holtága mentén, ahol most híd köti össze a két partot, nem messze, a pálinkafőző helyén állt a „kurta kocsma”. Itt írta Petőfi 130 évvel ezelőtt: „Falu végén kurta kocsma, oda rúg ki a Szamosra. ..” A rozzant, öreg épületet az 1940-es években bontották el. Itt lakik az utcában, az utolsó házban, — ahol valamikor a kompot kikötötték idős Dávid Sándor bácsi. Jól emlékszik a régi időkre, sokat tud mesélni a kocsmáról, a mulató vendégekről. Ahogy mondja, ott maga is sokat vigadott. Szemben a kocsmával a túlsó parton áll a gótikus eredetű 1750 és 60 között épült, nyolcszögletű református templom. A felújított református templom látképe. Tunyogmatolcsi képeslap BETEGSÉGET HORDOZ A szélkavarta por Tanulmány Nyíregyháza levegőjéről Nyíregyházán — a Kö- JÁLL-lal is egyeztetett mérések szerint — a város levegője erősen szennyezett, amelynek elsősorban természetadta forrása van. Sok a levegőben a széljáráskor felkavart por. A porszennyezett levegő pedig annál inkább veszélyes, mert hordozója a különféle mikroorganizmusoknak. Elsősorban innen származnak a különböző légúti megbetegedések és a szemkötőhártya-gyulladások. Az egy liter levegőben lebegő porszemek száma ugyanis még minimálisan is eléri a hetvenet, de erősebb szeny- nyezettség esetén az 1500-at is. A széljárás és az erdő Hogy mennyire befolyásolja a széljárás Nyíregyháza levegőszennyezettségét, azt néhány adat világosan tükrözi. A városban az évi szélcsendes napok aránya mindössze 27 százalék, a többi 266 napon át mindig van kisebb- nagyobb légáramlás. Sokan vannak abban a téves hitben, hogy a szél iránya észak—déli és a sóstói erdő védelmet nyújt a városnak. A mért adatok szerint — ha az éves szélerősséget száznak vesszük — akkor a legtöbbet, majdnem 15 százalékot — az északkeleti irányból kapja a város. Ebből az irányból védi legkevésbé Nyíregyházát szélfogó erdő, vagy fasor. Hiányzik 30 ezer fa A város levegőjének szeny- nyezettségéről, annak okairól és lehetséges megszüntetéséről készített tanulmányában Jenser György, a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat igazgatója néhány adattal is szolgál: egy fa egy év alatt egy mázsa! port is képes lekötni, de a fenyő még ennél is jóval többet. Egy hektár fenyves 34 tonna portól képes megszabadítani a levegőt. Nyíregyházán az utcákon és a tereken jelenleg 37 000 fa van, de hiányzik 30 000. A Jósa- város — éppen a legszéljár- tabb városrész — még szinte teljesen fa nélkül van. A fásításnak tehát — különösen Nyíregyháza északkeleti részén — szinte felmérhetetlen jelentősége van. Vajmi kevés ehhez az a pénz, amit a taJobb összhangot E m vek óta eredményes az Együtt Nyíregyházáért mozgalom. A lelkesedéssel, a tenniakarás- sal idén sincs baj, az öröm azonban mégsem teljes. Mind a munkaadók, mind a társadalmi munkások elkövetnek kisebb hibákat. Néhány helyen akadozott és akadozik a munkaszervezés. A felsorakozott diákokért késve érkezik a busz, az adminisztratív dolgozók kimennek a gyümölcsösbe, de több órát várakozni kényszerülnek, mert nincs elég vödör, vagy láda, a mezőgazdasági üzemek brigádvezetői néha nem éppen udvarias hangnemben közük észrevételüket. Az érem másik oldala: a magukról megfeledke- zettek letörik az ágakat, kárt tesznek az értékes fában. A mezőgazdasági munkához nem szokott irodai dolgozók néha csak a mennyiségre gondolnak, gyors munkájuk következtében romlik az alma minősége, ezzel kevesebb termést küldhetünk exportra, persze a hazai fogyasztók sem örülnek a gyengébb minőségnek. A legtöbb üzem és intézmény e hét végén, 23-án indul az almáskertekbe. Jó lenne, ha az említett hibák sehol sem ismétlődnének. A mezőgazdasági üzemeknek szükségük van almaszedőkre, a városnak szüksége van gyermekintézményekre — erre a célra használják az akció során összegyűlt pénzt. Az akció azonban csak jobb szervezéssel, lelkiismeretes munkával lesz igazán gyümölcsöző. (n. 1.) Műszaki vándorgyűlés Nyíregyházán Háromnapos műszaki vándorgyűlést rendeznek Nyíregyházán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat műszaki választmánya és a megyei szervezet közreműködésével. Szeptember 24-én késő délután a TIT műszaki választmányának ülésével kezdődik a háromnapos program. Napirenden az automatizálással kapcsolatos műszaki ismeretterjesztés szerepel. Hétfőn reggel 8 óra 30-kor a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár tanácskozótermében nyitják meg a TIT X. műszaki vándorgyűlését, majd előadás hangzik el a megye gazdasági, társadalmi fejlődéséről, az automatizálás szerepéről a korszerű termelésben. A korreferátumok az egyes iparágak — textil-, papír-, nehézipar és a mezőgazdaság — automatizálási kérdéseit ölelik fel. A részvevők hétfőn kirándulást tesznek Nyírbátorba. Kedden üzemlátogatással és a vándor- gyűlés tapasztalatainak ösz- szegzésével zárul a TIT országos rendezvénye. get. 152 forint reményében indult el beváltani az üvegeket, de pechére rendőrökkel találkozott, s kénytelen volt bevallani a lopást. Az üvegek visszakerültek a tulajdonoshoz, Sinkának pedig egy fél évre megoldódtak a lakásgondjai: ilyen időtartamú fegyházbüntetést szabott ki rá visszaesőként elkövetett közveszélyes munkakerülésért és lopásért a Nyíregyházi Járásbíróság. Mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától is eltiltották egy évre. Az ítélet jogerős. koriás, amelynek aktualitása is lesz. Egyebek között gyakorolják a gyorsított betakarítást, mentesítik az étkezési burgonyát, légzsilip segítségével védik az állatállományt. Felelősségteljes munkájuktól is függ a város élelmezése. A gyakorlat résztvevőinek étkeztetéséről az ellátók gondoskodnak. A Kinizsi étteremben és több üzemi konyhán „vasárnapi” ebéd készül részükre. Hogy a gyakorlatot (és az ebédet) semmi se zavarja, szolgálatba lépnek a munkásőrök és az ifjúgárdisták is. Jéke község szélén hatalmas, 105 négyzetméter alapÁ tárgyalóteremből Üvegből pénzelt Először garázdaságért, majd lopásért, aztán közveszélyes munkakerülésért, később ugyanezekért a bűncselekményekért állt már bíróság előtt Sinka Ferenc 27 éves gyomai születésű munka- és lakóhely nélküli csavargó. Sinka letartóztatásáig a nyíregyházi, a sóstóhegyi állomásokon, a nyíregyházi Petőfikertben töltötte napjait, s ha pénzre volt szüksége, a vonatokon összeszedte az üres üvegeket és különböző boltokban leadta azokat. Június 23-án munkamódszert változtatott. Nem volt kedve egyesével összeszedni az üvegeket, behatolt a ZÖLDÉRT almatárolójába és ellopott két karton oázisos üveművelődésügyi osztályán már a következő, negyedik program megrendeléseit is tanulmányozzák. A jövő tanévtől a négyes program jóval több osztályra és tantárgyra vonatkozik: így a 2. osztálytól kezdve kiterjed a környezet- ismeret, a matematika, a fizika, a kémia, az ének-zene, a technika, a rajz, a magyar irodalom és a testnevelés szemléltető- és segédeszközeinek korszerűsítésére. ségből megyénknek kilenc- millió-kétszáznyolcvanezer forint értékű szemléltetőeszközt szállít, ebből az általános iskolák közel nyolc milliós értékű felszerelést kapnak. Számos újdonság található az új tanterv követelményeihez igazodó szemléltetőeszközök között. A legtöbb újdonságot az első osztályosok és tanítóik kapták. Képes be- tűkártyát, szótagkártyát, valamint az olvasástanításhoz való szókártyát használnak a nevelők, a tanulók pedig szó- kártyakészletet és az olvasókönyv anyagához csatlakozó hangszalagot. Korszerű tanuló kísérleti eszközkészlet készült az első osztályosoknak a környezetismerethez, dallamkirakó az ének-zenéhez. Üjdonság az első osztályosoknak az építődoboz és a szerelődoboz, feladatlapokkal kiegészítve. A 3—4. osztályosoknak az osztályfőnöki órához ajánlanak hangszalagot, míg a 6. osztályosok a mechanikai és hőtani kísérletekhez kapnak új készleteket. A szállítmányok egy része már az iskolákban van, eközben azonban a megyei tanács öt évvel ezelőtt kezdődött el az általános iskolákban és az óvodákban a korszerűbb oktató-nevelő munkához szükséges szemléltetőeszközök beszerzése. Az úgynevezett központi hitelprogramot megelőzően nagyarányú felméréseket végeztek: hol, mi hiányzik az alapvető felszerelési tárgyakból. Ezután több szakaszra bontva indult meg a rendelés és a szállítás, melynek költségeit nagyobb részben központi, mintegy negyven százalékát pedig megyei keretből fedezték. Az első program a legalapvetőbb szemléltetőeszközökből 113 félét írt elő, ez több mint 25 millióba került. Három évvel ezelőtt kezdődött meg a második programban előírt eszközök szállítása — ez újabb 30 millió forintos értéket jelent megyénk óvodáiban és iskoláiban. Az új tanév új tantervvel indult. Ehhez az eddigiek mellé további tizenhétféle taneszköz beszerzése volt szükséges. Az Országos Tanszergyártó- és Értékesítő Vállalat az úgynevezett hármas számú alapfelszerelési egy-