Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-15 / 218. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. szeptember 15. Napi külpolitikai kommentár Időszerűtlen döntés É rezvén, hogy logikátlan és időszerűtlen lépés megtételére vállalkoztak, Washingtonban nem verték nagydobra Carter elnök döntését: a Vietnammal szemben alkalmazott kereskedelmi szállítási tilalom — embargó — meghosszabbítását. Az embargó a hidegháborús évek korai találmánya — s eredetileg a világ csed- őrének szerepét magának vindikáló amerikai politika csodafegyverének szánták. Annak idején az Egyesült Államok — és az akkor szoros pórázra fogott nyugat-európai szövetségesei roppant gazdasági erejükkel visszaélve, ezzel az eszközzel próbálták megzsarolni a szocialista, vagy más, Washingtonnak nem „parírozó” államokat — eredménytelenül. A hidegháborús időszakon már túl van a világ, az utóbbi évtizedben csak az Egyesült Államok alkalmazta ezt a berozsdásodott fegyvert, nyugat-európai szövetségesei ugyanis idővel felismerték hatástalanságát, s meggyőződtek bumeráng voltáról. Az amerikai vezetés viszont újból és újból megpróbálja bevetni — nemrégiben részlegesen a Szovjetunió, most Vietnam ellen. Ráadásul a washingtoni döntés azután született, hogy Vietnam a maga részéről az utóbbi időben több baráti gesztust is tett az egykori agresszor, az Egyesült Államok irányába, s ezeket amerikai politikai körökben viszonozták is. Legutóbbi megnyilvánulása ennek a Montgomery amerikai kongresszusi képviselő vezette delegáció vietnami látogatása volt. Hanoiban a küldöttséget barátságosan fogadták, s hozzájárultak a Vietnamban elesett amerikai katonák földi maradványainak kiadásához is. A vietnami politikusok egyben jelezték: a diplomáciai kapcsolatok felvételét nem kötik az újjáépítési segély kiutalásához, holott az amerikai agresszió okozta sebek begyógyítása erkölcsi kötelessége lenne Washingtonnak. at nnek ellenére Carter elnök nem oldotta fel a fi diszkriminatív intézkedést. Washingtoni megfigyelők a döntés legfőbb okát abban látják, hogy az Egyesült Államok nem kívánja kiváltani a Vietnammal szemben mind provokatívabban fellépő Peking neheztelését. Az USA, amely Kínát elsősorban a Szovjetunió ellen akarja kijátszani, szeretné normalizálni kapcsolatát Pekinggel, s ezért — a nemzetközi politika normáira fittyet hányva — harmadik ország kárára, kegyeit keresi. Pálfi Viktor Nyíregyházán a tsz-szövetségek küldöttei (Folytatás az 1. oldalról) egyik feladatának jelölte meg a már bizonyított, korszerű eljárások gyorsabb alkalmazását. Szító Balázs, az Országos Tervhivatal osztályvezetője a koordinációs bizottságtól sok segítséget remél, — hangsúlyozta felszólalásában — a termelési információk, gondok felszínre hozásával, összegezésével, fontos adatokat nyújthatnak a jobb tervezési munkához. A vita után a harminc küldött — akik egyben a bizottság tagjai — megválasztotta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Gyümölcstermelési Koordinációs Bizottság vezetőségét. A bizottság elnöke: Főző József, a dán- szentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet elnöke, tit- titkára: dr. Józsa Endre, a Szabolcs-Szatmár megyei TE- SZÖV gazdaságpolitikai titkára, szervező titkára Makiári Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei TESZÖV munkatársa. A választást követően a bizottság üzemlátogatáson vett részt a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben, ahol megtekintették a szövetkezet egyik termő gyümölcsö. sét és tanulmányozták a betakarítás munkáját. Csütörtökön reggel Nyíregyházán folytatta munkáját a bizottság, ahol dr. Merényi Károly, a KERTFORG. KFT igazgatója a szaporítóanyagtermelés, -ellátás helyzetét és várható alakulását ismertette. Az előadást üzemlátogatás követte a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben és a HUNGAROFRUCT tuzséri hűtőházában. NICARAGUA A felszabadítási front újabb offenzívája A Sandinista Nemzeti Felszabadítás' Front fegyveresei csütörtökön újabb offenzívát indítottak és Leon, Chinan- dega, Rivas, Esteli és Diriam- ba városának nagy részét ellenőrzésük alatt tartják — jelentette az AFP francia hírügynökség managuai saj- tókörölclre hivatkozva. Különösen heves harcok folynak az ország második legnagyobb városában, Le- onban. Fokozódott az összetűzések intenzitása a Costa Rica-i határ közelében is. San Jóséban bejelentették, hogy a Nicaraguával szomszédos területeken megerősítették a határőrséget. Venezuela és Mexikó csütörtökön egyaránt aggodalmát fejezte ki a nicaraguai helyzet miatt, ugyanakkor mindkét ország fővárosában közölték: egyelőre nem szakítják meg a diplomáciai kapcsolatokat a Somoza-re- zsimmel. Mexikói kongresszusi körökben ezzel kapcsolatban rámutatnak: a diplomáciai kapcsolatok megszakítása lehetetlenné tenné, hogy Mexikó részt vegyen az amerikai államok szervezetének a nicaraguai helyzet megvitatására összehívott külügyminiszteri értekezletén. Ugyanakkor hangsúlyozták: ha az Egyesüli Államok a tanácskozáson közös intervenciós erők létrehozását javasolná, Mexikó szembeszállna ezzel. Elkeseredett utcai harcok dúlnak a felszabadítási front harcosai és Somoza diktátor csapatai között. Képünkön: Masaya városban egy polgári halottat szállítanak el. (Ke- let-Magyarország telefotó) Útban a Vénusz—12 Csütörtökön újabb automatikus űrállomást indítottak útnak a Szovjetunióból a Vénusz felé. A Vénusz—12 űrállomás hasonló a múlt hét végén fellőtt Vénusz—11-hez és azonos feladata van: úton a bolygó felé, amelyet decemberben ér el, a kozmikus térről szolgáltat adatokat, majd az égitest mesterséges bolygója lesz és onnan továbbítja a Földre a megfigyelési eredményeket. Kádár János fogadta az osztrák nagykövetet O — A mama meg mindjárt igent mondott, mert Káro- lyomnak olyan megbízható képe volt, és a mama azt mondta, nem jó két nőnek egyedül utaznia a Balatonra — jobb, ha van velük egy férfi is, kísérőnek. Tetszik tudni, hogy van az: bejön a fülkébe valami részeg, molesztálja az embert, aztán mit csinál két nő egymagában? Én akkor tizenkilenc éves voltam, és hát, ahogy sokan mondták, bizony elég szem- revaló... — Értem — dünnyögi az ügyvéd, s magában megállapítja, hogy a mama még ma, huszonhat év múltán is, eléggé szemrevaló. A férje mosolyog. — Én meg már Lepsénynél megkértem Ilonkám kezét, de ő egy év gondolkodási időt kért, azzal... — ... hogy a házasság komoly dolog! — vág közbe az asszony. — Azt nem szabad elsietni! — Ügy van, asszonyom! — bólint határozottan az ügyvéd. — Ezzel teljes mértékben egyetértek! — Meg aztán — merül megint a múltba a férfi — mind a ketten Madisz-fiatalok voltunk, gyűlöltük a bürokráciát és szentül hittük, hogy olyan kor jön, amikor „a papír nem számít”... Az ügyvéd az égre néz. — Hajaj, de mennyire számít! Ispánki is bólogat, nyilván a postahivatal jár a fejében. — Az számít legtöbbet! De tessék mondani, hát ki gondolta volna ekkor, hogy az SZTK-tól az üdülőgondnokig, az iskolaigazgatótól a lakóbizottságig mindenki, mindig a papírjainkat fogja számon- kérni. . . Pedig Engels annak idején nem ilyen értelemben nyilatkozott a házasságról... — Hát igen — bólint az ügyvéd egyetértőén. Nincs ugyan fogalma róla, hogy Engels mit is mondott a házasságról (hát nem csak a forradalomról meg az osztályharcról beszélt?), de nem óhajt ideológiai vitába keveredni. * Kis csönd van. — És a gyerekek? — kérdi aztán az ügyvéd. Az asszony mosolyog. — Ö, azzal nincsen probléma. A férjem elismerte őket, így az ő nevét viselik. — Egy gonddal kevesebb — sóhajt a jogok őre. — Tessék képzelni, a fiúnk születése után a férjem megint megkérte a kezem ... — És? — De megint nemet mondtam! — Bravó — mondta mély meggyőződéssel az ügyvéd. — Ez már karakán dolog! A férfi szól most, szégyenlős mosollyal. — Azóta minden évben megkérem, a születése napján, de mindig kér egy újabb év gondolkodási időt. — Óriási! — lelkesedik az ügyvéd, s hosszan, hosszan nézi a fiatalos ügyfélnőt. — Micsoda bölcs előrelátás! Az asszony bólogat. — Mert az a szerelem halála, tessék elhinni, ügyvéd úr: a házasság! Azzal a millió kötöttséggel! Az ügyvéd hatalmasat sóhajt: — Hajaj, asszonyom! Ha én egyszer elkezdenék a házasságról beszélni!... Négyszer nősültem, képzeljék, négyszer! Az egyik házasságom nagyobb baklövés volt, mint a másik! Baklövés? Kacagnom kell, vagy sírva zokogni! Baromság volt mind! Maga a pokol. — Én is annyi rossz házasságot láttam lánykoromban, szegény anyámét például, sze. gény Aranka nénémét, de tessék elhinni, még sorolhatnám jócskán, hogy mindig attól féltem: az enyém is ilyen lesz, ha egyszer férjhez megyek... Szegény anyám örökös vitái az apámmal, hogy új bútor kellene, de nincs miből... Hogy szegénykém borzong a régi, apósáék- tól örökölt családi ágyban, s nincs kedve benne még a szerelemre sem, és szegény apám goromba válaszai, hogy akkor talán költözzék fel a Várba, vagy legyen a herceg Eszterházy szeretője, de egy szegény fűszeres csak ezzel a garnitúrával tud szolgálni... Vagy szegény Aranka, akinek a férje vadászott! Tessék csak elképzelni: segédjegyző volt, s ami pénze volt, azt mind vadászpuskára költötte! Az uriszobában — mert az is volt nekik! — vagy tizenöt puska függött a falon, méregdrága angol meg belga puskák, tizenkettes, tizenhatos, huszas, százféle kaliber, s egyik-másik elvitte félévi fizetését! És a vadászvacso- rák! És a körvadászatok! Élete legnagyobb büszkesége volt, hogy minden évben meghívták egyszer vadászni a Széchenyi grófék ... Egy-egy ilyen vadászat elvitt kétszáz patront, no meg az útiköltség, meg egy—két demizsonnyi célzóvíz, kedveskedni az uraknak ... No? Szegény Aranka néném meg mint egy kis parasztasszony: éjt nappá téve csak a pénzt csinálta aztán... Megfogott az mindent: tyúkot, libát, kacsát tenyésztett, gyümölccsel bajolt, hogy ami amott kiment, az ura úri passzióin, az emitt, a paraszti munkán jöjjön be ... De persze, soha nem tudta utolérni magát, így aztán örökkön állt náluk a civakodás, hangos veszekedés, perpatvar... A szomszédok szerint nemegyszer verekedtek... Az ügyvéd legyint. (Folytatjuk) rák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A látogatást a nagykövet kérte. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta dr. Johann Denglert, az Oszt1 ■ "■ 1 —.......... . — Brazília választás előtt O 110 milliós Brazíliában október 15-én elnökválasztást tartanak, bár az eredmény voltaképpen már most ismertnek tekinthető. Elegendő emlékeztetni arra, hogy 1964 óta, amikor a hadsereg államcsínnyel magához ragadta a hatalmat, Brazíliában katonai uralom van és a mindenkori tábornok-elnök előre kiválasztja utódját. Ez az utódlási forgatókönyv eddig három ízben működött, s ennek megfelelően négy tábornok (Castello Branco, Costa e Silva, Garrastazu és Geisel) követte egymást a Palácio do Planalto,, az elnöki rezidencia dolgozószobájában. Annyi változás történt, hogy 1975 táján a jelenlegi elnök, Geisel, aki a hadsereg centrista szárnyának vezetője, meghirdette a katonai diktatúra enyhítésének politikáját. Ez természetesen csak viszonylagos enyhítés. Mindössze arról van szó, hogy a katonai vezetésnek ez a szárnya a hatalmi pozíciók birtokában feleslegesnek tartja a katonai diktatúra legbrutálisabb megnyilvánulásait és olyan helyzetet kíván teremteni, ami zavartalanabbá teszi a brazil rezsim együttműködését a fejlett tőkés országokkal, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal. (Ennek megfelelően Washington is támogatja ezt az irányzatot. A Fehér Ház ugyanis Brazíliát már most Latin-Amerika regionális nagyhatalmaként kezeli és úgy véli, hogy a brazil rendszer a tőkés stabilitás egyik biztosítéka a kontinens déli felében.) A Geisel-vonal természetesen távol van attól, hogy elfogadná akárcsak a legkonzervatívabb értelemben vett polgári parlamentáris kormányzathoz való visszatérést. Ennek megfelelően bírták meg” az elnökválasztások forgatókönyvét is. Már hosszú évekkel ezelőtt létrehoztak Brazíliában egy úgynevezett „ellenzéki pártot”, amely azonban csakis a hadsereg engedélyével működhet. Ez a párt a Brazil Demokratikus Mozgalom (MDB) azonban a dolog természeténél fogva a különböző árnyalatú polgári ellenzéki erők gyűjtőmedencéjévé változott. Lehetőségeit persze éppen ezért erőteljesen korlátozták. Az elnökválasztás nem közvetlen, tehát nem a szavazatok döntenek. A választási kollégiumban a hatalom közvetlen irányítása alatt álló kormánypárt 361 delegátussal rendelkezik az MDB 231 megbízottjával szemben. Így a hadsereg hatalma, Geisel tábornok által kiválasztott jelölt győzelme voltaképpen eleve biztosítva van. A jelöltet a hadsereg jóváhagyásával Geisel már 1977 őszén kiválasztotta. Az örökös Figueiredo tábornok, aki korábban a brazil katonai hírszerző szolgálat főnöke volt és rendkívül jó kapcsolatok fűzik a Pentagon katonai köreihez. Ahhoz, hogy Figueiredo jelölését el lehessen fogadtatni, Geiselnek le kellett győznie a hadsereg szélsőséges, ultra szárnyát. Ez a szárny nem ért egyet a „mérsékelt katonai diktatúra” koncepciójával és továbbra is az elnyomás élesebb, brutálisabb formáit követeli. Ennek a csoportnak a vereségét 1977 októberében Frota hadseregügyi miniszter, majd Abreu tábornok, az elnök katonai irodája főnökének bukása jelezte. A legutóbbi hónapokban már csak arról folytak viták, hogy ki legyen az ellenzéki párt (az MDB) jelöltje. Ez csak augusztus végén dőlt el, s a belső pozícióharc igen érdekes eredményt hozott. Az ellenzéki párt egy nyugalmazott tábornokot választott elnökjelöltnek, Euler Ben- tes személyében. Ez azt jelenti, hogy 'a katonai diktatúra bevezetése, 1964 óta első ízben áll egymással szemben két tábornok az elnökválasztásokon! A hatalmi viszonyok ismeretében persze az nem várható, hogy az ellenzék jelöltje győzedelmeskedjék. Erről a választási kollégium összetételének megválasztásával a hatalom éleve gondoskodott. E uler tábornok jelölése azonban mégis hozhat bizonyos változást Brazília politikai viszonyaiban. Az elnökválasztást ugyanis egy hónappal később, november 15-én kongresszusi választások követik, s ezzel egy időben Brazília 22 szövetségi államának helyi törvényhozását is megválasztják. Az utóbbi hónapokban (különösen a gazdaságilag legfejlettebb államokban, mindenekelőtt Brazília ipari szívében, Sao Paolóban) a súlyosbodó gazdasági nehézségek miatt áz ellenzék előretört és heves sztrájkmozgalmak robbantak ki. Euler Ben- tes tábornok személye alkalmas arra, hogy a rendkívül heterogén ellenzéki csoportosulások erejét helyi szinten egyesítse — még akkor is, ha elnökké választásának esélyei rendkívül csekélyek. így elképzelhető, hogy miközben sikerrel „írják meg” októberben a hivatalos elnökválasztási forgatókönyv legújabb fejezetét, törvényhozási és állami szinten mégis erőeltolódás keletkezik Latin-Amerika legfontosabb országában az ellenzéki erők javára.
