Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-20 / 222. szám
1978. szeptember 20. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Címzettek L evelet kaptunk az egyik vidéki postahivatal vezetőjétől, akinek körzetéből a közelmúltban panasz érkezett, mert akadozik a kézbesítés. (Aki ezt szóvá tette, három hete nem kapott újságot.) A posta- hivatal vezetője válaszában írja, hogy helyesebb lett volna, ha panaszosunk sérelmét először a postahivatalban jelentette volna be. Megjegyzi: ... „Én senkinek sem tudom a panaszát elintézni, ha nem mondja el... Azt tartom sérelmesnek az egész ügyben, hogy a panaszos alkalmatlannak tartott engem az ügy elintézésére, ehelyett közhírré tett egy olyan problémát, amit hivatalon belül is el lehetett volna intézni. ..” Az egyik lakossági szolgáltatást végző vállalat Vezetőjétől megtudtuk, hogy a legtöbb levelet ő kapja a vállalatnál. Apró-cseprő dolgokkal is őt keresik meg az emberek, holott egy külön részlege van a vállalatnak, s az ott dolgozók feladata az, hogy a bejelentéseket felvegyék és intézzék. Érthető kérések, megnyilatkozások az előbbiek. Helyes, ha mindenki a panaszát legelőször ott mondja el. ahol azt elintézhetik. Nem is célszerű máshová fordulni, mert az csak késlelteti az ügyintézést. Van viszont aki egy időben több helyen is szereti elmondani panaszát, levelét több helyre is elküldi. Ez sem szerencsés dolog, mert számíthat arra, hogy azzal végül egyik szerv sem foglalkozik érdemben, vagy legjobb esetben csak az, amelyiknek ez ügyköre szerinti feladata. (Föltéve, hogy a bejelentés valamelyik példánya mégis hozzákerül.) Minden vállalat, szövetkezet, hivatal vezetőjének, érdemi ügyintézőinek elsőrendű érdeke, hogy a munkájában föllelhető hibákat, hiányosságokat megszüntesse, munkájával eleget tegyen a szocialista gazdálkodás kívánalmainak. Ebbe természetesen beleértendő az is, hogy a hozzájuk érkező sérelmeket, hibákat megfelelően intézik, orvosolják. A hozzánk érkező levelekből tapasztaljuk, hogy a legtöbb embert az késztet levélírásra, panaszkodásra, hogy ügyüket első, vagy sokadik kérésre sem intézik el. Példánknál maradva: a kézbesítésről panaszkodó először a postán szólt (lehet, hogy nem épp a hivatalvezetőnek) s csak azután írt nekünk. Az emberek többsége tehát tudja, hogy hol kell dolgát intézni, s csak akkor fordulnak más, magasabb fórumokhoz, ha látják: egyedül nem tudnak boldogulni. Az embereket tehát csak jó példával lehet meggyőzni: ha ügyüket mindig ott és akkor intézik el, ahol azt kell, és amikor annak az ideje van. Soltész Ágnes — Hol a huzat, hol a paplan rö- videbbü De soha nem egyfor- mák!! (Kiss Ernő rajza) Maxi paplan van, de sajnos maxi paplanhuzat ritkábban kapható — panaszolja levelében Szikszai József- né nyírbátori lakos. Bosszantónak tartom, hogy a gyártó vállalatok ennyire nem tudják összehangolni termelésüket. Vagy csak a mi városunkban gond ez? SZALAG HELYETT ÍGÉRET Nagyon sokszor apróságnak tűnő dolgok bizony jelentős mértékben hátráltatják munkánkat — jegyzi meg levelében Teszenyi József nyíregyházi olvasónk, s a következő példát említi. — Ez év februárjában a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság két Hunor 129 típusú számológépet vásárolt, melyekhez akkor két számoló papírszalagot kaptunk. Azóta is járjuk Nyíregyháza és Budapest üzleteit, sehol nem kapunk, csak ígéretet: „majd lesz”. így a jobb sorsra érdemes — egyenként 20 ezer forint értékű — számológépek a fiókok mélyén hevernek, a hozzávaló szalagok nélkül ugyanis használhatatlanok. A gyártó vállalatnak gondoskodnia kellene szalagról is, mert a jelentős értéket képviselő gépeknek nélkülözhetetlen tartozéka. KIMÉRT TEJFÖL Ügy tűnik, egyre nehezebb Nyíregyházán kimért tejfölt kapni. Korábban a kórház meletti tejboltban árusítottak, egy éve ott is megszüntették. A Kossuth utcai tejbolt pedig bezárt, oda1 már hiába is megyünk. Maradt ezután — a számunkra elérhető üzletek közül — a Zrínyi Ilona utcai tejbár. Sajnos, szeptember 16-án már ott sem lehetett kapni, s a vásárlókat úgy tájékoztatták az üzletben, hogy ezután ők sem fognak kimért tejfölt tartani, mert nem kifizetődő. Elismerjük, hogy könnyebb poharas tejfölt eladni, mint méregetni, bajmolódni a másikkal. Ám gondolni kellene a nagycsaládosokra is. Nekik kiadó- sabb, gazdaságosabb a kimért tejföl, mint a poharas. Egyébként sem helyes, hogy a tejtermékek árusításának körét szűkítik, ugyanakkor reklámozzák azok egészséges voltát — teszi szóvá Mészáros József, Nyíregyháza, Puskin utca 4. szám alatti olvasónk. JAVÍTGATJÁK, JAVÍTGATJÁK ... Márciustól javítja a televíziónkat a Tiszalöki Vegyesipari Szövetkezet — panaszolja levelében Molnár Imre Tiszadob, Sallai utca 2. szám alatti lakos. Többszöri bejelentésünkre már ugyan kétszer javították, de csak néhány napig volt jó. Június 20-án újra elromlott a készülék, ígérték (21-én), hogy a következő héten megjavítják. Végül augusztus 24-én vitték el televíziónkat azzal, hogy 29—30-ra visszahozzák. Hetek teltek el, s mi azóta reggeltől estig várjuk, hogy a szerviz beváltsa ígéretét. De hiába, noha a szerelők hetente járnak községünkben. Hasonló helyzetben van Es- vég Lajos nyugdíjas, Tiszadob, Sallai Imre út 14. szám alatti lakos is. Ö tavaly augusztusban vett megtakarított pénzéből egy rádiót, amely mindössze egy hónapot volt jó. Többet van az említett szervizben, mint náluk. Most mindketten arra1 várunk, hogy a hosszú estékre végre visszakerüljön az egyetlen szórakozásunkat jelentő rádiónk, illetve televíziónk. Ehhez viszont az kell, hogy a szövetkezet nagyobb felelősséggel végezze munkáját, ígérgetések helyett inkább cselekedjen. Vasutas nyugdíjasok találkoztak szeptember 14-én Nyíregyházán, az Arany Szarvas étteremben, ahol Erdélyi Lajos állomásfőnök-he- lyettes tájékoztatta a 147 nyugdíjast a vasút életéről, jelenlegi munkájáról. Ezt követően egészségügyi kiselőadást hallgattak meg az izületi betegségek gyógyításáról. A meleg hangú beszélgetést közös vacsora zárta — írja F. S. Képünkön: a nyugdíjasok egy csoportja. VISSZAADTA Szeptember 15-én 21.35-kor a GF 08—59 forgalmi rendszámú 12-es autóbuszon felejtettem aktatáskámat. Az autóbusz elment, s akkor vettem észre. Izgalommal teli fél órát töltöttem a megállóhelyen, míg az említett autóbusz ismét visszatért. Az autóbusz vezetőjétől érdeklődtem, tud-e az ülésen felejtett táska sorsáról? A következő percben máris hangzott a megnyugtató válasz: „Igen, kérem” és átnyújtotta. A gépkocsivezető figyelmességét ezúton is köszönöm. A történteket pedig azért is érdemesnek tartottam elmondani, mivel a gkv. egyben azt is bizonyította, hogy nemcsak a közlekedés rendjéért, biztonságáért érzi magát felelősnek, hanem az ilyen apróságnak tűnő, de az egyének számára oly fontos — dolgokért is — írja levelében Keresztesi Gyula nyíregyházi olvasónk. SAJÄT termés Nagyszerű dolog manapság, hogy a zöldségboltok egyike- másika is átveszi a kistermelőktől a gyümölcsöt, zöldséget. így csupa friss, üde áru kínálta magát a nyáron — például a Széchenyi utcai zöldségboltban — és választék is bőven volt. Városunk környékén megszaporodtak a víkendtelkek. A villanyszerelő, a kórházi orvos, a mérnök kertjét gondosan műveli. Többszörösen hasznos időtöltés ez! A ,csaját termés” öröm a1 családnak, s országos mértékkel nézve sem mindegy, hogy több tíz-százezer addigi fogyasztó egyszeriben megtermeli a maga szükségletét. Sőt még felesleget is termel, amivel pedig nem kell a piacra mennie, csak a legközelebbi átvevőhelyre. A pénz is jól jön, de még többet ér: amit megtermelt, az eljut valaki konyhájába, aki szintén jól járt, mert szép áruhoz jut állami áron — olvastuk Németh Miklósné nyíregyházi lakos levelében. Szerkesztői üzenetek Kovács Zoltánná hodá- szi, Kontig Istvánná nyíregyházi, Szegedi Miklósné nyírbélteki, Baírzó József- né nyíregyházi, Demeter Jánosné méhteleki olvasóinknak levélben válaszoltunk. Batári István nyíregyházi, Gulyás Mihályné mátészalkai, Simon Jánosné vajai, Műkor István nyírlövői, Csura Miklós sóstóhegyi, Balogh Istvánná nyírteleki, Kanalas And- rásné nyírbátori, Fodor Zsigmondné őri, Frindik István ajaki, Balogh Károly tiszavasvári, Baráth Sándorné vásárosnaményi, Oláh Mihály nyíregyházi, Balogh Istvánná nyíregyházi, Dicső Lászlóné új- kenézi, Tóth László mátészalkai, Asztalos Jánosné nyíregyházi, Lipkovics Sándor kállóserrijéni, ifj. Pataki László ököritófül- pösi, Újhelyi Zoltán nyíregyházi, valamint Szabó Sándor orosi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Gulyás György újfehértói, valamint Lengyel Zoltánná gyürei olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Demeter Miklósné nyíregyházi lakos ügyében az állatforgalmi vállalat intézkedett. A szerződésben vállalt kötelezettségüknek eleget tesznek, illetve, ha levélírónk igényét már nem tartja fenn, úgy a meghiúsulási kötbér kifizetése ügyében azonnal intézkednek. Szűcs Géza tiszaszent- mártoni Lakos televízióját a záhonyi GELKA-szerviz megjavította. Novák János gávaven- csellői lakost a községi tanács tájékoztatta, hogy az állami beruházásban végzett közművesítés, továbbá út- és járdaépítés költségeinek meghatározott részét — a 8/1970. (IV. 16.) ÉVÍM—PM. számú rendelet alapján — a közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosaira kell áthárítani. Különös méltánylást érdemlő esetekben (alacsony jövedelmű, nyugdíjas esetében) a tulajdonos kérelmére — részlet- fizetési kötelezettség megállapítása nélkül — meghatározott időre, kamatmentes haladékot adhat a tanács a hozzájárulás ösz- szegének megfizetésére. MEGNÉZHETI... „Megnézheti” címmel közölt cikkben szóvá tették, hogy a Kossuth téri hírlappavilon dolgozója nem engedte a divatlap — vásárlás előtti megtekintését. Megjegyezzük, hogy ez az árushely az egyike a városban, ahol rendszeres a vásárlók sorban állása. Ezért, valamint az árusítási körülmények miatt nincs arra lehetőség, hogy a megtekintésre kiadott lapok sorsát az árusítást végző — a többi vásárló várakoztatása nélkül — figyelemmel kísérhesse. (A másik árushelyen — amit a levélíró is említett — már jobbak a lehetőségek.) A postai dolgozó kijelentése ennek ellenére nem volt helyes, ezért figyelmeztettük, s a történtekért ezúton kérjük a bejelentő szíves elnézését. A jövőben hírlapboltot nyitunk Nyíregyházán, ez remélhetőleg megoldja az előbbi gondokat. Debreceni Postaigazgatóság HARISNYA „S. O. S. harisnyaügyben” című cikkel kapcsolatosan közöljük, hogy a műszálból, szintetikus fonalból készült harisnyák a tartósságuk miatt az egész világon kiszorították a műselyem harisnyák gyártását. A műselyem harisnyákat régen síkhurkoló gépeken gyártották, ez igen munkaigényes volt. Ezt kiszorította a körkötéssel történő harisnyagyártás. Az előbbi gépeket mindenütt kiselejtezték, körkötőgépeken pedig műselyemből nem lehet olyan harisnyát gyártani, amely a láb formáját megfelelően követni tudja. Tudomásunk szerint már sehol nem gyártanak műselyem harisnyát. Budapesti Harisnyagyár Kovács Béla 1976-ban örökölt kb. 3 és fél kh mező- gazdasági ingatlant, amely már akkor is a termelőszövetkezet birtokában volt. A hagyatéki eljárás után a termelőszövetkezetnek bejelentette, hogy a bentlévő földterületnek ő lett a tulajdonosa és kérte, hogy a földjáradékot részére fizessék ki. Ezt a földjáradékot még 1976-ban is megkapta, az idén azonban már nem, és amikor reklamált a termelőszövetkezetnél, akkor közölték vele, hogy a termelőszövetkezet el fogja venni ezt a földet, ebben az évben és annak ellenértékét kifizeti, ezzel a föld termelő- szövetkezet tulajdonába fog kerülni és a jövőben éppen ezért föld járadékot nem kap. Olvasónk kérdése az, hogy van-e erre lehetőség és ha igen, akkor köteles-e ő tudomásul venni, hogy a földjét elveszik, elvétel esetén milyen ellenértékre tarthat igényt. Helyes szóhasználattal élve, olvasónk földjét nem elvenni fogják, hanem megváltják, mégpedig az 1967. évi IV. törvény, valamint a 36/1967. korm. sz. rendelet alapján. Ezek a törvényes rendelkezések írják elő, hogy ki kell alakítani a termelőszövetkezeti földtulajdont és a termelő- szövetkezetnek mindenekelőtt azokat a földeket kell megváltani, amelyeknek tulajdonosai nem tagjai a termelő- szövetkezetnek. A földmegváltás eljárása azzal kezdődik, hogy olvasónk az illetékes földhivataltól fog kapni egy határozatot, mely tartalmazza, hogy a föld termelőszövetkezet tulajdonába került, tartalmazza a föld ellenértékét, aranykorona értékét, amely alapja a megváltási ár kiszámításának és azt, hogy a termelőszövetkezet az ott meghatározott ösz- szeget mennyi idő alatt köteles kifizetni. Közli továbbá a határozat azt a kioktatást is, hogy amennyiben a föld tulajdonosa a felajánlott megváltási összeget nem fogadja el, úgy további igényével a járásbírósághoz fordulhat. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a kioktatást rendszeresen figyelmen kívül hagyják és a sérelmekkel olyan fórumokhoz fordulnak, ahol nem tudják orvosolni a panaszt. Ezért kihangsúlyozzuk, hogy olvasónk ha nincs megelégedve a felajánlott összeggel, úgy a határozatban megjelölt Idő alatt forduljon a bírósághoz. Mint említettük a föld megváltási árának a kiszámításánál az alap az aranykorona értéke, de ezen túlmenően értéknövelő, vagy értékcsökkentő tényezőként jön figyelembe, hogy a megváltott ingatlan belterületen, külterületen, külterületű lakott helyen, zárt kertben stb. van. A bíróság mindezeket a tényeket vizsgálja az ellenérték megállapításánál, sőt kétség esetén jogában áll felülvizsgálni a járási hivatalnak az aranykorona-értékre és a terület nagyságára vonatkozó megállapításait, mert a bíróságot ebben az esetben nem kötik az ottani megállapítások, annak ellenére, hogy az egy államigazgatási határozatban szerepel. A leggyakoribb vita pontosan az aranykorona értéke miatt van, s ennek tisztázása a megváltási ár megállapításánál rendkívül fontos és adott esetben az aranykorona-eltérés is rendkívül jelentős lehet. A bíróság ezeket a vitás kérdéseket mindig szakértő útján tisztázza, a szakértők az ingatlanokat a helyszínen tekintik meg, ha szükséges, pontosan felmérik és a szakértői szemléken jelen lehetnek az érdekeltek, arról előzőleg értékesítést kapnak, összefoglalva: a föld megváltása ellen tehát kifogást emelni nem lehet, de a megváltási érték nagyságát lehet kifogásolni és annak módosítását bírói úton kell kérni. Dr. Juhász Barnabás A földmegváltásról
