Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-26 / 201. szám

1978. augusztus 26. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Fürdő Abapusztán Az utóbbi időben megyénk állami gazdaságaiban sokat javult a dolgozók szociális el­látása. A 8 szabolcs-szatmári állami gazdaság hatezer ál­landó dolgozójának élet- és munkakörülménye évről évre kedvezően változik. Az Álla- mi Gazdaságok Országos Köz­pontjának Szabolcs-Szatmár megyei főosztályán kapott tá­jékoztatás szerint a nyolc gazdaság ebben az ötéves tervben 213 millió forintot költ szociális célokra. Külön — az említett alaptól függet­lenül — 114 millió forintos alapot képeztek munkavédel­mi és egészségvédelmi célok­ra. Busszal a mezőre Valamennyi gazdaságban elkészítették az 1980 végéig érvényes ötéves szociális ter­vet, valamint a munkavédel­mi és egészségvédelmi tervet. A tervekben (és a gyakorlat­ban is) előtérbe helyezték a munkásszállítást. A 213 mil­lió forintos szociális alapból 80 millió forintot fordítanak munkásbuszok vásárlására, illetve felújítására. Az utób­bi időben beszerzett jármű­vekkel együtt 51 autóbusz szállítja munkába, illetve ha­za a gazdaságok dolgozóit. A teherautókat véglegesen ki­vonták a személyszállításból, a mezőre is busszal utaznak a munkások. Az állami gazdasági dolgo­zók lakásgondja a tervidőszak végéig szinte teljesen meg­szűnik. Jelenleg 513 bérlakást, illetve szolgálati lakást tar­tanak nyilván — utóbbiakat csak a meghatározott beosz­tásokban dolgozók kaphatják. A lakások közül 149 komfort nélküli. Ezek többségét kor- -szerűsítik, néhány régi lakás pedig lebontásra kerül. Idén 19 lakást varázsolnak újjá, a tervidőszak végén már nem lesz komfort nélküli bérla­kás, illetve szolgálati lakás az állami gazdaságokban. A dol­gozók saját lakásépítését is eredményesen támogatják. Az elmúlt években viszony­lag sokan kaptak vissza nem térítendő támogatást és úgy­nevezett vállalati támogatást. Idén kilenc dolgozót része­sítenek az előbbi kedvez­ményben, ötvenegy dolgozó lakásépítését pedig vállalati kölcsönnel támogatják. Nyír­egyházán és Mátészalkán a helyi tanácstól évente több bérlőkijelölési jogot vásárol a gazdaság. A kislakásépítő­ket bontott anyaggal, fuvar­ral és építőipari kisgépekkel segítik. Ebben az évben nem kevesebb, mint 129 kislakás­építő kap „természetbeni jut­tatást”. Év végéig kilenc bér- j lakás, illetve szolgálati lakás I átadására is sor kerül. Utób-1 bi lakásokat Mátészalkán, Balkányban, Kemecsén, il­letve Nyírlugoson adják át. Kapta: Dankópuszta Korszerű öltözőt és fürdőt adtak át a közelmúltban a Tiszalökhöz tartozó Dankó- pusztán, a Balkányhoz tarto­zó Abapusztán és a Nyírtas- si Állami Gazdaság ramocsa- házi üzemegységében. 1980- ig újabb szociális létesít­ményt avatnak Kemecsén, Nyírtasson és a Nyíregyházi Állami Tangazdaság faiskolá­jában. A Mátészalkai Állami Tangazdaságban a közeli na­pokban új épületkomplexu­mot adnak át rendeltetésé­nek. Itt helyezik el azokat a budapesti diákokat, akik min­den ősszel segítik az alma- szüretet. Szüret után a kor­szerű épületet szociális cé­lokra használják. A Nyírma- dai Állami Gazdaságban ha­sonló lesz a helyzet: az al­maszedő diákok szállásául szolgáló faházat a szüret után szociális épületté alakítják át. Egy jogkiterjesztés nyomán az állami gazdaságok dolgo­zói több illetményföldet kap­nak. Újabban a nőtlen és a hajadon állandó dolgozókat is ellátják illetményfölddel. A nagycsaládos dolgozók pe­dig az eddigieknél 3—4 száz öllel több illetményföldet ■ kapnak. A tervidőszakra'TTá- rommillió forint segélykere­tet képeztek. Ezt az összeget főleg a nagycsaládos dolgo­zók között osztják szét a tan­évkezdet és karácsony előtt. Lehetőség pihenésre Korszerűbbek lettek az üzemorvosi rendelők, többen vehetik igénybe az üdülőket. Csopakon a nyíregyházi és a tiszalöki, Gyulán a mátészal­kai gazdaság dolgozói pihen­hetnek állandó jelleggel. Az új szilvásváradi üdülőben a balkányiak kaptak helyet. Hajdúszoboszlón és Vásáros- naményban is bérelnek üdü­lőket az állami gazdaságok. Sport- és kulturális célokra négymillió forintot irányoztak elő a tervidőszak végéig. Je­lentős összeggel támogatják a továbbtanulókat, különösen a jól tanulókat. Külön figyel­met érdemel, hogy a mun­kavédelmi és egészségvédel­mi alapra képezett 114 millió forint nagyobb részét a ne­héz fizikai munka megköny- nyítésére fordítják, (n. 1.) LEHETNE JOBBAN ? A megye további dina­mikus fejlődése attól függ, mennyire javult a gazdasá­gi munka színvonala, ho­gyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erő­forrásokat. Csak a terme­lékenység növelésével, a termék- és termelésszerke­zetnek az eddiginél gyor- s4>b ütemű változtatásával lehet a ' piaci igényekhez jobban alkalmazkodó ter­melést megvalósítani — ál­lapította meg a megyei pártbizottság 1977. decem­ber 11-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkáso­kat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? Á jó kenyér — Napi termelésünk hu­szonötezer forint, aminek az ötödrészét teszi ki a ke­nyér. Ez viszonylag kevés, így csak az üzem melletti boltban árusítjuk. Milyen ennek a minősége? Ezt az­zal lehet a legjobban jelle­mezni, hogy állandóan sor­ban állnak érte, és még a város távolabbi részeiből is jönnek vásárlók. Naponta nyolc—kilenc mázsa is el­fogy, szombaton pedig en­nek a duplája. — A kenyér készítésénél — a minőség szempontjá­ból — nagyon sokat szá­mít a kézi munka, az idő. A teljes automatizálás rontja a vásárlók által megszokott minőséget, azonban a gépek gyorsítják a munkafolyamatokat, csökkentik a fizikai mun­kát. Ettől függetlenül él még sütőipari berkekben az a jó öreg mondás, hogy azt meg kell adni a tésztá­nak, amit kíván. Azt is mondhatnám, édes gyerme­kének kell hogy tekintse a pék a tésztát. Ä kelést és a sütést nem lehet gyorsíta­ni. — A kenyér mellett ne­héz vajas töltelékes árut is készítünk. A nyíregyházi szaküzleteken kívül hat vi­déki szaküzletbe szállítunk finom pékárut. Többre len­ne szükség, nagyobb lenne a piac, de egyelőre nem bí­BENKÖ JANOS runk nagyobb mennyiség­ben gyártani. Kelendő a friss, melegáru értékesítése a már említett üzemi bolt­ban. A minőség állandó ja­vítása mellett új termékek­kel lépünk a vásárlók elé. — Most még keverve használjuk — így kapjuk a malomból — az ó és az új búza lisztjét. És ez a liszt az, ami egyik meghatározó­ja a kenyér minőségének. Nyugodt szívvel mondha­tom, az új búza lisztje ki­váló, jó a vízfelvevő képes­sége, a gáztartóssága, egy­szóval ilyen alapanyagból csak jó kenyeret lehet süt­ni. Persze hangsúlyozom, hogy most jó, hiszen tavaly is romlott a liszt minősége, nem tartotta meg a kezde­ti jó tulajdonságait. Re­méljük ebben az évben és jövőre is tartós marad. Ha mégis csökkenne, lisztjaví­tószerekkel segíteni tudunk rajta. Igazából itt kerül előtérbe a szakma, az idő­sebbektől tanult fortélyok. — A lisztet csak alap­anyagnak lehet tekinteni. Ehhez hozzá kell adni a pék szakmai tudását is. A kenyér minőségén is lehet javítani, ha többet törő­dik vele az ember, ha szívvel gyúrja kétkilós ke­nyérré. Elmondta: Benkő János, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat 6-os számú üzemének brigád vezető-helyettese. Lejegyezte: Sipos Béla. resztül jutnak. De hát ezt nem lett volna szabad kife­csegni. Most jut eszembe, hogy Kórik László miután bizalmas titokba avatott, megkért, ne legyen ez téma. Egyszer már úgy is frászt állt ki a madarak miatt, mert amikor a gyáregységi termelési tanácskozást tar­tották, a fehérmellényesek Az életrenevelés fecskéék- nél nagyon is emberi módon történik. Hajnalok hajnalán kelnek és hosszú, fárasztó re­pülés az első lecke. Nem le­het lazsálni, lazítani. Nem fizetésért, az életért dolgoz­nak és ezt a szülők tudják. A szülők a fiókákat — hiába repülnek szüntelenül a fé­szekre — addig nem engedik Hajnali vendég illetlenül viselkedtek. Úgy csiviteltek, hogy a vállalat igazgatója beszéd közben többször is odanézett. Mi lesz ebből, gondolta az üzemve­zető? Nem lett semmi. Ki­keltek a fiókák. Szóval nem is akartam én a MEZŐGÉP tiszavasvárí gyáregységében látott mada­rakról írni. Csakhogy az én egyik kis háztáji fecském provokált. Egyszer már megírtam — tavaly történt az eset — az a bolondos ötlete támadt egy fecskepárnak, hogy a bérház második emeletén fészket rakott az ablak alá. A tava­lyi fecskék az idén is meg­jöttek — alig vártuk őket — idén is költöttek és a fecs­kepár most nagy munkában van, életre neveli a négy utódot. megpiheni, amíg a repülés napi normáját nem teljesítik. Az öregek a már-már majd­nem leszálló ifjúságot han­gos csipogással terelik visz- sza a levegőbe. Néha gyen­géd, de erélyes apai, anyai csőrkoppintásokra is sor ke­rül. Éppen az oktalan állatok bölcsességén töprengtem haj­nalban a nyitott ablaknál, amikor gyenge légáram csa­pott meg. Hívatlan vendég érkezett. A már említett ház­táji fecskék közül, huss, be­repült egy a szobába és a csillár karjára csücsült. A riadt szemű, lihegő kis jószág annyira fáradt volt, hogy vette a bátorságot és képes lett nem félni. Hogy el ne riasszam, csak gondolatban beszéltem hozzá: Mátészalkán, a Jármi út mentén az ivóvízh álózat nyomóvezetékét építik. (Hammel Jó­zsef felvétele) ' Szociálpolitika 8 állami gazdaságban „Na mi van öcsi? Elfárad­tunk. Meglógtunk a szülői szigor elől, hogy kifújjuk magunkat. Látom, szépen ha­ladunk a tanulásban. Már jól tudtok repülni és röpté­ben kapjátok el a legyet. Rengeteg a buta légy meg bogár. Látom én hogyan csi­nálják. A fázós legyek éj­szaka a falra telepszenek, mert a fal éjjel leadja a nap­pal felvett hőt. A légy nem is mozdulna onnan, még ki nem süt a nap. De a kisfecs- kének a röptanóra után, mert megéhezett, enni kell. Az is lecke, hogyan kell legyet fogni. Anyátok, apá­tok tudja. Egészen közel re­pülnek a falhoz, mint a vil­lám, egymásután többször is, felzavarják és repülésre késztetik a buta és szemtelen legyeket és akkor jösztök ki. Előttetek száll a reggeli, csak el kell kapni. Pompás tan­tárgy, amit meg lehet enni. A jó tanuló érdemjegye, hogy jóllakik. □ ihenj csak öcsi. Illetve mégsem. Érted jöt­tek, nagy a ricsaj oda­kint. Mitől féltenek. Tőlem? Dehogy tőlem. Most jut eszembe, mástól féltenek. Na, huss!” A riasztás túl hangos volt. A vendég mielőtt tá­vozott, ijedtében otthagyta névjegyét a szőnyegen. Seres Ernő H a jól emlékszem, hat fecskefészket számol­tam meg. A szélesre tárt felújító üzem ajtaján át siklórepüléssel érkeztek a vil- lásfarkúak. A fal és tető de­rékszögében az utódok sár- galacsinokból rakott bölcső­jénél cefetül csiviteltek. Az érdekelt szabad szom­baton, vasárnap, ha bezárja az ajtót, miként száll fész­kére a madár. Véletlenül be van törve néhány ablak — mondta az üzemvezető — és ez a vélet­len megnyugtatott. Gondo­latban dicsértem a jóérzésű embereket, mert tudom én, hogyan törik véletlenül nyá­ron az ablak. Ha kint 30—35 fok a me­leg, bent a műhelyben meg­szorul a levegő, nincs lég­mozgás, szenved az ember. A veríték olyan dolog, hogy mi­után a homlokra gyöngyözik, hízik, nagy csöppé válik és megindul lefelé az arcon, a cseppek patakká egyesülnek és befolynak a szembe. Ilyenkor elhomályosul a lá­tás, a villáskulcs megugrik a csavaranyán és elrepül a kézből. Véletlenül éppen az ablakba repül a villáskulcs, meg a kalapács és azt az ab­lakot a tél kezdetéig már l^ár megcsinálni. Egyszóval a fecskék va­sárnaponként az eszterga­gép-felújítóba az ablakon ke­II városért S zeptemberben „fel­éled” a szép és hasznos hagyo­mány: több tíz ezer em­ber fog össze a megye- székhelyért, kezdődik az Együtt Nyíregyházáért társadalmi munkaakció kampánya. A tömegszer­vezetek, a társadalmi szervek és a városi tanács felhívása már nyomdában van, a nyomdai úton sok­szorosított felhívást szep­tember első napjaiban kapják meg az üzemek és az intézmények. A felhí­vás ismét munkára hívja a százezer lakosra gyara­podott város apraját, nagyját. örvendetes, hogy a lelkesebb patrióták meg sem várták a felhívást, már tavasszal és nyáron több üzemben tartottak kommunista szombatot az akció javára. Eddig csak­nem 240 ezer forint gyűlt össze a közös számlára. Ebben az évben is ége­tő gondon enyhít a társa­dalmi munkaakció: a gyermekintézmények fej­lesztésére fordítják az összegyűlt pénzt. Ismere­tes, hogy ezzel a céllal már dolgoztunk mi, nyír­egyháziak. A rá követke­ző évben meg a sportpá­lyák és a tornatermek fejlesztéséért fogtunk ösz- sze, tavaly a bujtosi vá­rosliget kiépítéséért ál­doztunk fel egy-két sza­bad szombatunkat. Az összefogás nyomán több millió forinttal gyarapo­dott a város kasszája. Az elért eredmények további összefogásra serkentenek. Az idén és jövőre is szük­ség lesz társadalmi mun­kára, hiszen az igények mindig nagyobbak a le­hetőségeknél. Egyre több szülő, illetve gyermek igényli az óvodát, a böl­csődét, sajnos ez év szep­temberében is több gyer­mek jogos igényét el kell utasítani helyhiány miatt. A szabad szombatokon azért kell almát szedni, építkezni, vasat formál­ni. .., hogy a következő években kevesebb elutasí­tásra kerüljön sor. Az idei akció során össze­gyűlt pénznek több helye lesz — egy részét a sóstói úttörőtábor építésére kí­vánják fordítani. A szép sóstói környezetben 15 millió forintos költséggel épül az impozáns úttörő­tábor, amelyre majdan büszkék lehetünk. A mi gyermekeink mellett a me­gye úttörői is látogathat­ják, lakhatják majd a tá­bort, sőt külföldi pajtások fogadását is számításba kell venni. A tábor építési költségét hasonlítsuk ösz- sze a közös számlára befi­zetett összegekkel. Ta­valy 2 millió 200 ezer fo­rintot terveztek az akció szervezői, az év végéig befizetett összeg 2 millió 600 ezer forintra rúgott. Erre az évre már 2,5 mil­lió forint bevételt tervez­tek, persze ha hárommil­lió forint jön össze, annak is lesz helye... E zen az őszön a tár­sadalmi munka fő szervezője a Haza­fias Népfront városi bi­zottsága. A népfront ak­tívái a tanácstagokkal kör zösen azoknak is tudnak társadalmi munkát bizto­sítani, akik nem rendel­keznek munkaviszonnyal. Hétvégeken a nyugdíja­sok és a háztartásbeliek is összefoghatnak, hogy szebb és gazdagabb le­gyen a mi „szőke váro­sunk”. Nábrádi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents