Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-26 / 201. szám
Megkezdődött az almaexport Hajrá nélkül H naptárra pillantva talán kicsit szokatlan ennek az írásnak a címe: miért szólunk augusztusban arról, amiről csak decemberben, vagy januárban szokás beszélni — a termelés és értékesítés év végi hajrájáról? E jelenség — sajnos — népgazdaságunkban évtizedek óta szinte törvényszerűen ismétlődik, mindenki ismeri, elítéli és hangsúlyozza káros voltát — ennek ellenére mindig visszatér. Köztudott, hogy az év végi hajrá senkinek sem hasznos — fokozottan igénybe veszi a dolgozókat, nőnek a költségek, emelkedik a túlórák száma, az üzemekben kapkodás figyelhető meg, ez növeli a selejtet, túlterheli a szállítási hálózatot, megnehezíti az ügyintézést és tovább lehetne sorolni azokat a negatívumokat, amelyek az év végi hajrá nyomán keletkeznek. 1968-ban a gazdasági reform bevezetésével arra számítottak közgazdászaink,- hogy a tervutasítások kötelező erejének megszűnése egy csapásra eltünteti az év végi hajrá káros jelenségét. Sajnos a gyakorlat cáfolta ezt a várakozást — az év végi hajrá napjainkban is érvényesül, bár tagadhatatlan. hogy mértéke némileg mérséklődött. A tervezésben — a vállalati tervezésben is — ma még nagymértékben érvényesül a bázisszemlélet. Ennek következménye, hogy a számbavétel időpontja az év vége — függetlenül attól, hogy a termelési és értékesítési folyamat túlnő vagy áthúzódik a másik évre. Ehhez kötődik a nyereség, a jutalom stb. □ vállalatok olyan külső közegben élnek, amelyben szintén az év végi hajrá érvényesül, azaz a rendelések teljesítésének mértéke különösen az első negyedévben visz- szaesik. Ezt magasabb készletállománnyal át lehetne hidalni, de ennek anyagi terhei sem elhanyagolhatók. Ugyancsak az év végi hajrára ösztönöz a beszámoltatás mechanizmusa, amely december 31-éhez kötődik. Ha megteremtjük az ellene ható feltételeket, jelentős mértékben csökkenthető a hajrá, de teljesen nem szüntethető meg, s talán gazdaságilag ilyen érdek nem is áll fenn. Az azonban feltétlenül szükséges, hogy az év végi hajrát fékezzük, a termelés és az értékesítés ciklikusságát mérsékeljük. W. I. Felavatták a gyulai húskombinátot Lázár György miniszterelnök köszöntötte az építőket Pénteken Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke átadta rendeltetésének az eredetileg kitűzött határidőt 4 hónappal megelőzve elkészült gyulai húskombinátot. Az avatóünnepségen, amelyen megjelent Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára és Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke is, Csíki József, a kombinát vezérigazgatója adott jelentést az 1,3 milliárd forintos nagyberuházás kivitelezéséről. Mint elmondotta, az üj kombinát 550 ezer sertést és 25 ezer szarvasmarhát dolgoz fel évente, s ebből 560 vagon úgynevezett szárazárut és 480 vagon egyéb húskészítményt ad piacra. Teljesen automatizált gépsorai minimá- lisra csökkentik a fizikai munkát. Az egyes üzemrészeket elkészülésük sorrendjében nyomban bekapcsolták a termelésbe, s így új élelmiszeripari nagyüzemünknek máris jelentős időelőnye van az 1978. évi terv teljesítése terén. Beszámolt arról is a kombinát vezérigazgatója, hogy jövőre már 2,4 milliárd forint értékű terméket előállító nagyüzem jelentősen hozzájárul majd exportfeladataink teljesítéséhez. Működése lehetővé teszi, hogy 1979-ben az 1977. évinek háBár már megkezdődött, de a nagy őszi betakarítási csúcs szeptemberben lesz Szabolcs- Szatmár almáskertjeiben. Akár az elmúlt években, az idén is számos fiatal érkezik az ország távolabbi területeiről megyénkbe, segíteni a szüretet. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói teljes létszámmal jönnek, de érkeznek az ELTE-ről, a debreceni Kossuth és a Debreceni Agrártudományi Egyetemről is — terv szerint mintegy 12 ezren. Ezeket a fiatalokat az állami gazdaságok illetve termelőszövetkezetek táborokban helyezik el. Tíz—tizenhárom tábor nyílik az idén megyénkben — köztük egy új, Mátészalkán. Az őszi, betakarítási munkák előkészítése igen szervezetten zajlik ez évben, s napjainkban már a finisnél tart. A KÖJÁLL szakemberei most járják végig a táborokat s döntenek sorsukról: fogadhatják-e az egyetemistákat, vagy sem. A diákok foglalkoztatásának és elhelyezésének feltételeit még tavasszal ismertették a fogadó gazdaságokkal. Az elmúlt háromnegyed évben Szabolcs-Szatmár járványügyi helyzete igen jó volt. Jelentősebb ételmérgezés, vagy fertőzés nem fordult elő. Az év utolsó negyede még hátravan, s fokozott veszélyeket rejt magában. A KÖJÄLL ezért csak gondos körültekintés után ad engedélyt a táborok megnyitására. Az első almaszedő csoport, a Budapesti Műszaki Egyetem 750 fiatalja augusztus 26-án érkezik megyénkbe. Ök a Szamos menti Állami Gazdaság gyümölcsösében szüretelik az almát. <h) A vendégek megtekintették az új létesítményt. (Cs. Cs. felv.) Pénteken délelőtt az első szovjet vasúti kocsik megra- kásával megkezdődött a fehér alma exportja a Szovjetunióba a HUNGAROFRUCT tu- zséri telepéről. Ebből az alkalomból adták át rendeltetésének a most megépített fedett tárolót. A rövid ünnepségen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János megyei tanácselnök, Verecz- kei Imre, a MÉM kereskedelmi főosztályvezetője, a beruházásban részt vevő vállalatok, a kereskedelmi partnerek képviselői. A 130 millió forintos beruházást dr. Czanik Sándor, a HUNGAROFRUCT vezér- igazgatója mutatta be. A gyümölcs-külkereskedelem egyik legnagyobb feladata a Szovjetunióba irányuló almaexport zavartalan lebonyolítása. Három hónap alatt 354 ezer tonna árut kell átadni, elküldeni. Ehhez a nagy munkához új kapacitások szükségesek, érdemes minél inkább csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Ennek a jegyében épült meg a 433 méter hosszú, 24 méter széles, több mint tízezer négyzet- méter alapterületű fedett átmeneti tároló és rakodó, ahol egyszeri beállítással 100 szovjet vagon megrakásához lehet hozzákezdeni. Az átrakást 48 villamos és dizeltar- goncával végzik, ezzel 110 ember munkáját takarítják meg. Rakodás géppel a kamionról. A beruházás tárcaközi ösz- szefogással, a termelő vállalatok, a SZÖVOSZ, a Központi Szállítási Tanács segítségével valósult meg. Az AG- ROBER tervei alapján mindössze négy hónap alatt végzett a nagy munkával a megyei építőipari vállalat, az utakat készítő közúti építő vállalat. A fejlesztés ezzel még nem zárult le, tovább folytatódik a következő években. Az új fedett tárolóval az almaexport történetében is új fejezet nyűik. A termelő gazdaságoknak nem kell többé gondoskodniuk a minőségi átvétel után a vagonokba való rakodásról, mivel az teljesen gépesítetten, emelővillás targoncákkal történik. A raklapokon elhelyezett ládákban az alma így kisebb rongálódásnak van kitéve. Naponta kétszer tudnak beállítani széles nyomtávú szovjet kocsikat, ezzel szintén gyorsul az áruszállítás üteme, a gazdaságok szállító járműveinek sem kell többé ücsörögniük. A megyei párt- és tanácsi vezetés elismerését dr. Tar Imre tolmácsolta a példás beruházásáért. Elmondta, hogy Szabolcs-Szátmárban hosszú távra számolunk azzal, hogy évről évre nagyobb mennyiségben és kiváló minőségben vár almát a Szovjetunió a megyétől. Bár az idén kisebb volt a termés a tavalyinál, azonban a megye teljes mértékben eleget tud tenni exportkötelezettségeinek. Ennek a feladatnak a jegyében szervezik meg a termelő gazdaságok a téli alma szedését, válogatását cs csomagolását. A következő években felkészül a megye mintegy 15 ezer vagon alma ipari feldolgozására is, ami megteremti a termelés további biztonságát. A fehér alma exportja mind a szabolcsi, mind a megyén kívüli gazdaságok terméséből folyik. Naponta kétszer 48 szovjet vasúti kocsi beállításával indult meg a munka, szeptembertől pedig a piros fajták átadásával növekszik az exportra küldött mennyiség. Á falusi ismeretterjesztés a TIT megyei elnöksége előtt Tudományterjesztő munkánk számára kedvező helyi feltételeket teremtettek a megyei pártbizottság és tanács közművelődési feladattervei, a megye dinamikus gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődése — állapították meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat péntek délután tartott megyei elnökségi ülésén. Az elemzésből kiderült: az elmúlt évben erőteljesebbé vált a lakóterületi, a munkahelyi, az intézményi TIT-cso- portok szervezése. Nagy fiÜlést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Időközi ország- gyűlési képviselőválasztást tűzött ki 1978. október 8-ára a budapesti 2-es számú, a Bács-Kiskun megyei 14-es számú, a Békés megyei 10-es számú és a Borsod-AbaújZemplén megyei 13-as számú országgyűlési képviselői választókerületben, miután a képviselői helyek lemondás, illetve elhalálozás miatt megüresedtek. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyekben döntött. (MTI) gyeimet fordítottak a közművelődésben érdekelt társszervekkel való együttműködésre, az ésszerű munkamegosztásra. A megyei szervezet tevékenységében jelentős helyet foglal el a mezőgazda- sági és élelmezésügyi dolgozók körében végzett ismeret- terjesztés. Évek óta meghaladja az 1500-at a mezőgazdasági területeken tartott előadások száma. A mezőgazdasági üzemekben sorra került előadások zöme szaktudomány- jellegű volt. Egy év alatt 757 előadást tartottak a mezőgazdasági lakosságnak, leginkább kiemelkednek a növényvédelemmel, állattenyésztéssel, állategészségüggyel, a kertészettel, a háztáji gazdálkodással foglalkozó témák. A falvakban végzett elő- adásos tevékenység több mint egyharmada társadalompolitikai téma volt. Segítette a programok megvalósítását az is, hogy a korábbiakhoz képest a falusi agrár- és műszaki értelmiség aktívabban kiveszi a részét a helyi ismeretterjesztő munkából. A TIT megyei elnöksége azonban azt is megállapította: több mezőgazdasági üzemben, községben • évente egyetlen előadás sem hangzik el. A megtartott rendezvényeknél pedig sok az ötletszerűség, gyakori a tematika egyoldalú megválasztása. Sajnos ma még nem folyamatos a mezőgazdasági ismeretterjesztés. A jövő útja a vajai példa, ahol a TIT szervezésében vezetéselméleti, műszaki ismereteket felújító tanfolyamokat bonyolítottak le a tsz-brigádveze- tők, gépkezelők, -szerelők számára. Hasonlóan jó példákról adtak "számot a Szamos menti Állami Tangazdaságból, a Nyírtassi Állami Gazdaságból, a baktalóránt- házi, a tarpai, a gávavencsel- lői tsz-ekből, ahol TIT-cso- portokat alakítottak. Átadták a tuzséri fedett tárolót romszorosa, csaknem 800 millió forint értékű gyulai és csabai kolbász kerüljön a nemzetközi piacra. Ezt követően Lázár György szólt az avatóünnepség résztvevőihez. Köszönetét mondott a beruházás tervezőinek, kivitelezőinek becsületes, elismerést érdemlő munkájáért. Külön megemlékezett a KISZ védnökségének eredményességéről, amely mint mondotta nagyban elősegítette a nagy- beruházás gyorsított megvalósítását. A Minisztertanács elnöke végül kitüntetéseket adott át azoknak, akik különösen kiemelkedő munkát végeztek az új élelmiszer-feldolgozó építésénél, szerelésénél. ★ Az avatás alkalmából Lázár György egész napos látogatást tett Békés megyében. A megye vezetőinek társaságában felkereste a békési Egyetértés Termelőszövetkezetet. Ott Balogh László, a közös gazdaság elnöke tájékoztatta az időszerű munkák helyzetéről, a szövetkezet terveiről. A Minisztertanács elnöké megtekintette a tsz gépműhelyét, termény- szárítóját és korszerű szarvasmarhatelepét is. Mako- viczki János, a Békési Városi Tanács elnöke beszámolt Lázár Györgynek a június 22- én kezdődött földrengéssorozat által okozott károk felszámolásáról. Tizenkétezer diák segíti a szüretet Ma érkezik az első egyetemista csoport
