Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 17. Bögre és korsó KÖRÖMVIRÁG, FESTÖMÁLYVA, ZSURLÓFŰ A szeszélyes, változékony nyár nem ártott, a sok csa­padék pedig inkább kedve­zett a fűszer- és gyógynövé­nyek fejlődésének. Szabolcs-Szatmárban a termelőszövetkezetek csak kismértékben foglalkoz­nak e növényekkel. Na­gyobb mennyiség a ház­táji gazdaságokból kerül ki. Ez érthető is, hiszen a, gyógynövények termesztése munkaigényes feladat. Ilyen például a Negrő cukor és né­hány cukrászati termék alap­anyagaként, illetve teaként is használatos menta. Első­sorban Nagyhalász, Ibrány, Tiszarád környékén honos, de foglalkoznak vele a leve­lek! Dózsa Termelőszövetke­zetben is. A gyógynövény el­ső vágása már befejeződött. Eddig 70 mázsát adtak át belőle a HERBÁRIA­nak, s az idény végéig még ennyire számítanak az átvevők. Kiszolgáltak, vagy kiszolgál­tatottak? Ismerősöm panaszolta: megbüntették a gázosok, amiért nem tartózkodott ott­hon, amikor jöttek a számlá­val és a gázórát leolvasni. (Munkaidőben, amikor más is dolgozik.) Szűkszavú ér­tesítést kapott, hogy a gáz­órát olvassa le, a díjat pedig fizesse be a TIGÄZ kiren­deltségén reggel 8 és délután 4 óra között. Bár körülmé­nyes a Debreceni útra eljut­ni, de nem lehetett mást ten­ni. Csakhogy ott több órás várakozásra ' kényszerült mindaz a nyíregyházi, aki ilyen értesítést kapott. Az ügyintézőnek a városban akadt dolga, meg kellett hát várni, amíg visszajön. A bün­tetést azok a vállalatok fizet­ték meg, akik több órára el­engedték dolgozóikat egy egyszerű kis befizetés ürü­gyén. A villanyszámlánál az egyik, Zrínyi Ilona utcai la­kos sokallta a kirótt 300 fo­rintot. A díjbeszedővel együtt megnézték az óra állását, még akkor sem mutatott annyit, mint amennyit a két hónappal korábbi dátumú számlán feltüntettek. „Majd legközelebb nem kell annyit fizetni” — nyugtatták meg. Persze, ha ő tenne hasonló­an, hogy „legközelebb” fizet­ne, akkor mihamar gyertya­fény mellett tölthetné estéit, a TITASZ könyörtelenül ki­kapcsolná a villanyt. Az ügyfél természete több­nyire nem harapós. Fél a szerelőtől, a magát hatóság­nak feltüntető szolgáltató vállalattól. Félénken kérde­zi, hogy nem lehetne csekken befizetni a számlát a több órás várakozás helyett? Be­lenyugszik, hogy a villany­óra-leolvasó is lehet lusta és a hasára csapva írja be az óra állását. Kiszolgáltatott­nak érzi magát a tiltó, bün­tető és bűvös rendeletszámo­kat felsoroló szolgáltató vál­lalatokkal szemben, (lb) Zöldbab Szabolcsból Megyénkből három terme­lőszövetkezet van több évre szóló szerződéses viszonyban a Debreceni Konzervgyárral. A mándoki, eperjeskei és a leveleki szövetkezetek első­sorban zöldbabot termelnek. Az éves szinten feldolgozásra kerülő mennyiségnek mint­egy felét adják. Idényenként a gyár nagy kincsünkből, az almából is jelentős tételt dol­goz fel. A debreceni üzem jó kapcsolatban van a nyíregy­házi gyárral. Az idén például zöldbabból a Hajdú megyei kollektíva több tonnát küld megyeszékhelyünkre. Ezen­kívül sok más területen is egyeztetik terveiket, tapasz­talataikat. Keresett fűszernövényün­ket, a majoránnát 7 hektá­ron termelik Szabolcsban. Tavaly jó ára volt a mák­nak. Ezért szerte a megyé­ben nagy mennyiségben ül­tették a tsz-ek és az egyéni termelők egyaránt. A gazda­ságok közvetlenül az Alkaloi­dának szállítják a mákgubót. A háztájikból az ÁFÉSZ-ek vásárolják fel: 1978-ban terv szerint 25,vagonnal. Száz hektáron termeltek megyénkben az idén anyaro­zsot. A korompenész megti­zedelte az állományt, így ed­dig csak 30 mázsát szedtek feldolgozva az értékes vér­zéscsillapító hatású növény­ből. A narancssárga színű körömvirág és a fekete virágú festőmályva jú­niustól őszig folyamato­san ad munkát a terme­lőknek: kétnaponként szedni kell. * Száz ölről 10 ezer forint ér­tékű szirmot is gyűjthetnek az ügyesebb termelők egy évben. A vadontermők közül 3—4 vagon szárított zsurlófűre számítanak. Ez a növény vesetisztító teák alapanyaga: a kukorica- és burgonyatáb­lákban terem. Az akácoser- dőkben honos fecskefűből ke­vesebb lesz a vártnál. A pá­rás meleg tönkretette a nö­vényt, ezért csupán 1 vagon szárított levelet tudtak belő­le felvásárolni. Fehér májvalevélből 10, cickafark virágból 5, cic- kafűből 15, szederlevél­ből 15, somkórófűből 10 mázsa felvásárlása vár­ható. Erdőkben, réteken egyaránt megél a csalán. Magas kloro- filtartalma miatt van rá szükség: korlátlan mennyisé­get átvesznek belőle a HER­BARIA telepein. Az ürmös- bor és gyomorerősítő teák készítésére használt szárí­tott fehérürömből 50 mázsá­ra számítanak. Hamarosan megkezdik a diólevél és az ökörfark­kóró-levél Illetve virág gyűjtését is. Ez utóbbi növény leveleiből aszt­macigarettákat gyárta­nak, virága a hurut és köhögés ellenszere, kitű­nő izzasztószer. Az epilepsziás rohamokat és görcsöket oldó gyógyszerek alapanyaga, a napraforgószi­rom szedése is ez után kez­dődik. Az idén 10 mázsa szá­raz napraforgószirmot vár a gyűjtőktől a HERBARIA. H. Zs. A HERBARIA nagyhalászi telepén osztályozzák a szárí­tott mentaleveleket. Kalapos korsó. Lisztes bögre. Zsírosbögre. Fazekas Ferenc saját készíté­sű gyümölcstálával. Virágtartó. A HATÁRÖSSZEG 1400 FORINT Mennyit dolgozhatnak a nyugdíjasok? 1978. január 1-től a nyug­díjasokra vonatkozó egyik leglényegesebb módosítás az; hogy 1160 forintról 1400 fo­rintra emelték azt az összeg­határt, ameddig a nyugdíja­sok korlátozás nélkül dolgoz­hatnak. Az említett időpont­tól kezdve munkaviszonyban, szövetkezeti tagként vagy be­dolgozóként korlátozás nélkül dolgozhatnak nyugdíjuk mel­lett mindazok, akiknek nyug­ellátása, baleseti nyugellá­tása, 1978-ban a havi 1400 forintot, az ezt követő évek­ben pedig ennek a külön jog­szabályok szerint évenként emelt öszegét nem haladja meg. E határösszeg szem­pontjából az ellátás levonás nélküli összegét kell számí­SZÁBOLCSI ÖRÖKSÉGE: Á BECSÜLET Halott asszony az erdőben Féltékenység! dráma Kótajban Balogh István 33 éves kótaji segédmunkás 1964-ben ismerke­dett meg Balázs Ágnessel. Előbb élettársi kapcsolatba léptek, majd még ugyanabban az évben hivatalosan is megpecsételték ezt: házasságot kötöttek. Az analfabéta Balogh bebarangolta az országot, sokfelé dolgozott, hetente, kéthetente járt haza egyre gyarapodó családjához. Öt gyermekük született, s ahogy telt az idő, Balogh úgy lett egyre féltékenyebb. Amikor hazament, állandósul­tak a veszekedések, a pletykák miatt a gyerekekkel együtt elza­varta családját. Munkahelyeit is egyre gyakrabban váltogatta, mert ha hazament, napokig nem jelentkezett munkára. Ez év ta­vaszára annyira megromlott a házastársi kapcsolat, hogy felesé­ge április 12-én elment a tanács­házára és panaszt tett, hogy fér­je megöléssel fenyegeti. Két nap­pal később egy újabb veszeke­déskor Balogh összetörte a lakás berendezését, ezért felesége — arra gondolva, hogy férje meg­zavarodott — mentőt hivatott, és Baloghot a nagykállói elme­gyógyintézetbe szállították. Egy hetet töltött az intézetben, átesett egy sor kivizsgáláson, és hazaengedték. Négy nap múlva, április 23-án Balogh feleségével együtt elindult gallyat szedni. Az asszony szemrehányást tett férjé­nek, amiért ismét nem ment dol­gozni, az ember meg a pletykák miatt rendezett féltékenységi je­lenetet. Szó szót követett, és ve­szekedés közben Balogh fojtogat­ni kezdte feleségét. Amikor né­hány másodperc múlva elengedte a nyakát, az asszony élettele­nül terült el a földön. Balogh na­gyon megijedt, behúzta az asz- szony testét a közeli erdőbe, le­terítette egy ponyvával, berohant a vasútállomásra és elmondta a forgalmistának, hogy megölte a feleségét. Megérkezett a rendőrség, jött a mentő, de már csak az asszony halálát tudták megállapítani. Balogh Istvánt a bíróság em­berölésért 11 év szigorított bör­tönben letöltendő szabadságvesz­tésre ítélte és 8 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Gyógyszer lesz a napraforgészirombél Fazekas fazekasok Nyírbátorban A nyírbátori Báthori Ist­ván Múzeum ad otthont szep­tember 1-ig idős Fazekas La­jos, a népművészet mestere és fia, Fazekas Ferenc, a szakma kiváló művelője, nádudvari fazekasok mun­káinak. Az ősi mesterséget közel félszáz éve műveli a Fazekas család. Fekete, népi díszítéssel készített kerámiák a modern háztartásban is használatos eszközök. Tálaik, korsóik, virágvázáik egy-egy darabja a lakás dísze. Nyír­bátorban közel 160 alkotásu­kat mutatják be. (Elek Emil összeállítása) Hit az emberben Szikora Tamás tárlatáról mény karakter, összetett személyiség. Ez a kiállítás sok dolgot igazol. Többek kő- zött igazolja a város bizal­mát, a művész tehetségét, a fiatalok helytállását. A nagy szeretettel válogatott anyag, a jó rendezés, tagolás segít bennünket a festő szándéká­nak megértésében. Orosz Péter művészettörténész Szikora Tamás képein a feszültség, a dráma, a játék és harmónia különös ötvöze­te adja meg a sajátos csen­gést, hangulatot. Színeit, esz­közeit ennek rendeli alá, en­nek a sokszor forrpontig he­vített, néha intellektuálisan visszafogott feszültségnek. Emberi kapcsolatok, viszo­nyok, érzések villának elénk. Az egyszerűsítő, a mindent kategóriákba soroló, a festői szabályokat mereven értel­mező emberek megértésével nem boldogulnak. Közhe­lyektől mentes ez a világ. Képein a megjelenő szemé­lyek, tárgyak külső formá­jukon túl is hordoznak je­lentést. Szimbólumokká, esz­ményekké válnak, esendőek, kegyetlenek, magabiztosak, tehetetlenek, szépek és rútak. Valahogy mintha mindig vá­rakoznának valamire. Morális munkái higgad­tabbak, a funkció pontos is­meretétől vezetve világos szerkezetűek, dekoratívak. A méret változásával, a képfe­lület nagyobbodásával tűnik el az alkotó kéz vibrálása, mozgása, a foltok és a vona­lak fegyelmezettebbekké vál­nak, szerkezetük mindig vilá­gos, tiszta. Kísérletei az anyagok ismeretéről tanús­kodnak, nem a meghökken- tés a cél, hanem a pontos ki­fejezésmód keresése. Szikora Tamás fejlődésé­ben belső logikai, tartalmi vezérfonal van és hatalma van a mondandó felett. Ke­A nyíregyházi Jósa András Múzeumban augusztus 11. és szeptember 3. között láthatja a megyeszékhely közönsége Szikora Tamás festőművész önálló kiállítását. Szikora Tamás Nyíregyhá­zán született, itt élte le gyer­mek- és ifjúkorát, innen kap­ta első meghatározó élmé­nyeit. Szép esemény ez a kiállítás: a város hajlékot, lehetőséget ad fiának a be­mutatkozásra. Ezzel nemcsak a művészetet pártoló és egy­re jobban értékelő arcát mu­tatja meg, hanem biztatást és erőt ad a pályája elején álló művésznek. Az embernek kötelessége és joga azt a dolgot választani, amiben a többet teheti, ami­hez ért. A családban már régóta szunnyadó, de nyomai­ban csak itt-ott jelentkező tehetség robbant ki Szikora Tamásban, Ski a nyugodtabb és biztosabb megélhetést el­hagyva szenteli életét a fes­tészetnek. Szikora Tamás szabolcsi^ öröksége: a becsület. A mű-* vész őszintesége, hite nyer kifejezést a képein, hisz az emberben, az igaz dolgokban. Gerzson Pál írja katalógusá­nak előszavában: „Szikora művészi vágya a valóság megjelénítése. Ö ezt nem hű­vös nyers fordításban adja, hanem teljes idegzetével, gesztusaival, egész szenvedé­lyével, mintegy élettani-lé­lektani folyamatként gyako­rolja.” Ennél pontosabban nehéz fogalmazni. tásba venni. Figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíjjal fo­lyósított egyéb ellátások ősz- szegét, így különösen az öz­vegyi nyugdíjakat, a balese- ti járadékot, a családi pótlé­kot, a házastársi pótlékot. Be kell azonban számítani a ha­tárösszegbe a kivételes nyug- ellátást, valamint a tüzelő­anyagárak emelkedése miatt járó 50 forintot és a húsárak emelése miatt járó 60 forin­tot. A másik intézkedés az, hogy a takarítók eddig nap­tári évenként 840 órát, egyes intézményeknél 1260 órát dol­gozhattak. Korlátozás nélkül dolgozhattak azok, akik egészségügyi, oktatási, gyer­mek- és szociális intézmé­nyeknél vagy közforgalmi gyógyszertáraknál álltak al­kalmazásban. Az új szabá­lyozás szerint ez év elejétől a takarítók évente 1260 órát tölthetnek munkában kere­setüktől függetlenül, nyugdí­juk korlátozása nélkül. To­vábbra is a nyugdíj korláto­zása nélkül foglalkoztathatók a nyugdíjasok azokon az előbb felsorolt munkahelye­ken, ahol eddig is korlátozás nélkül dolgozhattak. —• — gy

Next

/
Thumbnails
Contents