Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

1978. augusztus 12. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedag ógu s Szülők figyelmébe Okos szóval, türelemmel A kegyetlenkedés leg- alantasabb formájá­nak a gyermekek el­leni brutalitást, emberte­lenséget tartom. Az ember­ségéből kivetkezett szülő, felnőtt méltán érdemli meg a társadalom megvetését, kitaszítását. Szerencsére a szélsőséges példa fehér hol­ló, az önzetlen gyermek- szeretet példáival környe­zetünkben is gyakorta ta­lálkozunk. Nemegyszer viszont haj­lamosak vagyunk megfeled­kezni arról, hogy a gyermek számára a család a világ központja és a rohanó, ide­ges élettempóban a fizikai biztonság mellett jó lég­kört, harmonikus otthont is kell teremtenünk. Megfi­gyelhető: a gyermek hama­rabb veszi észre „érzéke­nyebb antennáival” a pozitív vagy negatív változásokat, mint a be nem avatott fel­nőtt. Elsősorban az érzelmi változások hagynak nyomot lelkivilágában. „Bizonyára szeretné, ha gyermeke egészséges, bol­dog és sikeres emberré vál­na” — teszi fel a kissé hangzatos kérdést a „Szülők könyve” sorozatban meg­jelent legújabb kötet, az „Okos szóval, türelemmel”. Szerzői a gyermeknevelés­sel foglalkozó szakiroda- lomba egyre eredményeseb­ben és hasznosabban be­kapcsolódó tudományágak képviselői; orvos és pszi­chológus: Bágyoni Attila és Varjasi Edit. (A könyv a Medicina Könyvkiadó gon­dozásában jelent meg.) A szerzők a csecsemőkortól a felnőtté válásig, a szárnyra bocsátásig kívánnak a szü­lők figyelmébe ajánlani fontos nevelési szemponto­kat. Olvashatunk — többek között — az anya és apa nélkülözhetetlen szerepé­ről, a szokáskialakítások módozatairól, a játék pótol­hatatlan öröméről, az étke­zési kultúráról, a jelentke­ző szexualitásról. A kötet befejező részé­nek címe: Nézz visz- sza a gyermekkorba! A szerzők tizenkét másod­éves egyetemi hallgatót kértek fel, hogy meséljék el a legnyomasztóbb gyer­mekkori problémájukat, va­lamint, hogy milyen mód­szertani-nevelési hibát ki­fogásolnak (kifogásoltak) szüleiknél, és hogyan olda­nák meg ugyanezt ők. Bodnár István PETI RAJZAI A nyáron Peti a Balaton mellett nyaralt. A kellemes órák sokszor teltek el rajzolással. Egy alkalommal — amikor tré­fás kedvében volt — néhány állatot rajzolt egymás tetejére. Soroljátok fel ezeket az állatokat.-jejisz [ipoqojif juK|j[s 0|izja ‘janiis 1uc[zsojo :s3tf3j8aj\[ HA RÖVID A SÁTRAD. Csendes pihenő a táborban. (MTI Fotó — Kerényi László felvétele) A ricsikai erdő rejtelmeiből Örvös galamb és meggyvágó A Tornyospálca mellett el­terülő ricsikai erdő igen ér­dekes meglepetésekkel szol­gál. Az eléggé vegyes faállo­mányú erdő nagy részén idő­sebb akáctelepítések, néhány foltban pedig az ősi erdőtí­pus maradványaként kocsá­nyos tölgy illetve fehérnyár- nyíres részek maradtak fennt. Mivel többségében te­lepített akác van itt, első meggondolásra szinte az kö­vetkezne, hogy ennek az er­dőnek igen szegényes ma­dárvilága lehet. Ám mint­egy 10—15 párban költ az erdő északi területein a meggyvágó. Ez a télen nagy csapatokba verődve kóborló legnagyobb pintyféle madár minden évben felkeresi az erdőt. Fészkelése azonban — bár korábban is lehetett — csak most vált bizonyossá. A fák koronaszintjében, mintegy 10—12 méter ma­gasságban található fészkét csak nehezen lehet megta­lálni, fiókáik számát (mely leginkább 4—6) pedig csak ki repülés után lehet ponto­san megállapítani. Ugyancsak első ízben fész­kel itt a ragyogó biborkék tollazatú szalakóta is. Ez a csókanagyságú, rekedtes hangú madár többnyire a zöld küllő elhagyott fészek- odújában költ. Fiókái már túl vannak az első szárny- próbálgatásokon, s hamaro­san megkezdik önálló életü­ket. Minden bizonnyal szá­mos érdekességet tartogat még ez a 879 hektáros, nö­vényzetében igen változatos erdőterület, melynek egyes részein több száz éves tölgy és akác famatuzsálemek is találhatók. A legnagyobb termetű eu­rópai vadgalamb — talán ez­zel a jelzővel illethetnénk az örvös galambot, melynek fészkelését és költését első ízben sikerült megfigyelni a ricsikai erdőben. Ez a madár leginkább hazánk fenyő- és bükkerdeiben található na­gyobb számban, hiszen táp­láléka jelentős részben fe­nyőmag és bükkmag. Ha rö­viden akarnánk jellemezni, a következőt lehet elmondani: leginkább széles fehér szárnyfoltjáról — mely röp­tében látszik a legjobban — valamint a nyaka két oldalán elhelyezkedő fehér csíkról ismerhető fel. A ricsikai erdőben mint­egy 10—15 méter magasság­ban, akácfára fészkel. Fészke a balkáni gerléhez hasonló, lazán összerakott ágakból áll. Fehér tojása hasonló a házigalambéhoz. Pihenő, vagy költőhelyéről felriaszt­va hatalmas robajlással emelkedik a levegőbe, s ha­mar eltűnik a kíváncsi sze­mek elől. Ősszel csapatokba ve: "dve indul Földközi-ten­ger melléki téli szállására, s márciusban, április elején hallatja újra jellegzetes szép turbékoló hangját. Agárdy Sándor Bábos szaktábor Tivadaron Gyermek bábszakkörösök- nek nyílt meg az első megyei bábos szaktábor a tivadari úttörőtáborban augusztus 8- án. A részt vevő 60 általános iskolást a tavasszal Nyíregy­házán megrendezett megyei gyermek bábfesztiválon nyúj­tott teljesítményük alapján hívták meg a szaktáborba, melyet a megyei művelődési központ, az úttörőház és a megyei úttörőelnökség szer­vezett. Bárdi Margit, a me­gyei művelődési központ bá­bos főelőadója, a tábor veze­tője segítségével a bábcso­portok az őszei kezdődő évad darabjainak díszletter­vét, olvasópróbáját és a prog­ramok betanulását végzik a 10 napos táborban. Olvasótábor Tiszadobon Negyven szakmunkástanu­ló, szakközépiskolás, gimna­zista fiú és lány tölt tíz na­pot a tiszadobi gyermekvá­rosban: olvasótáborban. A tíz nap alatt — augusztus 14-től 23-ig — sokféle érde­kes programban lesz részük. Előadások hangzanak el iro­dalomról, más művészeti ágakról, az „olvasás művé­szetéről”, a felszabadulás utáni magyar ifjúsági iroda­lomról. Megismerkednek me­gyénk irodalmi hagyományai­val, illemtanról vitatkoznak — beszélgetnek. Találkoznak a megye legjobb amatőrfil­meseivel, és nem marad ki a sport, az ügyességi versengés sem: „Legyen erőd a köny­vet fogni” című sajátos aka­dályversenyen is részt vesz­nek a fiatalok. Á két kakas (Orosz népmese) Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy öreganyó. Volt an­nak két kakasa: az egyik fe­hér, a másik fekete. Nagyon szerette őket az anyó, csak sehogy se bírt velük — örök­ké verekedtek, Ha etette őket, előbb a fe­hér kezdett kiabálni: „Neki miért adsz többet?” De a fe­kete sem hagyta magát: „Ta szemérmetlen, még panasz­kodsz!-Most is az enyémet lopkodod!” És abban a pilla­natban egymásnak ugrottak, hogy csak úgy repült a toll. Ha belefáradtak a vereke­désbe, marakodásba, elkezd­tek panaszkodni. Hol az egyik szaladt azzal, hogy a másik elverte és tele van kék-zöld foltokkal, hol a másik. Persze arról is fel­váltva győzködték az anyót. hogy ne higgyen a másik­nak. Történt aztán egy napon, hogy megunta az anyó ások perpatvart, egy szót se szólt, csak megfogta a feketét, hó­na alá csapta és már vitte is. „Uram isten, levest főz be­lőlem”, — gondolta a feke­te s még a szívverése is el­állt. Dehogy akart az anyó le­vest főzni belőle, csak meg akarta leckéztetni. Ezért az­tán fogta és elvitte az egyik szomszédjához. Három éjjel, három nap ott maradt a ka­kas. Nehéz napok jöttek. De a fehérnek sem volt különb a sorsa. Annyira bánkódott a másik után, hogy se nem evett, se nem ivott. Negye­dik nap nem bírta tovább, odaállt az anyó elé, és azt mondta: — Anyóka! Hozd vissza a feketét. Nem jó egyedül, nem bírom így tovább. ígé­rem, többet nem fogok vere­kedni. — Jól van, — felelte az anyó. — Ha már így történt, visszahozom. De nagyon vi­gyázzatok, ha ismét elkezdi­tek a viszálykodást, tüstént levest főzök az egyikőtökből! Ezzel elment az anyó és visszahozta a feketét. Nagyon elbúsulta magát ő is a szom­szédoknál. Mikor meglátta egymást a két kakas, boldo­gan összeölelkeztek és meg­ígérték, hogy ezentúl nem lesz verekedés, viszálykodás. Azóta békében él az öreg­anyó és a két kakasa. Holnap legyenek a vendégeitek. Fordította: Paróczay Jolán TÖRD A FEJED! TÓ ZALAEGERSZEG — Vízszintes: l. Megfejtendő (folytatá­sa a vízszintes 16. és 27. so­rokban). 6. Növény. 7. Pa­kol. 8. Csermely. 9. Egyik szülő. 11. Ilus. 12. Ifjúsági szövetségünk rövidítése. 14. Római 950, 2. 18. Római 450. 20. Égitest. 21. Dó. 22. Vissza: Attila népe. 24. ARN. 25. Személy, aki tar­tozik. 28. Muzulmán bíró (—’). 29. Lólábfej. Függőleges: 1. Huszonnégy órai. 2. Európai nép. 3. Fogoly. 4. Béke egynemű betűi. 5. Egyik évszakba való 6. Szí­nüket lassan elvesztik. 10. Kártyalap. (—’). 11. Imrus. 13. Csaknem zene! 14. Borít. 15. Loncika. 17. Huszonnégy Óra. 19. Hangszer. 21. Fém­huzal (—’). 23. ... mezővá­sárhely. 24. Szülő. 26. Sili­cium vegyjele. 27. Mint a vízszintes 20. (első négyzet­ben két betű). Megfejtendő: Szabolcs-Szatmár nem­zetközi hírű kulturális ese­ménysorozata a ... (víz­szintes 1., 16., 27.). Múlt heti megfejtés: — SZENTENDRE — SÓS­Könyvjuta lom: Suba Győző Nyíregyhá­za, Bereczki Tibor Kisfás- tanya, Jeney Mária Kótaj, Tóth Anita . Tiszavasvári, Németh Katalin Kemecse, Tóth Tibor Geszteréd. Pén­zes Zoltán Ópályi, Tamas- kovits Enikő Nyíregyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents