Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-25 / 200. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 25. SZEDIK A CECEIT A tiszadadai Kossuth Tsz kertészetében megkezdték a ce- * cei paprika szedését (Elek Emil felvétele.) Áz illetékes válaszol Kicserélték Augusztus 9-én Orbán Pé- terné balkány—perkedpusz- tai lakos panaszát közölték, a Fórum rovatban. A levélíró reklamációja jogos volt, a minőséghibás lábast kicseréltük, miután a nagykereskedelmi vállalat is jogosnak vélte a reklamációt. A boltvezető valóban mulasztást követett el, emiatt figyelmeztettük a minőségi reklamációval kapcsolatos rendelkezés szigorú betartására. Ezúton is kérjük vásárlónk szíves elnézését! Balkány és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet FEJLESZTÉS A KIRÁLYÉRI ÖBLÖZETBEN Vízmentesítő csatornák Szabolcs-Szatmár megye területéből vízügyi irányítás, illetve felügyelet szempontjából mintegy 443 négyzet- kilométeres rész a Tiszántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozik. Ez helyileg a volt ti- szalöki járást, Penészleket, Nyírlugost és Nyírbéltek külterületét foglalja magában. Június elején jelentős erőket kellett mozgósítani a belvíz elleni védekezésre, mert a körzetben az előző hónapban 113 milliméter csapadék hullott. A Tiszán több árhullám vonult le. A tokaji vízmércén négy esetben észleltek olyan magas vízállást, ami szükségessé tette az I. fokú árvédelmi készültség elrendelését. Á térség belvízmentesítését elsősorban a királyéri levezető rendszer felső szakasza, valamint a bazsi és ara- csi öblözetek biztosították. A királyén öblözetben nagy fejlesztési munkálatokat hajtottak végre. Az állami kezelésben lévő főcsatornákat teljes hosszban bővítették. Megépült egy szivattyútelep is, amely naponta mintegy 350 ezer köbméter vizet képes a befogadóba továbbítani. Villamosították a tiszaeszlári szivattyútelepet. Tiszanagy- falu belsőségének és mezőgazdasági területeinek vízmentesítése érdekében elkészült a nagylaposi csatorna. Ennek mederburkolatát 1980- ra építik meg. Az itt működő vízgazdálkodási társulat az aracsi és fehérsziki területen teljesen új csatornahálózatot létesített. A két levezető árok nagymértékben hozzájárult Tiszalök, valamint Tiszavasvári körzetének belvízelvezetéséhez. Fokozott ütemben indultak meg a belterületi vízrendezési munkálatok is. Így a mélyebben fekvő helységeket sem károsítja a felszíneken összegyűlő csapadék. Szeptemberben nyit az Árok utcai iskola Arany a pékeknek Jubiláló vállalat Mátészalkán Fennállásának 25. éves évfordulóját ünnepelte a Mátészalkai Sütőipari Vállalat augusztus 20-án, az új kenyér ünnepén. Hatalmas utat tett meg az elmúlt negyedszázad alatt a szálkái gyár. Mostoha körülmények között kezdték a munkát, a fatüze-. léses, kézidagasztós sütödék kora volt az 1953-tól 58-ig terjedő időszak. Az ötvenes évek végén állították üzembe az uj kenyérgyárat, amely a szatmári táj első, új szocialista üzeme volt. Ekkor már a megye területének 53 százaléka tartozott a vállalat ellátási körzetébe, 1964-ig — amikor az első gépkocsit megkapták — azonban még hosszú idő telt el, s addig lófogattal, kerékpárral vitték el a mindennapi kenyeret a falvakba. Napjainkra aztán megváltozott minden. Harminchat gépjármű szállítja nap, mint nap az ötféle kenyeret, a negyvennégy féle péksüteményt a vállalat tizennégy üzeméből. Ebben a tervidőszakban további fejlesztéseket valósítanak meg, közel hetvenmillió forintot költenek az üzemek korszerűsítésére, felújítására. Az ünnepségen tíz alapító tag — Nagy Józsefné, Lá- lóczki István, Váradi Jenő, Kocsis László, Törzsök Ferenc, Bancsi Miklós, Szabó Sándor, Tripsánszki György, Hanusi József és Koncz Imre — kapta meg a vállalat ajándékát, az arany pecsétgyűrűt. (Zs. B.) Néhány hete még igencsak bizonytalan volt a kezdés lehetősége az Árok utcán épülő általános iskolában. A benzinkút és a körút közelsége sok arra járó emberben megkérdőjelezte, hogy itt szeptemberben már tanulni fognak a gyerekek. Lupsa Pál művezetővel és Pásztor Attilával, az átadás előtt álló iskola igazgatójával néztük végig a bent és kint folyó munkákat. Az emeleti szinteken a tantermek már kitakarítva várják a bútorokat és majd a gyerekeket is. A kapcsolószekrények bekötésével munkájuk utolsó fázisához érkeztek a villany- szerelők. Dolgozik a TIGÁZ is a gáz bekötésével. Alig van olyan szakma, amely ne képviseltetné magát az építkezésen. Ennyi ember munkáját ösz- szehangolni is éppen elég. Az önkiszolgáló rendszerű étkezde és a finom falatok főzésére, sütésére alkalmas tágas konyha is az üzemszerű használatra vár. A konyhai dolgozóknak itt van a személyzeti zuhanyozó, öltöző. A főbejárat melletti ruhatár most még üres lesz, de nem úgy a tornateremhez tartozó öltöző és zuhanyozó helyiségek. A SZÁÉV munkásai szabad szombatjaikat is feláldozták, hogy a szeptember 4-i tanévkezdésre a gyerekek birtokba vegyék az új létesítményt. (sánta) ■ ■ Olt az elszabadult bika Foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt ítélte el a bíróság Bacskó Ádám 32 éves és Csóka Sándor 51 éves szamosszegi lakosokat. Bacskó és Csóka a helybeli termelőszövetkezet állatgondozóiként a növendékbikák gondozását végezték. Feladatuk természetesen nemcsak az etetés-itatás volt, hanem az is,' hogy a bikákat megfelelő erősségű kötéllel kössék meg az istállóban. A múlt év november elején észrevették, hogy egy Béla nevű bikának a kötele kirojtosodott, de nem gondoskodtak a kötél kicseréléséről. November 8-án este hazamentek, a bikákra ezután Lőrincz János, az éjjeliőr vigyázott. Hajnalban észrevette, hogy a Béla kötele elszakadt, s a bika elszabadult, ezért botjával megpróbálta a helyére terelni. A bika megvadult, fellökte, majd halálra tiporta az éjjeliőrt. A bíróság Bacskó Ádámot és Csóka Sándort 8—8 hónap szabadságvesztésre ítélte, végrehajtását azonban próbaidőre felfüggesztette. Bacskót 3000, Csókát 4000 forint pénz mellékbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős. Őrá a fák alatt .Ifjúsági vezetők a sóstói KISZ-iskola parkjában; a program: daltanulás. (H. J.) A futballpálya bársonyos gyepén több mint száz fiú és leány játszik. Fel sem tűnik, hogy ilyen sokan vannak a hatalmas páston, ugyanis csak tizenegy köröcske látszik. A sóstói KlSZ-iskolá- ban a középiskolák és szakmunkásképző intézetek alapszervezeti titkárai éppen csoportokban játékokat tanultak. — A táborban 11 csoport alakult — ahány VIT volt eddig — mondta Szabó László, a fehérgyarmati közgazda- sági szakközépiskola másodikos tanulója. Mindegyik csapat egy-egy VIT-et képvisel. Műsort állítottunk össze, amelyikben minden csapat a választott nép dalaiból, szokásaiból, verseiből mutat be néhányat. így játékos formában ismerkedünk meg a világifjúsági találkozók történetével. — Rendezvényekben itt nincs hiány — erősíti meg Nagy Tibor, a nyíregyházi 107-es számú ipari szakmunkásképző intézet tanulója. Holnap például egy Kubában járt VIT-küldött számol be élményeiről. Lesz műveltségi vetélkedő, s a tábori tízpróbában is helyt kell állni. Engem különösen a sportvetélkedők érdekelnek. Még női focira is sor kerül majd. Akik szeretnek úszni, kijárhatnak délutánonként a strandra. Mindjárt kezdődik az asztalitenisz-bajnokság, amelyikbe én is beneveztem — néz izgatottan az órájára. — Ezen a nyáron Nagymaroson már részt vettem egy táborozáson — újságolja Balogh Edit, aki a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumot képviseli. — Nagyon jó hangulatban telt el az idő. Számomra különösen a nagy viták maradtak emlékezetesek. Ott ismerkedett össze az új iskolai KISZ-bizottság. A mostani vezetőképzésen délelőtt érdekes előadásokat hallgattunk. Közben nyugodtan kérdezhetünk is. Délután kis csoportokban megbeszéljük a hallottakat. Jut időnk bőven játékra, daltanulásra, és persze discóra is. — Én különösen azokra a dolgokra figyelek oda, amelyek segítségével változatosabbá tehetjük a KlSZ-gyű- léseket — mondta Nagy Tibor. — Ügy érzem, ezeken az összejöveteleken a diákok fe- szélyezettek, nem mondják el mindig véleményüket. Oldot- tabbá kellene tenni a hangulatot. A felsőbb éves Kili- án-kör vezetőinkről vettem a példát. A foglalkozások elején ők mindig elbeszélgettek velünk. Megkérdezték, hogyan megy a tanulás, milyen problémáink vannak. Most még nagyon hiányzik a segítségük. Hasznát vesszük majd az új tanév során a tanulmányi munkáról szóló előadásnak is — kapcsolódik a beszélgetésbe Balogh Edit. — Vezető tanárunkkal, Nagy Imrével részletesen megbeszéltük az osztályok közötti verseny szempontjait. Figyelembe vettük azt is, hogy a matematika, biológia tagozatos osztályokkal abból a tárgyból nem versenyeshetnek a többiek. Az eredményeknél erre figyelemmel kell lenni. Reméljük, hogy a verseny ösztönözni fog mindenkit arra is, hogy minél többet jelentkezzen órán, s a magatartással se legyen gond. Kántor Éva Egy feltárt sír összekötözött halottja Sarkantyú a vársáncban Ásatási körkép Szabolcsból Kálmánháza—Hajdúdorog, Tiszadob, Balsa—Fecskepart. Három hely Szabolcs-Szatmár megyében, ahol idén nyáron nem csak az ekék forgatták meg a földet. Három hely, ahol a föld mást is adott a búzán, kukoricán, krumplin kívül. Ám ahogy ezeket sem ingyen „méri”, úgy nem kínálta önként a „mást” sem. S hogy mi a más, no meg hogyan adta a föld, erről kérdeztünk három régészt. Fodor Istvánt, a Magyar Nemzeti Múzeum középkori osztályának vezetőjét, dr. Németh Pétert, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatóját, és Kurucz Katalint, a múzeum munkatársát. Árpád-kori földvár Tiszadobon Németh Péterrel szinte egyszerre érkezünk a múzeumba: idei ásatásának vége, „beköltözött” Tiszadobról. — Kutatásaink színhelye ezúttal is a földvár volt. Három, ötször öt méteres szelvényt nyitottunk a belsejében, településmaradvány után kutatva, sajnos eredménytelenül. E munka mellett — az 1976-os után ismét, sáncátvágást végeztünk, a vár korának pontosítása érdekében. Munkánk ezúttal sikerrel járt. Megtaláltuk a vár tartószerkezeteként szolgáló gerendázatot. Ezenkívül Árpád-kori cserépedény, és egy XV—XVI. századi sarkantyú is napvilágra került. Az építkezés módszeréből, s az említett tárgyak pontos helyéből, — vagyis hogy milyen mélységből kerültek elő, következtetni lehet a vár korára. A tiszadobi földvár feltehetően Árpád-kori. KOzel ezeréves honfoglalás kori sír (Kálmánháza—Hajdúdorog). Szarmata sírok Fodor Istvánnal már az ásatás színhelyén, Kálmánháza—Hajdúdorog határában, egy kukoricás szélén beszélgettünk. — 3—4 hét áll rendelkezésemre a tavaly ősszel megkezdett munka folytatására. Az általa kétszáz sírra becsült honfoglalás kori temetőből eddig 72-t sikerült feltárni. Ez a szám tartalmazza a néhány, szintén itt előkerült, népvándorlás kori szarmata sírt is. — Pénzt, hajkarikákat, karperecét, nyakéket találtunk mellékletként a sírokban. Ezek anyaga többnyire bronz, de van köztük ezüst is. Előkerültek egy tűzhely maradványai, és a csontvázak között akadt nem egy rendellenes elhelyezkedésű is. Az egyik sírba például megkötözve rakták be a testet, talán élve. — Jövőre, mivel a hely nagyobbik része még föltáratlan, folytatom a munkát, amit az is indokol, hogy egy ilyen, a korabeli viszonyokhoz képest nagy temető közelében minden bizonnyal település is rejtőzik. Szeretném ezt is megkeresni. Balsai őskor Szabolcsba ebédtájt érünk. Itt lakik az ásatás ideje alatt munkatársaival Kurucz Katalin, a balsa—fecskaparti ásatás vezetője. A szállástól 1,5—2 km-re, a Tisza egykori medre mellett húzódnak a frissen ásott szelvények. Míg ide kiérünk, Kati elmondja, hogy őskori maradványok után kutat. Jó néhány neolit (csiszolt kőkori) edénytöredék, és pár obszidián penge az eddigi eredmény, ám bízik benne: megleli pár ezer éves ősünk településeit is. Az őskori leleteken kívül három késő bronzkori urna- sír is előkerült, melyek az i. e. II. évezred végéről származnak. Bár az urnák nem teljesen épek, a hamvakat megőrizték. Ezek vizsgálata viszont már az antropológus számára jelent majd bizonyára érdekes feladatot. Csendes Csaba VIT-JÁTÉK, TiZPRÓBA, SZELLEMI PÁRBA)
