Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

Hőpolitika H ölgyfodrászat üzemel a BFK mátészalkai gyárában. Amíg a modern hajviselet készül, a munkásnők olvashat- nak-művelödhetnek. Szük­séglet is, igény is. Ahol olyan sok nő dolgozik, mint itt is, ez a szolgálta­tás ma már nem luxus, hanem velejárója a szo­cialista üzemellátásnak. Éppen annyira, mint az üzemi óvoda a Nyíregyhá­zi Papírgyárban. Amíg anyuka dolgozik, gondos­kodnak gyermekéről. A főleg nőket foglalkoztató gyárainkban, üzemeink­ben meghatározó a nőpo­litika. Eredményes végre­hajtásától vagy tizedrangú kérdésként való kezelésé­től jórészt függhet a terv teljesítése, a gazdaságpo­litikai célok megvalósítá­sa. Közérzetet, munkát be­folyásoló tényező. Számol­ni kell vele. Az újfehértói gyapjúszövőgyárban min­den üzemépület kész, „csak” az orvosi rendelő, az üzemi étterem beruhá­zása késik. Csaknem ezer nő várja az átadását. Ti- szavasváriban, az Alkaloi­dában nem tudják bizto­sítani a szakorvosi rende­lést. Pedig itt is a kétezer munkáskézből ezer a női. Igényelnék a szakorvosi ellátást a várandós kisma­mák, lányok, asszonyok. Most csaknem 200 kisma­ma van gyesen. A gyár gazdasági, párt- és társa1- dalmi vezetői lehetősé­geikhez képest gondoskod­nak a távollévők béreme­léséről, jutalmazásukról is. Kisvárdán hasonlóan cse­lekszenek a HUNIA- COOP-nál. Egészségügyi ellátásuk javítására üzemi ápolónőt alkalmaztak fő- foglalkozásban. Több, főleg nőket fog­lalkoztató üzemünkben a fejlődés ellenére mégis a legszorítóbb gond az óvo­dai, bölcsődei ellátás, a nők helyzetének javítása. Tiszavasváriban, az Alka­loidában a gyesről vissza­térők nem tudják elhe­lyezni gyermekeiket. Csaknem 2 milliárdos fej­lesztési programjukban ezért is szerepel az elsők között a 60 lakás megépí­tése, a 100 személyes óvo­da létesítése, új fürdő-öl­töző megvalósítása. Kis­várdán a HUNIACOOP 3,5 millióval járul hozzá a bölcsőde és óvoda építésé­hez a városban. Társadal­mi szerződést kötöttek a gyermekintézmények tár­sadalmi támogatására. S orolhatnók még a példákat, amelyek bizonyítják: segítik a párt 1970. februári nőpoli­tikái határozatának a megvalósítását. Ne feled­jék: ahol a női munkaerő sok, ott a nőpolitika meg­határozó. Végrehajtása vagy mellőzése kihat gaz­dasági eredményeinkre, a munkahelyi légkör alaku­lására, a családra is. F. K. MARÓTHY LÁSZLÓ NYILATKOZATA: A VIT demonstrálta a népek barátságát Ha érkezik haza a magyar küldöttség tikai érdekek érvényre jut­tatása táplál. Havannában is érzékelhetők voltak azok a frontok, amelyeknek — meg­győződésünk szerinti — igaz oldalán küzdünk más nem­zetközi fórumokon is. (Folytatás a 4. oldalon) Nem akadály a nyári hőség A Magyar Acélárugyár tiszaszalkai Szemében Kozák Géza alkatrészt galvanizál. (Elek Emil felvétele) A XI. VIT záróünnepségén Fidel Castro mondott beszédet. (Kelet-Magyarország telefotó) A szombaton este befeje­ződött XI. Világifjúsági Ta­lálkozó fiataljai üzenetet in­téztek a világ ifjúságához. A felhívásban a fiatalok elítél­ték a fegyverkezési versenyt, a tömegpusztító fegyverek előállítását és követelik az olyan embertelen fegyverek teljes és végleges eltiltását, mint a neutronbomba. Állást foglaltak a nemzeti függet­lenségükért, az imperialista agresszió ellen Ázsiában, Af­rikában és Latin-Ameriká- ban küzdő népek harca mel­lett és megfogadták: a béke, a népek közötti antiimperia- lista szolidaritás és a barát­ság szellemében fognak te­vékenykedni. A felhívást a VIT záróak­tusaként megtartott milliós nagygyűlésen ismertették, amelyen részt vett Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára és Cyenes András, az MSZMP KB titkára is. A fesztivál fiataljainak üzenetét követően Fidel Cast­ro összegezte a VIT eredmé­nyét és politikai sikereit. Le­szögezte: a fesztiválon bi­zonyságot nyert, hogy nem törnek át a reakció, az im­perializmus, az újgyarmato­sítás erői, arra tartanak, ahová szerepük ítéli őket — a történelem szemétdombjá­ra. „Szomorú dolog búcsút venni barátainktól — jelen­tette ki Castro —, de akik most eltávoznak országunk­ból, kételkedés nélkül számít­hatnak a továbbiakban is együttérzésünkre és támoga­tásunkra.” Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára, a XI. VIT-en részt vevő magyar küldöttség vezetője a ma­gyar nemzeti klubban fogad­ta az MTI tudósítóit, s kéré­sükre összegezte a magyar delegáció VIT-tapasztalatait: — Az a jelmondat — an- tiimperialista szolidaritás, béke és barátság — amely­nek jegyében a világ ifjúsá­gának több mint tizennyolc- ezer küldötte összesereglett Havannában, a fesztivál leg­főbb politikai üzeneteként is értékelhető. Ez fejeződik ki a VIT esz­méjében, s ez teremtette — teremti meg akcióegységün­ket, valamennyi haladó erő összefogását a békéért, a de­mokráciáért, a társadalmi ha­ladásért, a háborús veszély elhárításáért. De politikai üzenet maga a helyszín is: először volt VIT-házigazda az amerikai földrész szocia­lista útra lépett fejlődő or­szága, Kuba. Fesztivál Latin- Amerikában, pár tucatnyi mérföldre az Egyesült Álla­mok partjaitól — ez az min­denekelőtt, ami kiemeli a havannai VIT-et az eddigi találkozók sorából. S ráadá­sul ez a fesztivál — tükrözve a nemzetközi politikai erővi­szonyokban bekövetkezett pozitív változásokat — min­den korábbinál szélesebb részvétellel demonstrálta a népek barátságát. — A XI. fesztivál politikai munkája során — a béke és az együttműködés szándéká­nak kifejezése mellett — fó­rumot kaptak azok a véle­mények is, amelyeket a vi­lágnézeti különbözőség, az eltérő társadalmi rendszer­hez tartozás, esetenként a meghatározott egyedi poli­Bővülő szolgáltatások Sikeres fél év a tanácsi vállalatoknál összességében sikeres fél évet zártak a megyei tanács ipari osztályának felügyelete alá tartozó vállalatok. A hat vállalat: a VAGÉP, a Kelet­magyarországi Faipari Válla­lat, a Nyírségi Nyomda, a Ti- szalöki Faipari Vállalat, a Nyírségi Patyolat, valamint a Divat Ruházati Vállalat fél­éves termelési értéke közel 250 millió forint volt, ami csak­nem 16 százalékos termelés- növekedést jelentett a múlt év hasonló időszakához ké­pest. Ezzel 34,3 millió forint­tal termeltek többet, mint tavaly az év első felében. A korábbi eredményekhez hasonlóan továbbra is a leg­nagyobb a VAGÉP, a KE­LETFA és a DIRUVÁL ter­melésnövekedési üteme. A VAGÉP a múlt év első hat hónapjában 30 millió forin­tos tervet valósított meg, az idén ez a szám 46,6 millióra növekedett. Javította a gép­járműszolgáltatás színvona­lát, és bővítette tevékenysé­gét a gépjárművek műszaki vizsgára történő felkészítésé­vel. Éves tervének közel 53 százalékát teljesítette. A KE­LETFA esetében ezek a szá­mok a tavalyi 30 millió fo­rintról az idén 36 millióra módosultak, csaknem 57 szá­zalékra teljesítve ezzel az éves tervet. A vállalat ebben az évben elkezdte az export­csomagoló anyagok készíté­sét. A magyar gépi berende­zések egy része ma már Nyíregyházán készített gön­gyölegbe csomagolva jut el a külföldi megrendelőkhöz. Lemaradt viszont a terme­lésben a TISZAFA, ahol az idén nagy átszervezések mentek végbe. A Nyírbátori Faipari Vállalat beolvadt a tiszalöki vállalatba, s ez nem ment zökkenők nélkül. Éves tervükből — amely 135 mil­lió forint értékű termék elő­állítását tűzte ki célul — 56,6 milliót valósítottak meg. így idei tervüket már csak ko­moly erőfeszítésekkel telje­síthetik. A hat vállalat közül a ko­rábbi időkhöz hasonlóan ket­tő szállít termékeiből kül­földi piacokrá. Exportforgal­muk az idei esztendő első fe­lében 32 millió forint volt, ami az éves tervnek csak a 45 százalékát jelenti. A má­sodik fél évben viszont a megrendelések alapján, va­lamint a TISZAFA átszerve­zésének befejeztével remény van arra, hogy teljesítik az idei tervet. A tiszalöki vál­lalat, amely mérőléceket szállít az NSZK-ba, illetve Görögországba, éves export terve 59 millió forintot irányzott elő 1978-ra, amiből 25 milliót valósítottak meg eddig. A DIRUVÁL, amely női kabátokat készít NSZK- megrendelésre, 15,4 milliós exporttervéből 7,1 milliót re­alizált, ami 46,2 százalékos eredményt jelent. A múlt év hasonló idősza­kához képest közel 10 száza­lékkal nőtt a vállalatoknál a termelékenység, az egy fog­lalkoztatottra jutó termelési érték. Figyelemre méltó vál­tozások tapasztalhatók a lakossági szolgáltatásoknál. A Nyírségi Patyolat növelte a csereágynemű garnitúraszá­mát. A VAGÉP órajavító részleget hozott létre Máté­szalkán. Hazánkba látogat a Kubai Köztársaság külügyminisztere Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására kedden, hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Isidoro Malmierca, a Kubai Köztár­saság külügyminisztere. ★ Isidoro Malmierca. a Ku­bai Köztársaság külügymi­nisztere 1930. szeptember 25- én született Havannában. A havannai egyetem társada­lomtudományi karán szerzett diplomát. 1954-ben megvá­lasztották az illegalitásban működő szocialista ifjúsági szövetség országos bizottsága tagjává. 1958-ban illegálisan elhagyta az országot, hogy részt vegyen a Komszomol XIII. kongresszusán. 1960- ban a népi szocialista párt VIII. országos ülésén az or­szágos bizottság tagjává vá­lasztották, 1961-ben belügy­miniszter-helyettessé nevez­ték ki. 1965 októberében, a Kubai Kommunista Párt KB tagja lett. A Kubai Kommunista Párt I. kongresszusán, 1975 de­cemberében megválasztották a Központi Bizottság tagjá­nak, majd a KB a titkárság tagjává választotta. Külügy­miniszterré 1976-ban nevez­ték ki. Elhunyt VI. Pál pápa Vasárnap este 20,40 órakor életének 81. évében elhunyt VI. Pál pápa, a római katoli­kus egyház feje Rómától nem messze lévő Castel Gandol- fo-i nyári rezidenciáján. A napok óta gyengélkedő egyházfő délután szívroha­mot szenvedett. Ekkor fel­adták neki a betegeknek szó­ló kenetet, amelyet a régeb­bi utolsó kenet helyett veze­tett be az egyház. Orvosai ezután oxigénsátrat rendel­tek a betegnek, de már nem tudták megelőzni a szívro­ham nyomán fellépő tüdővi­zenyőt, melynek következté­ben a pápa elhunyt. VI. Pál pápa, polgári nevén Giovanni Battista Montiní, 1897. szeptember 26-án szü­letett az olaszországi Brescia tartományban. Az ifjú Mon- tini teológiát és kánonjogot tanult és irodalommal fog­lalkozott. 22 éves korában Bresciában avatták pappá. A húszas években élénken részt vett a katolikus diákmozga­lomban, végül hosszabb ide­ig az olasz katolikus diák- szervezet főtitkára volt. Első vatikáni megbízatása a var­sói nunciaturára szólította és a harmincas évek elején kezdte meg munkáját a vati­káni államtitkárságon — a kúria külügyminisztériumá­ban. Ezenközben a pápai ál­lam diplomáciatörténetének tanáraként adott elő az egy­házi akadémián. 1937-től kezdve helyettes államtitkár­ként közvetlenül a pápa mel­lett dolgozott. XII. Pius pápa 1954-ben nevezte ki milánói érsekké, XXIII. János pápa pedig 1958-ban megtette bí­borossá. A katolikus egyház élére 1963. június 21-én, 65 éves korában választották meg. Nevéhez több enciklika fűző­dik (a katolikusok és a nem katolikusok közötti párbe­szédről, a katolicizmus és a modern társadalom viszonyá­ról és a születésszabályozás­ról). VI. Pál volt az első olyan pápa, aki látogatást tett min­den kontinensen. Részt vett az ENSZ közgyűlésének XX. ülésszakán, ott mondott be­szédében felszólította a világ népeit a béke megőrzésére. VI. Pál pápa 15 éves ural­kodása során a katolikus egy­ház állást foglalt a világpo­litika legégetőbb kérdéseiben. Fogadta egy sor kommunis­ta és munkáspárt vezetőit, köztük Kádár Jánost. Sok kérdésben reformokat haj­tott végre VI. Pál pápa a ka­tolikus egyházban is. MA Negyedmillió vendég a strandokon (2. oldal) Aszfaltszőnyeg receptre (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents