Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-26 / 201. szám
1978. augusztus 26. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Fürdő Abapusztán Az utóbbi időben megyénk állami gazdaságaiban sokat javult a dolgozók szociális ellátása. A 8 szabolcs-szatmári állami gazdaság hatezer állandó dolgozójának élet- és munkakörülménye évről évre kedvezően változik. Az Álla- mi Gazdaságok Országos Központjának Szabolcs-Szatmár megyei főosztályán kapott tájékoztatás szerint a nyolc gazdaság ebben az ötéves tervben 213 millió forintot költ szociális célokra. Külön — az említett alaptól függetlenül — 114 millió forintos alapot képeztek munkavédelmi és egészségvédelmi célokra. Busszal a mezőre Valamennyi gazdaságban elkészítették az 1980 végéig érvényes ötéves szociális tervet, valamint a munkavédelmi és egészségvédelmi tervet. A tervekben (és a gyakorlatban is) előtérbe helyezték a munkásszállítást. A 213 millió forintos szociális alapból 80 millió forintot fordítanak munkásbuszok vásárlására, illetve felújítására. Az utóbbi időben beszerzett járművekkel együtt 51 autóbusz szállítja munkába, illetve haza a gazdaságok dolgozóit. A teherautókat véglegesen kivonták a személyszállításból, a mezőre is busszal utaznak a munkások. Az állami gazdasági dolgozók lakásgondja a tervidőszak végéig szinte teljesen megszűnik. Jelenleg 513 bérlakást, illetve szolgálati lakást tartanak nyilván — utóbbiakat csak a meghatározott beosztásokban dolgozók kaphatják. A lakások közül 149 komfort nélküli. Ezek többségét kor- -szerűsítik, néhány régi lakás pedig lebontásra kerül. Idén 19 lakást varázsolnak újjá, a tervidőszak végén már nem lesz komfort nélküli bérlakás, illetve szolgálati lakás az állami gazdaságokban. A dolgozók saját lakásépítését is eredményesen támogatják. Az elmúlt években viszonylag sokan kaptak vissza nem térítendő támogatást és úgynevezett vállalati támogatást. Idén kilenc dolgozót részesítenek az előbbi kedvezményben, ötvenegy dolgozó lakásépítését pedig vállalati kölcsönnel támogatják. Nyíregyházán és Mátészalkán a helyi tanácstól évente több bérlőkijelölési jogot vásárol a gazdaság. A kislakásépítőket bontott anyaggal, fuvarral és építőipari kisgépekkel segítik. Ebben az évben nem kevesebb, mint 129 kislakásépítő kap „természetbeni juttatást”. Év végéig kilenc bér- j lakás, illetve szolgálati lakás I átadására is sor kerül. Utób-1 bi lakásokat Mátészalkán, Balkányban, Kemecsén, illetve Nyírlugoson adják át. Kapta: Dankópuszta Korszerű öltözőt és fürdőt adtak át a közelmúltban a Tiszalökhöz tartozó Dankó- pusztán, a Balkányhoz tartozó Abapusztán és a Nyírtas- si Állami Gazdaság ramocsa- házi üzemegységében. 1980- ig újabb szociális létesítményt avatnak Kemecsén, Nyírtasson és a Nyíregyházi Állami Tangazdaság faiskolájában. A Mátészalkai Állami Tangazdaságban a közeli napokban új épületkomplexumot adnak át rendeltetésének. Itt helyezik el azokat a budapesti diákokat, akik minden ősszel segítik az alma- szüretet. Szüret után a korszerű épületet szociális célokra használják. A Nyírma- dai Állami Gazdaságban hasonló lesz a helyzet: az almaszedő diákok szállásául szolgáló faházat a szüret után szociális épületté alakítják át. Egy jogkiterjesztés nyomán az állami gazdaságok dolgozói több illetményföldet kapnak. Újabban a nőtlen és a hajadon állandó dolgozókat is ellátják illetményfölddel. A nagycsaládos dolgozók pedig az eddigieknél 3—4 száz öllel több illetményföldet ■ kapnak. A tervidőszakra'TTá- rommillió forint segélykeretet képeztek. Ezt az összeget főleg a nagycsaládos dolgozók között osztják szét a tanévkezdet és karácsony előtt. Lehetőség pihenésre Korszerűbbek lettek az üzemorvosi rendelők, többen vehetik igénybe az üdülőket. Csopakon a nyíregyházi és a tiszalöki, Gyulán a mátészalkai gazdaság dolgozói pihenhetnek állandó jelleggel. Az új szilvásváradi üdülőben a balkányiak kaptak helyet. Hajdúszoboszlón és Vásáros- naményban is bérelnek üdülőket az állami gazdaságok. Sport- és kulturális célokra négymillió forintot irányoztak elő a tervidőszak végéig. Jelentős összeggel támogatják a továbbtanulókat, különösen a jól tanulókat. Külön figyelmet érdemel, hogy a munkavédelmi és egészségvédelmi alapra képezett 114 millió forint nagyobb részét a nehéz fizikai munka megköny- nyítésére fordítják, (n. 1.) LEHETNE JOBBAN ? A megye további dinamikus fejlődése attól függ, mennyire javult a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyor- s4>b ütemű változtatásával lehet a ' piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 11-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? Á jó kenyér — Napi termelésünk huszonötezer forint, aminek az ötödrészét teszi ki a kenyér. Ez viszonylag kevés, így csak az üzem melletti boltban árusítjuk. Milyen ennek a minősége? Ezt azzal lehet a legjobban jellemezni, hogy állandóan sorban állnak érte, és még a város távolabbi részeiből is jönnek vásárlók. Naponta nyolc—kilenc mázsa is elfogy, szombaton pedig ennek a duplája. — A kenyér készítésénél — a minőség szempontjából — nagyon sokat számít a kézi munka, az idő. A teljes automatizálás rontja a vásárlók által megszokott minőséget, azonban a gépek gyorsítják a munkafolyamatokat, csökkentik a fizikai munkát. Ettől függetlenül él még sütőipari berkekben az a jó öreg mondás, hogy azt meg kell adni a tésztának, amit kíván. Azt is mondhatnám, édes gyermekének kell hogy tekintse a pék a tésztát. Ä kelést és a sütést nem lehet gyorsítani. — A kenyér mellett nehéz vajas töltelékes árut is készítünk. A nyíregyházi szaküzleteken kívül hat vidéki szaküzletbe szállítunk finom pékárut. Többre lenne szükség, nagyobb lenne a piac, de egyelőre nem bíBENKÖ JANOS runk nagyobb mennyiségben gyártani. Kelendő a friss, melegáru értékesítése a már említett üzemi boltban. A minőség állandó javítása mellett új termékekkel lépünk a vásárlók elé. — Most még keverve használjuk — így kapjuk a malomból — az ó és az új búza lisztjét. És ez a liszt az, ami egyik meghatározója a kenyér minőségének. Nyugodt szívvel mondhatom, az új búza lisztje kiváló, jó a vízfelvevő képessége, a gáztartóssága, egyszóval ilyen alapanyagból csak jó kenyeret lehet sütni. Persze hangsúlyozom, hogy most jó, hiszen tavaly is romlott a liszt minősége, nem tartotta meg a kezdeti jó tulajdonságait. Reméljük ebben az évben és jövőre is tartós marad. Ha mégis csökkenne, lisztjavítószerekkel segíteni tudunk rajta. Igazából itt kerül előtérbe a szakma, az idősebbektől tanult fortélyok. — A lisztet csak alapanyagnak lehet tekinteni. Ehhez hozzá kell adni a pék szakmai tudását is. A kenyér minőségén is lehet javítani, ha többet törődik vele az ember, ha szívvel gyúrja kétkilós kenyérré. Elmondta: Benkő János, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat 6-os számú üzemének brigád vezető-helyettese. Lejegyezte: Sipos Béla. resztül jutnak. De hát ezt nem lett volna szabad kifecsegni. Most jut eszembe, hogy Kórik László miután bizalmas titokba avatott, megkért, ne legyen ez téma. Egyszer már úgy is frászt állt ki a madarak miatt, mert amikor a gyáregységi termelési tanácskozást tartották, a fehérmellényesek Az életrenevelés fecskéék- nél nagyon is emberi módon történik. Hajnalok hajnalán kelnek és hosszú, fárasztó repülés az első lecke. Nem lehet lazsálni, lazítani. Nem fizetésért, az életért dolgoznak és ezt a szülők tudják. A szülők a fiókákat — hiába repülnek szüntelenül a fészekre — addig nem engedik Hajnali vendég illetlenül viselkedtek. Úgy csiviteltek, hogy a vállalat igazgatója beszéd közben többször is odanézett. Mi lesz ebből, gondolta az üzemvezető? Nem lett semmi. Kikeltek a fiókák. Szóval nem is akartam én a MEZŐGÉP tiszavasvárí gyáregységében látott madarakról írni. Csakhogy az én egyik kis háztáji fecském provokált. Egyszer már megírtam — tavaly történt az eset — az a bolondos ötlete támadt egy fecskepárnak, hogy a bérház második emeletén fészket rakott az ablak alá. A tavalyi fecskék az idén is megjöttek — alig vártuk őket — idén is költöttek és a fecskepár most nagy munkában van, életre neveli a négy utódot. megpiheni, amíg a repülés napi normáját nem teljesítik. Az öregek a már-már majdnem leszálló ifjúságot hangos csipogással terelik visz- sza a levegőbe. Néha gyengéd, de erélyes apai, anyai csőrkoppintásokra is sor kerül. Éppen az oktalan állatok bölcsességén töprengtem hajnalban a nyitott ablaknál, amikor gyenge légáram csapott meg. Hívatlan vendég érkezett. A már említett háztáji fecskék közül, huss, berepült egy a szobába és a csillár karjára csücsült. A riadt szemű, lihegő kis jószág annyira fáradt volt, hogy vette a bátorságot és képes lett nem félni. Hogy el ne riasszam, csak gondolatban beszéltem hozzá: Mátészalkán, a Jármi út mentén az ivóvízh álózat nyomóvezetékét építik. (Hammel József felvétele) ' Szociálpolitika 8 állami gazdaságban „Na mi van öcsi? Elfáradtunk. Meglógtunk a szülői szigor elől, hogy kifújjuk magunkat. Látom, szépen haladunk a tanulásban. Már jól tudtok repülni és röptében kapjátok el a legyet. Rengeteg a buta légy meg bogár. Látom én hogyan csinálják. A fázós legyek éjszaka a falra telepszenek, mert a fal éjjel leadja a nappal felvett hőt. A légy nem is mozdulna onnan, még ki nem süt a nap. De a kisfecs- kének a röptanóra után, mert megéhezett, enni kell. Az is lecke, hogyan kell legyet fogni. Anyátok, apátok tudja. Egészen közel repülnek a falhoz, mint a villám, egymásután többször is, felzavarják és repülésre késztetik a buta és szemtelen legyeket és akkor jösztök ki. Előttetek száll a reggeli, csak el kell kapni. Pompás tantárgy, amit meg lehet enni. A jó tanuló érdemjegye, hogy jóllakik. □ ihenj csak öcsi. Illetve mégsem. Érted jöttek, nagy a ricsaj odakint. Mitől féltenek. Tőlem? Dehogy tőlem. Most jut eszembe, mástól féltenek. Na, huss!” A riasztás túl hangos volt. A vendég mielőtt távozott, ijedtében otthagyta névjegyét a szőnyegen. Seres Ernő H a jól emlékszem, hat fecskefészket számoltam meg. A szélesre tárt felújító üzem ajtaján át siklórepüléssel érkeztek a vil- lásfarkúak. A fal és tető derékszögében az utódok sár- galacsinokból rakott bölcsőjénél cefetül csiviteltek. Az érdekelt szabad szombaton, vasárnap, ha bezárja az ajtót, miként száll fészkére a madár. Véletlenül be van törve néhány ablak — mondta az üzemvezető — és ez a véletlen megnyugtatott. Gondolatban dicsértem a jóérzésű embereket, mert tudom én, hogyan törik véletlenül nyáron az ablak. Ha kint 30—35 fok a meleg, bent a műhelyben megszorul a levegő, nincs légmozgás, szenved az ember. A veríték olyan dolog, hogy miután a homlokra gyöngyözik, hízik, nagy csöppé válik és megindul lefelé az arcon, a cseppek patakká egyesülnek és befolynak a szembe. Ilyenkor elhomályosul a látás, a villáskulcs megugrik a csavaranyán és elrepül a kézből. Véletlenül éppen az ablakba repül a villáskulcs, meg a kalapács és azt az ablakot a tél kezdetéig már l^ár megcsinálni. Egyszóval a fecskék vasárnaponként az esztergagép-felújítóba az ablakon keII városért S zeptemberben „feléled” a szép és hasznos hagyomány: több tíz ezer ember fog össze a megye- székhelyért, kezdődik az Együtt Nyíregyházáért társadalmi munkaakció kampánya. A tömegszervezetek, a társadalmi szervek és a városi tanács felhívása már nyomdában van, a nyomdai úton sokszorosított felhívást szeptember első napjaiban kapják meg az üzemek és az intézmények. A felhívás ismét munkára hívja a százezer lakosra gyarapodott város apraját, nagyját. örvendetes, hogy a lelkesebb patrióták meg sem várták a felhívást, már tavasszal és nyáron több üzemben tartottak kommunista szombatot az akció javára. Eddig csaknem 240 ezer forint gyűlt össze a közös számlára. Ebben az évben is égető gondon enyhít a társadalmi munkaakció: a gyermekintézmények fejlesztésére fordítják az összegyűlt pénzt. Ismeretes, hogy ezzel a céllal már dolgoztunk mi, nyíregyháziak. A rá következő évben meg a sportpályák és a tornatermek fejlesztéséért fogtunk ösz- sze, tavaly a bujtosi városliget kiépítéséért áldoztunk fel egy-két szabad szombatunkat. Az összefogás nyomán több millió forinttal gyarapodott a város kasszája. Az elért eredmények további összefogásra serkentenek. Az idén és jövőre is szükség lesz társadalmi munkára, hiszen az igények mindig nagyobbak a lehetőségeknél. Egyre több szülő, illetve gyermek igényli az óvodát, a bölcsődét, sajnos ez év szeptemberében is több gyermek jogos igényét el kell utasítani helyhiány miatt. A szabad szombatokon azért kell almát szedni, építkezni, vasat formálni. .., hogy a következő években kevesebb elutasításra kerüljön sor. Az idei akció során összegyűlt pénznek több helye lesz — egy részét a sóstói úttörőtábor építésére kívánják fordítani. A szép sóstói környezetben 15 millió forintos költséggel épül az impozáns úttörőtábor, amelyre majdan büszkék lehetünk. A mi gyermekeink mellett a megye úttörői is látogathatják, lakhatják majd a tábort, sőt külföldi pajtások fogadását is számításba kell venni. A tábor építési költségét hasonlítsuk ösz- sze a közös számlára befizetett összegekkel. Tavaly 2 millió 200 ezer forintot terveztek az akció szervezői, az év végéig befizetett összeg 2 millió 600 ezer forintra rúgott. Erre az évre már 2,5 millió forint bevételt terveztek, persze ha hárommillió forint jön össze, annak is lesz helye... E zen az őszön a társadalmi munka fő szervezője a Hazafias Népfront városi bizottsága. A népfront aktívái a tanácstagokkal kör zösen azoknak is tudnak társadalmi munkát biztosítani, akik nem rendelkeznek munkaviszonnyal. Hétvégeken a nyugdíjasok és a háztartásbeliek is összefoghatnak, hogy szebb és gazdagabb legyen a mi „szőke városunk”. Nábrádi Lajos
