Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-16 / 219. szám
4 KELET-MAGYAEOBSZÁG 1978. szeptember 16. Napi külpolitikai kommentár Portugália: Ismét kormány nélkül ÜGY TŰNIK, tovább mélyül Portugália régóta húzódó politikái válsága: a parlament péntekre virradó éjszaka leszavazta az új, alig több mint kéthetes Alfredo Nobre da Costa-kormányt. A dolog nem meglepetés, hiszen megfigyelők már a kabinet megalakulása előtt hangoztatták: ez a kormány — ha egyáltalán bizalmat kap — csak átmeneti megoldás lehet Portugália számára. A sors iróniája, hogy Nobre da Costa kormányát éppen az a két párt, a demokrata szociális centrum (CDS) és a szocialista párt buktatta meg, amelynek zátonyra futott koalícióját követnie kellett volna az 1974-es fordulat óta kormányzó kabinetek igen csak tarka sorában. A hírek szerint Eanes köz- társasági elnök már hétfőn megkezdi tárgyalásait a politikai pártok vezetőivel az újabb kormány megalakításáról, s megfigyelők azt sem tartják kizártnak, hogy ismét Nobre da Costát bízza meg a miniszterelnöki tisztséggel. Más variációk szerint az elnök nem kívánja tovább élezni a feszültséget a politikai pártokkal, s ezért ismét Soares volt miniszter- elnökhöz, a szocialista párt főtitkárához fordul. A harmadik lehetséges megoldás, hogy Eanes az elnöki kormányzás útját választja. Lisszabonban ugyanakkor nem mulasztják el felhívni a figyelmet arra, hogy Nobre da Costa augusztus második felében még javában tárgyalt kormánya összetételéről, mikor a parlament már úgy határozott: két ütemben megtartják a szavazást az új választási törvényről, mintegy azt sugalmazva, hogy az eredetileg 1980 tavaszán esedékes törvényhozási választásokra akár 1979 elején is sor kerülhet. AKÁRHOGY is lesz, egy biztos: a jobboldal jelenleg nyeregben érzi magát Portugáliában. Erről tanúskodott Nobre da Costa kinevezése, amin alig változtat most az a tény, hogy a parlamenti szavazáson megbukott. De erről tanúskodik az is, hogy Mario Soares szocialista főtitkár sértődöttségét félredobva ismét kacérkodik a gondolattal, a jobboldali demokrata szociális centrummal, amely korábban vesztét okozta, ismét koalícióra lépjen. Ennek fő oka az, hogy könnyen meglehet: ha idő előtti választásokat tartanak Portugáliában, a jelenlegi kusza politikai és gazdasági helyzetben elsősorban a szocialistákra leadott voksok száma csökkenne. Kocsi Margit Magyar-thaiföldi tárgyalások A Külügyminisztériumban folytatódtak, majd befejeződtek a magyar—thaiföldi külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésekről közleményt hoznak nyilvánosságra. A thaiföldi külügyminiszter és kísérete este az Állami Népi Együttes székházában megtekintette az együttes műsorát. Vadzspaji indiai kfilttgy miniszter moszkvai tárgyalásait befejezve vidéki körútra indult a Szovjetunióban. A képen: Andrej Gromlko szovjet külügyminiszter (balra) búcsúztatja a repülőtéren. (Kelet-Magyarország tele- fotó) Az elektrotechnikai egyesület országos tanácskozása Társadalmi segítség az oktatáshoz, továbbképzéshez A Magyar Elektrotechnikai Egyesület egyévi munkáját és oktatási-továbbképzési tevékenységét Nyíregyházán értékeli szeptember 15—16-án az országban működő 35 vidéki helyi és 10 budapesti egyesületi csoport elnöke és titkára. Pénteken Rónai János, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkárhelyettese tartott beszámolót, amelyet számos hozzászólás követett. Ma az oktatási-továbbképzési tennivalókról tárgyalnak, amely megyénkben is számottevő: az egyesület 10—14 tanfolyamot szervez évente, 400—700 hallgató részvételével. Többek között energetikusok, biztonságtechnikai megbízottak, érintésvédelemmel foglalkozók továbbképzését szervezik, darukezelő- és kötöző, villamosműkezelő, kábelszerelői, elektrikusi tanfolyamokat indítanak. Mindezekről az egyesület megyei vezetői beszámolnak az országos értekezleten, amely az egyesületi élet jelentős évi eseménye és egyben gazdag tapasztalatcsere. TELEX PRÁGA A Hazafias Népfront, valamint a Csehszlovák Nemzeti Front közötti együttműködés elmélyítéséről szóló megállapodás aláírásával pénteken Prágában befejeződtek a Hazafias Népfront küldöttségének tárgyalásai a csehszlovák testvérszervezet vezetőivel. A megállapodást Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára és Tomás Trávni- cek, a Csehszlovák Nemzeti Front alelnöke írta alá. Az aláírásnál jelen volt Barity Miklós, a Magyar Népköz- társaság csehszlovákiai nagykövete is. PETROZAVODSZK A Karéi autonom köztársaságbeli Kosztomuksában Alekszej Koszigin szovjet kormányfő pénteken megbeszéléseket tartott Urho Kek- konen finn köztársasági elnökkel. A hagyományos barátság és őszinteség szellemében folyó tanácskozásokon a felek áttekintették a kölcsönös kapcsolatok alakulását és időszerű nemzetközi kérdéseket vitattak meg. Koszigin és Kekkonen, akik előző nap a kosztomuksai szovjet—finn ipari létesítmény alapkövének letételén vettek részt — pénteken a Karéi Autonom Köztársaság központjában, Petrozavodszkba utaztak. NICARAGUA Az amerikai kormány tűzszünetre hívott fel Nicaraguában, de változatlanul elkerüli, hogy akárcsak bírálja is régi védencét, a Somoza- diktatúrát. A külügyminisztérium pénteken kiadott nyilatkozata szerint Nicaraguában a fegyveres harc megszüntetésére és közvetítéses rendezésre van szükség. Ennek érdekében „valameny- nyi félnek áldozatokat, engedményeket kell tennie. MOSZKVA Az űrutazás negyedik hónapjába lépett péntek este Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov. A Szál jut—6 űrállomás kéttagú személyzete június 15-én indult útjára a bajkonuri űr- repülőtérről ■ s azóta végzi munkáját. A jubileum nem hozott különleges eltérést a megszokott napirendtől. Kovaljonok és Ivancsenkov több érdekes kísérletet végzett az elmúlt napokban, így mindenekelőtt az űrállomás különleges rádiótávcsövével dolgoztak. Vietnam és az ASEAN Realitások és jó száidék □ kétoldalú kapcsolatok követendő példájának is tekinthető a délkelet-ázsiai térségben a vietnami—thaiföldi viszony. Ezt bizonyította Pham Van Dong vietnami kormányfő bangkoki látogatása. A vietnami—thaiföldi és általában a VSZK és az ASEAN-hoz, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez tartozó országok (Thaiföldön kívül a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malaysia és Szingapúr) közötti viszony alakulása olyan politikai folyamat, amelynek mozgatója a felismert realitásokon alapuló jó szándék. Űj helyzet alakult ki Délkelet-Ázsiában, amikor az Egyesült Államok indokínai agressziója végleges kudarcot vallott és a győztes vietnami nép egyesítette országát. A legtermészetesebb, hogy a VSZK három évvel ezelőtt az új helyzet realitásainak szellemében látott hozzá, hogy rendezze viszonyát a térség országaival, s kinyilvánította, hogy zavartalan államközi és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokra törekszik velük. Egyebek között e békés szándéknak megfelelően terjesztett javaslatot az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka elé Délkelet-Ázsia békeövezetté változtatásáról. A másik oldalon — az ASEAN-országok- ban — e folyamat nem ilyen magától értetődő. Az természetes, hogy a VSZK megalakulása után az ASEAN-tagok is átértékelték az USA-nak a térségben játszott szerepét, már csak azért is, mert az Egyesült Államok katonai legyőzhetetlenségének mítosza hitelét vesztette előttük. Ez pedig már önmagában is óvatosságra kellett, hogy intse a józanul gondolkodó ASEAN- politikusokat. Ugyanakkor viszont, mint valamiféle karmesteri intésre, felhangzott azoknak a kórusa is, akik az egységes Vietnamot „a térséget fenyegető vörös veszélynek” kiáltották ki, s fokozott „önvédelmi” fegyverkezésre szólították fel az ASEAN-t. A „vörös veszély” koholmányát azok a körök hirdetik a leghangosabban, amelyek így egyúttal jól jövedelmező fegyverüzletekhez is szeretnének jutni. Másrészt az elcsépelt sémát követő „elméletük'’ korántsem eredeti, efe- lől nem hagy kétséget a Pentagonnak az a törekvése sem, hogy az életképtelenné vált és feloszlatott agresszív katonai tömb, a SEATO utódjává tegye az ASEAN-t, hogy militarizálja ezt a gazdasági céllal alakult szövetséget. Elhitetni azt, hogy a VSZK-nak — amely erőforrásait végre a háborús pusztítás végleges helyreállítására, országépítő terveinek megvalósítására összpontosíthatja — agresszív szándékai lennének, kevés sikerrel kecsegtető vállalkozás lett volna még a vietnami diplomácia következetes békeerőfeszítései nélkül is. Az a tény pedig, hogy Peking nyíltan támogatja a térségre vonatkozó amerikai katonai és politikai elképzeléseket, tetézve a Kambodzsa Vietnam elleni agressziójához nyújtott pekingi támogatással és a pekingi vezetésnek a Vietnamban élő kínai nemzetiségűek körül kirobbantott kampányával, szintén arra késztette az ASEAN-országokat, hogy a propagandaszólamok helyett a reális veszélyekre figyeljenek. E veszélyek reális voltán mindenekelőtt a Kínával közvetlenül ugyan nem szomszédos, de hozzá igen közel fekvő Thaiföld értette meg, amely — ha nem is olyan mértékben, mint Vietnam — maga is tapasztalja a Peking által bátorított kambodzsai vezetés agresszivitását. Az ASEAN-országoknak gazdasági érdekük is, hogy rendezett kereskedelmet folytassanak a térség többi országával, nem utolsósorban a VSZK-val, amely az idén a KGST tagjai sorába lépett. Annál is inkább, mert az ASEAN-ötök gazdaságilag még mindig jelentős mértékben ki vannak szolgáltatva az Egyesült Államoknak. Az ötök gazdasági miniszterei az augusztusban Carter amerikai elnökkel folytatott tanácskozásukon semmilyen lényeges engedményt nem tudtak elérni az Egyesült Államoktól nyersanyag- és mezőgazdasági exportjuk stabilizálása érdekében. Ebben a helyzetben érthető, hogy az ASEAN-orszá- gok már korábban hozzáláttak, hogy „több irányúvá” tegyék külkereskedelmüket, amit — a térség gazdasági óriása, Japán után — a nyugat-európai Közös Piaccal megindult kereskedelmük és a KGST-országok felé nyitásuk is jelez. Ezek a realitások adják annak a folyamatnak a hátterét, amely a VSZK és Thaiföld viszonyában három év alatt elvezettek a korábbi, évtizedes konfrontációtól a párbeszéden át a békés egymás mellett élés deklarálásáig. Várhatóan hasonlóképpen alakulnak a VSZK és a többi ASEAN-or- szágok kapcsolatai is, hiszen Bangkok után Pham Van Dong ellátogat a többi ASEAN- fővárosba is. A soron következő találkozók jelentőségének kisebbítése nélkül is elmondható azonban, hogy a vietnami kormányfő és thaiföldi kollégája, Kriangszak Csamanand megbeszélései kiemelkedő helyet foglalnak el ebben a sorban' Egyrészt azért, mert Indokína két legerősebb országa, a szocialista Vietnam és a tőkés berendezkedésű ASEAN-tag Thaiföld — mint a közös nyilatkozatból kitűnik — a felmerülő vitás kérdéseket békés tárgyalások útján, az egyenlőség, a kölcsönös megértés és tisztelet szellemében kívánja megoldani, kinyilvánította, hogy kétoldalú kapcsolatai alakításában tiszteletben tartja egymás függetlenségét, területi sérthetetlenségét és tartózkodik az egymás belügyeibe való beavatkozástól, az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől. C ásrészt az ad jelentőséget a találkozónak, hogy a tárgyaló felek, a két- Joldalú kapcsolatok kérdéskörén túllépve, a közös nyilatkozatban azt is hangoztatták: Délkelet-Ázsia legyen a béke, a függetlenség, a szabadság és a semlegesség övezete. A közös álláspontnak ez a — Hanoi rugalmasságát és Bangkok realitásérzékét bizonyító — megfogalmazása nemcsak hogy elfogadható a többi ASEAN-tag számára is, hanem egyben a térség valamennyi népének kifejezett érdeke. t. Haszonits István 0 — Ez is valami? Engem, kérem, az első feleségem rendszeresen csalt! A tejesfiúval, a szenesemberrel, a gázleolvasóval... A második kifosztott... Amikor egyszer jutalomüdülésen voltam egy hétig Lengyelországban, üres lakást találtam, amikor megjöttem ... A ruháim ott hevertek a földön, de még a cipőmből a sámfát is elvitte, mert az új férjének is negyvenkettes volt a lába... A harmadik feleségem följelentett az ügyvédi kamaránál... Amilyen marha voltam, mindig beszámoltam neki a hivatali dolgaimról és amikor egyszer összevesztünk, úgy állt bosszút rajtam a drága... Alig tudtam kimosni magam a kamaránál... Mit mondjak? A mostani asszonykámmal nincs ilyen baj — ő csak terrorizál... A két ügyfél egymásra mosolyog. — Nálunk ilyesmi nincs! — mondja az asszony, hogy mind a harminckét hibátlan foga elővillan. — Mi az év minden napján harcolunk egymásért... Hiszen mindketten tudjuk, hogy a másik akár már holnap veheti a kalapját, hiszen nem okmány köti hozzánk, hanem a szíve tiszta érzése! — Zseniális megoldás! — sóhajt az ügyvéd. — Irigylem önt, kedves Ispánki úr... Istenem, ha az én feleségeim is ilyen előrelátók lettek volna, mint az ön kedves felesége.. Talán még ma is együtt élnénk Böbével... vagy Juc- kóval... esetleg Terikével. — Ugye? — sugárzik az asszony. — Mert amíg mi papír nélkül is együtt vagyunk, mind a kettőnk biztos lehet benne, hogy nem ám a kényszer, hanem az igaz szerelem tartja a másikat mellette! — Megint megfogta a férfi kezét. — Igaz, szívem? Ispánki szó nélkül ajkához emeli, és megcsókolja a kezét. Az ügyvéd kissé meghatva mosolyog. — Hát én csak tiszta szívből gratulálhatok ehhez az igaz érzéshez, sőt mint férfi, még irigykedem is, de mint a jogtanácsosuk, most mégis azt kell mondjam, drága asz- szonyom: jobban tennék, ha mégis összeházasodnának ... Kis csend. — Igen? — kérdi aztán az asszony. — De miért? — Mert ez leegyszerűsítené az örökség gyors és zökkenő- mentes átvételét. Helyes? Mit szólnak hozzá? Egy csepp tűnődés. — Hát — von aztán vállán az asszony —, ha úgy tetszik gondolni, ügyvéd úr... Én akkor most már nem mondok nemet, Karcsikám... És te? A férfi arcán a zavar futó felhője. Sokára szólal csak meg. — Izé... Azt hiszem, az ügyvéd úrnak voltaképpen igaza van ... — Ugye? Diszpenzációt kérnek, aminek az önök esetében semmi akadálya, és akár három napon belül egybekelhetnek. A férfi tűnődő pillantással nézi, majd aprót sóhajt. — Tetszik gondolni? * Fél nyolc is elmúlt, mire Ispánkiék az ügyvédtől hazaérkeztek. Alkonyodik. Épp ezért csak nem sokkal a házuk előtt veszik észre, hogy az egyik bezárt bolt redőnyének mélyedésébe húzódva, egy fiatal pár csókolózik. Egymásra néznek, fejüket rázzák. Szörnyűek ezek a mai gyerekek! Régen elvonult az ember, ha az érzések megrohanták — hisz a szerelem mélységesen magánügy, nem tartozik az senki másra ... Ma? Utcán, villamoson, autóbuszon ölelik, harapják, fog- dossák egymást — fuj! Fejüket elfordítva mennek el a fiatal pár mellett. Is- pánkiné azonban odasandít — a házuk közelében járnak, hátha valamelyik házbéli fruska feledkezett meg ilyen csúnyán magáról... Jobban odapillant, s a lélek is megdermed benne. Hiszen ez Kati! Zakatoló szívvel tesz egykét lépést, aztán odasúgja az emberének: — Te, csillagom! Nézz csak oda! Nem Kati áll ott? Ispánki megáll, óvatosan megfordul. S ő is kapkodva szedi már a levegőt. Megragadja az asszony könyökét, s visszafelé kormányozza lépteiket, a lehúzott redőny irányába. Néhány lépés után megállnak. Semmi kétség, Kati! Egy koromfekete fiúval kapaszkodik össze, és — uram, Isten! nincs jobb szó rá! — eszik, eszik egymás száját. (Folytatjuk)
