Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-16 / 219. szám

1978. szeptember 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola X- Pedagógus X Szülő -X- Gyerek -X- Iskola X Pedagógus ■X- Szülő "X- Gyerek "X- Iskola X Pedagógus SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA „..Jó szóval oktasd, játszani is engedd../1 Kiállítás a vajai múzeumban Szente Varga Mária: Nyelvtörő mese Az ország számos iskolájából 1053 gyermekrajz ér­kezett a „Hogyan látják a gyermekek a kuruc kort” cí­mű pályázatra. Az úttörők és kisdobosok félszáz leg­szebb alkotását mutatják be a vajai múzeumban. (E. E. felv.) Holnap: Pajtás-nap Csillebércen A NYÁRI VAKÁCIÓRÓL még sok szó esik napjaink­ban. Az iskolaév befejeztével a gyermek a megszokott rit­musból áttért egy kötetle­nebbe, viszont a valóság meg­ismerésében ennek is ko­moly szerep jut. Míg az okta­tás-tanulás során főleg az is­mereteket sajátítják el, a nyári szünet elsősorban az emberi viszonyok megisme­rése, elmélyítése szempont­jából hasznos (táborozáskor, kirándulásokon, utazásokon). Kedvező, ha a gyermek az úttörőmozgalom szervezésé­ben, vagy szüleivel utazik, s megismeri tájainkat, nemze­ti kincseinket. De mennyire helytelen, hogy rivalizálás alakulhat ki a szülők között: hol tölti a gyermek a nyári szünet egy részét. Sokak sze­mében ugyanis az a „menő” vakáció, ha a gyermek — mi­előtt hazáját megismerné — külföldre is eljut. Az idősebbek elbeszélései­ből hallhattuk, s esetleg sa­ját gyermekkorunkból is em­lékezhetünk arra, hogy egy — akár felsőbb iskolába já­ró — parasztgyereknek ho­gyan telt a nyári szünideje: reggeltől estig dolgozott, mert a gyermek munkájára szüksége volt a családnak, a taníttatáshoz, sőt a létfenn­tartáshoz is. Ma már egyet­len család sincs ráutalva az egész nyáron át tartó gyer­mekmunkára, mégis egyes faluközösségekben, ha nem is általánosan, de kísért a múlt­nak ez a vonása. A hosszú nyári gyermekmunka még gyakori. Vannak olyan gye­rekek, akik nemhogy kül­földre, de még a falujuk ha­tárán túlra sem igen jutnak, akik múzeumok látogatása, táborozások helyett a do­hányföldeken, állatok mel­lett dolgoznak nyaranta. Nem az időszakos nyári munka el­len kell hadakoznunk! A munkára nevelés szempont­jából ez helyes és hasznos. Hanem amikor a nyári mun­ka a vakáció kizárólagos cél­jává válik, az károkat okoz a gyermeki személyiség fejlő­désének. Érdekes beszámolót kül­dött Tornyospálcáról Kovács Jutka, aki tizenegy úttörő­társával együtt két hetet töltött nyáron Csillebércen, a nagytáborban. Az Ifjú Gár- da-altáborban laktak a tor- nyospálcai pajtások, s itt külföldi úttörőkkel is talál­kozhattak: finn, belga és szovjet pajtásokkal. Sok ba­rátság szövődött az érdekes, változatos programú táboro­zás idején. A csillebérci tá­bor idén ünnepelte három évtizedes jubileumát, s en­nek jegyében zajlott a prog­ram. Találkozhattak az itt tá­borozok olyan felnőttekkel, akik annak idején részt vet­tek a tábor építésében, és el­FALUN TANÍTOK, s évek óta visszatérő probléma ez a túlzott „munkára nevelés”, amiről tanév kezdetén újra és újra tudomást kell ven­nem. Magyartanártól igazán nem provokatív kérdés: mit csináltál nyáron? Csak né­hány gyermek mesél önfeled­ten a nyári úttörőtáborokról, az osztály zöme pedig hall­gat. A faggatásra elképesztő válaszokat hallok. Nincs él­ményük. „Otthon voltam.” „Segítettem a dohányföldön” — ez a leggyakoribb válasz. Igaz, el tudják mondani a dohánytermesztés szinte va­lamennyi fázisát, mit, mikor és hogyan kellett elvégezni. Viszont, hogy csak erről tud­janak beszélni, csak ezt is­merjék, az kevés. Tennünk kellene valamit az érdekükben, hogy ők is él­ményekkel tele jöjjenek szeptemberben iskolába, hogy ne félmondatokból megalko­tott, féloldalas élménybeszá­molók szülessenek. Több út­törőtáborral? Nagycsaládok- nak szóló üdülő jegyekkel? Valószínűbb, hogy leghaté­konyabban és leghamarabb a családok szemléletének vál­toztatása segítene. Közös ki­rándulások, a környék, a köz­vetlen környezet megismeré­se együtt a családtagokkal, csodálatos élményt jelenthet a gyermeknek. Miért emlege­tem ezt most, hiszen itt az új tanév, s igazán nem a szünetről kellene elmélkedni. De most minden iskolában, alsó és felső tagozatos ta­nulóknál egyaránt új, 11 na­pos „iskolahetet” vezettek be, s ez kéthetenként egy szabad szombatot jelent. AZT SENKI SEM SZERE­TI, ha előírják, mit tegyen szabad idejében. Mégis, hadd álljon itt: menjünk ilyenkor gyermekeinkkel, vigyük őket, ismertessük meg velük a vi­lágot, hadd kérdezzenek, s mi feleljünk nekik. Az ő ér­dekükben. Jánosiné Juhász Katalin ső lakói is voltak, ök el­mondták, milyen nehéz kö­rülmények között kezdték a munkát, s nagy örömmel lát­ták a mostani gyönyörű tá­bort. Megismerkedtek a gyere­kek a környékkel is: a Já- nos-hegyi kilátóra is felmen­tek, s gyönyörködhettek a fő­város panorámájában. A sportkedvelők különféle ver­senyeken mérhették össze ügyességüket, erejüket. Sok­sok dalt, játékot tanultak egymástól a magyar és kül­földi gyerekek. Részt vettek a Kubába utazó delegáció búcsúztatásán is a tornyos- pálcaiak — ez igen nagy él­ményt jelentett mindannyi- uknak. Az 1978—79-es tanévre a Magyar Üttörők Szövetségé­nek országos elnöksége „A mi világunkért” elnevezéssel országos mozgalmat indított, amelynek középpontjában szűkebb és tágabb világunk megismerése, felfedezése áll. Az egész éven át tartó úttörő­ünnepségekből természetesen a gyermekek közkedvelt lap­ja, a Pajtás is kiveszi részét. Szeptember 17-én, vasárnap „A mi világunkért” mozga­lom első, nagyszabású, orszá­gos eseményeként Pajtás-ftap lesz a csillebérci úttörő nagy­táborban. Az egész napos, színes program segítségével szinte megelevenedik mindaz, ami­vel a lap olvasói hétről hétre találkozhatnak a Pajtásban, így például a Csillebércre lá­togatók személyesen megis­merkedhetnek a Pajtás „Ked­ves ismerős” rovatának sze­replőivel, művészekkel, spor­tolókkal. Mindazok, akik ked­velik a Pajtás „Töprengő” rejtvényrovatát, szeptember 17-én egy óriási, ezer pél­dányban elrejtett rejtvényből álló játék megfejtésével tehe­tik próbára leleményességü­ket. Vetélkedővel egybekötött jelképes utazást rendez a helyszínen az Express Ifjú­sági és Diák Utazási Iroda is, amelynek fődíjai között sze­repel egy több napos, három­személyes beutaló Kőszegre, illetve egy hétvégi pihenés Királyréten. A sportkedvelő gyerekek válogatott labdarúgókapu­soknak rúghatnak 11-eseket, világ- és Európa-bajnok asz­taliteniszezőkkel, nemzetközi sakkmesterrel mérhetik össze erejüket, a tv-torna irányítói­nak vezényszavaira tornáz­hatnak. Különösen érdekes lesz Ádi — vagyis Gerhard Adolp —, az NDK televízió­jából ismert és nálunk is nép­szerű „Gyere velünk, csináld velünk” című műsora vezető­jének sportvetélkedője. A Pajtás egyik legnépsze­rűbb rovata a „Hangfal”. Hí­veinek igényeit elégíti ki majd a kétórás discoműsor B. Tóth László vezetésével, valamint a Piramis együttes hangversenye. A KISZ Köz­ponti Művészegyüttesének Rajkó zenekara, úttörő együt­tesének táncosai és citerásai is a közönség elé lépnek. Lesz játékvásár és a Vesz­prémi Állatkert mini állatker­tet mutat be. A Pannónia Filmstúdió rajz- és bábfil­mekkel, az Állami Bábszín­ház egyórás műsorral szóra­koztatja a gyerekeket. Az if­jú filatelisták örömére a csil­lebérci posta alkalmi bélyeg­zőt használ ezen a napon. Egyre hűvösebbé válnak a reggelek: Itt az ősz... Ezt a tényt nap mint nap tapasz­talhatjuk, még ha nem is né­zünk a naptárbá. Elköltöztek a gólyák, s már a fecskék kö­zül is többnyire csak a kései költésből származó fiatalok vannak itthon. Javában tart az őszi ma­dárvonulás. Az idén viszony­lag korán megérkeztek a fe­nyőrigók vagy a léprigók az alföldi erdős területekre. Ezt a madárfajt valamikor nagy tömegben fogták, főként lép­vesszővel, s ínyencek cseme­géjeként árulták a piacokon is. Ma védelem alatt áll! Ter­metére nézve kisebb galamb­nagyságú, szürkésbarna tolla­zatú rigófaj, csak szórványo­san költ Magyarországon, fő­ként a középhegységekben. Jelenleg még csak kisebb csapataik tartózkodnak ná­lunk — így megyénkben is, és főként seregélycsapatokhoz verődve keresik fel a szőlős­gyünk, keresünk néhány új cimborát — gondoltam. Le­kaptam a torony tetejéről a rézkakast, az rögtön előkuko­rékolta a bicegő kocsit és a kocogó bocit is. Jött a kacska macska, szájában a pisze ke­szeggel. Jött a tücsök, a vö­csök, a gérbic bíbic, a csipo­gó csóka, a hóka fóka, a tma­kogó róka, a kotyogó kulacs, meg a kullogó kullancs. H ogy aztán ilyen szépen együtt voltunk, min­denki rákezdte a ma­gáét. Fecske fecsegett, kecske kecsegett, kukac kucorgóit, mackó makrancoskodott, po­cok porcogott, pinty pityer- gett, csikó csintalankodott, piszke reszketett, sikló sikol- tott, köcsög köhögött, hörcsög hümmögött, kocsi kocogott, boci bocorgott, macska vac- kolódott, keszeg kesergett, tü­csök tüsszögött, vöcsök vörö- södött, bíbic bicegett, csórt a csóka, forgott a fóka, koplalt a róka, csurgóit a kulacs, fur- kált a kullancs. Akkora lármát csaptak, hogy belésüketültem, elsza­ladtam, világ végéig meg sem álltam. kerteket, gyümölcsösöket. Fő táplálékuk azonban a sárga és a fehér fagyöngy bogyója, mely hideg teleken szinte egyedüli — bőséges — éle­lemforrásul szolgál számukra. Kevesen tudják, hogy táp­lálkozása révén az erdőgazda­ságok számára igen káros fagyöngy elterjesztésében je­lentős mértékben részt vesz! Bélcsatornájában ugyanis a fagyöngy, vagy ahogyan más­felé nevezik — a fakín — termésének magja nem káro­sodik. Az ágakra, fiatal galy- lyakra jutva e félparazita nö­vény kicsirázik, behatol a fa hámszövetébe, s a farészből felszívott nedvességet haszno­sítja a gazdanövény káirára. A fenyőrigó ez irányú kárté­telét azonban a nyári rovar­pusztítása ellensúlyozza. Meg­jelenése hamarosan a lakott területek környékén is várha­tó a még később érkező fe­nyőrigócsapatokkal együtt. Agárdjr Sándor TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (a vízszin­tes 20 folytatása). 6. Nitro­gén, oxigén vegyjele. 7. Fa­latozd! 8. Név nélkül, rövi­dítéssel. 9. ... Miklós, neves magyar építész volt. 11. ... Endre, nagy költőnk. 12. lIOE. 14. Illatos, teának is használt virágáról ismert fa­féle. 16. Fonott, kerek kis ka­lács. 18. Télisport. 20. Meg­fejtendő (a függ. 6. folytatá­sa). 21. Európai nép. 22. Mennyei. 24. Félig aromás!!! 25. Vencsellővel összevont község. 27. Hivatalos szerv elé hivat. 28. Emberi test mozgatója. 29. Közlekedőesz­köz (utolsó négyzetben két betű). Függőleges: 1. Róbertke. 2. Tiltás. 3. NDK német nyelvű rövidíté­se. 4. Vissza: bizonygató szócska. 5. Néma vándor!!! 6. Megfejtendő (folytatása a vízsz. 20. sorban). 10. Gyulla­dás. 11. AÁS 13. Energia. 14. ... -visz. 15. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása, utol­só négyzetben két betű). 17. Suli. 19. Járomba fog, rab­ságba vet. 21. Női név. 23. IVÓ. 24 Államnak fizeti az állampolgár (—’). 26. Vissza: e napon. 27. Római 4. Megfejtendő: Vasárnap kezdődik a ... (függ. 6., vízsz. 20., 1., függ. 15.). Múlt heti megfejtés: HUR­RÁ, ITT AZ ŰJ TANÉV. Könyvjutalom: Szemján Csaba Máriapócs, Tamás Gá­bor Kisvárda, Makkai Zsolt Nyírszőlős, Sulyok Lívia Csenger, Iglódi Hajnalka Csaholc, Kocsis Béla Fé- nyeslitke és Gulyás Éva Tyú­kod. az úttörővárosban Északi madárvendégek Ifimentem az udvarba ud­fC varolni, kertbe kertel­ni, fák közé fázni. Jól befogtam a fülem, hogy hall­jak, jól becsuktam a szemem, hogy lássak, leharaptam a nyelvem, hogy beszélni tud­jak. Hát ahogy az eresz alá né­zek, fecskét látok. Felmász­tam a fészekbe, fecsegtem ve­le. Aztán lejöttem és kecseg- tem a kecskével, mocorogtam a kukaccal, kucorogtam a mackóval, vacogtam a pocok­kal, mert nagyon hideg 'volt. Mielőtt a pinttyel pityegni, a csikóval csintalankodni, a siklóval csuklani, a piszkével reszketni kezdtem volna, megszomjaztam. Odamentem a kiszáradt kúthoz, telemer­tem levegővel a csöpögő kö­csögöt, megkínáltam vele egy csökött hörcsögöt. Eloltottuk a szomjunkat és nekiiramod­tunk, ahányan voltunk: a fe­csegő fecske, a kecsegö kecs­ke, a mocorgó kukac, a ku­corgó mackó, a vacogó pocok, a pityegő pinty, a csintalan csikó, a csukló sikló, a resz­kető piszke, a csöpörgő kö­csög és a döcögő hörcsög. • No, mivel még kevesen va­„Á mi világunkért" mozgalom első nagy eseménye NYÁRI ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents