Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-11 / 188. szám

2 KELET-MAG YARORSZÄG 1978. augusztus 11. A lenyűgöző áll vány erdő mellett eltörpül ember és gép. Ez a kép fogadja a látogatót a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet épülő üzemcsarnokánál. Az év végén átadásra kerülő hatezer négyzetméter alapterületű daruzott csarnokban a jövő év elejétől komplett transzformátorokat szerelnek a GVM-társulás keretén belül. (Gaál Béla felvétele) A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEIBŐL Mii mond a pszichológus? Fokozott gondosság a gyermekelhelyezésnél Gyermekelhelyezési perek­ben az utóbbi időben a Leg­felsőbb Bíróság — szükség esetén — már nemcsak a gyermek, hanem környezete tagjainak pszichológiai vizs­gálatát is elrendeli annak megállapítására: alkalma­sak-e nevelésre? Ilyen ügyet ismertetünk az alábbiakban. A bíróság a házasságot fel­bontotta és az ötéves kislányt az anyánál helyezte el. Emi­att a férj perújítási kérelmet terjesztett elő. Arra hivatko­zott: volt felesége ideggyó­gyászati kórlap szerint nem alkalmas arra, hogy a gyer­mekkel megfelelő érzelmi kapcsolatot létesítsen. A vá­lás után a kislány továbbra is addigi tartózkodási helyén, apai nagyszüleinél maradt, de az asszony hónapok óta nem látogatja. A kislány na­gyon érzékeny, rendszeresen ideggyógyászati és pszicholó­giai kezelésre jár, amit — szerinte — az anya magatar­tása idézett elő. Kérte a bí­róságot: tisztázza, melyikük alkalmasabb a nevelésre. A perbe az apa pernyertessége érdekében a tanács, mint gyámhatóság, beavatkozott és csatolta a Nevelési Ta­nácsadó véleményét. Az első fokú bíróság a ke­resetet elutasította. Eszerint az apa és szülei mindent el­követnek, hogy a gyermeket anyjától érzelmileg és fizi­kailag elszakítsák. Az anya a nevelésre alkalmas, ezért a perújítási kérelem alaptalan. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság helyben hagyta. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, s így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindkét alsófokú ítéletet ha­tályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el. A volt férj arra hivatko­zott, hogy elvált felesége ideggyógyászati kezelés alatt áll és betegsége miatt a gyermek nevelésére nem al­kalmas. Ennek helytállóságát azonban az eljárt bíróságok nem vizsgálták — hangzik a határozat. — Az anya egész­ségi állapotának megítélése olyan kérdés, amelynek el­döntéséhez a bíróság kellő szakképzettséggel nem ren­delkezik. Nem alapos a bíróságnak az a feltételezése sem, hogy a kislánynak anyjától való eltávolodását az apa, illetve az apai nagyszülők, nevelési módszerük és törekvésük okozta. Az asszony sem ta­gadta, hogy gyermekét két év alatt csak néhányszor láto­Közel félmillió forintos költséggel bővítik a már szű­kössé vált óvodát Nyírgyu- lajon. A helyi Petőfi Terme­lőszövetkezet e nem kevés összeghez 350 ezer forinttal járul hozzá. Ezzel megoldó­dik a község egyik legége­tőbb gondja, az óvodai hely­hiány. Az építkezést augusztus 6- án kezdte meg a termelőszö­vetkezet építőbrigádja. Je­lentős mértékű társadalmi munkára vállalkoztak az gáttá meg. Védekezésül arra hivatkozott: ebben volt férje akadályozta meg. A per el­bírálása szempontjából' ezt a döntő kérdést a bíróságnak alaposabban kellett volna megvizsgálnia. A gyermek lelkileg és ér­zelmileg súlyosan zavart, az anyánál történő elhelyezése ellen erélyesen tiltakozott. Ezért a bíróságnak fokozott gonddal kellett volna vizs­gálnia, mi okozhatta az anyá­tól való eltávolodását és a gyermek érzelmi életének rendezése, személyiségének egészséges alakulása melyik szülőnél történő elhelyezés­sel biztosítható. Erre vonat­kozóan igazságügyi pszicho­lógus szakvéleményét is be kellett volna szerezni. Csak a részletes, új bizonyítási el­járás eredménye alapján le­het az ügyben megnyugtató érdemi döntést hozni. H. E. óvoda bővítése során a szö­vetkezet szocialista brigádjai. De kiveszik a részüket az építkezésből a község kisipa­rosai is, ők vállalták a ké­nyesebb szakipari feladatok elvégzését, természetesen társadalmi munkában. Az elmúlt szombaton húsz, va­sárnap pedig tizennyolc tár­sadalmi munkás dolgozott az építkezésen. Az óvoda átadását az őszi betakarítási munkák kezde­tére tervezik. Óvodaépítés Nyírgyulajon közös erővel „Doktor úr, ő lát?" Az asszony szorosan ka­rolja a férjét. A férfi mere­ven előre néz, karján másfél év körüli kislány. Vidám csacsogásán kívül a járda minden döccenőjére figyel a fiatal pár. Az autók hangjá­ból következtetnek a sebes­ségre, átmehetnek-e az úton. Egyenesen előre szegeződő tekintetükből látszik: mind­ketten vakok. — Valójában soha nem tudtam megnézni egyetlen tárgyat sem rendesen — vallja Erős Gusztávné. — Ti­zennégy éves koromig csök­kentlátó voltam, a farkas- vakság azonban reményt sem hagyott a gyógyulásra. Több mint tíz éve semmit sem látok. Gávavencsellőről kerültem Pestre. A vakok állami iskolájában kefe- és seprűkészítést, meg telefon­központ-kezelést tanultam. Adtak is munkát a cipőgyár­ban — helyettesítettem a te­lefonközpontost egy ideig — de mikor ő visszajött, állás nélkül maradtam. A férje is a Szabolcs Ci­pőgyárban jutott segédmun­kához. ö néhány formát és színt meg tud különböztetni. Valamivel biztonságosabban mozog a világban, mint a fe­lesége, Erzsiké. — Már megszoktuk, hogy nehezebb az életünk — teszi hozzá a férfi. — Helytelen lenne viszont azt gondolni rólunk, hogy mi behúzódunk és csak a magunk bajaival foglalkozunk. A családban gyakran összejövünk, látoga­tóba is szoktunk menni al­kalmanként. Igaz, a lakásra még várunk. Sok mindenre szükségünk lesz majd az új otthonban, de vettünk mag­nót, van rádiónk is, ez jelen­ti a kapcsolatot a világgal. Nem érzem idegennek ma­gam az emberek közt, tudom, hol, mi történik. A másfél éves Beáta kíván­csian méreget, mit akarhatok a szüleitől. Ha velük valami történik, valaki hozzájuk kö­zeledik, rögtön odaszalad megtudni, mi az. Édesanyja kinyújtott keze a barna für­tös kis fejet keresi. — Nagyon sokat töpreng­tem, mikor ezt a kislányt vártam — simogatja meg a kicsit Erzsiké. — Vajon ő fog-e látni? Ez az egy kér­dés töltötte be a kilenc hó­napot. Nehéz ezt megmagya­Ki javítja meg a cipőnket? 3500 elsőéves a szakmunkásképzőkben — 180 érettségizett is szakmát tanul — Jelentkezőket várnak a hiányszakmák A kérdés, hogy ki javítja meg a cipőnket, nem új, hi­szen" évek óta az úgyneve­zett hiányszakmák között tartják számon a cipész és még jónéhány szakmát: a hengerész, a forrasztár, az öntő, vasbetonkészítő, tető­fedő, tímár, cipőgyártó és élelmiszertartósító szakmá­kat. Meglepetéseket nem hozott, jobbára az utóbbi évek át­lagának megfelelően alakult országosan és megyeileg is a szakmunkástanulók idei felvétele. Országosan 2200- zal többen végezték el az idén az általános iskolát, mint tavaly, de ez a szak­munkásképzésre jelentke­zők összlétszámában mind­össze 200 főnyi növekedéssel járt. Hasonlóan a korábbi évekhez, most is többen, mintegy 68 ezren jelentkez­tek az ország szakmunkás- képző iskoláiba, körülbelül 16 százalékkal meghaladva a létszámelőirányzatot. Túljelentkezés a „menő" szakmákban Túljelentkezést főként az autószerelőknél, a fodrász, kozmetikus, továbbá egyes kereskedelmi, vendéglátóipa­ri, és ruházati ipari szakmák­ban tapasztaltak. Ugyanakkor most sem pályáztak felvételre a megkívánt létszámban a bá­nyászati, kohászati szakmák- ban, valamint az építőgépsze­relő, a gépi forgácsoló, laka­tos, szerszámkészítő, szerke­zetlakatos, a vegyi, a papír-, a nyomda-, és az építőipari szakcsoportokban. Szabolcs-Szatmár megyé­ben az idén 9000 fiatal vég­zett az általános iskolákban, akik közül 8200-an tovább ta­nulnak. A 8 általánost vég­zett szabolcsi fiatalok 20—25 százaléka szakközépiskolák­ba, 20—25 százalékuk a gim­náziumokba jelentkezett, 40 százalékuk pedig a szakmun­kásképző intézetekbe nyújtot­ta be továbbtanulási kérel­mét. Az 1978—79-es tanévben a megye szakmunkásképző intézeteinek I. osztályaiban 3500 fiatal számára nyílik le­hetőség a továbbtanulásra. Tavaly a megyei keretszám 3200 volt. A létszámbővítést a megye iparának fejlődése indokolja. A megyei tanács művelődésügyi osztályának szakmunkásképzéssel foglal­kozó szakemberei is elmond­ták: a felemelt 3500-as idei keretszámot még százzal minden bizonnyal növelni tudják, amennyiben a jelent­kezések elsősorban a nép­rázni, de titokban úgy érez­tem, hogy ő látni fog! Ami­kor megszületett, ez a kérdés tört ki belőlem: „ doktor úr, ő lát?” Higgye el, hihetetle­nül nagy boldogság, hogy a gyerekünk egészséges! Majd ha lesz egy lakásunk, vállal­nánk még egyet... Az Erős házaspárnak na­gyon jól jön Erzsiké édes­anyjának segítsége, a nagy­mama a legtöbb házimunkát elvállalja. — Én is elvégzek sokmin­den itthoni tennivalót; mo­sok, vasalok, főzök egyedül. Ha valamit leejtek, Beáta feladja, ö még nem érti, hogy én nem látok. A fiatal házaspárnak nem­csak a neve Erős. A sok ne­hézség leküzdése ellenállóvá, erőssé tette a fiatalokat. Mint mondják, nem érzik magu­kat, a sorsukat szerencsét­lennek. A környezetükhöz nem a szemük, hanem a fü­lük és a megérzéseik alapján alkalmazkodnak. .. Tóth Kornélia gazdaságilag, megyeileg szük­séges hiányszakmákban tör­ténnek. Várja a fiatalokat az építőipar A megyében is akad jóné­hány kevésbé ismert és nép­szerű szakma, amelyre a vártnál kevesebben jelent­keztek. így egyes építőipari szakcsoportokhoz tartozó szakmákra, de hegesztőnek, cipésznek, vasbetonszerelő­nek is. Továbbra is a tényle­ges keretszám alatt van a mezőgazdasági szakmákra való jelentkezés. A megyében körülbelül hat-nyolc olyan szakma van, amelyre közép­iskolai végzettségűek jelent­kezhetnek : elektroműszerész, rádió-tévészerelő, gépjármű­villamossági, kozmetikai, fodrász, nyomdász szakmák. A korábbinál több, 180 érett­ségizett fiatal jelentkezett szakmunkásképző intézetek­ben továbbtanulásra. Kedvezőbben alakul a lá­nyok tanulása is. Országosan a lányok aránya a leendő szakmunkástanulók között 33 százalék. A megyében a ta­valyi 27—28 százalékról az Idén 29%-ra növekedett a Iá-, nyok aránya. Üjabban egyes esztergályos szak­mák, általános és elektro­műszerész szakmák iránt is érdeklődnek a szabolcsi lá­nyok, de többségük továbbra is az úgynevezett női szak­mákhoz vonzódik, mint a fodrász, kozmetikus, női és férfi szabó. Segít a pálya­választási intézet A megye könnyűiparának fejlődése újabb lehetőséget kínál a fiataloknak a szak­maszerzésre, főként a textili­pari szakmákban. Újdonság az is, hogy ősztől bőrdíszmű­ves szakképzés is kezdődik a megyében, Záhonyban, a rákospalotai bőrdíszműipari vállalat közreműködésével. Elsősorban a lányok érdeklő­désére tarthat számot ez a tanulási forma. Azok a fiatalok, akik még nem jelentkeztek szakmun­kásképző Intézetbe, vagy túljelentkezés miatt tervük nem sikerült, a megyei pálya- választási intézetnél napra­kész tájékoztatást kaphat­nak arról, hol és milyen szakmákra lehet még jelent­kezni. W* Arttt-U- p" G­Ott áll a gyerek a deme- cseri határban a földút men­tén. Tartja a biciklit, a kor­mányon két vizeskanna lóg. Arra kíváncsi, ki érkezik a terepjárón. A szürke kocsi el­húz mellette és szitál rá a finom por, amitől prüszkölni kezd. Az asszonyokhoz azért gyorsabban érkezik. Kama- szos kíváncsisággal hall­gatja a szót, sőt bele-bele- kotyog a felnőttek dolgába. Egy idő után már nem lehet figyelmen kívül hagyni. — Hát téged hogy hív­nak? — Mezei Tibornak. — Szóval, Tibi. És mi itt a dolgod? — Tetszik látni. A vizet hordom. A Várhegy tanyától délre, a Domboc-tagban nagy csapat asszony kapálja a zsenge karfiolt. A nap delelőre jár, tikkasztó a hőség, talán 30 fok is volna árnyékban, ha lenne árnyék. A nagy meleg Ifjúság elleni bűntett és lopás vétsége miatt vonták felelősség­re az iszákos természetű Makula János 39 éves tiszavasvári la­kost. Makula Jánosnak 12 gyer­meke van, akiknek egészséges fejlődését szellemileg, és fizikai­lag veszélyezteti azáltal, hogy nélkülözéseknek teszi ki őket. Makula, annak ellenére, hogy erős, munkaképes személy, mun­kaviszonyt nem létesít, ritkán vállalt még alkalmi munkát is, de az ilyen módon szerzett ke­resetét is italra költötte. indokolja a következő meg­állapítást. — Kell a friss, hideg víz. — Kell bizony — mondja Tibi — nagyon iszik a nép, nem győzöm hordani. A múlt héten a barackosban jobb volt, ott ették a barackot, az oltotta a szomjat. — Te is etted? — Hát még szép. De dol­goztam is. Ha nem kellett víz, raktam a ládát, hord­tam a barackot. Jobb volt ott. A bronzbarnára sült, 13 éves, cseppet sem tartózkodó természetű legény örül an­nak, hogy néhány percre a figyelem középpontjába ke­rült. Lelkesen sorolja: már tavaly is dolgozott, kazettás magnót vett a bérén, most fényképezőgépre vágyik. — Nem lenne jobb a va­kációt strandon, fürdéssel, vagy otthon játszással töl­teni? — Á, unalmas dolog az. Meg emellett a munka mel­lett is jut arra idő. Ez ne­kem jobb, hasznosabb. — Mennyit keresel? — Hat forint az órabérem. Megéri, csak nem tudom, ki­futja-e majd a pénzemből a fényképezőgép. Valami job­bat szeretnék. Egy kilométer- órát is szeretnék a „bicigli- re”, mert nagyon kíváncsi vagyok rá, mennyit kell ne­kem itt naponta karikázni. Hívják a fiút, megy, viszi a vizet. A kanna teteje kéz­ről kézre jár, de ahogyan szabadul, már térül is. — Na, tetszik látni, így megy ez, mehetek a kútra... Seres Ernő A léha, könnyelmű életet ked­velő Makula ez év márciusában 7 darab tyúkot lopott a környé­ken. amit rövid Időn belül érté­kesített és a kapott pénzt hason­lóan rövid időn belül megitta. A bíróság a többszörösen bün­tetett előéletű Makula Jánost halmazati büntetésül 8 bónapi (egyházban letöltendő szabadság- vesztésre ítélte és kötelezte, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet jogerős. <m.) A vízhordó fiú Házaspár fehér bottal Minden pénzét italra kültötte

Next

/
Thumbnails
Contents