Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

1978. augusztus 17. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Olajporlasztás ultrahanggal Az általában használatos olaj­égők szivattyúval táplált fuvókái az olajat nem porlasztják tökéle­tesen, így az égéstermékbe meg­lehetősen sok elégetlen tüzelő­anyag jut, ami egyrészt rontja a tüzelés hatásfokát, másrészt szennyezi a levegőt. További hát­rányai a szivattyúval táplált olaj­égőnek, hogy fütőteljesítménye csak kismértékben és csak a fu- vóka cseréjével változtatható, és a kis furatú — 0,25—0,30 mm lyukátmérőjű — fuvókák köny- nyen eltömődnek. Eredménnyel jártak azok a kí­sérletek, amelyek a nagy inten­zitású ultrahangok porlasztó, ködképző hatásának felhasználá­sával próbáltak javítani az olaj­égők hatásfokán. Sokáig problé­mát okozott, hogy a rezgőfuvóka időnként „berezonált”, ami a fű­tőteljesítmény hirtelen növeke­déséhez és a fuvóka gyors tönk- remenéséhez vezetett. További nehézséget jelentett, hogy a fino­man porlasztott olajat nem tud­ták kellő mennyiségű levegővel keverni. Ma már mindkét problé­mát megoldották. A rezgésszám állandóságát automatikus frek­venciaszabályozóval stabilizál­ják, az olaj tökéletes elégetésé­hez szükséges levegömennyiséget pedig külső és belső csőből álló kettős keverőszerkezettel bizto­sítják. Emelett automatikusan szabályozzák a fuvóka hosszirá­nyú rezgéseinek kitérését is, amivel elérhető, hogy a íűtőtel- jesítmény tág határok között le­gyen változtatható. Az ultrahan­gok keltéséhez általában elekt- rosztrikciós kerámia rezgöfejet használnak. Új orvosi készülékek A vérbe jutott belső vagy kül­ső eredetű méreganyagok eltá­volítása régi törekvése az orvost technikának. Lényegében ezt a célt szolgálja a művese is, amely a beteg vese funkcióját rövidebb- hosszabb ideig átveszi. A beteg vérét átáramoltatják egy cellofán cső- vagy lemezrendszeren, ame­lyet módosított élettani oldat, ún. dializáló oldat vesz körül. A cellofán pórusnagyságát megha­ladó alakos elemek, fehérjék, nagy molekulák nem, míg az egyszerűbb szerves anyagok és a szervetlen ionok szabadon áram­lanak át. A kezelés alapja a vér és a dializáló oldat között lezaj­ló dialízis folyamata, amelyre a diffúzió szabályai érvényesek. Noha a készülék ötlete már 1913- ban felmerült, az első, klinikai- lag is használható készülék csak 1946 óta van működésben. Azóta viszont a hemodializáló készülé­keket állandóan tökéletesítették, és újabb és újabb típusai látnak napvilágot. Újdonság például egy götebor- gi tudóscsoport készüléke, amely nem nagyobb két, egymásra he­lyezett szivardoboznál, s tíz egy­mástól 0,7 mm távolságra elhe­lyezett lemezt tartalmaz, amelyek­re megfelelő hatású vegyszereket hordanak fel. Használatakor a készüléket a beteg alkarjára erő­sítik és összekötik egy artériával, és egy vénával. Beépített mérő- berendezések a méregtelenítés közben állandóan ellenőrzik a vörösvértestek épségét, meg azt, hogy mennyire marad egyenletes a vérnyomás. A szakemberek ar­Képünkön: japán szakemberek által tervezett ultrahangos olaj­égő látható, amelynek óránkénti 4000 kalóriától 40 000 kalóriáig szabályozható a fütőteljesítmé­nye. Fuvókafurata 4 mm átmé­rőjű, az eldugulástól tehát nem kell tartani. Az égő, amely jóval halkabb, mint a hagyományos olajégők, csak 12,5 kg súlyú. Gének vizsgálata Az új csehszlovák lemezes diall- záló berendezés „lelke”. ra számítanak, hogy nemcsak mérgezéskor lehet majd használ­ni (még kísérleti stádiumban van), hanem arra is, hogy anti­testeket távolítanak el vele a vérből. A másik újdonságot a brnói orvosi technikai intézet tudomá­nyos munkatársai fejlesztették ki Csehszlovákiában. A harmadik generációs hemodializátor szin­tén lemezes szerkezetű, amely több emberi vér megmentésére képes, mint a korábbi csöves, il­letve tekercses szerkezetűek. Az új csehszlovák termék hamaro­san klinikai kipróbálásra kerül az ország dializáló központjai­ban, de már az egész világ or­vosi cégeinek a figyelmét felkel­tette. Egyes számítások szerint egy embernek kereken 10 000 külön­böző génje van. Ha ezek a gé­nek mind egyidejűleg megpró­bálnák a .„saját” jellegüket ki­alakítani, ez a fejlődésben a leg­nagyobb összevisszaságra vezet­ne. Ezzel szemben a növény, az állat és az ember minden fejlő­dési folyamatának a menetében maximális rend uralkodik: az egyes fejlődési lépések meghatá­rozott sorrendben követik egy­mást, kivételt csak a kóros ese­tek képeznek. Egy ilyen rend azonban csak akkor képzelhető el, ha a jellegképzödésbe való beavatkozás is szabályszerűen megy végbe. Ma még nem lehet eldönteni, hogy a génsebészetnek nevezett eljárás milyen perspek­tívákat nyújt a jövő számára. Veszélyei miatt csak nagy óva­tossággal folytatják a kísérlete­ket, de nem lehetetlen, hogy az elkövetkező 25—50 évben az or­vostudomány egyik módszerévé válik egyes betegségek, veleszü­letett rendellenességek gyógyítá­sában. A Bolgár Tudományos Akadé­mia molekuláris biológiai inté­zetének munkatársa izolált gén tisztaságát ellenőrzi. (MTI Kül­földi Képszolgálat) Denevérek tömeghalála A Missouri állambeli (Egyesült Államok) tudósok a dieldrin és aldrin típusú kártevő irtószerek általános használatának késői következményeit fedezték fel: a fiatal denevérek tömeghalálát. Ezek agyában az évekkel ezelőtt szétszórt méreg halálos mennyi­ségeit állapították meg. Az Egyesült Államokban a dieldrin és az aldrin árusítása 1974 október óta tilos. Az endiviasaláta termesztése AUTÓ - MOTOR Az endiviasalátát {Cicho­rium endivia) legtöbb helyen másodnövényként termesz­tik. Jó előveteménye a nyár folyamán lekerülő minden olyan zöldségnövény, amely a talajt gyommentesen és jó termőerőben hagyja vissza. Az endiviasaláta-fajták kö­zül igen jól terem szabad földön a „sárga fodros”, mely többnyire sok hosszú, kes­keny levelet és közepesen kemény fejet képez. Változó árnyalatú, zöld színű fajta. Ugyancsak kedvelt fajta há­zikertekben az „eskariol sár vezőtlen időjárási viszonyok miatt különösen előnyös, mert pótolja, kiegyenlíti a gyökerek csökkent tápanyag- felvételét. A kedvező ható­anyag-összetétel javítja a nö­vények általános kondícióját és elősegíti más időjárás okozta károk gyógyítását. (Sz. Cs.) Speciális csapdákban me­gyénk több gyümölcsösében az almamoly lepkéi augusztus 13— 15-én tömegesen jelentek meg. A hosszan tartó imágórajzással párhuzamosan intenzív tojás­rakásuk is megfigyelhető. Az embrionális fejlődés alakulását nyomon követve várhatóan a hét végére (augusztus 18—19) nagy számban megjelennek a kártevő lárvái is. A védekezések ütemezését úgy keU időzíteni, hogy a gyü­mölcsbe befurakodni készülő lárvák kellő mennyiségben érintkezzenek méregtartalmú növényvédő szerrel. Ezekből .a készítményekből a kisüzemi termelők részére is bő válasz­ték áll rendelkezésre. Közülük a Sáridon 40 WP (25 dkg szük­séges 100 liter vízhez), Sumithi- on 50 EC (2 dl szükséges 100 li­ter vízhez), Satox 20 WSC (5 dl szükséges 100 liter vízhez). Mé­tádon 50 EC (1—2 dl szükséges 100 liter vízhez), Bi 58 EC (l dl szükséges 100 liter vízhez) stb. kijuttatását javasoljuk. Tekintettel arra, hogy a fel­sorolt növényvédő szerek mér­gek, használatuknál nagyon körültekintően kell eljárni. Kü­lönösen óvakodni kell az érő köztes növények lepermetezé- sétől. Amennyiben ez nem oldható meg, úgy az előírt élel­mezés-egészségügyi várakozási időt szigorúan be kell tartani. Keresztesi István Az almaszedés időpontja Az alma kötődésétől a pusz­tulásáig terjedő időszakot sza­kaszokra kell bontani. Ezek a szakaszok: sejtosztódás. sejt­megnyúlás, érés, túlérés. A szedési időpont megállapításá­nál az utóbbi két szakasznak van jelentősége. Az érés kezdetén még in­tenzív a gyümölcs növekedése, de az érés előrehaladásával egyre csökken. A téli érésű al­mafajták növekedésére augusz­tus végén és szeptember elején jellemző, hogy az egy napra eső súlygyarapodás 1,4—1,6 g. Szeptember elejétől október elejéig a gyarapodás fokozato­san csökken (1,2—1,0—0,8 g nap). Az érés időszakának kezdeté­re esik a gyümölcs alapszíné­nek változása és a fedőszín ki­alakulása. Ugyancsak az érés ideje alatt változik a mag szí­ne és lazul a kapcsolat a ko- csány és a termőrészek között, amit szakmailag úgy fejezünk ki, hogy fokozatosan kialakul az a pararéteg, amely lehető­vé teszi a gyümölcs könnyű le- szakítását a termőrészről. E tulajdonságok változását és je­lentőségét kell ismernünk ah­hoz, hogy az almafajtákat ún. szedésre érett állapotban ve­gyük le a fáról. A szedésre érett állapot egyaránt vonatko­zik a nyári, az őszi és a téli érésű fajtákra. A szedésre érettség tehát az érési szaka­szon belül még tűri a szállítást és alkalmas arra, hogy rövi- debb-hosszabb időn át tároljuk. A szedésre érettség mellett a szakmai irodalomban beszé­lünk a fogyasztási érettség fo­galmáról is. Az érésnek ezt az állapotát akkor éri el a gyü­mölcs, amikor a fajtára jellem­ző szín (alap- és fedőszín), a cukor- és savtartalom, az íz-, zamat- és illatanyagok tökéle­tesen kifejlődnek. Ezt az álla­potot a nyári érésű almafajták gyümölcse a szedést követő egy héten belül, az őszi és téli éré­sű almafajták a tárolóhely hő­mérsékletétől függően 2 héten, 6 hónapon belül érik el. Ezzel a megállapítással utaltunk arra is, hogy jó tárolással szabá­lyozhatjuk a szedési érettségtől a fogyasztási érettségig terjedő időszakot. Az eddig elmondottakból az a következtetés vonható le, hogy az érés szakaszán belül legfontosabb tennivaló a szedé­si érettség minél tökéletesebb meghatározása. A szedésre érett almára jel­lemző : — a gyümölcs a fáról vi­szonylag könnyen levá­lasztható, — kialakult a fajtára Jellem­ző szín (alap és fedő) és gyümölcsnagyság, — a mag héjának színe vilá­gosbarna. A szedési időpont megválasz­tása során elsősorban az alap­szín változását kell alapul ven­ni. Az is gyakori jelenség azon­ban, hogy a gyümölcsök nem megfelelő fényellátottsága kö­vetkeztében a fedőszín kellő­képpen nem tud kialakulni, de az érési folyamatok a gyü­mölcsben lejátszódnak. A, fedő­szín mértéké és intenzitása faj­tához kötött tulajdonság, de egyes időjárási tényezők is ha­tást gyakorolnak a színanya­gok kialakulására. így pl. a jonatán fedőszínének alakulá­sát elősegítik a harmatos éj­szakák, a kisebb esők, amelyek között megfelelő intenzitású napsütés is van. Az alacsony éjszakai hőmérséklet is kedve­ző a fedőszín alakulására. Ugyanakkor kedvezőtlen a fel­hős, csapadékos, napfényben szegény időjárás, "valamint a sűrű korona. Karádl István Kertbarátok találkozója Fényeslitkén A kormányzás „műhelytitkai" Járművünk kormányozhatósá- gának, kormányérzékenységé­nek ismerete a közlekedési biz­tonság egyik legfontosabb felté­tele. A kormányozhatóságot meghatározza a jármű mérete, a hajtás módja, illetve a jármű súlypontjának elhelyezkedése. Minél kisebb a jármű tengelytá­volsága, s minél hátrább helyez­kedik el a súlypontja, a jármű annál fordulékonyabb. Csak a kormányozhatóságot tekintve nincs különbség a mellső- és hátsókerék-meghajtás között, de a kormányzás lehetőségeit befo­lyásolják a kerék tapadási viszo­nyai, a jármű sebessége és az útviszonyok is. Az egyes gépkocsitípusok kü­lönbözőképpen „tűrik” a kor­mányzást. Az egyik szívesen ka­nyarodik, a másik nehezebben veszi a kanyarokat. Van, ame­lyiket állandó kormányozgatás- sal kell egyenesben tartani, a másik viszont hosszú egyenesek­ben is iránytartó. Mindezeket összefoglalóan a járművek saját kormányzási tulajdonságainak nevezik. E jelenségek mindig összefüggésben állnak a gumiab­roncs rugalmas alakváltozásával, de a kerék beállítása is befolyás­sal van rájuk. Előfordul, hogy megfelelő álla­potú kormánymű, jól beállított kormányszerkezet mellett is je­lentkezik egy rendkívül zavaró jelenség, a rángatás. Ilyenkor a vezetőnek erősebben kell tarta­nia a kormánykereket, ami kifá­rasztja, de a figyelmét is leköti ez a kellemetlen hiba. Mindkettő közvetlenül fokozza a balesetve­szélyt. A kormányrángatás leggyako­ribb oka a kormányzott kerekek — netán csak az egyik kerék — kiegyensúlyozatlansága. Ilyenkor billentgető jellegű hatás lép fel és az a kormánykerékre rángatás formájában hat vissza. Ez a je­lenség a csapágyakon kívül ron­gálja a kormányszerkezet összes egyéb részét is (gömbcsapszegek, tengelycsapszeg-csapágyazás, kormánymű stb.). Kormányrángatást okozhat még a tönkrement vagy nem eléggé hatásos lengéscsillapító is. A rángatás akkor érződik, ami­kor a kocsi kereke rossz úton — a nem megfelelő lengéscsilla­pító miatt — a levegőbe emelke­dik. Ilyenkor a kormányrudazat legszélső darabjának vetületi hossza megváltozik és a kereke­ket, ha kismértékben is, de kormányozni igyekszik. Az effaj­ta kormányrángatás már vi­szonylag alacsony sebességnél is jelentkezik. Elhárítása tulajdon­képpen nagyon egyszerű: műsze­resen meg kell vizsgáltatni a lengéscsillapítókat és a rossza­kat nyomban ki, kell cseréltetni. A kormányzás biztonságától életek függnek. Nem véletlenül érdeklődnek tehát kellő szigorral a műszaki vizsgáztatók a kor­mányholtjáték mértéke és a kor­mányszerkezet állapota iránt. B. I. ga” is. A képződő fej ke­hely formájú, így könnyen kötözhető és halványítható. Levelei enyhén fodrozottak, színük sárgás-halványzöld. A fej végül közepes nagyságú, fénylő sárga lesz. Az „eska­riol zöld”-nél a fej alakja hasonló a sárgáéhoz, de szí­ne tompa vagy élénkzöld lesz. Jól tartósítható és haj­tatható. Magját szabadföldi ágyba vethetjük 40 cm sortávolság­ra. A kelésig naponta ön­tözzük kb. 4 mm víz adago­lásával, ha talaja cserepese- dik, úgy gondosan porha- nyítsuk. Előnyösen serkenthetjük a növények növekedését „Plán­tán” levéltrágyával. A Plán­tán nagy értékű folyékony levéltrágya (összetétele: nit­rogén 9%, foszfor 9%, ká­lium 7%, valamint nyomele­mek: B,-vitamin és növeke­dést szabályozó hormonok). A PLantán 0,2%-os permet- lében <100 1 permetlében 2 dl) könnyen felvehető a nö­vények számára, a levéltrá­gyázás jobb minőséget és nagyobb hozamot biztosít. E lombtrágya segítségével a jobb minőségen túl gyorsabb növekedést érhetünk el, így a termésidőpontot korábbra hozhatjuk. A Plántán az ez évi ked­A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a megyei kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetsége szer­vezésében a megyében műkö­dő kertbarátok vezetői Fé­nyeslitkén augusztus 14-én értékelő és feladatmeghatá­rozó értekezletet tartottak. Az AGROKER a forgalom­ban lévő növényvédő szerek­ből, műtrágyákból, gyomir­tókból, kerti gépekből és ké­zi szerszámokból kiállítást rendezett. A résztvevők kert- látogatásokon is részt vet­tek. Az időszerű növényvéde­lemről Sallai Pál, a növény­védő állomás főmérnöke tar­tott előadást. Bemutatta az állomás fuzikládium-előre- jelző készülékét, ismertette működését, s az előrejelzést követő teendőket. Elhangzott az előadásban: jelentősen bő­vült a kiskertekben felhasz­nálható növényvédő szerek száma, beszerezhetők, így a védekezés mindenütt sikeres lehet. A mezőgazdaságban olyan kutatási eredmények születtek, amelyek hatható­sabb védelmet biztosítanak. Megyénkben a minőségi gyümölcstermeléshez minden lehetőség adott, csak élni kell vele, hiszen a termelés sikere 50 százalékban a szak­szerű növényvédelmen mú­lik. A növényvédelmet úgy kell végezni, hogy a környe­zet emiatt ne károsodjon. A növényvédőszer-ellátás- ról, a műtrágyák, kézi szer­számok, kisgépek forgalma­zásáról Szilvási József, az AGROKER gazdasági igaz­gatója tartott előadást. El­mondta többek közt, hogy az idén minden vonalon jelen­tős előrelépés történt. Biz­tosította a kertbarátok ve­zetőit, hogy ha időben ösz- szesítve beadják megrende­léseiket, a vállalat a növény­védő szert, műtrágyát, kis­gépet egy tételben biztosítja. Tájékoztatást hallgattak meg a kertbarát-találkozó részt­vevői az almaáru előkészíté­séről, a felvásárlás módoza­tairól, a göngyölegellátásról. Karádi István, a MÉSZÖV főelőadója hangsúlyozta: ha az áru minőségileg megfelel a szabványnak, a kisterme­lőktől minden megtermett gyümölcsöt átvesznek. Az előadásokat követően a tanácskozás résztvevői kert­látogatásra indultak. Négy olyan kertet láthattak, ame­lyeknek tulajdonosai sikerrel védték meg aj gyümölcsöt a fuzikládiumtól és jó minősé­gű almát termelnek. Sajnos a tapasztalatcsere azt is bi­zonyította, hogy a gyümölcs­kötődés kedvezőtlen időjárás­ban történt, a kora tavaszi fagyok miatt csupán 40—50 százalékos termésre lehet számítani. A kerttulajdono- sok határozottan állítják, hogy a környéken mennyi­ségileg ott van több termés, ahol közel voltak a méhcsa­ládok, és időben elvégezték a beporzást. A meglátogatott kertek kö­zül is kiemelkedik D. Márt- ha István ezer öles gyümöl­csöse. A tíz-tizenöt éves al­mafák jó termést ígérnek, fertőzésnek nyoma sincs, a fák kondíciója meglepően jó. D. Mártha István kertje mű­velését és permetezését RS 09-es barkácstraktorával vég­zi. A permetezés menetrend­je: Cuprosán Super D, ezt követően 4 ízben Dithan M. 45 (20 dekagramm/100 lite­renként). Az öt permetezés után még 8 ízben használt Dithan M. 45-öt, Karathan LC-t és rovarölő szert. A kertlátogatások után a fényeslitkei kertbarátok ven­dégül látták a megjelenteket, ahol baráti beszélgetésen cserélték ki tapasztalataikat. Varga Ferenc szervező titkár SjdonsAgok, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Tömegesen rajzik az almamoly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents